Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25659

Szia Theodor!

 

  Látom, még mindig azt hiszed, hogy nem értem amit mondtál.. Pedig értettem,sőt

válaszoltam is rá..

 

  Megismétlem: ha egy szoba haladási irányára merőlegesen lép be a foton

akkor a szoba az áthaladási idő alatt szintén halad, így a fény aberrációnak

nevezett jelenség miatt nem lép ki a másik lyukon..

 

   Én inkább azt hiszem, hogy Te nem értettél meg engem.. Hogy miért

erőlködöm a párhuzamosokkal??

 

   Azzal  feltételezem, hogy egyetértettél, hogy valamely rendszer párhuzamosai

minden rendszerben párhuzamosok.. Más-más szöggel látszanak egy-egy

eltérő sebességű rendszerben, de a párhuzamosságukhoz kétség sem férhet.

 

   Az állandó távolságú párhuzamosok pedig különleges helyzetet jelölnek:

Azon felül, hogy minden rendszerben szintén párhuzamosak, és állandó

távolságúak, foton haladási tengelyek esetén  kizárólag olyan esetben létezhetnek

 

a különböző sebességű rendszerekből származó fotonok esetén, ha állnak a térben..

 

    Vagyis csakis akkor ha a fotonok haladási tengelyei állnak, abszolút

nyugalomban állnak a térben.

 

   Te megértettél engem ?

Előzmény: TEODOR (25629)
Törölt nick Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25658
Kedves Dubois!

Látod ez az elfogultság, de nevezhetjük vak hitnek is. Még el sem olvastad, amit írtam, mégis állást foglalsz ellenemben. Azt írod, hogy a bogár elpusztul. Hogyan pusztulhatna el, amikor világosan leírtam, a szegecs olyan hosszú nyugalmi állapotában, hogy alatta teljesen betolt helyzetben még éppen elfér a bogár. Azaz, ha végtelen lassan tolom be a szegecset, akkor a bogárnak semmi baja nem lesz. Akkor hogyan pusztulhatna el attól, hogy a szegecs relativisztikus sebességgel mozog????
Előzmény: Dubois (25628)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25657

Szia!

    Pedig elfogadom..

 

  "Elegánsabb lenne.." Igazad van.. Csupán értelmetlennek tartom akkor amikor a

beszélgető partnerek a sokkal egyszerűbbet sem értik meg..

 

   Hogy mi lényeges és mi nem az?

 

 Nos, szerintem lényeges, hogy a foton a haladása közben hullám-e vagy sem..

 

   Mert ha hullám, akkor van közeg, ha nincs közeg, akkor foton..

 

   A másik fontos kérdés, hogy a fény amikor halad, akkor követi-e bármilyen

módon a forrásának rendszerét, vagy csak úgy látszik..??

   Miért lényeges ez? Nos, azért mert ha követi akkor sebessége nem c, hanem csak c-t megközelítő változó érték..

   Ha nem követi, sőt, egyenesen független a forrás rendszerétől, akkor minden

rendszertől függetlenül állandó az iránya és c sebessége..

 

   Ha pedig, és itt jönnek a párhuzamosok, van olyan helyzet, ami csakis akkor állhat elő, ha a fény független a forrástól, akkor ezen helyzet bizonyítja a foton függetlenségét..

 

  Az más kérdés, hogy tisztázásra vár, hogy hogyan használhatjuk fel az abszolút álló foton haladási tengely létét az abszolút sebességek meghatározásánál..

 

  

Előzmény: Kilroy (25620)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25656
"Azt hiszem, most megértettem a kérdést."
mostmár nyugodtan tudok aludni :)

"Ez így elég konkrét, részletes, érthető?"
vili s az abszolut c csak is igy nyer értelmet .....

de ha megértetted a példát akkor végigmehetünk rajta másképp is irányított lézerekkel s relative szögtiztázásokkal .... de most alszok inkább ......
jó8
Előzmény: mmormota (25655)
mmormota Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25655

Azt hiszem, most megértettem a kérdést.

 

- Bármilyen rendszerben leírva a dolgot, két darab táguló gömbhéj lesz a fényvillanások frontvonala.

- Olyan rendszerben leírva, amelyben a villanások egyidejűek, a két gömbhéj mérete egyforma.

- Olyan rendszerben leírva, amelyben a villanások nem egyidejűek, a később villanó lámpa gömbje kisebb.

- A gömbök mérete nem függ attól, hogy a forrás a kibocsátás pillanatában milyen sebességgel mozgott.

