Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
"Tudom,hogy nem életbiztosítás az egész,de nagyon körültekintő vagyok."
Ez gyöngyszem.:D Szerinted, akik bekerültek a Híradóba, azok fel akartak robbanni? Persze, hogy nem. Te dolgod, mindenki azt csinál, amit akar, de én nem javasolnám senkinek, hogy házi rendszert zártba tegyen. Házilag minősített hegesztést, röntgenezett varratokat, gyártói felelősségvállalást nem tudunk biztosítani. Inkább elmagyarázom, hogyan működik a KIT2. Nekem is úgy megy már 4 éve. Megnézted a linket? Van egy klassz működési demó flashben.
Szóval a fő dolog, hogy a kandalló és a cirkó-radiátor rendszer hidraulikusan külön van választva. A kandalló NYITOTT, saját nyitott tágulási tartállyal, amihez gőzvezeték, tágulási vezeték, utántöltő vezeték és túlfolyó vezeték csatlakozik (mindegyik megfelelő átmérőkkel szerelve). A kandalló egy lemezes hőcserélővel (pl. SWEP 30kW, láthatsz róla képet egy régebbi hozzászólásomban) van összekötve, annak primer oldalára szállítja a meleget. Ezen a körön forgatja a vizet a kandalló keringetője. Van még nyomásra és hőre nyitó biztonsági szelep (VSP, VST).
A szekunder kör ZÁRT, itt található a cirkó, a radiátorok és a lemezes hőcserélő szekunder oldala, valamint a meleget onnan elszállító keringető.
Vezérlés/működés: a tűz meggyújtása után a kandalló hőcserélőjében felmelegszik a víz és a hőszonda (ST) indítójelet ad a primer keringetőnek (pl. 60 fok). Ha az egész primer kör átmelegedett, akkor indul a szekunder keringető, amely a meleget elszállítja a hőcserélőről. Erre a célra érdemes egy másik szondát alkalmazni, amely a primer hőcserélő kandalló felé visszatérő kilépő ágánál mér és amíg ott megvan pl. 60 fok, addig tartja működésben a szekunder keringetőt. Ezzel egy csapásra megoldottuk a kazánvédelmet is, hiszen így nem mehet vissza hideg a kandallóba, nem kell ESBE szelep sem. A primer szonda jele alapján a vezérlőnek lehet egy vészindítás ága, amely a szekunder keringetőt mindenképpen elindítja pl. 80 foknál.
Mi van, ha a rendszer túlmelegszik? Pl. ha nincs áram, lemerült az UPS (nekem van az is, kb. 5 órát bír), nem mennek a keringetők. Először a 93-95 fokos szelep nyit, elengedi a forrót és az automata utántöltő beengedi a tartályba a hideget, ami ott keveredik és hűti a rendszert. Ha valami dugulás, elzáródás lenne, nyit a 2,5 báros és elengedi a nyomást.
Párszor nálunk is felforrt, nem direkt, de soha nem volt belőle komolyabb gond egy kis gőzpamacsnál.:D
Azért lett zárt a rendszerem,mert gázkazánom is van,és az a rendszer zárt.
A bizt.szelepek 2 bárnál nyitnak.Tudom,hogy nem életbiztosítás az egész,de nagyon körültekintő vagyok.Asszony pl.nem fűthet fával.Én ha fűtök nem mehetek messze,mivel a kandalló kicsi sűrűn kell rakni.
A KIT2 biztos tuti,csak nem nagyon értem.
Ezermester vagyok,nem fűtésszerelő.Az pont az 1001.szakma:)
Ha elzárod a főágat, akkor a korongon (a vízhenger alján) csak a kisebb lyukak lesznek nyitottak. A kémény ott fogja átszívni a füstöt és kész. Ezzel a megoldással akár a félig nyitott verzió is megoldható ill. minden olyan állás, amit a vezérlés megkíván. Így lehet pl. a kilépő füst hőmérsékletét egy fix szint felett tartani. Ez a fix érték kellhet a kémény kielégítő működéséhez és a harmatpont elkerüléséhez a kémény teljes hosszán. Persze a tökéletes megoldás az lenne, ha az egyik ég nyitása zárná a másikat, de ennek nincs igazán jelentősége. A füst direktben, egyenesben akar majd száguldani, törés nélkül, amíg a nagy járat nyitva van. Ha meg már zárva van, nem tud mást tenni, megy, arra, amerre maradt neki út.
