"A gondolatolvasás akár el is képzelhető, de meg van az a rossz oldala, hogy könnyen tévedhet az olvasó! Sokkal egyszerübb szóban kommunikálni!"
Nyilván te is tudod, hogy a nonverbális kommunikáció nem azonos a gondolatolvasással. De egy "jobb" családfőt ma is megértik egy szemvillanásából. És régen?
"Azért nem elfeledni, hogy az antrax vagy a veszettség gyakorlatilag ma is halálos betegségek "
Nem azt vitattam, hogy voltak-e fertőző betegségek. Itt arról van szó, hogy egy-egy nagycsalád igen könnyen kihalhatott, de ez a társadalom egészére igen nehezen terjedhetett át, mivel a nagycsaládok nem érintkeztek egymással (egészen kivételes eseteket kivéve). Így a nagycsaládok közt a fertőzés igen nehezen törhetett utat.
Más. Vegyük azt, hogy mégis terjedhetett valami fertőzés. Ennyi valőszinútlenség után jön még egy. Miféle fertőzés lehetett az, am a HS-t nem bántotta, az NV-re meg halálos. Na ennek is igen csekély a valószinüsége. Ez a sok csekély valószinóség szorzata már olyan kicsi, ami kizárja a komolyan számbajöhető változatok közül.
Igen a női szájjártatást minden férfi ismeri ( sajnos)!:-)) Egyébként a vadászathoz nem is kell,hogy sokat beszéljenek a felek! Sőt inkább halkan közlekedjenek alatta. Ami meg a vadászat megszervezését illeti,azt csimpánzokon végzett megfigyelések támasztják alá,hogy az addíg üvöltöző és sivalkodó majmok,a csoportos vadászat kezdetére ( pl. colobus majmok ellen ) hirtelen elnémulnak és tudatosan és a maga feladatát ismerve mindenki elindul a prédák felé. Szerintetek mennyit beszélnek erről előtte? Ismeri valaki a csimpánzok nyelvét?:-) Most nem a nonverbálisra gondolok. Mellesleg nem is mutogatják el ,hogy hogyan kéne vadászni menni.:-) Egyébként ezért,jobb " kivégzési" mód,legalábbis idegileg a női nyelvi készség,mert az alattomosabb és mégis fáj,mint a férfi fizikai ereje,amit mellesleg jogilag is büntetnek. De a női szóáradatot még nem hallottam,hogy büntették volna. Csak a végkifejletét,ami egy jólirányzott ütés volt,amit a férjtől kapott!:-)
"Anatómiai okokból akár beszélhetett volna, itt inkább abból indultam ki, hogy 30-50 fős nagycsaládban éltek, ismerték egymást, egymás gondolatait. Tudod, "mi 47-esek félszavakból is értjük egymást" alapon mehetett ott, és akkor a társalgás. Fogalmaik pedig nem lehettek valami komplexek ha abból indulok ki, hogy egy amerikai famer állítólag 600 szavat használ. "
Ha anatómiailag alkalmasak voltak a beszédre akkor beszéltek is. Mégpedig sokat. Teljesen félreérted a beszéd jelentőségét amikor azt hiszed, hogy azért alakult ki mert segítette a vadászatot. A beszéd azért alakult ki mert a szociális kapcsolatokat nagymértékben elősegítette. Semmi sem segíti úgy a kapcsolattartást és szociális beilleszkedést mint a pletyka. Nem azért beszéltek egymással mert nem ismerték egymást, hanem éppen ellenkezőleg sokat beszélgettek mert jól ismerték egymást. Te sem az idegenekkel beszélgetsz legszívesebben hanem éppen azokkal akiket jól ismersz, barátokkal, családtagokkal.
