Nekem nem volt ilyen, pedig mindkét oldalon műtöttek pár hét eltéréssel. Sőt, én vért egyáltalán nem láttam. Sem műtét után, sem varratszedéskor, pedig mémi vérhígítót is szedek.
Nekem 2 hete volt jobb oldali lágyéksérv műtétem, gondoltam megosztom veletek a tapasztalataim. Szent Imre Kórházban műtöttek, epidurális érzéstelenítőt kértem, és nem kaptam hálót. És mivel baba koromban már volt sérvem azért nemtudták laporoszkóposan műteni. A műtéttel minden rendben volt, bár szét fagytam a műtőben, remegtem. Reggel műtöttek este 6 fele már felkeltem, és kimentem pisilni, mert kacsába nem igazán ment, katétert meg annyira nem szerettem volna kapni. A kórházban amúgy minden rendben volt, írtó kellemeset csalódtam benne, nagyon kedvesek, és odafigyelőek voltak. Szerdai napon műtöttek, csütörtökön már haza engedtek volna, ha a kerületben laktam volna, de így csak péntek reggel távozhattam. Hazajövetel után, este csináltam egy 10 perces sétát, ami elég fárasztó volt, utána egy nagyon picit be is vérzett egy ponton a sebem. Utána inkább pihentem sokat. Közben észrevettem, hogy belilult a férfiasságom, kicsit megijedtem mert, csak a zacsira mondták, hogy előfordulhat, de nekem meg a répám nézett úgy ki mint akit kikloffoltak. Aztán megmutattam orvosnak aki kiröhögött és mondta, hogy no para, ez normális, 2-3 hét alatt felszívodik magától, max jegeljem. Szóval minden rendben volt egészen máig. Reggel amikor felkeltem, elég durván átvérzett a kötésem, megnéztem és bugyogott ki a vér egy helyen a sebből. Az egyetlen egy szerencsém, hogy pont mára kellett mennem varrat szedésre, így gyorsan mentem vissza a kórházba. Az orvos annyira nem ijedt meg az esetemtől, mint én... Megnézte kiszedte a varratokat, kikérdezett nem, e voltam lázas nem-e fájt, stb. Aztán kicsit megnyomkodta, mondta, hogy látja, hogy picit szivárog de valószínűleg csak egy kis vérömleny, nem gennyes nincs begyulladva szóval rendbe kell lennem. Amúgy azt mondta a seb szépen begyógyult. Kaptam egy új kötést, és azt az instrukciót, hogyha fokozodna a vérzés vagy 1-2 napon belül nem szünne meg, menjek vissza. Ma már elállt egyszer a vérzés, de most mintha picit megint vérezne. Szóval nem vagyok teljesen nyugodt. Járt már így valaki más is ?
Amúgy 24 éves vagyok, és sportoló. Ez lemaradt. :D
Teljesen természetes. Nekem még műtét után 8 évvel is szúr, fájogat ha jobban megerőltetem magam. Eltart vagy 8-10 napig a megerőltetéstől függően (van hogy hamarabb, van hogy később múlik el, de sosem tovább mint két hét) aztán szépen elmúlik.
Több mint 5 hónapja műtöttek, elkezdtem nagyon kíméletesen edzeni, csak vállat, bicepszet, meg hátat a hasi gyakortlatokat teljesen kihagyva az edzésből, de így is minden edzés után 2-3 napig még érzem a műtét helyét, szúrását, benyilalást, viszont ha nem edzek akkor kb. teljesen tünetmentes vagyok, más is tapasztalt ilyet?