Egyvalamit kihagytam amúgy a számításból. Nem néztem meg, hogy egyáltalán a két hengerpalást közé befér-e 9 cső. De befér. Akár 10 is. Íme:
Zárt vs nyitott. Hát te tudod, de én nem tenném. Egyrészt egy maszek rendszer mindig több kockázatot hordoz magában. A visszacsapók kellenek mindkét rendszernél, de annak nincs köze a biztonsághoz. Mire nyit az a biztonsági szelep? Hőre? Nyomásra? Egy zárt rendszer esetén mindkettőből kell kettő. Vészhűtő jó, de hová teszed? Mit hűtesz vele? A vasas, rozsdás víz jó-e, hogy kering az egész rendszerben és lerakódik a radiátorban, cirkó hőcserélőjében stb.
Az nem világos,hogy hogyan váltanám a füstöt.Az oké,hogy pillangóval elzárom a fő ágat,de onnan hogyan megy a füst a kicsi csövek felé?
Amúgy nem szeretnék szerepelni a híradóban,de a rendszerem zárt.Visszacsapó szelepekkel,és két biztonsági szeleppel van "levédve".Ha sikerül összehozni az újat,akkor mindenképpen beszerelek egy vészhűtőt is.
Ezt írtad az elején, hogy 80cm 150-es füstcsöved van. Erre a helyre kell beférni. Úgy számoltam, hogy a terebélyesedő és összegyújtő rész elvisz 10-10cm-t. A maradék hossz 60cm. A belső átmérő marad 150-es, körülötte 2,5cm falvastagságú samott cső, így a belső hengerpalást 200-as. A kicsi füstcsövek 2,5" átmérőjűek, tehát 7cm belül, 7,6 kívül. A külső hengerpalást 40cm-es átmérőjű. Ha el nem számoltam, ez jön ki:
Azaz 9 cső kell a palástban a megfelelő áteresztő képességhez. Ez hőcserélő felületben már közel 1,2m2 és a tartályba nagyjából 50l víz lesz. A benne lévő vas sem papírkönnyű, úgyhogy felfüggeszteni vagy falra ültetni fog kelleni.
Szerintem ez a cucc elég ütős lenne.
Újra leírom: vezérlés, biztonság! Meg azt is írtam már, hogy a mostani kákolmányt kivenném a tűztérből, samottot vissza, hadd égjen az a tűz rendesen!
Amúgy hogyan lenne ez bekötve? A régi patkó hogyan volt? Ugye nem direktben zárt rendszer a radiátorokkal, cirkóval stb.? Ugye nem? Nem akar itt senki a Híradóba kerülni, így van?
Nem igazán. Az irány, amit kigondoltál, nem feltétlen rossz, csak nem úgy csinálnám. Ha lekoszolódnak a vízcsöveid, nem tudod majd kitakarítani, jól írta az olvtárs. Azt lehet, hogy a meglévő 1m füstcsövet egy olyan modullal cseréled le, amiben belül megmarad a nagy átmérő, kívül egy még nagyobb henger lesz és a kettő között víztér, a víztéren átmenő füstcsövekkel. Itt egy példa:
Tehát egy nagy hordó, alul-felül lehegesztve és rajta hosszirányban 1 nagy és/vagy sok kicsi átmérőn megy át a füst. Fontos, hogy az össz keresztmetszet meglegyen az aktív hőcsere esetén is, valamint alul és/vagy felül nyithatóvá kell alakítani a füstgyűjtő kúpot (lemezablak?), hogy a csöveket takarítani lehessen szétszerelés nélkül. Vagy a tartályt rögzíteni pl. a falra és a hozzá vezető füstcsöveket könnyen szétszedhetővé tenni? Akárhogy is, függően attól mivel és hogyan tüzelsz, hetente takarítani kellene, az ideális hőcsere miatt.
