Keresés

Részletes keresés

Dubois Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25750

"Látod ez az elfogultság, de nevezhetjük vak hitnek is. Még el sem olvastad, amit

írtam, mégis állást foglalsz ellenemben."

 

El szoktam olvasni az egész hozzászólást, mielőtt válaszolnék rá. Te nem így szoktad?

 

 

 

"Azt írod, hogy a bogár elpusztul. Hogyan pusztulhatna el, amikor világosan leírtam,

a szegecs olyan hosszú nyugalmi állapotában, hogy alatta teljesen betolt helyzetben

még éppen elfér a bogár. Azaz, ha végtelen lassan tolom be a szegecset, akkor a

bogárnak semmi baja nem lesz. Akkor hogyan pusztulhatna el attól, hogy a szegecs

relativisztikus sebességgel mozog????"


A bogár a spec.rel. szerint elpusztul.


Miért? A spec.rel. szerint bármelyik inerciarendszerben azonosak a fizika törvényei.

Hát akkor válasszuk a szegecs rendszerét és számoljunk abban. Lorentz trafón kívül

más nem is kell és látható, hogy elpusztul a bogár.

A spec.rel. szerint ezzel meg is válaszoltuk a kérdést.

Miért is kéne más rendszerben mégegyszer kiszámolnunk? Legfeljebb azért, hogy ellenőrizzük, hogy nem ellentmondásos-e a spec.rel.

Emlékezzünk: Az ikerparadoxon esetében a maradó iker rendszerében könnyen ki

tudjuk számolni a pontos megoldást, az utazó iker rendszerében egyszerű módszerekkel nem, mert az nem inerciarendszer.
Az ikerparadoxon abból áll, hogy az utazó iker rendszerére is a maradó iker inerciarendszerre alkalmazható módszert alkalmazzák, holott az a számolási mód csak inerciarendszerre alkalmazható. Ezért nem ellentmondás az ikerparadoxon.

 

Ugyanez a hiba okozza a látszólagos ellentmondást a bogár-szegecs paradoxon esetében.
Kezdetben a bogár rendszere inerciarendszer, a fizika törvényi ugyanazok, mint a szegecs rendszerében. Egészen addig lehet ezt a rendszert egyszerűen alkalmazni, Lorentz-trafózni, amíg a szegecs feje el nem éri a lyuk peremét.
Innentől már más tényezőket is figyelembe kell venni (anyagok viselkedését, erőhatások terjedését, stb,) nem elég a sima merev testnek tekintés és a Lorentz transzformáció.
Olyan problémák merülnek fel, hogy hogyan viselkedik a szegecs, tekinthető-e inerciarendszernek és merev testnek a lyukat tartalmazó anyag, stb.

Csak az összes tényező megfelelő alkalmazásával tudjuk megmondani, hogy ebben a rendszerben számolva mi történik a bogárral.

Ha ezeket mind helyesen, a valóságnak megfelelően megoldanánk és azt kapnánk, hogy a bogár életben marad, akkor mondhatnánk, hogy a spec.rel. ellentmondásban van a valósággal, hiszen alkalmazhatósági körében (szegecs rendszere) a bogár pusztulását állapította meg.

 

Kérdezhetnénk: A szegecs rendszerében is bekövetkezik szegecs fejének a lyuk peremébe ütközése, akkor ott ez miért nem ptobléma? Ott nem vet véget az inerciarendszerek arany világának?
De igen! Ott is vége a sima alkalmazásnak, sőt az a helyzet, hogy ott már korábban vége van a sima alkalmazásnak, amikor a szegecs hegye a lyuk fenekére ér szegény bogár rút végét okozva. Ott ekkor kezdődne el az inerciarendszerség vége, anyagjellemezők, stb. firtatása. Onnantól már ilyenekkel kellene számolni.

 

De szerencsére kérdésünk csak a bogár sorsára vonatkozott és azt még éppen meg tudtuk válaszolni.

