Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24831
És komolyan, miért?
Előzmény: pint (24830)
pint Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24830
mert az egyik zöld, a másik meg lila.
Előzmény: Gézoo (24829)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24829

Miért is??

 

  Ha mindkét foton ugyanabban az irányban haladva t idő alatt halad át a szobán,

akkor mi a különbség köztük??

 

  Mégsem lehet címke valamelyiken, hogy innen vagy onnan származik.. Foton-foton,

egyformák. Irányuk sebességük azonos.. Mindkettőhöz képest a szoba ugyanakkora sebességgel halad.

  A különbség csak a megfigyelők által látott szögben van:

a belső mindkettő irányt a szoba padlójával párhuzamosnak, a külső pedig mindkettőt a szoba padlójával azonos szöget bezárónak látja..

 

  Miért lenne különbség a két foton között amikor már repülnek??

Előzmény: TEODOR (24828)
TEODOR Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24828

szia !

Tételezzük fel , hogy a fotonok közös pontban lépnek be az egyenletesen egyenesvonalban mozgó rendszerbe.

A belső megfigyelő a szobáhozképest mindig merőlegesnek látja a belső forrásból származó foton haladását , a külső forrásból származó fotont pedig mindig lemaradva a szoba mozgási irányától , a másik falon.

A külső megfigyelő érdekes dolgokat láthat:-)))

Mégpedig ha a külső fotonnal egyezik a mozgás állapota akkor azt látja hogy a külső foton ferdén átszeli a szobát  pedig a saját sikjával az párhuzamosan halad .

A szobán belüli fotont a szoba alap sikjával továbbra is párhuzamosnak látja , a saját sikjához képest pedig ferdének .

Ha a külső megfigyelő mozgása eltér a  külső forrás sebességétől akkor a saját sikjához képest mind a két foton haladását ferdének fogja látni , de a szobához képest a belső fotont mindig párhuzamosnak látja a szoba padlójával.

Előzmény: Gézoo (24826)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24827
Esetleg akad olyan aki osztja Theodor véleményét??
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24826

Szia!

 

  A külső forrás áll.. mégis átmegy a szobán a foton..

Előzmény: TEODOR (24825)
TEODOR Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24825

Gezoo a belső foton mindig a külső foton soha nem fog kilépni a lukon .

Kivétel ha a külső foton forrása szinkronban mozog a dobozzal szobával.

 

Előzmény: Gézoo (24823)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24824
Nem az a lényeg, hogy elmozdul a rendszer, hanem az a lényeg, hogy közben változik a sebessége.

Nézzük az eseményeket egy külső szemlélő szemszögéből, aki inerciális mozgást végez. Mit lát ő? Ha a lift nem gyorsul, akkor azt látja mondjuk, hogy az a foton megy ki az első lyukon, amely pont 2 fokos szöget zár be a vízszintessel (persze az ő rendszerében). Ha a lift nem gyorsul, akkor ez a foton pont odaér a 2. lyukhoz is, ezt a lentebbi ábrákon már láttuk.

Ha gyorsabban megy a lift, akkor sincs gond, akkor már nem a 2 fokos, hanema 3 fokos szöget bezáró foton jut ki az első lyujkon, de az továbbra is átmegy a következőn, szintén az arányosság miatt. De mi van, ha gyorsul a lift? Érjen oda az első foton a lyukhoz mondjuk 2 fokos szögben és ekkor kezdjük el gyorsítani a liftet (legyen a gyorsítás nagyon nagy nagyon rövidi ideig tartó). Ha a lift nem gyorsulna, akkor ez a 2 fokos szögben haladó foton pont átmenne a 2. lyukon, azonban a gyorsítás miatt most már a 3 fokos szögben haladó foton tudna csak átmenni. De szegény nem 3 fokos szögben halad, hanem 2 fokosban, ergo nekimegy a falnak.

Nézd meg alaposan a lenti ábrát, ami alapján az arányokat számoltuk. Egyszerűen arról van szó, hogy ha a foton folyamatosan gyorsuló rendszerben halad, akkor ebben a rendszerben az ő pályája nem egyenest határoz meg, hanem parabolát. És a parabolára már nem igaz ugyanaz az arányosság, ami az egyenesre még igaz. Ha nagyon nagy gyorsulással gyorsítom rövid ideig - mint a fenti példában -, akkor szintén parabolát ír le addig a nagyon rövid ideig, utána meg pont abban az irányban menne tovább amikor a gyorsulás megszűnik. Jó közelítéssel tört vonalon halad. Ekkor persze már igaz rá az arányosság, csak éppen nem az ami az előző meredekségű egyenessel számolandó, hanem egy másik arányosság. Emiatt fog elakadni a falban.
Előzmény: Gézoo (24822)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24823

Tehát ha jól értelek,ha adva van két fényforrás, egy külső (az álló megfigyelővel egy rendszerbeni) és egy mozgó (a mozgó

rendszerbeni), akkor ha párhuzamosan indítják fotonjaikat, akkor

 

   a külső megfigyelő a felső, a benti megfigyelő az alsó ábrarésznek megfelelően

fogja látni a történést..