Korábban olvastam valakitől, hogy néha úgy érzi mintha mozogna a háló a testében, persze tudom én is, hogy az kb. lehetetlen, de én is szoktam ilyesmit érezni néha amikor ülök. :-)
Három hete volt hasfali sérvműtétem , amit több éve elhanyagoltam mert panaszmentes voltam, de nagyon zavart már és felkerestem egy sebészt, mellesleg és véletlenül talán a legjobbat a környéken. Megbeszéltünk egy időpontot , hat hónap várakozás után , tervezett időpontban ,kivizsgálás után komplikációmentesen lezajlott a műtét.Ezt megelően, mivel nagyon féltem a műtéttől elolvastam minden lehetséges dolgot az internetten a témával kapcsolatban.Nem kellett volna....most már tudom ! A régi mondás szerint "aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul " azok a dolgok amiket nem értettem meg , nem segitettek semmit, max.bizonytalanná tettek.A kórházban töltött egy hét alatt volt alkalmam látni hasi sérv, lágyéksérv műtött embereket,és semmi mást nem tapasztaltam, csak azt amit a doki elmondott várható kényelmetlenség , probléma vonatkozásában . Ami miatt ide irok mégis az a Kemencés Lui fórumbejegyzései , amelyeket nyugodt szivvel tudok ajánlani mindenkinek aki hasonló beavatkozásra vár, nekem is sokat segitett. Úgyhogy ...kössz Lui
Látom azért hellyel-közzel a legtöbben rendben vannak, rendben vagytok!
Csak így tovább, ..
Kérdeztétek, hogy mit szól az orvosom ahhoz, hogy több mint 3 évi műtét után még mindig fáj ..
Nos, még nem mentem el hozzá, mert férfiasan bevallom Nektek, ha esetleg kiújult, akkor most nincs időm bemenni a kórházba, nincs időm a lábadozásra, ..
én tegnap voltam urológiai vizsgálaton meg hasiultrahangon is.Negativ eredmény volt mindkettő annak dacára ,hogy én is sok folyadékot iszok de 5-6 órai fekvés után már pisilnem kell és az érdekes az ,hogy dacára annak ,hogy sokat pisilek egy félóra múlva megint kell aztán megint.nem kizárt az sem ,hogy valamelyik gyógyszer mellékhatása.
nekem már szinte teljesen gyógyult augusztus 22 -óta, fekvőtámasz - ugye ott is feszül a hasizom - sőt, hasprés esténként 4*25 is megy, egyelőre semmi probléma. Nagy súlyt persze nem emelek, de néha volt alkalom, amikor emltem, megbillent és rámnehezedett, de még úgy sem. Szóval nekem úgy tűnik teljesen o.k., a hereérzékenységem is jóval alábbhagyott, de érdekes módon a köldököm és a hajdani sérvem között félúton néha egy kicsit mintha szúrna, gondolom a kotorászáskor valami sérült.
A fekvőtámaszos kondit már egy hónappal, vagy utána egy héttel később kezdtem. A hasprés egy-két hete megy csak és napi egyszer esténként. Bringa is volt, az teljesen tünetmentes volt, igaz közút, kis emelkedőkkel, nem halálba hajtva.
Igen, de a gyakorlat mást mutat. Laparoszkópiánál nincs a lassan és nehezen gyógyula vágás, de belül szinte ugyan azt csinálják, az nem fog előbb meggyógyulni, mint a hagyományos műtétnél.
A hat hét pihenő ez esetben is, tartok tőle, hogy indokolt. De ez legyen a legkevesebb, a két hónap pihenő és fél év kímélés után, ami a térdemnél volt/van, a hat hét már nem is idő:(
Biztos vagyok benne, hogy nem egy kellemes dolog, de mondj egy műtétet, ami az?
Szerintem a keresztszalag pótlásom jóval komolyabb műtétnek számít. Persze ettől még parázok a sérvműtét miatt, mert a többség véleménye inkább az, hogy igen csak fájdalmas az egész.
Én is ezt érzem, gyakori vizelési inger, sőt valós bőséges vizelést! Pár hónapja voltam urulógusnál (szűrővizsgálat) és sem jó, sem rossz indulatot nem talált!