- Ami függ ettől, az a fény színe (frekvenciája), mely irányfüggő, a gömbhéj egyes pontjain más és más. A sebesség irányában a legnagyobb, az ellentétes ponton a legkisebb.

- A gömbök középpontja a kibocsátási pont, ha a lámpának az adott leíró rendszerben sebessége van, akkor természetesen elmegy onnan, nem marad a gömb középpontjában.

- Vagyis olyan rendszerben leírva, ahol a lámpa nem mozog, a gömb közepén lesz. Ugyanez egy másik leíró rendszerben nem lesz a gömb közepén.

 

Ez csak bevezető, most jön az alapkérdésre a konkrét válasz, ami fenti gömbökből már sejthető.

 

Húzz az egyik villanás  kibocsátási pontján keresztül tetszőleges irányban egy egyenest. Húzz ezzel párhuzamos egyenest a másik kibocsátó ponton keresztül. Ezek döfik valahol a saját gömbjüket. Nos, ezek a döféspontok párhuzamos, állandó távolságú futópontok lesznek. Kettő-kettő persze. Ez igaz lesz egyidejű villanás egyforma, és nem egyidejű villanás különböző méretű gömbhéja esetén is. Vagyis tetszőleges leíró inerciarendszerben bármilyen irányra található ilyen pontpár. És tökéletesen független attól, hogy a kibocsátó lámpák sebessége mekkora volt. A pontok színe viszont nem lesz feltétlenül azonos, ez függ attól, mozgott-e a lámpa a kibocsátáskor. 

 

Ez így elég konkrét, részletes, érthető?

 

Előzmény: Adi001 (25654)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25654
na akkor a forrás = lámpa :)
a mozgást azért nem definiáltam mert végül is mindegy de tén ymire végéreértem fébemaradt ..... szóval hogy érthető legyen akkor ne kitérő legyen hanem a forrásokat összekötő egyenés mentén .....
az egybeesés: emléxel mikor Gézoonak vázoltad animációban a relative mozgást ?!
ott a filctollhegy jellemezte a fény terjedését ..... a kérdésre vetítve ..... "minden irányba" filchegy megy s lesz e 2 filchegy egymás melett melynek távolsága állandó lesz .....

de igazából nem is a te válaszodra lettem volna kiváncsi (mert a tied sejtem előre :))
Előzmény: mmormota (25652)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25653
nincs itt se rágalom se düh :) sőt még a végén hiszek is neked :
"a tőlem telhető legjobb válaszokat adom"
;)
Előzmény: mmormota (25651)
mmormota Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25652

közben belegondolva hogy azt az egyszerű példát nem értelmezed ....

 

Neked talán egyszerű, mert te tudod, mire gondolsz. Én meg nem tudom. Van a fejedben egy modell, és annak alapján kérdezel valamit. De én azt a modellt nem ismerem.

 

Igérem, legjobb tudásom szerint fogok válaszolni a kérdésedre, nem fogom azt mondani, hogy nem értheted meg ilyenek. Úgy próbálom elmondani, ahogy szerintem érthető lesz. Csak fogalmazd meg világosan, érthetően a kérdésedet. Az a legjobb, ha csak olyan fogalmak szerepelnek benne, mint lámpa, méterrúd, amiről biztosra vehető hogy ugyanazt értjük alatta.

 

Ne használj a kérdésben olyan fogalmakat, hogy pl. "fotonforrás": Fogalmam sincs, mit értesz alatta. Tényleg nincs. Azt biztosan nem, amit én, mert ahogy én értem úgy értelmetlen a kérdés.

 

Meg mi az, hogy "együttfutás"? Ez két pusgagolyó esetében értem, mondjuk egymástól állandó távolságban maradnak. Még két irányított fényjel, pl. lézerimpulzus esetén is sejtem. De két gömbszimmetrikus fényforrás esetén?!

 

A források mozgását se definiáltad rendesen, pedig rákérdeztem. Egy egyenesen távolodnak, vagy lehet kitérő is a mozgás?

Előzmény: Adi001 (25650)
mmormota Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25651

minden gond nélkül beszélsz fotonról ill annak pontszerű modellezését szemléltetve gond nélkül magyarázol

 

Ez rágalom. :-)

Nézd meg a hozzászólásaimat, kínosan igyekeztem fénysugarat használni, és többször felhívtam a figyelmet arra, mennyire helytelen a fotonokról mint pontszerű repülő sörétekről beszélni.