Kell még egy pillangó is alulra, hogy lehessen vezérelni. Vezérlés: amíg gyújtod a tüzet és sok a füst, nem üzemmeleg a kémény stb., addig a középső csövön pöfög, aztán középső lezár, így a kémény kénytelen kis csöveken körben szívni az égésterméket, ahol jól felmelegíti a köpenyben lévő vizet. Ha csökkenne a tűz intenzitása, vissza kell nyitni a közepét, akáőr részben is. Ezt egy pillangó forgató vezérléssel automatizálni is lehet. Keringető szondára induljon, ESBE 60 fokos szelep kell, hogy a tartályt melegen tartsa.
Amúgy nem kell ám nagy tartály és nem kell bele sok víz. Legalább gyorsan felmelegszik és nem lesz kondenzálás. Viszont a forralást el kell kerülni. UPS, dupla keringető, nyitott rendszer, stb.
Talán a középső cső hőátadását fékezném egy szolid samott cső betéttel. Így tuti nem fog kondenzálni, és valamelyest biztonságot nyújt túlfűtés esetére is, hiszen ha gáz van, akkor ott engeded el a teljesítményt, ami nem fogja nagyon melegíteni a tartályodat.
Ja, az más, akkor jobb a helyzet. Ezzel együtt sem szerencsés ennyi vizet egyszerre melegíteni. A harmatpont nem 45 foknál van, hanem feljebb (53-55), ezért javasolt 60 fokos visszatérővel üzemeltetni egy normál kazánt/kandallót/vizes hőcserélőt.
A samott és tégla sok hőt felvesz és késleltetve le is adja. A tégla és cserépkályhák is így működnek, ez nem elmélet. A miénk is a gyakorlatban bizonyított. Amíg ég a tűz, melegszik fel a fala, majd amikor már nem ég, akkorra ér ki a meleg és folyamatosan temperálja a nappalit.
nem jó úgy sem, gondolom egy lemez lenne a víz és a füst között. ott kátrányosodna. ha mindenáron ilyen hődobban gondolkodsz, akkor levegőset csinálj, az nem kátrányosodik
"Legyen benne gyorsító út, amikor tud haladni a füst és lényegében nem használod. Ha egy egyszerűt képzelünk el, mint pl. a lenti, akkor kell egy normál csőszakasz, amit zársz, ha munkára akarod fogni a füst melegét. De jobb a fenti, kompakt alak."
Megnéztem ezt a füstgáz hőcserélőt! Biztos sok hulladékhőt lehet vele megfogni. Egy gonja van csak: az első pontban azt írják, hogy alkalmazható minden kis és nagy teljesítményű gáztüzelésű fűtőberendezésnél. Szerintem vegyesre nem szabad rátenni.
Nem írtam le pontosan a kályha felépítését. A 400 l víz nem a tűztérben van, hanem felette. A tűztérben csak a tűz van. A kondenzvíz csak akkor okoz gondot, ha a hőtároló 45 C alá hűlik. Ezt nem szabad megvárni.
A hőtárolásról az jut az eszembe, hogy erre a célra az a samott-tégla falazat szerintem nem alkalmas!
Persze. Nem kell oda nagy. Nem víz kell bele sok, hanem felület kell, ahol átadja a füst a vason keresztül a hőt a víznek. Saccra olyan 0,5-1m2 felület már elég lehet. Valahogyan ki lehet ezt számolni, de nem tudom hogyan. Függ a kályhád teljesítményétől, a kémény huzatától, a radiátorok fűtési igényétől stb. Itt találsz egy elég jó peldát. Csak 10l víz van benne ha jól olvastam és 3,5m2 a fűtőfelülete! Tehát gyorsan elkezd termelni és nagyon jó a hőcsere hatásfoka. Ami még tetszik benne:
- Van bypass ág. Felfűtéskor ill. túlmelegedéskor ki lehet kapcsolni lényegében, így sem a kondenzálás sem a forrás nem veszély többé.