A műtétet követöen fokozatosan jött ez a változás, azelött nem kellett éjszaka felkelnem, de mostanában egyszer biztos de nem ritka a kettő sem. Hozzá kell tennem, hogy elég sok folyadékot iszom (no alkohol) Nappal is elég sokszor megindul a vízmű, és bár észreveszem a többszört, nem annyira strapás mint éjszaka!
Szóval én úgy gondolom, hogy összefügg a műtéttel!
A laparoszkópiás eljárással lerövidül a gyógyulási idő, hamarább lehet elkezdeni sportolni. A neten elég sok anyagot lehet róla találni, általában 1,5-2 hetet írnak ami után el lehet kezdeni intenzívebben mozogni.
Köszönöm a válaszokat! Látom, hogy mindez nagyon egyénfüggő. Meglátom, hogy mire jutok a laparoszkópiás műtéttel. Tavaszra tervezem, addig nem nagyon lenne jó. A 6-7 hét pinés, óvatos torna még belefér, és a két hét táppénz is, kb. így is számoltam. Remélem, hogy 6-7 hét után vissza tudok térni a rendes aktivitáshoz, kb. addigra kezdhetem majd el a focit is, ha egyáltalán bírja majd a térdem.
Azt mondják, hogy 6 hét után lehet kezdeni a sportot, de akkor is úszást javasolnak. Nekem szept. vége fell volt hagyományos hálós technikával a műtét. Kirándulni a 6. hét után voltam, hegyre fel nem volt gond, hanem a lefelé jövettel volt nehézségem, mert ha nem figyeltem és nagyot léptem, akkor fájt a volt sérv helye. Tegnap a 8. hetet követően már nem volt ilyen gondom :) Igaz nem éreztem magam eléggé erősnek, hogy akkora távolságot tegyek meg mint a műtét előtt. Majd szépen fokozatosan szoktatom hozzá magam.
A küzdősportot a 7 hét közepén kezdtem újra, kihagyva az erősítést, nehezebb részeket, de edzés végére így is éreztem, hogy sok volt. Este kicsit fájt, ill. spontán be-be szúrt. A két nappal későbbi edzés után viszont már nem volt ennyire érzékeny. Szóval eléggé egyén függő a sérvműtét utáni felépülés, kit mit bír, kinek mennyi idő kell ahhoz, hogy a műtét előtti terhelhetőség visszaálljon.
Elgondolkodtató, amiket írtok. Legszívesebben nem is műttetném meg, ami persze tudom, hogy nem megoldás, de azért nem túl jó hallani, hogy sok évvel a műtét után is fáj, érzékeny. Hogy lehet akkor egy sérvműtét után pl. focizni rendesen? Mert azért csak lehet.
Emelni eddig sem nagyon kellett nehezebb dolgokat, mindig is kerültem, viszont rengeteget sportoltam. A szúlyzózás nem az én világom így ez nem gond, de a futás, foci, tenisz, fallabda, úszás az kell. Bár ezeknél nem a sérv lesz szerintem a gond, a térdem lesz a szűk keresztmetszet.
A lényeg, hogy akár hagyományos, akár laparoszkópia, a normál edzéshez kb. egy hónap kihagyást követően lehet visszatérni. Felülések, fekvőtámasz, futás, bicajozás, stb. De azért az egy hónapnál nem kell többet kihagynom, persze ha minden rendben van?
Továbbra is szimpatikusabb a laparoszkópia, mivel (nem szakszerűen leírva) belülről építik be a hálót, valamint talán a rögzítés is úgy történik, hogy nem húzódik később annyira, valamint nem kell annyi ideget sem átvágni. Ez utóbbi még laparoszkópiánál az apró lyukaknál is számít, mert a térdemnél még mindig van olyan rész, ahol érzéketlen a bőröm, és olyan is, hogy jobb oldalt érek hozzá egy ponton, de a térdem bal felén érzem egy másik pontban, nagyon furcsa:) Ez az idegek elvagdosása miatt van, idővel javuét, de lassan és messze nem teljesen. Emígy szerencsére ez nem olyan zavaró é snem is fáj (más viszont fáj helyette).
