A germán törzsek kialakulásával kezdve, a bronzkortól a római korig. Utána a római kor következik, kimberek és teutonok, Ariovistus, Arminius és a többiek. Azután a népvándorláskor idejének történései. Lezárva a szászok keresztény hitre térítésével Nagy Károly császár idején.
A nyári napforduló mellett a téli napforduló volt a kereszténység előtti, pogány germán népek legfontosabb ünnepsége, ha nem a legfontosabb.
Ezt a három- vagy akár többnapos ünnepi időszakot a germánok Julnak vagy Jolnak hívták (vagy valami hasonló szóval a törzsi dialektusok miatt), amelynek eredeti jelentése máig tisztázatlan, bár próbálták már különböző indoeurópai szótövekből származtatni, de eddig nem túl meggyőzően.
A Jul-időszakhoz kapcsolódó pogány germán szokások rövid összegzése a Wikipediáról:
Nézzük meg azt a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy melyik keleti germán népnek hol terült el az utolsó ismert szállásterülete, ergo mely területek népességébe olvadtak be.
Vandálok: Északnyugat-Afrika, a Maghreb-országok, elsősorban a mai Tunézia
Nyugati gótok: Hispánia, Dél-Gallia
Keleti gótok: Észak-Itália, az Alpok vidéke északon max. a Duna vonaláig.
Burgundok: a mai Kelet-Franciaország, Burgundia, Dauphinée régiók, Svájc nyugati része, a Felső-Rajna vidéke
Gepidák: na jó itt elismerem, hogy egy részük valóban a mai Erdély és a Tiszántúl népességébe szívódott fel, más részük a Szerémségben.
Szkírek: maradékaik Észak-Itáliába húzódtak, ott olvadtak be.
Herulok: Nyugat-Dunántúl és a Keleti-Alpok vidéke.
Rugiak: na jó, talán az egy részük itt olvadt be a Kárpát-medencében, a más részük Észak-Itáliában.
Basztarnák: szétszóródtak még a nagy népvándorlási hullámok előtt, csekély számú maradékaik az Északkeleti-Kárpátok környékén tűnhettek el.
Kb. ennyi, mert több keleti germán népet biztosra nem ismerünk, hacsak a bizonytalan turcilingeket nem vesszük ide, de ők nagy valószínűség szerint a szkírek vezető nemzetsége vagy törzse volt.
Innen kezdve érdeklődve várom az érveidet az Erdélyben beolvadó, iszonyatos mennyiségű keleti germán néptömegek ügyében. :-)
A keleti germán népek leszármazottai amúgy hol élhetnek a legnagyobb arányban vajon ?
-------------
Szerintem köztünk.
A germánok nem távoztak innen.
A gótok nagy része (Theodorich) is itt maradt Fenékpuszta környékén, úgy gondolom annak ellenére, hogy Rómát is meghódították végül átmentek Hispániába.
Van könyvem erről.
Sőt amikor foglalkoztam a spanyol nyelvvel a nyelvkönyvemben is említve van.
Épp most volt szó a magyar őstörténet topikban, hogy a régészet eredményei, meg a nép története nem teljesen van fedésben. Törvényszerűen van így, és ez így van rendjén.
A lengyelek közt szerintem, nem tudunk róla, hogy mindenki elvándorolt onnan, csak eltűntek a forrásokból Róma bukásával, aztán a 7.században már a szlávok éltek a területen.
Csak,hogy a székelyek egy hajszálnyi germán jelleget nem mutatnak semmilyen tekintetben. Igaz a nyelvi és kulturális részt meg lehet magyarázni(: D) az elmagyarosodással,de embertanilag és genetikailag sem látni semmi északias jelleget. Amennyire tudom genetikailag a ma élő népek közül a székelyek a magyarokat leszámítva a bolgárokhoz,macedónokhoz állnak legközelebb,kétlem,hogy a gepidák,gótok is ilyesmi genetikával bírtak... Persze azt nem zárom ki abszolute,hogy keveredtek a székelyek ősei a gepidákkal de nem hiszem,hogy ők alkotnák a mai székelység gerincét emberanyagilag :D
A keleti germán népek leszármazottai amúgy hol élhetnek a legnagyobb arányban vajon ?
Elvi síkon szerintem jó a megközelítésed, de a régészeti és archeogenetikai kutatások eredményeinek tükrében roppant szövevényes és bonyolult ez az egész Pre-Germanic és Pre-Proto-Germanic témakör.
Ennek az egésznek azért többféle olvasata is lehet, ne nyugodjunk addig, amíg a jelenleginél világosabban nem fogunk látni.:-))))
Mondjuk az is igaz, hogy a magyar őstörténet a maga rejtélyeivel még komplexebb és titokzatosabb.
Daesh kartárs, te is nyugodtan kifejtheted a véleményed, tudjuk, hogy nagyon ott vagy a szeren Európa ősi régészeti kultúrái témakörében.:-)))
"E szerint a Proto-Germanic a mai Lengyelország, Litvánia, Fehéroroszország és az egykori NDK területén alakult ki kb. Kre. 2.500 - Kr.e. 2.000 között és nem pedig Dél-Skandináviában."
Pontosítsunk.