Azt mondod hogy egy középnyugati farmer csak 600 szót használ. Elárulom egy magyar meg max 1200 at. De mi a helyzet a farmer feleségével? Beszélnek egész nap. Sőtt a nők agyában 5x annyi idegsejt szabályozza a beszélgetést mint a férfiakéban, ráadásul az ő agyukban közvetlen kapcsolat van a beszédközpont és az "öröm központ" között. Vagyis ha beszélnek jól érzik magukat. Egy őskori tábor hangos volt a pletykáktól a nőktől és a gyerekektől. Az őskori női tevékenységek is olyanok, hogy kedveznek a beszélgetésnek. Monoton közösségben végzett munka, gyűjtögetés stb. Nem csoda hogy a férfiak hosszan eljártak vadászni ;).
Az igaz, hogy nem kellett okvetlenül barlangba lakjanak ( s feltehetően nem is laktak ott , mert a barlangok huzatosak, nedvesek rendszerint. Kevés az olyan, amely a mi éghajlati körülményeink közt!!! alkalmas lenne huzamosabb tartózkodásra) s készithettek maguknak lomb/bár vagy akár agyaggal, palalapokkal fedett alvóhelyeket is. DE én a tűzhely folyamatos fennmaradásáról irtam s ehhez a tágas nyillású barlangok a legmegfelelőbbek. (Nagyon sokban jártam, szinte valamennyiben találtak őskori emberi tartózkodás, tűzhely nyomokat).
A gondolatolvasás akár el is képzelhető, de meg van az a rossz oldala, hogy könnyen tévedhet az olvasó! Sokkal egyszerübb szóban kommunikálni!
Azért nem elfeledni, hogy az antrax vagy a veszettség gyakorlatilag ma is halálos betegségek (ha nem előzik meg illetve nem kezelik időben) s egy ilyennel megfertőzött egyed az egész populáció vesztét okozhatja igen rövid idő alatt! S még vannak/voltak mások is, szintén állatoktól elkaphatóak.
Elolvastam ezt a "megfagyás" elméletet, és egészen gyengének találtam. Fölöttébb valószinütlen, hogy az Afrikából ideszármazó HS jobban bírta volna a hideget, mint NV társa, aki itteni eredetü.
"Miért gondolod, hogy a pl. százezerévvel ezelőtt élt elődünk csak makogni tudott volna? Miért csak félszavakkal utalgathatott a vadászat/gyüjtögetés közben tapasztakra, a mindennapi élet eseményeire? "
Anatómiai okokból akár beszélhetett volna, itt inkább abból indultam ki, hogy 30-50 fős nagycsaládban éltek, ismerték egymást, egymás gondolatait. Tudod, "mi 47-esek félszavakból is értjük egymást" alapon mehetett ott, és akkor a társalgás. Fogalmaik pedig nem lehettek valami komplexek ha abból indulok ki, hogy egy amerikai famer állítólag 600 szavat használ.
"Nagygyüllések kivételével az ember mindig a környeztében levőkkel folytat eszmecserét, nemde? "
Elő szokott fordulni a ma élőkkel, hogy az ember újságot olvas, néha még könyvet is talán, sőt olykor olykor egy-egy verset is.... Azon kivül a munkahelyén is szokott idegenekkel kommunikálni, de kocsivásárlást is szokott bonyolítani, vezetői jogosítványt szerezni, rendőrrel győzködik egymást stb. stb.
"Nagyon lebecsülöd a 38.000 évnél korábban éltek szellemi képességeit."
Lehet, hogy nem sikerült, de nagyon nem szeretnék ebbe a hibába esni. Mindenesetre olyan magas erkölcsiséget valóban nem tételezek fel róluk (emlékezve néhány II világháborus történetre, regényre.)
"Az ember által is ideiglenesen lakható, az állandó tűz fenntartásának szüksége miatt is, barlangok túlnyomó része fel van már ásva.."
Most te becsülöd le az akkori embert. Sztem nem kellett neki barlang (bár jó volt, ha volt). Megéltek egyszerű táborhelyeken is, esetleg bőrsátrakban, találtak is már ilyet. Szóval így-úgy, de belakták az egész lakható világot. A szerencsésebbek meg barlangot is találtak.
"Olyan nincs az evolúcióban, hogy a szülőtől teljesen eltérő új típusú egyedek származnának. Az átmeneti alakok csak egy sok generáció utúni köztes állapotot jeleznek. "
Én is így gondolom.
