Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24822

 

  Oké, oké, de ha gyorsulás közben elindult fotonhoz képest elmozduló rendszerben

a foton máshová érkezik be mint az elődjei,

 

  mert a foton indulása után elmozdult a rendszer.. akkor mi a különbség azzal,

 

amikor a foton indulása után elmozdul a rendszer, de nem változik a rendszer sebessége?

Előzmény: HondaVuk (24820)
TEODOR Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24821
Így igaz !!!
Előzmény: HondaVuk (24820)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24820
Persze, nyilván az a foton nem jut ki amelyik a gyorsulás közben ment át az első lyukon. Tehát:
- gyorsítunk folyamatosan
- fotonokat kibocsátjuk
- valamelyik foton eléri a rést
- foton átmegy rajta és megy tovább
- leállunk a gyorsulással
- foton nem megy át a 2. lyukon (ha elég nagy volt a gyorsulás)

Viszont a gyorsulás után indított fotonok megint átmennek. Hiszen ekkor semmi extra nincs, egyenletes sebességgel halad a rendszerünk, akkor meg tudjuk, hogy átmegy.
Előzmény: Gézoo (24819)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24819

Jó, jó, de mi változik azzal, ha a gyorsulás megszűnik?

 

   Akkor már nem y-nál nagyobbat megy a lyuk?  Vagy a foton megy x-nél gyorsabban?

Előzmény: HondaVuk (24818)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24818
Nézd meg azt a rajzot amit te raktál be régebben. Emlékszel biztos, hogy volt egy hozzászólásom, amiben az arányosságot számolgattam. Ebben beszéltem arról, hogy amíg a fény megy jobbra x pixelt, addig a lyuk mozog felfelé y-t és ezek arányosak, azaz a következő lyuk pont oda kerül, ahol a foton lesz akkor (mert eközben a foton pont y-t megy felfelé is).

Na, ez az arányosság borul, ha gyorsul a rendszer. Ekkor a foton továbbra is megy x-et jobbra és y-t felfelé, de a lyuk nem y-t fog fefelé elmozdulni, mivel az ő sebessége megnőtt, hanem y-nál többet. Ha elég nagy a gyorsulás, akkor a foton nekicsapódik a lyuk alatt a falba.
Előzmény: Gézoo (24817)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24817

Szia!

 

  Miért mozdul el a gyorsulással? 

 

  A gyorsulás az nem az időegység alatti sebességváltozás??

Előzmény: HondaVuk (24816)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24816
Nagyon jó! Hipp-hipp-hurrá! :-)

Tehát elérkeztünk oda, hogy ha van egy fényforrásunk és vannak a dobozaink, amiken vannak a rések, akkor azokon keresztül kijut a foton. Helyezzük be ezt az egészet egy liftbe. Tegyük az egyik falra a fényforrást és helyezzük el a dobozokat a megszokott módon rajtuk a résekkel. Ezután a fényforrást villantsuk fel és nézzük meg, hogy az átjutó fotonok hova kerülnek a szemközti falon. Jelöljük be ezt a helyet. Ha ezután a liftet felgyorsítjuk, majd a gyorsítás után megint felvillantjuk a lámpát, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a foton ugyanoda csapódik be. Választhatunk bármekkora sebességet, függetlenül a sebességtől, a foton mindig ugyanoda csapódik be.

Érdekes, hogy ha a gyorsítás közben is használjuk az eszközt, akkor a foton becsapódási helye a gyorsulással arányosan elmozdul. Tehát nem a sebességgel, hanem a gyorsulással arányosan mozdul.
Előzmény: Gézoo (24815)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24815

Szia!

 

 Igen, a "rendes" foton átjut.

Előzmény: HondaVuk (24809)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24814

Szia!

 

 Oké, legyen.  Hibás irányban hoszabbítottam meg..  Szerinted melyik iránybani

meghosszabbítás lenne a helyes??  A mozgó rendszer szerinti vagy az álló megfigyelő szerinti irány ??

Előzmény: mmormota (24810)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24813

Szia!

 

  Az úton lévő foton mozgástengelye a viszonyítási alap.

Előzmény: emp (24811)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24812

Szia!

 

  Idézlek:"

Ez különben hülyeség. És értelmetlen is.