Az IE népek nem azért hódították meg Európát és Indiát, mert felsőbbrendű übermechek voltak. A hódításuk alapja a tömeges nagyállattenyésztés, ezen belül a lótartás, és még ezen belül a ló mint harci eszköz alkalmazása tette lehetővé a hódításait. A tömeges harci ló alkalmazása (a kor atomfegyvere) terjesztette el őket a világban. Ehhez viszont szükség volt arra, hogy a sztyeppén mozogjanak, ugyanis a zárt erdőövben nincs meg a feltétele a tömeges állattenyésztésnek. Ott nem pásztornépek, hanem hvgy népek vannak otthon.
Nnna, ennek a figyelembe vételével lehet elgondolkozni a terjeszkedés útvonalán. Vagyis az általános mozgás a sztyeppén történt annak a végpontjáig, ott viszont nem állt le. Ugyanis a lóval simán be lehet lovagolni az erdőbe, ott csak majd pár évvel később fog megjelenni a lóhiány. Ezalatt akár 100 km-t is haladhatnak az erdőben, meghódítva az ott élő népeket. Sztem ez történt a germánokkal is. Így aztán kb. Bajorország területéig hatoltak, ahonnan aztán az utánuk jövő népek (kelták) szorították ki, északra.
Vagyis én nyugatabbra teszem a germánok mozgását, mint te. Az általad felsorolt területeken nem volt a germánok után érkező lovas népek nyomása, ezért azokat a területeket csak sima terjeszkedéssel vették birtokukba az IE népek, melyeknek csak az egyik alkotója lehetett a germánság.
"Számomra sok szempontból hihetőbbnek és logikusabbnak tűnik a germánság kialakulásának ez a délebbi változata, mint az melyik egész föntre északra, a mai Dánia és Dél-Svédország területére helyezi azt."
Láthatod, én még délebbre (és nyugatabbra) teszem a germánság kialakulását. A dán-svéd területek meg már csak elvi okokból is, szóba sem jöhetnek.
Ill. annyiban mégis, hogy a germánok nyilván magukba tagolták a helyi ősi népességet is. A ma germánnak ismert nyelv, kultúra tehát a keletről érkező IE népek, és az ősidők óta helyben élők keveredéséből alakult ki. Az érkező IE germán nép kultúrfölénye nyilvánvaló, mértéke azonban vitatható.
1., igen jó meglátás, hogy a germánok voltak az első IE megjelenők nyugaton. De sztem ők egyedül voltak, és nem az itáliaiakkal, főleg nem a keltákkal.
2., A germánokat a kelták tolták északra. A kelták érkezéséig a germánok csak mint hódítók voltak jelen északon, később pedig már mint népalkotók.
3., Itáliát az IE népek nem északról, hanem keletről, a Balkán megkerülésével közvetlenül a levantei vidékről hajókkal hódították meg.
A tölcséredényeseknél már jelen volt a tejelő szarvasmarha és a tehéntej felhasználása, sőt valahol olvastam, hogy a korszak vége felé már ökrökkel vontatott, otromba, két tömör fakerékkel felszerelt kordékat is használtak.
Ez utóbbit nyilván délkeleti, indoeurópai szomszédaiktól vehették át.
A tölcséredényesek még nem indoeurópaiak voltak, hanem kisebb részt a neolitikus migrációkkal északra került emberek, nagyobb részt olyan mezolit kori észak-európai őslakók leszármazottai, akik elsajátították a neolitikus életmódot és technológiákat.
A tölcséredényesek Észak-Európa és Észak-Németország legkorábbi neolitikus kultúrája volt, előttük csak halász-vadász-gyűjtögető kultúrák voltak abban a régióban.
Érdemes megnézni a lakóházaikat a 1889 sz. hsz-ben, a rekonstrukciók alapján eléggé tágasak és relatíve fejlett építészetre vallóak voltak, főleg, ha a korábbi halász-vadász-gyűjtögetők nyomorúságos kunyhóival és sátraival hasonlítjuk össze őket.
Pusztán logikailag vizsgálva valóban logikusabbnak és életszerűbbnek tűnik az az elmélet, hogy a germánok ősei az indoeurópai magterület északnyugati peremvidékéről kiszakadva előbb az Elba-Odera vidéket népesítették be és amikor már ott stabilizálódott a népességük, akkor kezdtek neki a kedvezőtlenebb természeti adottságokkal rendelkező Skandinávia "germanizálásának", mint az az elmélet, amely szerint a germánok őseinek előbb föl kellett vándorolniuk a messzi Északra, egészen a mai Dánia, Dél-Svédország és Dél-Norvégia vidékéig, ott differenciálódott a germán nyelv és népesség és aztán onnan költöznek vissza ismét délre, "germanizálva" a mai Németország területét.
Persze ezeknél a történelmi fejtegetéseknél a logika nem 100%-osan jön be, de többnyire azért a logikusabb hipotézisek szoktak igaznak bizonyulni.
Majd meglátjuk, hogy a közeljövő régészeti és archeogenetikai kutatásai melyik változatot támogatják inkább.:-)
Különben nagyon röviden még annyit, hogy meglehetősen ellentmondásos és rendkívül bizonytalan mindaz az ismeretanyag, amit a germánok őseinek a bronzkor előtti történelméről tudunk, annak ellenére is, hogy Észak-Németország, Dánia és Dél-Svédország régészeti szempontból a világ legalaposabban feltárt területei közé tartoznak.
Hiába, a csontok és a régészeti leletek nem tudnak beszélni. :-(