"Hogy milyen betegségek lehettek akkor, arról sokat nem tudunk, de pl., azt igen, hogy az európaiak egész tözseket fertőztek meg akaratlanul is és pusztitottak ki szinte teljesen a behurcolt betegségekkel. S nem kell hozzá egy hadseregnyi ember, elég egyetlen fertőző beteg is. Akinek esetleg a hullája is fertőző lehet (ergó találkozás sem szükséges hozzá). "
A betegségek terjedéséhez találkozási pontok, vagy a köztigazdákkal való rendszeres találkozás kellett. Ez sztem az akkori népsürüség mellett még ha 30 000 éltek is a Kárpát medencében, akkor sem valószinű.
Az avasi "mühelyről" több cikk jelent meg, olvastam róluk, biztosan megtalálod valamelyik keresőben. Most olvastam az "evoluciós csalás" topikban 8tudomány fórum) egy cikket pont a NV-iek kihalásának újabb magyarázatáról
s ott ki is fejtettem a vele kapcsolatos véleményemet.
Miért gondolod, hogy a pl. százezerévvel ezelőtt élt elődünk csak makogni tudott volna? Miért csak félszavakkal utalgathatott a vadászat/gyüjtögetés közben tapasztakra, a mindennapi élet eseményeire? Nagygyüllések kivételével az ember mindig a környeztében levőkkel folytat eszmecserét, nemde? Nem mindegy, hogy ez családtag, rokon vagy csak ismerős, szomszéd, stb? Két ember is szépen elbeszélgethet/etett, nem kell hozzá sokaság! A tanitás, az elvont fogalmak kialakulása csak beszéd révén történhetett meg. Nagyon lebecsülöd a 38.000 évnél korábban éltek szellemi képességeit. Pont az obszidián hevitése speciális kőpadokon, parázsal lefedve cáfolja ezt a feltételezést.
Én nem állitom, hogy megfejtettem volna az eltünésük okát, csak felsoroltam pár lehetségeset. S nem értek egyet pl a fenti cikkben a spanyol kutatókkal, mivel a környezeti feltétlek és a területről ismert (fossziliák révén) élővilág erre nem adnak okot.
Vaddisznó lelet összehasonlithatatlanul több van mint ember! Az ember által is ideiglenesen lakható, az állandó tűz fenntartásának szüksége miatt is, barlangok túlnyomó része fel van már ásva az egész Kárpát-medencében, túl sok leletre tehát ezekből nem számithatunk.
Olyan nincs az evolúcióban, hogy a szülőtől teljesen eltérő új típusú egyedek származnának. Az átmeneti alakok csak egy sok generáció utúni köztes állapotot jeleznek. Hogy milyen betegségek lehettek akkor, arról sokat nem tudunk, de pl., azt igen, hogy az európaiak egész tözseket fertőztek meg akaratlanul is és pusztitottak ki szinte teljesen a behurcolt betegségekkel. S nem kell hozzá egy hadseregnyi ember, elég egyetlen fertőző beteg is. Akinek esetleg a hullája is fertőző lehet (ergó találkozás sem szükséges hozzá).
Az avasi obszidiánbánya használatára vonatkozó megállapításaidat mennyire meggyőző bizonyítékok támasztják alá? Mert én azt igen nehezen tudom elképzelni, hogy a NV olyan nagyon okos lett volna, azt meg pláne nehéz elfogadni, hogy együtt művelték a bányát.
Kérded, hogy a nagycsaládon belül milyen volt a kommunikáció: szerintem félszavakból is értették egymást. Ennek megfelelően olyan primitív volt a beszéd, amire a "nyelv" fogalom nem illik. Bonyolult fogalmakat, érzéseket nonverbális kommunikációval fejeztek ki. A nyelv fogalmába tartozó verbális kommunikáció már a törzsi létformához köthető, ami sztem úgy 35 000 éve alakult ki.