Előzmény: Törölt nick (25658)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25749

   Nos, igen vannak olyan irányú fotonok is.. De miután a fénygömbök azon fotonjai

valóban nem jutnak át a gépen ezért nem említettem őket..

   Kizárólag a villanások helyétől  gömbszerű hély azon fotonjaival foglalkoztam,

amelyek a futópályára merőleges irányban, a repülő haladási irányába haladnak..

   Azok közül is csak azokkal, amelyeknek a szöge a gépnek a futópályához

mért sebességének megfelelő szögűek.. Ezek tengelyét jelöltem fehér pontsorozaton, a megfelelő színű vektorokkal.

 

  Különben, igen, tanultam szakrajzot, ábrázoló geometriát, 2D-s 3D-s tervezést,

és valóban nem 45 fokos ez az axonometrikus nézet. Egyszerűen nem fért volna

el a lapon. A szemléltetés szempontjából gondolom így is megfelel..

 

 

Előzmény: TEODOR (25748)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25748
Holnapra lerajzolom.
Előzmény: TEODOR (25747)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25747
Gondold végig a repülő alján belépő fotonnak a forrás mozgási irányában is van vektora .
Előzmény: TEODOR (25746)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25746
Igazad van nem érinti a saját mozgás a gépen áthaladó fotonok mozgását , az elejétől tévedtem sajnos , az álltalad felvázolt modelben nem létezik olyan foton amely áthaladna a repülő rendszerén , jobban bele gondova rájöttem ez az elrendezés megfelel az egymásra merőleges polarizátoroknak tehát fény nem jut át .
Előzmény: TEODOR (25745)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25745
Leirtam Gezoo A párhuzamosok csak a repülőre merőleges nézetből látszanak minden eltérő szögből nem párhuzamosak .
Előzmény: Gézoo (25743)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25744

Gezoo már megint ki hagytad a források saját mozgását és az abból származó szög eltérést , ha a megfigyelőt áthelyezed a repülő haladási irányába mindegy hogy szemből vagy hátulról nézi a fotonok nyomvonalát összevissza kuszaságnak látja az itteni szögeltérések adódnak a források eltérő sebességéből .

 

Egy kérdésem van hozzád tanultál-e szakrajzott és azonbelül axonometrikus ábrázolást???

Előzmény: Gézoo (25740)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25743

     Továbbra sem értem, miért érdekes számodra az elipszis alapú kúp, ha egyszer a kúp léte ill. alakja, nem érinti a gépen áthaladt fotonok haladási tengelyeinek állandó távolságú párhuzamosságát?

 

   Légyszíves fejtsd ki..

Előzmény: TEODOR (25742)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25742

Rosszul irtam elnézést , a kúp fogalma szerintemis kör alapú testet jelent , helyesbitek , olyan forgástestet add aminek az alapja elipszis , az egyik tengelyt a repülő sebessége addja a másikat a forrás sebessége .

Előzmény: TEODOR (25739)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25741
Nem a medve??  A körhinta?  Miért az?
Előzmény: pint (25736)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25740

     Az gondolom nyílvánvaló, hogy az ábra szerinti forrás nyomvonalak minden rendszerben párhuzamosak.

    Az is nyílvánvaló, hogy minden forrás gömbhélyon sugároz.

Gondolom az is nyílvánvaló, hogy ezen gömbhélyakon akad olyan foton, amely a

fehér szaggatott nyomvonalakon haladva, a repülő haladási irámyát metszi

a lyukak tengelyében.

   És ezen fotonok között akad olyan is, amelyik a gépbe belépve, pontosan olyan szögben metszi a gép haladási tengelyét, hogy amikorra a másik falhoz ér, addigra

a repülő pont ennyivel lesz előrébb, és kiléphet a lyukon..

 

  Na már most. Ha a repülőn áthaladó fotonok belépési és kilépési pontjait összekötő egyenesek, állandó távolságú párhuzamosak, akkor

 

   minden rendszerben állandó távolságú párhuzamosak ezen egyenesek..