A várólista nekem tavaszra is OK, előtte nem is szeretném a műtétet, most nem a legalkalmasabb sajnos.
én is túl vagyok a 62-ön nekem is három éve volt a mútétem.Nálam is átvághattak egy rakás ideget mert semmi fájdalmat nem éreztem a mütéti vágás helyén sem a mútét után sem azóta.Nálam a súlyzózás hozott elő fájdalmakat abba is hagytam.Nálam és szerintem bárkinél elöfordulhat ami Veled történt,hogy egy ideg vagy több elkezd rakoncátlankodni egy idó után. A tv ben volt minap egy eset ,hogy valakit többször megoperáltak sérvvel és sikertelenül.Röviden, szerintem sokszor nem beteg ,orvos,mődszer,kórház,pénz stb függő a sikeres mütét.Inkább a szerencse dolga
Már több mint két éve volt a műtétem, pontosan 29 hónappal ezelött! Még a műtét elött sokat olvastam a fórumot. Sokfélék vagyunk, mindenkinek egyéni a fájdalma, gondja, stb. Hogy most mégis újra írok annak az az oka, hogy kb, három hete a műtét környékén "égő elviselhető fájdalom" kezdődött és tart azóta is! Azért írom, hogy "égő" mert az érzés egy égési sérülés fájdalmához hasonlítható.
Két hétig vártam, hogy elmúlik, de mivel nem tette, elmentem ahhoz a sebészhez aki műtötte. Elmondtam a problémámat, közben a doktor úr, szinte rám sem nézve, közölte:-én ott átvágtam egy csomó ideget, nem tudok segíteni, ha fáj jegelje!
A "vizsgálat" kb 3 percig tartott!
Sajnálom, hogy kevés a fizetése, de talán nem a betegnek kell meginni ennek a "levét", én azt gondoltam, hogy ez nem szakma hanem hivatás! Buta fejjel egy kicsit többet vártam, még akkor is ha.......
Ez volt az előzmény.
Most Tőletek érdeklődnék, van itt valaki aki hasonlót érez évekkel a műtét után, és esetleg van valmi javallata a fájdalom csökkentésére, esetleg gyógyulására?
2-3 hét pihenés mindenképpen kell, még laparoszkópos módszernél is. Ha vágós, akkor meg főleg. Éppen az irodai munka, az egész napos ülés az, amitől rohadtul tud fájni a műtét után. Én mászkáltam, ültem, de pár óra után égő érzés volt még ülve is, le kellett feküdnöm. Az égő érzés azonnal megszűnt. Feküdtem fél, egy órát és utána pár órát megint talpon tudtam lenni. Napról napra javul, de például a kerékpározást legalább 1 hónapra felejtsd el a műtét után. Minden kis döccenőnél mintha kést döftek volna belém, úgy éreztem. Le is tettem a bringát, gyalog jártem vagy autóval.
Engem mindkét alkalommal vágva műtöttek. Gondolj bele, ha most még hónapokat vársz a laparoszkópiás műtétre, addigra a késesből már lehet, hogy fel is épülnél. Nekem nem voltak egyik műtét után sem here problémám. A második után egy kiscit véraláfutásos volt a műtét felőli oldalon, de pár nap után szépen elmúlt.
Sajnos még így évekkel a műtét után is ha megerőltetem magam, akkor bizony húzódik, fáj egy kicsit. Nem azonnal jelentkezik, hanem majd másnap, mint az izomláz. Elmúlik ez szépen, de fájdalomtól függően 1-2 hét kell neki. Már tudom, semmi para, egyszerűen csak többet akartam mint amit bírtam.
És az orvosod mit mond erre, miért van? Feltételezem, hogy jobban fáj, mint műtét előtt fájt.