A te asszimilációs elméleted nem magyarázza meg a hosszú egymás mellett élést követően az NV viszonylag gyors eltünését
(Már nem tudom, milye ugrásról beszéltem. Talán az evoluciós ugrás lehetett. Ezt nem én találtam ki. A lényege, hogy vannak stabil formák, melyek évmilliókig fennmaradhatnak, majd egyszercsak megjelennek belőle származtatható de teljesen különböző utódfajok, köztes átmeneti fajok pedig nincsennek. (Ill. nem találjuk a leleteit.) Nos, ezt a jelenséget magyarázza az ugrás, ami természetesen az átmeneti formák létezésével számol, csak azok nem eléggé stabilak, és néhány ezer éves lét után kihalnak. Geológiai értelemben ez egy szempillantás.
Most látom, az NV fertőződése mint kihalási ok, kimaradt a válaszomból. Nos, akkoriban világjárvány számomra elképzelhetetlen, olyan ritka volt az érintkezés a nagycsaládok között. Legfeljebb valami lassú virus jöhetne szóba, mint a kuru-kuru (ha jól emléxek), csakhogy az még alfajspecifikus is legyen, az már kicsit sok ha (sok ha= hahaha)
A nagycsaládok létszáma nyilván a körülmények hatására változott kis mértékben, de nagyon nem tudott. Ugyanis a szomszédos konkurrencia ellen meg kellett tudni védeni magukat. Ezért a területük és a létszámuk egy térségben mindig egy dinamikus egyensúlyban volt egy nagycsaládnak, és a szomszédjainak is.
Végül. Én általában a HS-ről írok, amit 150-200 ezer évesnek tartanak. Samu nem hs volt. Az ő életmódja azonban nem sokkal térhetett el a HS-től. A 30 000 fős lakosság nem olyan elrettentően magas. Mennyi vaddisznó lehetett akkoriban, és vajon mennyit találtak meg belőle?
S ha már az élsportnál tartunk, akkor két másik példát is lehetne emliteni, amelyek viszont ténylegesen növekedési hormon fiatalkori túltengésrée utalnak: az egykori román NBA kosaras A. Muresan és a K1 egyik sztárja az óriás koreai. Esetükben mind a fejforma, mind a testalkat, a végtagok törzshöz/fejhez viszonyított hossza, mozgásuk is hormonális túltengés hatásának tünik. Az orosz bokszolónál ezek nem ezt mutatják. Végtagjai is megfelelnek 214 cm-es magasságának.
Nem is azt állitottam, hogy Nv-i lenne! DE az állcsucs kivételével feje és testalkata megfelel annak. Másrészt ezek a jellegek nem mutatnak hipofiztis hiperszekrécióra sem, mivel azoknál éppen a normális méretű fejhez és törzshöz abnormális végtagok járulnak ( a hosszú csontok túlzottt megnyullűst okozza a hormon), felnőttkori túltengésnél meg acromegália van, amelynek szintén nincsenek nála jelei s ráaadásul azzal nem is sportolhatna ezen a szinten. Viszont pont a normál variancián belüliség mutatja, hogy itt atavisztikus jellegekről van szó, ami a Nv-i/Cr-i hibridre utal. Ha az archaikus IE-iakra ez a típus a jellemző, akkor meg el kell fogadni, hogy az őseik NVxCr hibridek.
valujev abszolut nem neandervolgyi, inkabb egy archaikus indoeuropai nordikus, ami a szlavoknal es a germanoknal is elofordul meg elvetve
a hipofízis túlműködés jelei persze egyertelmuek, ez okozza a brutalis testalkatot es a kisse valoban torzult vonasokat, de valujev meg ebbol a szempontbol is a normal variancia hataran van, a koros formak ennel sokkal durvabban neznek ki
No megint leült a topik, s mivel vettem a fáradtságot s végigolvastam, pár megjegyzést így utólag hozzáfűzök, hátha felélénkitem megint a lángját!-:)
ftonyo (6): mit szólsz az orosz óriás ökölvívó (Valujev) fizimiskájához? Kiköpött neandervölgyi jellegekkel bír!