 

beszélsz minden szemrebbenés nélkül pl. az sr szerinti c nél nagyobb sebesség kizárásáról holott ha tényleg megértenéd te is mit is jelent magában az alkalmazott képlet akkor

 

Félig vagy félig se megértett dolgokból kövertkeztetsz. A c-nél nagyobb információ átviteli sebességről szoktam mondani, hogy nem fér össze a specrellel. Ezt természetesen fenntartom. Te is trivialitásnak tartanád, ha értenéd. De nem érted, hanem csak egy keveset, pl. azt látod, hogy a sebességek hogy transzformálódnak.

 

A specrel alapja, hogy a fény terjedési sebességét minden rendszerben c-nek mérik. Ezzel egy c-nél nagyobb info terjedési sebesség nem fér össze. Ne hidd el nekem, hanem szánj rá a gondolkodásra egy fél órát, és találj ki egy ilyen c-nél gyorsabb telefont használó mérési eljárást a c mérésére, két egymáshoz képest mozgó rendszerben. Bizonyítsd be magadnak, hogy önellentmondásra vezet. Ha megtetted, tettél egy komoly lépést a specrel megértésében.  

 

Az a baj, hogy dühös vagy rám, és emiatt nem hiszel nekem. Tényleg nem szivatni akarlak, a tőlem telhető legjobb válaszokat adom.

 

Hidd el, dühödet az táplálja, hogy van egy csomó "ismereted", amit összeszedtél, és nem szívesen fogadod el, hogy nem jók. Ragaszkodsz hozzájuk, és zavar, hogy valaki ezeket egyszerűen figyelembe se veszi, lesöpri az asztalról, és valami mást akar eladni.

 

De hát erre van szükség, mert nem jó ismeretek.

Előzmény: Adi001 (25650)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25650
ej ej mmormota :)
komolyan nem veszed észre megad ?
ha valaki nem ugy nyilvánul meg ahogy neked tetszik akkor nem ért semmit, hülye az egészhez :) csak te érted és a fizikusok :)
minden gond nélkül beszélsz fotonról ill annak pontszerű modellezését szemléltetve gond nélkül magyarázol de miest egy konkrét ehez hasonló értelmezési kérdést tesznek fel neked az csak hülyeség lehet anélkül hogy bármit is alapnak állítanál :)
beszélsz minden szemrebbenés nélkül pl. az sr szerinti c nél nagyobb sebesség kizárásáról holott ha tényleg megértenéd te is mit is jelent magában az alkalmazott képlet akkor belátnád hogy nem arról van szó hogy az sr szerint nem lehet nagyobb sebesség c nél hanem hogy c nél kisebb sebességek összegzéséből sohasem lesz c+
sorolhatnék még jópár hasonló "kétoldalú" megnyilvánulásod de feleslegesnek tartm mert erre is jön tuti a válasz mit tudom én pl. hogy : ezt csak én(/mi) hiszem mert fogalmam sincs mert laikus ..metr értelmi szintem .... mert .... (közben belegondolva hogy azt az egyszerű példát nem értelmezed .... (tudom már válaszoltál rá :D
szóval valahogy hétköznapiasan : bort iszol és vizet prédikálsz :)
Előzmény: mmormota (25646)
Gergo73 Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25649
Persze, ezt én értem és el is fogadom. Amúgy jó oka van annak, hogy én matematikus lettem és nem fizikus. Annak ellenére, hogy a matematikusok is intuitívan és kevésbé formálisan gondolkoznak a saját szakterületükön. Egy számelmélészt pl. nem az érdekli, hogy a Peano-axiómákból mi következik, hanem az, hogy mit tud mondani a "mindenki által ismert" 1,2,3, stb. pozitív egész számokról. Tehát minimum felhasználja a halmazelmélet összes standard axiómáját a vizsgálataiban, még a nemkonstruktív jellegű kiválasztási axiómát is. A lenti megjegyzésemet az motíválta, hogy itt eleve rengeteg félreértésben ringatják magukat a "cáfolók", többek között nem értik, miből áll egy tudományos elmélet (annak alkalmazása és alkalmazhatósága) és mit jelent azon belül ellentmondást találni.
Előzmény: mmormota (25648)
mmormota Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25648

A fizikusok mindig is kissé nagystílűen, a hályogkovács vakmerőségével használták a modelleket. Kénytelenek, mert kúlőnben alig valamire tudnák használni őket. Azért is ilyen merészek, mert a kísérletek azért gyakorolnak némi kritikát, ha nagyon elvetnék a sulykot, kibukna.

