Anno középiskolában ,meg kellet tanulnunk a világ összes fővárosát és nagyvárosát országok szerint, illetve a magyar városokat megyék szerint.
A kérdés adott: mi a fővárosa ...-nak? Hol található ...?
A "gard" mindenképpen "föld"-et, "ország"-ot (tulképp "világ"-ot) jelentett az óészaki népeknél, már a mitológiában is: Asgard, Midgard, Utgard; sohasem várost, pláne nem piacot, hiszen eleinte, amikor még ki sem tették a lábukat Skandináviából, nemcsak hogy fosztogatás, hanem kereskedés céljából, még azt sem tudták, mi az a piac.
Dánul lehet, hogy Mikligard (sőt Mikligaard, bár ez a kettős a, amely voltaképp å, sokat nem nyom a latban), de nem a dánok jutottak el Bizáncig, hanem a svédek.
Ez nagyon érdekes..., ugyanakkor szinte biztos, hogy a Nagymedve=Göncölszekér=Ursa Maior csillagképet valahogy így nevezték az óceániai népek: Merőkanál, Kanál, Serpenyő, nem tudom pontosan... egyszer volt erről egy film a NAtGeon.
Találtak egy különös tárgyat, pontosabban itt-ott fenn is maradt, ám a jelentése szinte teljesen elveszett. Ezt úgy képzeld el, hogy egy nagy, kb 40-50 cm átmérőjű kerek keretre keresztbe, átlósan így-úgy, de első látásra össze-vissza sok száz vékony szál van kifeszítve, s a kereszteződésekre pici kagylógyöngyök vannak szerkesztve, különböző színűek. No, volt ezzel gondjuk a kutatóknak, mi ez. Mígnem aztán rájöttek: az égbolt csillagtérképe, amit a mikro-, mela-, és polinéziai népek használtak a Csendes-óceánon. No, és ebben a filmben volt ez a csillagkép-név, amire pontosan sajna nem emlékszem.
És az sem hagyott nyugodni, hogy én Mikligard alakra emlékeztem, s nem Miklagardra. Aztán rájöttem, hogy dánul használják így és én ezt először Dániában hallottam, hogy a vikingek eljutottak Konstantinápolyig és még nevet is adtak neki...:
"In company with a Danish prince, who also was named Erik, he betook himself first to Mikligard (Constantinople), where the king engaged the young men in his service, and was greatly benefited by their warlike skill. "
Az viszont kétségtelen, hogy a Mikligard alak elenyésző számú a Miklagardhoz képest, olyan, meg hogy Mikligaard - csak egy van, és azt is én írtam :)
ókori - középkori államok fővárosai, több is megnevezhető
1) Armenia - az előbb említettek mellett Ecsmiadzinn, Dvin, Ani, Tarsus (Cilicia); 2) Bulgár* Cárság - Tarnovó/Tirnovó (Trnovo/Trnava, II. bolgár állam), Szrdika/Szófia; 3) Szerb Királyság - XII. sz Belgrád (a. m.: Bolgárfehérvár, Nándorfehérvár), XII-XIV. sz. Ras (Rasz, Raska, Raszka); 4) Horvát Királyság - nem tom; 5) Havaselve - Tirgovistye (Targoviste, kalappal az a-n, pöcökkel a t alatt);
6) Moldva - Falticsér; 7) Albán Királyság - Metohija?
Nemtom, lehet. Bennem abszolút ez a 'Nagyszerű' él - mármint, hogy ilyen értelemben használták a mikla-szót. Most próbáltam keresni, honnan rémlett nekem, de nem találtam meg. Remélem nem csak a Larousse-os vikingek-képregényből...
Volt egy másik körülhajózási kísérlet is; az kevésbé volt sikeres. Ugyancsak Hérodotosznál:
"A karthagóiak azt állítják, hogy Szataszpesz, Teszpisz fia az Akhaimenidák családjából, nem utazta körül Libüát, hanem - minthogy félt a hosszú utazástól és a vízsivatagtól, hazatért anélkül, hogy befejezte volna azt a merész tettet, amivel anyja megbízta. Ő ugyanis erőszakot követett el Zopürosz leányán. Xerxész ezért kereszthalálra ítélte. De anyja, aki Dareiosz testvére volt, kegyelemért könyörgött, és megígérte, hogy ő maga még nagyobb büntetéssel fogja sújtani, mint a király. Arra kényszerítette Szataszpeszt, hogy hajózza körül Libüát addig, amíg az Arab-öbölbe /Vörös-tenger/ nem ér. Ilyen feltételekkel Xerxész elengedte a büntetést. Szataszpesz Egyiptomba utazott, legénységet verbuvált magának, és elindult Héraklész oszlopai felé. Miután itt áthaladt, és megkerülte a hegyfokot, amelyet Szoloeisznek neveznek, több hónapig vitorlázott a végtelen tengeren dél felé. Az út azonban végeérhetetlennek látszott számára, mire megfordult, és visszatért Egyiptomba. Amikor aztán ismét Xerxész elé járulhatott, elmondta, hogy távoli útján törpe emberek országa mellett utazott, akik pálmarostból készült ruhát viseltek. Akárhányszor csak kikötöttek, ezek a hegyekbe menekültek, pedig csak az állataikat vették el tőlük, különben semmi bántódásuk nem esett. Annak okául, hogy miért nem hajózta körül Libüát, Szataszpesz azt hozta fel mentségül, hogy a hajó nem tudott továbbhaladni, mert egyszer csak megállt, és egy helyben maradt. Xerxész azonban nem hitte el, hogy az igazat mondja,s mert a feladatot nem hajtotta végre, a korábbi ítéletét megújította, és Szataszpeszt keresztre feszíttette."