lyesmith (14): a miskolci Avason megtalált hevítéses obszidián előkészítő „műhelyt” a neandervölgyiek kezdték el használni (ergó ők találták fel a módszert is), majd jóval később csatlakoztak ehhez a cromagnoniak is, egy időben közösen művelték, majd az egész telep elnéptelenedett.
ftonyo (19): a puristák méltóztassanak a most élő sakálok illetve hiénák által összehordott (mi célból??) csonthalmazokat prezentálni! A kutyafélék –ld. a házi kutyát , de a rókát is,- hajlamosak a felesleges ennivalót eldugni, eltemetni. A barlangokban fellelhető s nem ott elpusztult nagyobb álatok csontjainak esetében rendszerint ez az eredet oka. Amik összehordhattak csontokat a barlangokban azok az időleges áradások lehettek.
ftonyo (20): hát igen, ha a rekonstrukció hibás, abból a levont következtetések is valószínűleg azok!
negyedik (55): s szerinted a nagycsalád tagjai hogyan kommunikáltak egymással? Éppen mert elég laza kapcsolatuk volt a többi – s elég messze élő – nagycsaláddal saját szókincs kialakítására kényszerültek, hiszen mindent meg kellett tudjanak nevezni amivel találkoztak s amit csináltak. Éppen ezért a mai még primitív népekhez hasonlóan a nyelvek tömkelege alakult ki. Aránylag kis területen is. A törzsekbe szerveződéskor olvadtak össze és a dominancia alapján maradt fenn a már törzsi nyelv szókincse.
negyedik (67): bár alfajként el lehet különíteni, de a két típus egy faj! Nyilvánvaló, hogy létezett egy közvetett és közvetlen konkurencia is a két típus közt, de több mint valószínű, hogy keveredés is. Ennek jelei számos mai emberen jól kivehetők (már írtam egy példát) és a két folyamat együttesen okozhatta a neandervölgyiek eltünését. Nem elfelejteni egy esetleges pandémia hatását is, amelyet pont egyes cromagnoni vándorok hurcolhattak be a neandervölgyiek által is lakott területekre. Mivel a cromagnoniak és a hibridek jórésze immunis volt a betegségre, ők életben maradtak.
negyedik (76): kérdés, hogy mit tekintünk ugrásnak, mert a szülőről a fiura nem létezhet nagymértékű különbség, s mivel mindenki a szüleitől származik, ebből az is következik, hogy az átmenet fokozatos és folyamatos! Átmeneti forma fogalma csak távol eső generációk közt létezhet, amolyan filmkocka formájában.
negyedik (88): ebben osztom a véleményed, mivel a vadászati/gyűjtögetői módszerek tökéletesedésével és a népszaporulat következtében a családok közti kapcsolatok egyre gyakoribbakká válhattak és laza törzsi szövetségekhez vezethetett, majd a mezolitikumi letelepedési folyamatba torkoltak.
negyedik (112): az evolúció egy folyamat, amelyben a ma élő egyedek egy egy fejlődési vonal mai s egyben legutolsó (ha a legfiatalabb generációt vesszük) láncszemei. A változás mindig a szülőket éri és az utódokban nyilvánul meg, de nagy eltérések nem jöhetnek létre, mert azok rendszerint az élettel inkompatibilis változásokat okoznak. A mutációk (bármilyen okból is történnek) a változékonyságot növelik, de a környezet az ami szelektál.
lyesmith (149): az utolsó jégkorszakban nemcsak 35.000 évvel ezelőtt volt egy interstadiális hanem ezek folyamatosan váltogatták egymást az egész 110.000 évnyi idősáv alatt a hidegebb stadiálisokkal, de ráadásul bennük is voltak klíma oszicillációk (hűvösebb/enyhébb éghajlat viszonylatában). A mediteranium, a Kárpát-medence. Kaukázus és Anatólia meg mindvégig jóval védettebb területnek számított Európa többi részénél (+ a Brit-szigetek egy része).
negyedik (156): a Würm idején (illetve a megfelelő nyugat és észak-európai eljegesedésekben) a német-lengyel-orosz sikságot és a tőle északabbra eső részt szinte egybefüggő jégpajzs borította, kisebb védett szigetek kivételével lehetetlenné téve az élővilág fennmaradását. Keletebbre ezt egy fagyott talajú és helyenként óriási tavakkal borított területek váltották fel, ami szintén nem ideális az élővilág számára.
