Ez a fórumot Testaccio Rabja az alábbi sorokkal indította 2002. februárjában:
Ki szereti nálam jobban Rómát? A rómaiakon kívül ki ismeri nálam jobban Rómát? És kit gyötör nálam jobban az, hogy mégsem ismerem igazán? Ki vágyik nálam jobban Rómába? Ki akarja mindenét pénzzé tenni, hogy hosszabb időre mehessen? Ki ír könyvet Rómáról Vagy ha nem ír, ki beszél magában állandóan Rómáról? Ki őrült bele Rómába nálam jobban? Ki indul mindennap hajnalban? Kinek van kedve nálam is Róma-őrültebb lenni? Ki írna ide Rómáról? (Háromnapos turisták kíméljenek, bár a jobb kérdésekre nekik is felelek.)
Szeretnék ennek szellemében itt csak történelemről, épületekről és szobrokról, kertekről és szökőkutakról mesélni, és hallgatni mások élményeit.
Természetesen egy utazásnál fontosak a gyakorlati tanácsok is, ezért indítottunk egy másik fórumot Utazási tanácsok Rómába utazóknak címmel, ahol felteheted kérdéseidet közlekedéssel, szállással, belépőjegyekkel és hasonlókkal kapcsolatban.
Segítségedre lehet ebben a kereső is, illetve a fórummal szorosan összekapcsolódó http://roma-szenvedely.eu/ oldal, ahol rengeteg infót találsz.
Tartsd tiszteletben a topiklakók kérését, és szívesen látunk mindkét fórumon:)
A Palazzo Borghese közelében Vicolo del Divino Amoren található SS Cecilia e Biagio templom 12. sz-alapítású, arra a 2.sz-i antik házra épülve, amelyet Szt. Cecilia szülői házának tartanak. A skrestyében levő 15.sz. eleji freskón Cecilia és a vele mártírhalált szenvedett férjét Valerianus ábrázoló freskó.
Palazzo di Firenze. A medici család tulajdona volt, innen a név. A díszes oszlopos manierista udvar Ammanati alkotása.
Az útvonal itt keersztezi a Via del Corsot.
Via dei Condottin és mellékutcáiban(Via Belsiana,Via Bocca di Leona,Via Mario de Fiori), találhatók a legelegánsabb üzletek. SS Trinita dei Spagnoli, barokk templom, amellette levő kolstorban Velazquez művek is találhatók. Nem írja akönyv, hogy látogatható. 68-as épület a Máltai Lovagrend Nagymesterének Palotája.(6-os az 1760-ben aalpított Caffe Greco, ahol festméynek és egyéb műalkotások is ki vannak állítva.
Piazza di Spagna. Korábbi neve platea Trinitatis, a templomról. Majd a spanyol követség előtti részt nevezték Piazza di Spagnanak, a Babuinonál levő részt Piazza di Francianak.
Palazzo Primoli, 16.sz elején épült palota, amelynek a folyóra néző homlokzatát a 20.sz elején levágták és újraépítették. Az épületben két múzeum is van. Az egyik a Museo Napoleonico, a kiállítás egyrészt a "nagy" Napoleon korszakával, másrészt az ő bukása után Itáliaban élt családtagjaival, harmadrészt pedig az unokaöccs III. Napoleon korszakával foglalkozik. Művészetileg a 2. részben vannak a legérdekesebb művek. Paolina Borghese ( I.Napoleon húga, Muratné) mellszobra Canova műve, a Borghese Galleriaban látható szobor decensebb változata. Jacques- Luis David (a nagy monumentális képek festője) készítette Zenaide és Charlotte Bonaparte portréját. A két kislány Napoleon bátyjának, az először nápolyi majd spanyol királyként uralkodó Josephnek voltak a gyermekei.
A másik múzeum a Museo Mario Praz. Ez egy ház múzeum( Casa Museo) egy kritikus í,ró adományozta a városnak a lakássát a gyűjteménnyel együtt. Több szobányi 19. sz-i berendezés, bútor, festményekkel, hangszerekkel stb.
Palazzo Borghese , a köznyelv csemballónak nevezi, mert olyan az alakja. A Piazza Borghesere néző homlokzatnál antik könyv és bélyeg árus ok sorakoznak. ( erre kíváncsi vagyok,hogy ez így van-e még és meddig lesz így) Az épületnek 3 homlokzata is va. A Largo della Fpntanella di Borgese felőli bejáratnál be lehet menni az oszlopos, árkádos udvarra, amelyet antik szobrok díszítenek. A palota termei nem látogathatók.