"

  Bár nem értem, hogy miért lenne az..

Előzmény: HondaVuk (24808)
emp Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24811
mihez képest mozgó? mihez képest álló?
Előzmény: Gézoo (24777)
mmormota Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24810

Próbáld meg először puskából kilőtt hosszú nyilakkal elképzelni ugyanezt.

 

A hosszú fotonod mechanikus analógia, amelyet hibásan használsz. meghosszabbítod önkényesen hibás irányba, aztán ráfogod hogy nem fér át. ha már meg akarod hosszabbítani, tedd következetesen. Kilősz két pontot némi időkülönbséggel, és ezeket összekötöd. Ez a korrekt eljárás.

 

Hogy rendesen megértsd, érdemes a puskából kilőtt nyilakat tanulmányozni.

Előzmény: Gézoo (24807)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24809
"Valamint a rendes foton csupán azért jut át, mert végtelenül kicsiny a hossza, mert a zéró hossz miatt bármin és bármilyen szögben átjut.."

Tehát akkor a rendes foton átjut?
Előzmény: Gézoo (24807)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24808
Még egyszer megkérdezem, mert most meg erre nem válaszolsz. Átjut a 24794-ben leírt példában a foton?
Előzmény: Gézoo (24807)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24807

Nagyon jó!:

 

"ha egy 10 cm, hosszú fénynyalábot nézünk, akkor az elejét máskor bocsátja ki, mint a végét. eközben "

 

   Éppne emiatt látszik egy 10 cm-es fotonnal az a lényeg, ami pontszerűvel nem látszana..

   A 10 cm-es foton lehet az első foton is, amit haladási irányban megnyújtottunk, és

máris látszik, hogy mi az ami nem stimmel..

   A lyukon nem fér át.. Valamint a rendes foton csupán azért jut át, mert végtelenül

kicsiny a hossza, mert a zéró hossz miatt bármin és bármilyen szögben átjut..

     Szemben azzal, mint amikor 10 cm-es lenne.

 

   Okéé! Nézzük bentről. A specrel szerint bentről nem látszana a foton hossza,

ha a haladása tengelyén néznénk, mert a példában csak hosszal ruháztuk fel..

vastagsággal nem..így a feneke eltakarná előlünk a foton többi részét..

   Így a velünk mozgó lyukon is átférne... ha a lyukhoz képest velünk együtt

"oldalazna" a külső szemlélő szerint.. ami viszont nincs..

 

  A külső szemlélő szerint előrefelé emelkedő fotont pedig elszeletelné a lyuk..

 

  Akkor tudod mit??  Kizárjuk a külső megfigyelőt, mert neki sehogyan sem jó..

 

  sem a zöld, sem a piros nyillal jelölt foton sem jut át a résen.. úgy hogy aki ilyen kellemetlenkedő,  kizárjuk..

 

  Akkor marad a belső.. ő meg azt mond amit akar.., hogy igaz maradjon a specrel..

Előzmény: HondaVuk (24804)
mmormota Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24806
Ennek a problémának már semmi köze a fényhez, Gézoo a nyílakat kilövő mechanikus sorozatvetőt se érti. 
Előzmény: HondaVuk (24804)
pint Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24805
tőlem távolodó foton hozzám képest nem mozog oldalirányba. ez nem evidencia?
Előzmény: Gézoo (24802)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24804
A gondolatmenetedben ott a hiba, hogy ha egy 10 cm, hosszú fénynyalábot nézünk, akkor az elejét máskor bocsátja ki, mint a végét. eközben persze (kintről nézve) a fényforrás haladt felfelé. Emiatt persze a vége is át fog férni a lyukon. Rajzold be a rajzodba és meg fogod látni.

Másrészt, ha bentről nézed, akkor felejtsd el a külvilágot. Azt állítottad, hogy bentről nézve a foton egyenesen a lyuk felé halad. Ekkor a vége is át fog jutni, mivel az is arrafelé halad. A benti megfigyelő ugyanis nem tudja, hogy ő mozog. Meg különben is, mihez képest mozogna?