negyedik (205): elvonatkoztatol az életmódtól. A nagycsaládos /falkás populációk létszáma mindig praktikusan alakult, függve az eltartó terület táplálékforrásaitól, de a mozgási lehetőségektől is. 30-35 főnél nagyobb csoportokban ez már komplikálódik. S mivel nem hasznos, nem is létezett. A kutya, majd a disznó megszelídítése előtt a táplálkozási helyként is szolgáló tűzhelyek mindig tele vannak ételmaradványokkal (amelyekből persze a csontok maradnak meg leginkább).
Raphael (209) : nem, nem kimosva, a mai vadászok sem mossák ki az erdei szalonka beleit!-J))
negyedik (209): mivel meg kell tudjanak nevezni (már csak a vadászat/gyűjtés elmeséléséhez – s ez a mai hasonló életmódot folytatóknál jól ismerten igencsak aprólékos- ) minden állatot, növényt, útvonalat (főnevek), meg kell adják a jellegeiket (melléknevek, határozószók), a cselekvés módját (igék), a személyeket (névmások), akkor mitől lenne csak az állatok kommunikációjához hasonló „beszéd” s nem nyelv?
ftonyo (220): az avasi „műhely” léte ennek ellentmondani látszik.
lyesmith (240): újabb bizonyíték arra, hogy el vagyunk telve magunkkal, s 29.000 évvel korábbi elődeinket szinte majomnak nézzük. Feltehetően sokkal fejlettebbek voltak szellemileg és a kapcsolataikat illetően, mint amit eltudunk róluk képzelni.
negyedik (306): nem , mivel a nők és a férfiak által bejárt terület eltérő volt a tevékenység különbözősége miatt is. Nos végezzünk el egy kis számítást: egy nagycsaládnál 30 főt számítva a területet meg a szerinted kb. 400 km2-t, akkor a Kárpát-medence területén kb 1000 nagycsalád élhetett meg, ami 30.000 embert jelent. Ez Samu idejében elég szép népsűrűségnek számíthatott. Szerintem ennél jóval kevesebben voltak, már csak csontmaradványaik hiányából kiindulva is. Ha valami jól és alaposan fel van tárva a Kárpát-medencében, azok pont a barlangi lelőhelyek!
Én megfordítanám ezt a gondolatmenetet: minden egyes újabb telepeshullám a Jütlandról népfölösleget idézett elő az angolszász királyságokban, ami újabb és újabb hódító hadjáratokat indukált a britonok területére.
"Anglia így lett germán tudtommal, még brit volt az angolok-szászok érkezése után jó sokáig, aztán viszonylag hirtelen lett angolszász, egy (pontosabban több egymásutáni, illetve egyetlen többször kiújuló) hatalmas járvány után."
>>>>
Én úgy tudom, hogy az angolszászok a "békaugrás" taktikával haladtak előre: vagyis egymás után kigolyózták a brit királyságokat - méghozzá állati kegyetlenséggel, tehát nem csak az elitet, hanem a kelta köznépet is irtva - , aminek hatására 1. a kelta népesség menekült észak felé, asszimilálva pikteket, vagy 2. kolektíven átköltöztek a kontinensre, Bretagne-ba.
Előszőr is tisztázni kéne,mikor is volt a "kis Jégkorszak"-i lehülés időszaka. Mert azt látni kell,hogy nem egyik napról a másikra történt,hanem folyamatában. Csakhogy ez minél északabbra élünk,annál szélsőségesebb és gyorsabb változással jár. A nyugati település 1350 körül néptelenedett el. Egy norvég szárm. pap írta le részletesebben az ottani eseményeket ( Ivar Bardarson ) . Abban az időben Grönlandon a hőm. mintegy 2 fokkal csökkent. Pontos dátum nincs,a grönlandi telepekről,de 1406.-ban egy izlandi hajó vetődött partra és négy évet ( ! ) kellett várniuk arra,hogy el tudjanak onnan hajózni,persze nem találkoztak senki európaival addíg. Ezzel az írásos feljegyzések elnémultak. Hát ez az általam írt idő,éppenhogy egy emberöltő. Kicsivel több,ha 35 évnek vesszük.