 

  De mindkettő szerint a kék belép a dobozba a bal oldalon és távozik a jobb oldalon

a doboz ugyanazon magasságánál, a másik lyukon pedig a piros kilép a dobozból..

Előzmény: HondaVuk (24820)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24822

 

  Oké, oké, de ha gyorsulás közben elindult fotonhoz képest elmozduló rendszerben

a foton máshová érkezik be mint az elődjei,

 

  mert a foton indulása után elmozdult a rendszer.. akkor mi a különbség azzal,

 

amikor a foton indulása után elmozdul a rendszer, de nem változik a rendszer sebessége?

Előzmény: HondaVuk (24820)
TEODOR Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24821
Így igaz !!!
Előzmény: HondaVuk (24820)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24820
Persze, nyilván az a foton nem jut ki amelyik a gyorsulás közben ment át az első lyukon. Tehát:
- gyorsítunk folyamatosan
- fotonokat kibocsátjuk
- valamelyik foton eléri a rést
- foton átmegy rajta és megy tovább
- leállunk a gyorsulással
- foton nem megy át a 2. lyukon (ha elég nagy volt a gyorsulás)

Viszont a gyorsulás után indított fotonok megint átmennek. Hiszen ekkor semmi extra nincs, egyenletes sebességgel halad a rendszerünk, akkor meg tudjuk, hogy átmegy.
Előzmény: Gézoo (24819)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24819

Jó, jó, de mi változik azzal, ha a gyorsulás megszűnik?

 

   Akkor már nem y-nál nagyobbat megy a lyuk?  Vagy a foton megy x-nél gyorsabban?

Előzmény: HondaVuk (24818)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24818
Nézd meg azt a rajzot amit te raktál be régebben. Emlékszel biztos, hogy volt egy hozzászólásom, amiben az arányosságot számolgattam. Ebben beszéltem arról, hogy amíg a fény megy jobbra x pixelt, addig a lyuk mozog felfelé y-t és ezek arányosak, azaz a következő lyuk pont oda kerül, ahol a foton lesz akkor (mert eközben a foton pont y-t megy felfelé is).

Na, ez az arányosság borul, ha gyorsul a rendszer. Ekkor a foton továbbra is megy x-et jobbra és y-t felfelé, de a lyuk nem y-t fog fefelé elmozdulni, mivel az ő sebessége megnőtt, hanem y-nál többet. Ha elég nagy a gyorsulás, akkor a foton nekicsapódik a lyuk alatt a falba.
Előzmény: Gézoo (24817)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24817

Szia!

 

  Miért mozdul el a gyorsulással? 

 

  A gyorsulás az nem az időegység alatti sebességváltozás??

Előzmény: HondaVuk (24816)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24816
Nagyon jó! Hipp-hipp-hurrá! :-)

Tehát elérkeztünk oda, hogy ha van egy fényforrásunk és vannak a dobozaink, amiken vannak a rések, akkor azokon keresztül kijut a foton. Helyezzük be ezt az egészet egy liftbe. Tegyük az egyik falra a fényforrást és helyezzük el a dobozokat a megszokott módon rajtuk a résekkel. Ezután a fényforrást villantsuk fel és nézzük meg, hogy az átjutó fotonok hova kerülnek a szemközti falon. Jelöljük be ezt a helyet. Ha ezután a liftet felgyorsítjuk, majd a gyorsítás után megint felvillantjuk a lámpát, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a foton ugyanoda csapódik be. Választhatunk bármekkora sebességet, függetlenül a sebességtől, a foton mindig ugyanoda csapódik be.

Érdekes, hogy ha a gyorsítás közben is használjuk az eszközt, akkor a foton becsapódási helye a gyorsulással arányosan elmozdul. Tehát nem a sebességgel, hanem a gyorsulással arányosan mozdul.
Előzmény: Gézoo (24815)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24815

Szia!

 

 Igen, a "rendes" foton átjut.

Előzmény: HondaVuk (24809)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24814

Szia!

 

 Oké, legyen.  Hibás irányban hoszabbítottam meg..  Szerinted melyik iránybani

meghosszabbítás lenne a helyes??  A mozgó rendszer szerinti vagy az álló megfigyelő szerinti irány ??

Előzmény: mmormota (24810)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24813

Szia!

 

  Az úton lévő foton mozgástengelye a viszonyítási alap.

Előzmény: emp (24811)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.31 0 0 24812

Szia!

 

  Idézlek:"

Ez különben hülyeség. És értelmetlen is.

"

  Bár nem értem, hogy miért lenne az..

Előzmény: HondaVuk (24808)
emp Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24811
mihez képest mozgó? mihez képest álló?
Előzmény: Gézoo (24777)
mmormota Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24810

Próbáld meg először puskából kilőtt hosszú nyilakkal elképzelni ugyanezt.