Szerencsére a matematikusok néha a legdurvább favágást is rendbe tudják szedni, és utólag axiomatizálni, korrekt formába önteni... :-)

 

Dubois magyarázata is ilyen. Az anyagot EM erők tartják össze, bármi is történik a szegecs fejével, azt csak EM hatás közvetítheti az elejéhez. Az EM hatás az ugyebár egyfajta fény, a fényről meg azt mondta a specrel hogy c, hát ha c, akkor az EM hatás se lehet gyorsabb.

Így kell fát vágni... :-) 

Előzmény: Gergo73 (25647)
Gergo73 Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25647
Dubois magyarázata számomra is meggyőző, de azért felhívnám a figyelmet, hogy a feladat kívül esik a speciális relativitáselméleten, az abban nem fogalmazható meg. Egyszerűen azért, mert a SR nem tartalmaz semmiféle előfeltevést (axiómát) arra vonatkozóan, hogy mi történik egy merev rúddal (szegeccsel), ha az egyik végét mozgás közben megállítjuk. Még akkor sem, ha Einstein sokat beszél mérőrudakról. A formalizált SR az én olvasatomban kimerül a Lorentz-transzformáció (más szóval a Minkowski-tér egybevágóságainak) leírásában. Persze az elmélet fizikai használhatóságához nagyon fontos, hogy konzisztensen bővíthető legyen a fizikai jelenségek szélesebb skálájának leírására. Az általános relativitás egy ilyen bővítés, de ide tartozik az az elv is, hogy információtovábbítás c-nél nagyobb sebességgel nem lehetséges (a SR nem beszél információról, pláne nem annak továbbításáról). Ez utóbbi elven alapul Dubois magyarázata, amit én teljesen kielégítőnek találok. De fontosnak tartottam megjegyezni, hogy a bogár-szegecs paradoxon mindenféle magyarázat hiánya esetén sincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a SR-t, mert az annak a tartományán kívül esik. Olyasmi, mint az ikerparadoxon, ahol a gyorsuló iker észleléseiről is számot kéne adnia a SR-nek, holott a SR csak inerciarendszerek koordinátái között tud váltogatni. Az euklideszi geometriának se lehet a szemére hányni, hogy nem tud semmit a valószínűségekről.

A tudományos elméletek nem vallások, amiknek minden kérdésre választ kell adniuk. Ehelyett korlátozott fogalomrendszerrel bíró modellek, amik a valóság egyes aspektusait képesek megragadni több-kevessel sikerrel. Ugyanezért kinyilatkoztatásnak sem szabad tekinteni a kijelentéseit. Ha valaki nem tud vagy nem akar használni egy modellt (tudományos elméletet), ne tegye.
Előzmény: magnum56 (25633)
mmormota Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25646

halgatlak mint fizikust :)

 

Nem vagyok fizikus. Spec tagozaton szilárdtestfizikát, kvantummechanikát tanultam, de mérnök szakon, nem fizikuson. Ráadásul más területen dolgoztam kezdettől fogva, szinte mindent elfelejtettem. 

Előzmény: Adi001 (25643)
mmormota Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25645

Tökéletesen értelmetlen a kérdés, így befolyásolja...  :-)

 

Előzmény: Adi001 (25643)
mmormota Creative Commons License 2006.11.21 0 0 25644

Tényleg nem rossz, talán valami fogalmat alkothat aki elolvassa, mennyire más a kvantummechanika szemlélete.

 

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez nem maga a modell, hanem egy matematikai konstrukció ismeretterjesztő szintű leírása. Tényleges ismerethez ez nem vezet, még az első lépésnek se tekinthető.

A legegyszerűbb matematikai modellek megismerése az első lépés. Elemi oszcillátor, hullámfüggvények, interferencia, időfüggetlen Schrödinger egyetlen és így tovább. Aztán egyre bonyolultabbak, összevissza ideszőrok pár témakört, koherencia, bozonok, spin, Stern-Gerlach, anyag és EM tér kölcsönhatása, szilárdtestfizika.

 

Valamiféle használható intuíció csak a matematikai modell használata során alakul ki.