- Ellenáramban javasolja bekötni - nagyon helyesen - hiszen a hidegebb füst a hidegebb víznek több meleget tud átadni, mint a forrónak (130 vs 60, ill. 130 vs 90). A szivattyúnak úgyis mindegy merre tolja.
- Saválló anyagból van, időtálló.
- Az egész automatikus.
Nem kell ezt megvenned, túl nagy neked. Ha jól emlékszem 250-es a füstcsonkja és 1,6m hosszú. Ilyesmit keress vagy rakass össze egy ügyes lakatossal. Legyen benne gyorsító út, amikor tud haladni a füst és lényegében nem használod. Ha egy egyszerűt képzelünk el, mint pl. a lenti, akkor kell egy normál csőszakasz, amit zársz, ha munkára akarod fogni a füst melegét. De jobb a fenti, kompakt alak.
Kell még 60 fokos kazánvédő, tágulási rendszer (nyitott(!), tágulási-, gőz-, túlfolyó- és utántöltő vezetékkel).
Meg hőmérők vízre, füstre. Nem szabad a füstöt túlhűteni két okból:
- a kémény működéséhez kell egy egészséges hőtöbblet, a hideg füst nem fog felmenni a kéményben
- ha a hőcserélőben nem is lesz gond, de a kéményben lecsapódó pára ugyanúgy gondot okozhat. Különösen ha nem savállóval bélelt.
Már enélkül is tudnod kellene a kilépő füstöt, mert ha nincs meg 250-300, akkor az egészbe bele sem érdemes foigni, valszeg nincs benne annyi tartalék, hogy a radiátoraidat ki tudd vele fűteni.
Kémény miből van és milyen hosszú? A tetején kell lennie 60 foknak és kb. 15 fokot hűl a füst méterenként. Számold ki!
Igen, kevés volna. Van egy másik topik, ott a normál kandalló tetejére habarcsozta valaki az autóhűtőt, de nem lett meggyőző.:D
Az, hogy a kezed nem bírta, nem biztos, hogy volt 100 fok. Tea felforrt ott régebben? Ráadásul szinte csak sugárzó meleget kap. Csinálj akkor egy egyszerűbb megoldást. Vedd ki a vizet a tűztérből, égesd el a gázokat tökéletesen és utána a füstcsőbe építs be egy vizes hőcserélőt. Nem lenne hátrány, ha a füst útja választható lenne (bypass), így a kondenzálás és a túlfűtés ellen is védve lennél. Nem lényeg, hogy nagy legyen, sok víz se kell bele, legalább gyorsan felmelegszik. Védőszelep, biztonsági elemek stb.
400l víz a tűztérben? Te jó ég! Nem csoda, hogy csepeg a víz. Nem gondolom, hogy ez a legjobb megoldás.
Ezt a légfűtő dolgot nem teljesen értem.
Én most egy fordított égésű tömegkályhácskán gondolkodom éppen. A jól kiégetett gázok felfűtenének egy komoly samott-tégla falazatot és így pufferelnék a hőt.
Másik topikban írtam, hogy csináltam régebben egy vízteres kályhát, amiben 400 l víz van. Ott gond a kondenzvíz, de nyilván egy normál kályhában sokkal hamarabb melegszik a víz, pláne ha van kazánvédő szelep. Azért kicsi csepegés lehetséges, de ez biztos nem oltja el a tüzet.
Keresgéltem valami jó kandallót, de nem találtam olyat, ami meggyőzött volna arról, hogy tudja a ráírtakat. Gondoltam csinálok egyet. Lakatos vagyok, megpróbálom. Légfűtőre gondoltam, jó nagy a nappalink. Régebben láttam egy cimboránál egy műhelykályhát, kicsi volt, mégis felfűtötte a műhelyét ami rosszul volt szigetelve. És vagy 150 m2 nagyságú. Belenéztem és egy sűrű rácsot láttam, ami kb. 1-2 cm osztású volt. Az oldalán pedig egy nagy ventilátor.
Valami ilyenen töröm a fejem, persze lakótérbe tehetőre gondolok. Biztos jó a módszer, mert a kályha oldalán lévő lyukon dőlt a meleg levegő.