Ja és még egy! Tegyük fel, hogy a foton vége (ez is milyen baromság már?) már nekicsapódik a falnak. De a foton elejét és végét nyilván jelölhetjük külön és akkor könnyű belátni, hogy ha átmegy az első lyukon az eleje és a vége is, akkor átmegy a 2. lyukon is mindkettő. Vagy már az elsőn sem megy át. De az volt a feltétel, hogy azokról beszélünk, amik átmennek!
Előzmény: Gézoo (24800)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24803
De én nem egy ponttal jelöltem ki a foton pályáját, hanem kettővel! az pedig már vektor.

A 24794-ben leírt elrendezésben átmegy a foton? Arra nem válaszoltál!
Előzmény: Gézoo (24799)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24802

Nézd az álló szemszögéből!

 

  Halad ferdén felfelé a foton..függőlegesen felfelé a lyuk.. amikor a foton eleje bebújik a lyukon akkortól is felfelé halad a lyuk, de a foton továbbra is ferdén felfelé..

 

   Így amíg a foton vége odaérne, a lyuk lenyisszantotta a végét, mint egy szeletelő kése..

 

 

Előzmény: pint (24801)
pint Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24801
mondom, a ferdeség megfigyelőfüggő. mindkét fél úgy látja, hogy a "10 cm-es foton" egyenesen a luk felé halad és arrafelé is fordul.
Előzmény: Gézoo (24793)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24800
Csupán egyetlen pont!  A többi nem! És ezt kellene megértened végre!
Előzmény: HondaVuk (24798)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24799

 

  Szerintem egy ponton át, minden irányú, így akár végtelen sok vektor haladhat át..

 

  Mitől lenne ez hülyeség vagy értelmetlen??

 

  Az az értelmetlen ha:   Az irány jelzésére, jelölésére pontot használunk..

 

    Az tényleg hülyeség! 

 

     Mert a ponttal egyszerre jelölünk ki minden létező irányt, egyetlen egy helyett!!

 

 

Előzmény: HondaVuk (24796)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24798
Tehát akkor a rendszerből nézve egy egyenes mentén halad, amely egyenesbe beleesik az összes lyuk. Magyarán úgy halad ahogy én azt lerajzoltam. Tehát átjut. Na végre, hogy eljutottunk idáig!
Előzmény: Gézoo (24797)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24797

 

    "álló számára ferdén felfelé,  a rendszer szempontjából a szimmetriatengely mentén haladó.." (ha jól számolom ötödször írom le..)

Előzmény: HondaVuk (24794)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24796
"Már mondtam, hogy nincs értelme a pontszerű fotonnal foglalkozni, mert az a tény,

hogy egy ponton végtelen sok vektor haladhat át, meghamisítja a helyes hozzáállást."


Ez különben hülyeség. És értelmetlen is.
Előzmény: Gézoo (24792)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24795

Bocs elírtam:

 

   0,5 cm-rel  (e ettől még igaz: nem jut át, fele lemarad)

Előzmény: Gézoo (24793)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24794
Ha akarsz, akkor legyen 10 cm-es a foton, nekem tökmindegy.

Legyenek a rések 20 cm magasak (nagyok). A doboz falai között legeyen a távolság 1 m. Legyen a legbelső faltól a fényforrás 1 m-re. Legyen a doboznak 5 fala, ekkor a nyílások a fényforrástól rendre 1, 2, 3, 4 és 5 méterre vannak. Mozogjon valamilyen külső szemlélő szemszögéből nézve a doboz és a fényforrás 0.1c-vel felfelé. Átjut-e a foton? Milyen pályát fog befutni?

Tényleg, ez utóbbi kérdésre még mindig nem válaszoltál. Milyen pályán fog haladni a foton?
Előzmény: Gézoo (24792)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24793

 

  Nos, oké!  Megfigyelő függő..  10 cm az 333 ps hosszú a fénysebességgel mérve..

 

  Csupán az a kérdés, hogy az álló számára felfelé 45 fokos szögben haladó

10 cm-es foton átjutna-e ezen 333 ps alatt egy 1 cm-es lyukon,

 

  ha az álló számára ez a lyuk 150 000 000 m-t tesz meg másodpercenként..felfelé..

 

   0,333e-9*15e9 = 5 m.. vagyis az 1 cm-es lyuk 333 ps végére már 5 méterrel arrébb lesz..

 

   Így sajna, de a 10 cm-es foton már nem jut át rajta..

Előzmény: pint (24791)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!