Előzmény: TEODOR (25639)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25643
halgatlak mint fizikust :)
kifejtheted ...... de eddig csak kritikát láttam kérdésem illetően ... s az is érdekel hogy miben befolyásolná a hullámfüggvény szerinti értelmezés a kérdés lényegét ....
Előzmény: mmormota (25640)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25642
igen itt is nagyon jól látszódik a dualizmus ......
de a linked se mai cikk már :)
tudomásom szerint ott tartunk hogy maga a fény is nagyon rövid időkre 10^~-40sec képes átalakulni anyaggá(okká) pl. elektron, kvark, ....

de nem is ezt fejtegetni szándékozva tettem fel a kérdést :) s még nem válaszoltál rá :)
ha könnyít a kérdésben akkor ugy gondold részecskéknek ahogy idézted =hullámcsomagokat tekints részecskének .... ezen "vívódás" tök felesleges a kiváncsiságomat illetően :) ill a válasz szempontjából ...
Előzmény: TEODOR (25639)
mmormota Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25641

Ezt a haladzsát te magad ötlötted ki, vagy valamelyik hívőtársadtól vetted át?

 

Ez olyan kézenfekvő és egyszerű, hogy bárkinek tudnia kell, ha van minimális matematikai érzéke. Akinek meg nincs, az persze azt hiszi, ezek mind összebeszéltek...

 

Csak annyira, mint az ötször hét megfejtésében. :-) Végül is, bizonyos értelemben az is egy összeesküvés. A  gonosz tanárok elnyomták az alkotó fantáziát, és kizárólag azokat engedték érvényesülni, akik az általuk preferált értéket szajkózták. Kíméletlenül, antidemokratikusan elnyomtak minden más nézetet, megbélyegezték a más véleményen levőket, gyenge jegyekkel megfosztották a továbbtanulás lehetőségétől, minden módon ellehetetlenítették. A gazok.

 

Előzmény: magnum56 (25633)
mmormota Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25640

ikább mond azt hogy nem mersz válaszolni

 

Válaszoltam, mégpedig értelmes választ adtam. Ugyanakkor tudom, hogy nem értheted, és emiatt azt is hiheted, kitérek a vélasz elöl stb.

 

Nem lehet ezekről a kérdésektől a kvantummechanika valamilyen szintű ismerete nélkül beszélni. Ha nekem nem hiszed, kérdezz meg bárkit, aki tanult fizikát. Teljesen, tökéletesen téves minden laikus elképzelés a fotonokról. Elvileg, alapjaiban és teljesen. Ezért nem érted a választ, és ezért gondolod, hogy kitérek, rizsával akarlak etetni.

 

Előzmény: Adi001 (25630)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25639

 

http://metal.elte.hu/~radkat/tortenet/bevez5.htm

 

Adi001 egészen jó leirás a részecskékről.

 

 

Előzmény: Adi001 (25637)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25638

Igy lehet vele egyetértésben értelmezni.

 

[szerkesztés] Fényelektromos jelenség

A második lap címe „Egy a fény keletkezésével és átalakulásával kapcsolatos heurisztikus nézőpontról ”, ebben javasolta a „fénykvantum” ötletét (melyet most fotonnak hívnak), és megmutatta, hogyan lehet használni ezt a fényelektromos jelenség (vagy fotoeffektus) magyarázatára. A fénykvantum ötletét Max Planck munkája adta, melyben levezette a feketetest-sugárzás törvényét azzal a feltételezéssel, hogy a fényenergia csak diszkrét mennyiségekben tud elnyelődni és kibocsájtódni, úgynevezett „kvantumokban”. Einstein megmutatta, ha feltételezi, hogy a fény valóban csak diszkrét csomagokban terjed, akkor magyarázni tudja a fényelektromos jelenség furcsa tulajdonságait.

A fénykvantum ötlete ellentmond James Clerk Maxwell által kidolgozott hullámelmélet egyenleteinek, mely szerint a fény elektromágneses sugárzás, és annak a feltevésnek, hogy a fizikai rendszerek energiája végtelen kicsi részekre osztható. Még azután sem fogadták el általánosan, hogy a kísérletek megmutatták, hogy Einstein egyenletei a fényelektromos jelenségre pontosak. 1921-ben, mikor megkapta a Nobel-díjat, az indoklásban a fényelektromos jelenséggel kapcsolatos munkáját név szerint is megemlítették. A legtöbb fizikus a későbbiekben elfogadta, hogy az egyenlet (hf = Ekilépési + Emozgási) helyes, és a fénykvantumok léteznek.

A fénykvantumok elmélete komoly jel volt, hogy létezik egyfajta hullám-részecske kettősség: a fizikai rendszerek hullámszerű és részecskeszerű tulajdonságot is képesek mutatni. Ez az elképzelés szolgált alapvető útmutatóként a kvantummechanika kidolgozói számára. A fényelektromos jelenségről teljes képet csak a kvantummechanika kidolgozása után kaptunk.