 

    és ezzel a rajtuk haladó fotonok is állandó távolságú párhuzamosokon mozogtak a gép belsejében, majd onnan kilépve mindvégig a végtelenebe haladva is..

 

    Így ezen fotonok haladási tengelyei állandó távolságú párhuzamosok..

 

    A megforgatási kúpoknak a nyílásszöge nem játszik szerepet, mert ezen tengelyek körüli, különböző nyílásszögű kúpokat adva, nem érintik a tengely szögét..

Előzmény: TEODOR (25739)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25739
Gezoo ha megforgatod minden egyes forrás azon nyomvonalát viszintes sikban amely átjut a repülő rendszerén különböző nyilásszögű kúpokat kapsz , ez a nyilásszög a források saját sebességétől függ .
Előzmény: Gézoo (25735)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25738
Tényleg holvan???
Előzmény: pint (25736)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25737

Ezt is irtam hogy van olyan nézőpont amiből párhuzamosnak láthatóak a fotonok nyomvonalai de ez csak a repülő haladási irányára merőleges pontból látható, vagyis minden forrás bocsájt ki olyan fotont ami átjutt a repülő rendszerén de ezeknek  a fotonoknak a nyomvonala nem párhuzamos a térben .

 

Be van neked Gezoo ragadva ez az egysikú gondolkodás.

Előzmény: Gézoo (25734)
pint Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25736
na de hol van a körhinta??? :D
Előzmény: Gézoo (25734)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25735

Ó,  Te áldott lélek!  Gondoltam én, hogy arra hajadzik..  Ugye-ugye, a tudatalattid???

  No meg az én reflexeim.. olyan sokszor szapultál már feleslegesen.. spongya rá..

 

   Örömmel látom, hogy a foton haladási tengelyének álló volta a számodra is evidens.

 

 

Előzmény: pint (25726)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25734

Akkor ez az ábra segíthet: Balra felülnézetben a pálya a különböző sebességű lámpákkal.. Lent axonometrikus képen a villanás és a gép felé

elindult fotonok vektorai, fent középen ugyanez a pálya vége felöl nézve, a felette repülő géppel..  a pálya felöl a fotonok nyomvonalai, a gépen bejelölve, hogy

ugyanezen fotonok a gép rendszerében hogyan haladnak..

Előzmény: TEODOR (25727)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25733

Szia!

 

   Még eddig csak itteni "beszélgetések vannak, de készítek, és elküldöm.. 

Előzmény: cíprian (25728)
cíprian Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25732

Nem arról van szó, hogy "úgy ahogy van rossz a specrel", hanem erre a példára nem alkalmazható. Egyébként is a specrel csak idealizált állapotokra érvényes az áltrel határeseteként. Nem használható a specrel gravitációs térre és gyorsulásra.

Említettem, hogy a példára csak akkor húzható rá a specrel, ha végtelen lassan állítjuk meg a rudat, vagyis a végtelenben kezdjük lassítani.

Előzmény: Törölt nick (25730)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25731

Szia bármilyen szemszögből is nézed a nagysebességgel belőt szegecs a lyuk peremén a galérjával megtámaszkodva megáll .

Ez csak a szegecs fejére vonatkozik attól még a szegecs szára továbbra is mozog a megnyulás a sebességtől függ , a sebességtől függ az is hogy a szegecsre nézve lesz-e maradandó alakváltozás .

Sajnos bármely leirás alapján vizsgáljuk is a szegény bogár elpusztul .

A szegecs szárának megnyúlásán kivül még a lyuk pereme is behorpad ez is a bogár vesztét okozza .

A SR. szerint is pusztulnia kell hiszen a szegecs eleje nem tudja hogy a feje már

megállt , ezt csak késésel tudja meg , az infő "c"-vel halad.