Ha túlleszek a térd rehabilitáción, akkor rám is vár egy jobboldali lágyéksérv, sajnos. Elég szépen kidudorodik, rendszeresen vissza kell nyomkodnom. Ezzel úgysem tudnék visszatérni rendesen a sporthoz. Megnézte a térdemet műtő sebész és megállapította, hogy ez bizony sérv, műteni kell. Persze jobb lenne minél előbb, de a keresztszalag pótlásom miatt nem akartam újra kés alá menni, mert akkor a sérv miatt nem tudok majd tornázni, erősíteni, pedig fontos lenne. Decemberben pedig születik a kislányom, nem szeretnék otthon tehetetlenül feküdni, én szeretnék segíteni a feleségemnek, nem hogy még velem is foglalkozni kelljen:)
Sajnos a térdemet műtő sebész csak a hagyományos, vágós-hálós műtétet tudja vállalni, mert a kórházban le van tiltva a laparoszkópia sérv esetén. Most azon ügyködöm, hogy hol tudok felkerülni ezrediknek a várólistára, ahol műtenek laparoszkópiával is sérvet, mert valahogy nagyon e felé hajlok. Jó lenne jövő tavasszal túl lenni rajta. Tartok tőle, hogy már így is elég nagy (közepesnek mondta az orvos). Magán úton most nem akarom az anyagiak miatt, ha nem jön össze a TB-s, akkor marad a hagyományos vágós.
Azért ahhoz képest, hogy a sérvműtétet mindenki olyan rutin műtétnek tarja, hogy nem is vesznek komolyan (nem az orvosok), igen csak mást hall az ember azoktól, akiknek már volt is ilyen műtétjük. Amikor a térdemet műtötték, akkor öten voltunk egy szobában, ebből ketten lágyéksérvvel (hagyományos) és nem volt őszinte a mosolyuk műtét után. Mondjuk ami a fájdalmat illeti, műtét napján igen csak panaszkodtak, de másnap reggel már ki tudtak menni WC-re és sokkal jobban voltak, harmadik nap, amikor mindenkit hazaengedtek, a két sérves azért sokkal jobb állapotban volt, mint mi térdesek (mondjuk a keresztszalag pótlás egy elég komoly és fájdalmas műtét). Hogy utána mi lett velük, azt sajnos nem tudom.
Ijesztő, amit a teniszlabda-nagyságú heréről írtatok (ez nagyon gyakori?), és az is, hogy évek után is ennyire fájdalmas. Azért remélem, lehet majd sportolni vele, persze ha a térdem miatt egyáltalán tudok sportolni.
Ha laparoszkópiával műtenek, akkor kb. mennyit kell otthon lennem, két hét? Irodai munka, egész nap a számítógép előtt ülök. Mert azt már több helyen is olvastam, hogy ne igaz, hogy 5-10 nap után vissza lehet menni dolgozni, mintha mi sem történt volna.
Nekem 2010 nyárelőn (június) volt hagyományos hálós, műtétem. Azóta is fáj, ha nagyobb dolgokat cipelek, napokig fáj, szinte már sokszor annyira, hogy gyógyszerhez kell nyúlnom, de amikor megpihenek, (tehát nem cipelek egy darabig semmit sem,) akkor meg elmúlik. RÖHEJ!
Ezzel kell élnem vagy még 125 évet, hiszem halhatatlannak születtem. :))))))))))))))
Na most akkor ez jó vagy nem?
Sajnos azonban én személy szerint nem tudok választ adni a kérdésedre, ..
Nekem szerdán volt hagyományos "nagy" vágással a műtétem, spinális /gerinc/ érzéstelenítéssel. Műtét után még vagy 3 órán át hat az érzéstelenítő, nincs utána köhögés, stb. NE FÉLJETEK TŐLE!!!!!!!!!!!!!!!!
