A példánkban már előjelessé tehető a korkülönbség, attól függően, hogy az x tengely melyik irányába halad a két iker. Most tehát az idődilatációnak előjelet is adhatunk.
Ezen mit értesz? Akármerre mennek, a hátsó lesz fiatalabb mikor találkoznak.
Ezzel egyet tudok én is érteni, valóban nem az útvonal hosszúsága, vagy időtartama az oka.
Azt lehet mondani viszont, hogy a mozgásuk időtartama és körkülönbség között arányosság van. Nézzük meg milyen arányosság?
Jelen esetben a korkülönbség közöttük maga az idődilatáció.
A példánkban már előjelessé tehető a korkülönbség, attól függően, hogy az x tengely melyik irányába halad a két iker. Most tehát az idődilatációnak előjelet is adhatunk.
Az idődilatációt ugye egyszerű kiszámolni a relativisztikus összeadóképlettel.
Most a Lorentz-elv mentén haladtunk, ezért lett előjele az idődilatációnak.
Az is látható volt, hogy a relativisztikus összeadó-képlet a kapocs a Lorentz-elv és a specrel között.
A korkölünbség létrejöttét az inerciális mozgásuk időtartama hozta létre. Vagy ami ugyanaz, az útkülönbségük az utolérésig. Vagyis minél hosszabb távolságot tett meg, míg utolérte, annál nagyobb lett a korkülönbség közöttük.
Álló rendszerben vagyunk, a sebességkülönbség állandó közöttük, és v=s/t newtoni fizika szerint számítjuk ki az időt és az utat.
Maradjunk azért a maradó rendszerben, mégha olyan pórias neked erről beszélni. :-)
Azt már látom, hogy felfogtad, a gyorsító szakaszban nem jön létre korkülönbség.
Namost, remélem a létrejött korkülönbséget objektív létezőnek tartod. Vagyis tényleg fiatalabb lesz az egyik iker pusztán azért, mert nagyobb sebességű inerciarendszerben haladt.
Emlékeztetőül: maradó/álló rendszerben állapítottuk meg, és kizárólag egyetlen egyenes mentén haladtak.
A nagy cső rendszerében lehet számolni egy rövidült csővel, amiben a teljes pattanási ciklusok ennek ellenére ritkábbak mint egy álló nyugalmi hosszúságú cső esetén lennének. Ugyanis az a szakasz, mikor a fény kergeti a tükröt, annyival hosszabb, hogy a hossz rövidülése és a rövid a szembe futó szakasz ellenére lassul a fényóra.
Nem az erdőbe akarom bevinni. A helyes szemléletet próbálom elmondani, ami lehet hogy egyelőre neked zavaros, de valójában egyszerű, logikus, hasznos. Ez nem olyan valami, amit én találtam ki, semmi egyedi. Sokkal könnyebben menne minden feladat, ha elsajátítanád, nem zavarodnál néha bele a dolgokba.
De még a gondolatát is elutasítod, mintha valami eretnekség lenne. Ennyire biztos vagy benne, hogy csak zavaros hülyeség lehet, amit mondok? Ha így van, tulajdonképpen miért érdekel, mi a véleményem? :-)
"Szerencsétlen belső cső nem képes úgy pattanni, hogy a vele együtt mozgó régi, és pattanás utáni új rendszerében is egyidejű legyen a két végének pattanása." ez a külső cső szerinti szemlélet
"Így is sima ügy egy ilyen, a két végével nem egyidőben pattanó valamit fényórának tekinteni szerinted?" a fényórát olyan értelemben írtam csupán hogy fegyünk figyelembe fotonmozgást is "segédletként"
a fő elemzési szempont itt nyilván (akkár visszapattanás nélkül) a belső cső egyidejűségének "ábrázolása során" a "mozgáslehetősége" nyilván azért adtam meg az adatokat 300=500/(0,8c)gamma -ra
A visszapattanás nagyon kényes dolog, több szempontból is.
Szerencsétlen belső cső nem képes úgy pattanni, hogy a vele együtt mozgó régi, és pattanás utáni új rendszerében is egyidejű legyen a két végének pattanása. Így is sima ügy egy ilyen, a két végével nem egyidőben pattanó valamit fényórának tekinteni szerinted?
Hát igen, mindenképp be akarod vinni a példát az erdőbe, ezt a módszert megfigyeltem nálad. Bár az is lehetséges, hogy nem szándékos, és a gondolkozásmódodból ered, hogy nem tudod lemezteleníteni a feladatot a lényegre.
Felesleges a másik két rendszerből nézni, mert az ikerparadoxonnál is a maradó(álló)rendszerben kérdezünk rá a korkülönbségre. A példámban is csak az álló rendszerben kérdeztem rá.
szerintem meg épp ezek segítik hasonlóan a paradoxonok feloldásához nem konkrétan visszapattanás érdekel itt is ha sarkítjuk említhetünk olyan példaváltozatot is ahol nincs "visszapattanás" a belső cső azon végén szemlélődj mely kezdetben nincs falnál majd "hirtelen" 0,8c inerciálisra s milyen kijelentések tehetők a megfigyelő rendszere szerinti egyidejőség szerint a megfigyelő részéről
Ilyen feladatok nem a megértést segítik, hanem azt lehet velük tesztelni, hogy mennyire mély a megértés szintje. Pl. mit gondol a visszapattanásról. Nem triviális kérdés.
világos amit kifejezni szerettem volna az hogy az oszcilláló mozgás inerciális mozgászakaszokra bontása s azok során történő elemzés dettó ikrparadoxon ....
oda - vissz a kis cső a nagy csőben = csővégtől - csővégig :) azért irtam inerciális szakaszelemzést mert sr ben tárgyaljuk s nem foglalkozunk a gyorsítás időtratamával mivel olyan gyorsan gyorsul :D
A 28085. alatti példámra azonban még mindig várom a választ.
A példa a végeredmény szempontjából korrekt. Velem nem erről vitatkoztál, hanem fényképezésről pl., így nem gondoltam, hogy erre nekem reagálnoom kéne.
Ha már kérdeztél, a hozzá fűzött szövegedre azt lehet csak mondani, attól függ.
A korkülönbség a két iker között leíró rendszer függő, csak akkor válik rendszerfüggetlenné, mikor épp egy helyre kerülnek.
A teljes inerciális szakaszban a hátsó iker rendszerében az első iker kevesebbet öregszik. Hiszen mozog ebben a rendszerben.
Ha a hátsó iker a gyorsulást követően az új, nagy sebességű inerciarendszerben kezd számolni, az első iker ebben a rendszerben már az út elején sokkal öregebb, és ez a korkülönbség csak csökken az út során.
személyeskedések helyett javaslom az alábbi elmélkedést ill. véleménynyilvánítást (főleg olyan véleményt olvasnék aki profinak érzi magát az sr ben)
szóval ha veszünk pl egy hengert melynek 2 vége zárt s legyen mondjuk 500,-ekm (" C "rendszer) ebben a csöben legyen egy 300,- ekm es másik henger (" C' " rendszer) mind2 csőt alakítsuk funkcionálisan fényórának sr beni elemzéshez hiven a belső csőre alkalmazzunk inerciális oszcillálló mozgást a külső csőben 0,8c vel
ez esetben mit mondhatunk el a belső cső (C' rendszer) egyidejűségének ábrázolása szerint a fotonok és a csövek viszonylagos "mozgásáról"
mi a megjegyzés ha a külső cső hosszát 500ekm>300ekm közé állítjuk