Előzmény: Törölt nick (25730)
Törölt nick Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25730
Csakhogy a szegecs nézőpontjából nézve meg elpusztul a bogár! Azért ez nagyon nem mindegy, mondjuk ha én ülnék a bogár helyében, biztosan érdekelne, hogy életben maradok-e vagy sem. Az persze megnyugtató, hogy legalább az én rendszeremből nézve életben maradnék. De hogy hogyan pusztulhatnék el ugyanakkor a szegecs koordinátarendszerében? Ez kétféle módon lehetséges: 1. a spec. rel. úgy rossz, ahogy van. 2. igaza van Everett-nek, és a sokvilág nemcsak a kvantummechanikában, hanem a relativitáselméletben is megjelenik. Ez pedig még a legvadabb szolipszizmusnál is sokkal de sokkal rosszabb.
Előzmény: cíprian (25681)
Törölt nick Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25729
Kedves aWay!

Ne haragudj, de ez egy kissé zavaros. Mi az, hogy a szög megnyúlik, amikor beérkezik a lyukba????

Amikor valamit állítasz, légy szíves írd azt is oda, kinek a nézőpontjából nézed a dolgot.

Megismétlem még egyszer: a bogár nézőpontjából a szegecs feje ütközik a lyuk peremével, ettől áll meg a szegecs, a bogár életben marad. A szegecs szempontjából nézve a lyuk aljával történik ütközés, emiatt áll meg a szegecs, és a bogár elpusztul. Ha elfogadjuk, hogy a valóság (azaz, hogy a bogár életben marad-e vagy sem) nem függhet a vonatkoztatási rendszertől, márpedig szerintem ez alapvető elvárás, akkor a spec. rel. HIBÁS ELMÉLET!!!!
Előzmény: aWay (25663)
cíprian Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25728

                            

 

     Így a három tengely irányaiban végzett méréssel, az ismert aberráció hasznosításával megmérhető az aktuális abszolút sebességünk..

 

 

Kedves Gezoo!

 

 

Érdekel amit mondtál. A fenti kijelentésedet akkor látom helytállónak, ha nem az "aktuális abszolút sebességünket" mérjük meg vele, hanem a távolodás mértékét. De ezzel a módosítással is érdekes a felvetésed.

 

Nincs időm visszafelé elolvasni a sok hozzászólást, ha van egy összefoglalód, megköszönném ha elküldenéd nekem a cyprian kukac majd index pont hu címre.

Amint időm lesz rá, válaszolni fogok.

 

baráti üdvözlettel

cíprian.

Előzmény: Gézoo (25692)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25727

Nos Gezoo lejátszottam a lelkiszemeim előtt az esetett.

 

De nem találtam olyan két fotont amely egy irány vektorral rendelkezne , egy irány vektoruk egyezik mindnek és ez a repülő mozgásából adódik .

 

Az összes forrásból kilép viszont olyan foton amelyik átjutt a saját lyuk párján ,

de ezek a foton nyomvonalak nem párhuzamosak a térben , a repülő rendszerében viszont annak a haladási irányára merőlegesen nézve párhuzamos nyomvonalak láthatóak egy sikban , de holvan ez még a 3D-hez .

Előzmény: TEODOR (25725)
pint Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25726
én a pontszerűre gondoltam, hogy kicsi, de végül is a másik értelmezés sem áll messze tőlem, csak túl direkt, nem illik a finom stílusomhoz.
Előzmény: Gézoo (25721)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25725
Értem elolvastam mégegyszer.
Előzmény: Gézoo (25714)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25724

Ez egyre zavarosabb.

Te még érted Gézoo amiket irsz?

 

Előzmény: Gézoo (25722)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25723
:D:D:D kac-kac..
Előzmény: pint (25719)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25722

  Figyelj kicsit jobban! 

 

1.  A repülő a futópályára merőlegesen a felező felett halad át!

2. Minden futó más sebességgel fut, sőt!, a futók fele szembe fut a másik felével..

Előzmény: TEODOR (25720)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.22 0 0 25721

Nos, azt értem, hogy nehéz elismerni a sokadik tévedésed..

 

  Csak azt nem értem, hogy ha tévedsz, akkor miért gondolod, hogy a másik sértegetésével megszűnik a tévedésed ??

Előzmény: pint (25717)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!