 

A hosszú fotonod mechanikus analógia, amelyet hibásan használsz. meghosszabbítod önkényesen hibás irányba, aztán ráfogod hogy nem fér át. ha már meg akarod hosszabbítani, tedd következetesen. Kilősz két pontot némi időkülönbséggel, és ezeket összekötöd. Ez a korrekt eljárás.

 

Hogy rendesen megértsd, érdemes a puskából kilőtt nyilakat tanulmányozni.

Előzmény: Gézoo (24807)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24809
"Valamint a rendes foton csupán azért jut át, mert végtelenül kicsiny a hossza, mert a zéró hossz miatt bármin és bármilyen szögben átjut.."

Tehát akkor a rendes foton átjut?
Előzmény: Gézoo (24807)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24808
Még egyszer megkérdezem, mert most meg erre nem válaszolsz. Átjut a 24794-ben leírt példában a foton?
Előzmény: Gézoo (24807)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24807

Nagyon jó!:

 

"ha egy 10 cm, hosszú fénynyalábot nézünk, akkor az elejét máskor bocsátja ki, mint a végét. eközben "

 

   Éppne emiatt látszik egy 10 cm-es fotonnal az a lényeg, ami pontszerűvel nem látszana..

   A 10 cm-es foton lehet az első foton is, amit haladási irányban megnyújtottunk, és

máris látszik, hogy mi az ami nem stimmel..

   A lyukon nem fér át.. Valamint a rendes foton csupán azért jut át, mert végtelenül

kicsiny a hossza, mert a zéró hossz miatt bármin és bármilyen szögben átjut..

     Szemben azzal, mint amikor 10 cm-es lenne.

 

   Okéé! Nézzük bentről. A specrel szerint bentről nem látszana a foton hossza,

ha a haladása tengelyén néznénk, mert a példában csak hosszal ruháztuk fel..

vastagsággal nem..így a feneke eltakarná előlünk a foton többi részét..

   Így a velünk mozgó lyukon is átférne... ha a lyukhoz képest velünk együtt

"oldalazna" a külső szemlélő szerint.. ami viszont nincs..

 

  A külső szemlélő szerint előrefelé emelkedő fotont pedig elszeletelné a lyuk..

 

  Akkor tudod mit??  Kizárjuk a külső megfigyelőt, mert neki sehogyan sem jó..

 

  sem a zöld, sem a piros nyillal jelölt foton sem jut át a résen.. úgy hogy aki ilyen kellemetlenkedő,  kizárjuk..

 

  Akkor marad a belső.. ő meg azt mond amit akar.., hogy igaz maradjon a specrel..

Előzmény: HondaVuk (24804)
mmormota Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24806
Ennek a problémának már semmi köze a fényhez, Gézoo a nyílakat kilövő mechanikus sorozatvetőt se érti. 
Előzmény: HondaVuk (24804)
pint Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24805
tőlem távolodó foton hozzám képest nem mozog oldalirányba. ez nem evidencia?
Előzmény: Gézoo (24802)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24804
A gondolatmenetedben ott a hiba, hogy ha egy 10 cm, hosszú fénynyalábot nézünk, akkor az elejét máskor bocsátja ki, mint a végét. eközben persze (kintről nézve) a fényforrás haladt felfelé. Emiatt persze a vége is át fog férni a lyukon. Rajzold be a rajzodba és meg fogod látni.

Másrészt, ha bentről nézed, akkor felejtsd el a külvilágot. Azt állítottad, hogy bentről nézve a foton egyenesen a lyuk felé halad. Ekkor a vége is át fog jutni, mivel az is arrafelé halad. A benti megfigyelő ugyanis nem tudja, hogy ő mozog. Meg különben is, mihez képest mozogna?

Ja és még egy! Tegyük fel, hogy a foton vége (ez is milyen baromság már?) már nekicsapódik a falnak. De a foton elejét és végét nyilván jelölhetjük külön és akkor könnyű belátni, hogy ha átmegy az első lyukon az eleje és a vége is, akkor átmegy a 2. lyukon is mindkettő. Vagy már az elsőn sem megy át. De az volt a feltétel, hogy azokról beszélünk, amik átmennek!
Előzmény: Gézoo (24800)
HondaVuk Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24803
De én nem egy ponttal jelöltem ki a foton pályáját, hanem kettővel! az pedig már vektor.

A 24794-ben leírt elrendezésben átmegy a foton? Arra nem válaszoltál!
Előzmény: Gézoo (24799)
Gézoo Creative Commons License 2006.10.30 0 0 24802

Nézd az álló szemszögéből!

 

  Halad ferdén felfelé a foton..függőlegesen felfelé a lyuk.. amikor a foton eleje bebújik a lyukon akkortól is felfelé halad a lyuk, de a foton továbbra is ferdén felfelé..

 

   Így amíg a foton vége odaérne, a lyuk lenyisszantotta a végét, mint egy szeletelő kése..

 

 

Előzmény: pint (24801)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!