" ne felejtsük el az un. " kis jégkor " idején élt viking telepeseket , Grönlandon ( zöld föld ) ami ebben az időben havas,jeges föld lett. És egy emberöltő alatt méghozzá!:-)"
Én úgy tudom, hogy a vikingek valamikor 900 körül telepedtek le Grönlandon, és az utolsó vikinget még látták Amerika újrafelfedezői valamikor 1500 körül. Hát ez több emberöltő.
Az NV és a HS genetikai különbsége nem magyarázza az NV viszonylag gyors eltünését a jó hosszú párhuzamos együttélés után. (Vagy valami rapid genetikai változás történhetett valamelyik fajnál?)
Állítólag az NV meglehetősen gyorsan pusztult ki (történelmi léptékben mérve). Erre számos magyarázat született, de nem igazán meggyőzőek. Az enyém legalább koherens, ha közvetlen bizonyíték nincs is rá.
Már írtam erről, lehet, hogy valaki ismeri is az itteniek közül.
Szóval a neandertáli ősember kipusztulása egy korszakhatároló eseményhez köthető (Sztem). És ez a homo sapiens szövetségkötési képességének a kialakulása. Miről is van szó? Addig csak az "atomizált nagycsaládi" létforma létezett, vagyis a lakható terület fel volt osztva egy-egy nagycsalád (horda, nemzetség stb.) között. A nagycsaládi földterület szent és sérthetetlen volt, az illetéktelen behatolókra élethalálharc várt. (Kb. úgy, mint az állatvilágban.)
Nos, ez változott meg úgy 35000 éve, amikor a szomszéd nagycsaládok a halálos ellenségükkel szövetséget tudtak kötni. (Én ezt egy komoly értelmi előrelépésnek tartom, amit a NV-k nem tudtak meglépni szocializációs korlátai miatt, és így hátrányba kerültek). Nos két nagycsalád bármelyik szomszédos nagycsalád legyőzésére alkalmassá vált, így a "szövetséges" területek rohamosan nőttek a szövetségkötésre képtelenek rovására. Végülis így alakult ki a törzsi méret, ahol a központ még gyalogosan is hatékony védelmet tudott nyujtani a periférián élő nagycsaládok részére is.
Akkor nézzük. A kis jégkorszak nem egy nemzedék alatt alakult ki tudtommal, hanem fokozatos lehülés volt kb. 150 évig, majd ismét fokozatosan vissza.
A maják, és minden öntözéses kultúra tulajdonképp a saját maguk által alkalmazott termelési móddal tették tönkre a környezetüket, ami nem éghajlatváltozás. Node ez sem egyetlen nemzedék alatt történt.
A görög kultúra eseti pusztulása egyetlen természeti katasztrófához köthető, és nem az éghajlatváltozáshoz.
Az éghajlatváltozásnak igen fontos szerepe volt a kontinensünk benépesülésében, de ez egy lassú folyamat volt, amit a benne élők jórészt nem is érzékeltek.
Én az őstörténetre gondoltam. Akkor még csak az atomizált nagycsaládi létforma volt ismert, később ( úgy 35000 és 10000 évvel ezelőtti tartományban a "gyalogtörzsi") időszak volt még olyan, ahol tisztán érvényesültek az általam elmondottak. Később a földművelés, még később a ló megzavarja (bonyolítja) ezt a képet.
"Anglia így lett germán tudtommal, még brit volt az angolok-szászok érkezése után jó sokáig, aztán viszonylag hirtelen lett angolszász, egy (pontosabban több egymásutáni, illetve egyetlen többször kiújuló) hatalmas járvány után."
Érdekes, én ezekről a hatalmas járványokról még soha sem hallottam, pedig egy időben sokat foglalkoztam az angolszász korszakkal.