Előtte itt érdeklődtem a hálapénzről, a saját esetemet mondom:
Műtétet követő reggel/hazamenetel előtt/ az érzéstelenítést végző orvos jött érdeklődni, hogy vagyok---vitte a boritékot---MEGÉRDEMELTE!
A sebész jött kiszedni a csövet--nem fájt!-- és NEM FOGADTA EL A BORITÉKOT-- mondván, majd varratszedés után, ha elégedett leszek!!!!!!!!!!!!!!!
Ma voltam sebkontrollon, minden rendben.
Mindez a várpalotai kórház 24 órás sebészetén történt..............
Nekem még mindíg sok bajom van, konkrétan fáj. Most észrevettem, hogy megint van egy kis visszanyomható valami ott ahol a sérvkapu volt, amit ha visszanyomok ki is jön, szóval liftezik ott valami. Tök olyan, mint az első műtétem előtt.
Szerintetek lehet ez megint sérv? 2 háló van már bent. Ma borzasztóan sajog, a szúró fáldalom mellett.
2 hete voltam egy maszek dokinál, aki a háló eltávolítását javasolta. Ő már a második magyar orvos aki csak így lazán ezt kijelenti. A németek meg a legeslegeslegutolsó esetben ajánlanák, mer fenn áll a veszélye, hogy többet ártanak, mint használnak. Persze a belső háló egymagában is elég a sérv megfogására, én jobban örültem volna, ha csak mondjuk megigazítani akarná ott ahol a gond van. Nem, kiszedni.
Otthon egy magánklinikai műtét laparoszkoppal 5-600 ezer, Münchenbe a magánklinikán 1100Euro.
Én már nem tudom mit tegyek, hova forduljak, ki tudja a megoldást. A neten találtam angol nyelvű leírásokat erről, ahol írják a hálóbeültetés után az esetek 10%-a szenved fájdalomtól, de mégis mikor elmegyek ezzel egy dokihoz, mintha a kelta indiánok aljógatyaviseletéről kérdezném, néz mint a vettmalac.
Aki tud valamit kérem ne tartsa vissza, hátha segít.
15 lehettem talán amikor hegyibiciklizés közben észrevettem hogy mintha a belem ugrana meg vissza tekerés közben, erőlködéskor. Na mondom, ez biztosan sérv. De mivel visszament a helyére, túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki.
Eltelt jópár év tünetmentesen. Kb. 18 lehettem, amikor észrevettem, hogy a lágyékomnál a jobb oldali rész domborúbb. Nem esztétikailag rombolóan, de észrevehetően. Tünetmentes voltam, megbékéltem vele.
Ez a fajta tünetmentesség egészen 40 éves koromig fennállt, amikor is észrevettem, hogy hosszabb állás után kellemetlen zsibbadó érzésem van. Utánanéztem és öndiagnosztikával, csupán internetről kiderítettem, hogy bizony sérvem van. Nem akartam sima kórházi kezelést, mert sok horrorsztori kering a magyar egészségügyről. Gondoltam, inkább összegyűjtök rá pénzt és magánklinikán megcsinálom.
A sors iróniája, hogy mire a pénz összegyűlt, lehetőség nyílt rá hogy kerületi lakosként a beavatkozás ingyenesen elvégezhető lett. Eddigre már elég nagy lett a sérvem, de kézzel simán vissza tudtam rakni és a lyukat is éreztem. Gyakorlatilag szoros nadrágban tudtam közlekedni, de hosszabb úton azért már kellemetlenül fájt.
Az sebészorvos nagyon hamar adott időpontot (a vizsgálatra két hónapot vártam). Hálós műtét volt laparoszkópiával. A vágás viszonylag nagy lett.
Mivel tudtam, hogy a sérv kizáródhat, ezért mindig borotváltam magam, hogy gyors beavatkozás szükségessége esetén (kizáródás), gyorsabban lehessen beavatkozni. Előző naptól nem lehetett enni, éjszakától inni sem. Az orvos mondta, hogy egy csövet is kivezet majd, hogy a váladék elfolyjon és majd azt két nap múlva ki kell szedni.