 

a wikiből:-)

 

 

De ebből is csak az következik hogy folyamatos EM. sugárzást az anyag elnyeléskor részekre szabdalja és ezt hivják fotonnak, ez nem részecske hanem hullám csomag.

Einstein szerint is .

Előzmény: Adi001 (25637)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25637
szerinted mi a helyzet? (25626) (ÉS TÖBBIEK IS!?)
remélem van aki elméleti kísérlet révén tudja értelmezni az "egybeesést" s tudja értelmezni Einsteinhez hasonlóan a fotonokat mint részecskéket (a valódi háttér vita nélkül ....
Előzmény: Dubois (25628)
Dubois Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25636

Kiszámolható, hogy adott sebességnél és adott hossznál egy hátul megfogott test eleje leghamarabb mikor tud reagálni a megfogásra.

Értelmes embernek ez még csak nem is meglepő.

Előzmény: magnum56 (25633)
Dubois Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25635

"De a relativisták szerint az is igaz, hogy a bogár elpusztul, és egyúttal az is igaz, hogy nem pusztul el. "

 

Ezt a baromságot magnum56 hiszi a relativistákról.

 

"Azt hiszem, hogy  úgy 20-30 év múlva, az akkor élő fizikusok majd a hasukat fogják a röhögéstől, ha arra gondolnak, hogy mekkora képtelenségekben hittek a relativisták."

 

Mondjuk 100 év után elég butaság ez a várakozásod.

Hiszen 100 éven át ostobábbnál ostobább vulgárcáfolók fogták a hasukat, de mégsem volt semmi jelentősége zagyvaságaiknak.

Ez így van ma is.

Előzmény: magnum56 (25632)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25634
"Ez volt a fény helytelen leirása mert fotonról továbbra is csak az anyaggal való kölcsönhatáskor beszélhetünk , a fény haladás közben hullám ."

ezt ne konkrétan így gondold ....... inkább ugy fogalmazható hogy pl. a részecskék dekoherencia / külső csatolás nélkül helyzetüket tekintve inkább hullámfügvénnyel irhatók le ...
kicsit körbe kell nézni pl. DESY -nél hogy állnak a dolgok .....
van hogy mozgás során is mutatkoznak részecskeként ....
Előzmény: TEODOR (25629)
magnum56 Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25633

Dubois,

 

"Azonban a bogár rendszeréből érvelve nincs paradoxon, mert az nem inerciális onnantül hogy a szegecs feje megáll, és megjelenik a merev test problémája.

A szegecs eleje tovább mozog, és még ha fénysebességgel megy is az erőhatás(információ), hogy a szegecs elejének meg kéne állni, nem tudja elérni az elejét időben és az agyonüti a bogarat."

 

Ezt a haladzsát te magad ötlötted ki, vagy valamelyik hívőtársadtól vetted át?

Előzmény: Dubois (25628)
magnum56 Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25632

Kedves Holden,

 

"Az egyik megfigyelő szerint elpusztul a bogár, a másik szerint élve marad. Ez nonszensz. Az egyik megfigyelő szerint a szegecs alja ütközik a lyuk aljába, a másik megfigyelő szerint a szegecs feje ütközik bele a lyuk tetejébe. Hát ez van a spec. rel. szerint..."

 

Valóban ez a specrel. Egy óriási nagy butaság. De a relativisták szerint az is igaz, hogy a bogár elpusztul, és egyúttal az is igaz, hogy nem pusztul el.

 

És ezt a baromságot őszintén el is hiszik....

 

Azt hiszem, hogy  úgy 20-30 év múlva, az akkor élő fizikusok majd a hasukat fogják a röhögéstől, ha arra gondolnak, hogy mekkora képtelenségekben hittek a relativisták.

Előzmény: Törölt nick (25579)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25631
Előzmény: TEODOR (25629)
Adi001 Creative Commons License 2006.11.20 0 0 25630
ikább mond azt hogy nem mersz válaszolni :D

sörétnek biztos nem az :) nagyon jól érted szerintem mi a kérdés lényege ...irtam hullámokra vagy energiaimpulzusokra is .....
mi a fény ?
had ne linkeljek pár kísérletet melyben egyszerre mutatkozik mond a hullám és részecsketermészet ...... (kérdeztelek már felőle)
Előzmény: mmormota (25627)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!