A műtéti napon Xanaxot kaptam majd a bal csuklómra egy cuccot amin kétféle folyadékot lehet bevezetni. Állva borotváltak meg (túl sokat nem kellett) majd ott helyben is zuhanyozni kellett. Kaptam egy nyugtató injekciót ezután, amitől talán el is aludtam pár percre. A műtőskocsira kérték szálljak fel, majd betoltak a műtőbe. Négyen "vetették rám" maguk. Minden kezemre és lábamra jutott ember. A baloldali kezemet leszíjazták, a jobboldalira valami gumit húztak, a mellkasomra meg EKG detektort. A bal combomon is matattak valamit, majd megkérdezték, hogy a fejem a műtőasztal bemélyedésében kényelmes e. Mondtam igen. Ezután mondták, hogy most jön az altatás. Miután ezt elmondták, kb. 2-3 másodperc alatt ki lettem ütve, már csak a műtét utánra emlékezek.
Műtét után az ágyban ébredtem, a csövet kivezették, de egy palackba! (amit két napig hordoznom kellett). A palackban gyűlt a váladék és a vér. Ébredés után kb. 10 másodperccel már óvatosan felültem, majd óvatosan elindultam átöltözni pizsamába. Átöltöztem, amikor bejött az ápolónő és mondta, hogy igyak, egyek. Benyomtam egy liter Jana (horvát) ásványvizet. Direkt ezt vettem, mert sokkal drágább, viszont nagyon jó íze van. Tudtam, ebből tuti lemegy elég sok. Egy liter után pár perc pihi, majd benyomtam a szenyót, amit otthon készítettem + megittam a második litert is. Piszok szomjas voltam. Ezután pisiltem.
Az ápolónak már tudtam mondani hogy ivás, evés volt, illetve pisi is. Ez ugyanis feltétel hogy hazaengedjenek.
Reggel hétre mentem és negyed háromkor már el is mehettem. Taxival mentünk haza. A véres palackkal lóbázva kb. olyan voltam, mint aki fél lábbal a sírban van. Jött is jó sok résztvevő pillantás. A sebész még mielőtt elmentem bejött és megkérdezte hogy s mint vagyok.
Most a negyedik napon vagyok. A második napon kivették a csövet a sebből. Na ez rettentően fájdalmas. Reggel vettem be fájdalomcsillapítót, de amikor kihúzták az olyan volt, mintha egy kés döftek volna ott belém és kb. egy percig forgatták volna. Mondta az ápolónő, hogy szentségeljek nyugodtan, de természetesen nem tettem ilyet. Varratokat a műtét után két hétre szednek ki.
Sajnos az altatás miatt köhögtem ami szintén nagyon fájdalmas volt. A lányom meg rossz jegyet hozott haza, kiabáltam vele, sajnos ez szintén megerőltetésnek számít, így a szemem is bevérzett.... Halloween környéken persze akár előnyös is lehetne...
Ami mellékhatás még van, hogy kb. teniszlabdányira dagadt a jobb herém és lila + lila a pénisz jobb oldala is. Amit mondtak, hogy ez természetes, mert a műtét közben az ondóvezetéket is le kell szorítani + a műtét után ha nem szoros gatyát veszel, lefolyhat a herébe, ahonnan csak hetek múlva szívódik fel. Műtét után nem tudtam annyit feküdni mint amennyit terveztem, mert amikor feküdtem, sokszor rámjött a köhögés.
A fórumon olvastam hasznos dolgokat, gondoltam megosztom hátha másnak tanulság...
Ma három hét után a vágás alsó részén még duzzadtt de napról napra kissebb. Ahoz képest, hogy szinte az egész vágás mentén olyan volt már sokkal szebb és nem jegeltem. Kitartást.