Ara Pacis Augustae. Ie 9ben építették, miután a császár csapatai elfoglalták Galliát és Hispániát. Amaradványokat nem itt találták, hanem a San Lorenzo in Lucia közelében. A maardváynok egy része már a 16. sz-ban előkerült, a szisztematikus ásatásokra csak 1937-38-ban került sor. Végül itt a folyóparton állították fel. talapzaton álló 11.6x10.6m épület. kívül végig releiefek borítják, mitológiai jelenetek, arövid oldalon Augustus és közeli családtagjai. Ezen belül volt a tényleges oltár. A Ripetta felé néző oldalon van a tábla, Augustus tetetinek felsorolásával.
Az oltárt védő jelenlegi üvegépület új, 2006ban készült, mellette van egy új látogató és kiállítási központtal.
A mauzóleum mellett van két templom, mindkettő barokk, a San Rocco és a San Giacomo degli Illirici. Utóbbi templomot a szlávok és a horvátok templomának is nevezik. A sekrestyében XII. Pius mellszobra a híres horvát szobrász Ivan Mestrovic műve.
Piazza Nicosia. Kis tér, középen szökőkút, amelyik 1950-ig a Piazza del Popolo obeliszkje mellett állt.
A környéken több nemzetiségi templom található, nem csak a horvátoké. A S Ivo dei Brettoni a bretonoké, a S Antonio dei Portoghesi természetesen a portugáloké. S Antoniot mi Paduai Szt Antalként ismerjük, Lisszabonban született, Portugália védőszentje.
Fogalmam sincs, miért ír egyes szavakat barna színnel és miért húzza alá. Ráadásul amikor írom, akkor kék.
Augustus Mauzóleuma. A saját és családja sírhelyeként Mauszoleusz és Nagy Sándor sírhelye mintájára ie27-ben kezdte építtetni. 4 évvel a teljhatalom megszerzése után.. Még a korai középkorban romos lett, kőbányaként használták. Később volt itt szőlős kert, függőkert, auditorium. Már a 16.sz-ban felmerült valamilyen feltárás, de csak 1937- és 40 között valósult meg. Jelenleg is állítólag tervezik az épület belsejének további feltárását.
A bejárat délre nézett, két obeliszk is állt előtte. Az egyiket 1587-ben vitték át az Esquilinusra, a másikat 1792-ben a Quirinale térre. Az épületnek csak az alsó része maradt meg. Kívülről márvány borította és ciprusok voltak a tetején. Bent travertin borítás volt, koncentrikus köröket alkotó falakkal. Középen volt egy 44m magas oszlop, ez tartotta a császár óriási bronzszobrát. Az oszlopban volt egy cella, ott voltak a császár hamvai. Körülötte a családtagjai síremlékei. Lívia a neje, Ottavia a lánya, Gaius, Lucius és Marcellus az unokaöccsei, Tiberius a mostohafia és utódja, Agrippa a jó barátja. További két személy akiknek semmi közük nem volt sem Augustushoz, de a Julius- Claudius dinasztiához sem. Nerva császár (96-98) és Julia Domna, aki Septimus Severus (193-211) felesége volt.
Folytatás. Újabb körzet/kerület. Rione Campo Marzio.
Ez egy nagyjából háromszögletű terület. A Via Ripetta, a Via Banuino és a párhozamos Via Trinita dei Monti, illetve az összekötő ág, a folyó kanyarulatától a Trinita dei Montiig. Aközépső szakaszt a Via del Corso látnivalóit már végigjárta az útvonal.
Az ókorban itt főleg középületek voltak. Az új városiasodás a 15. sz-tól több lépcsőben valósult meg. Először kiépült a folyóparti kikötő, majd a Porta del Popolo, ami megkönnytette az északi zarándokok bejutását a városba. Utána létesítették a tridente főútvonalait és a folyót a Trinita dei Montival összekötő szakaszt.
Via Ripetta, eredetileg Via Leonina, mert X. Leon létesítette, a 18.sz-tól használatos a mai név. Ripa= part. A 46-os épület templomnak tűnik, pedig az egykori S Giacomo kórház halottasháza volt. A Vai Canova sarkán volt a mester. műhelye.
Piazza Augusto Imperatore. Erről is van egy térkép a könyvben, körvonalakkal mutatják azokat az épületeket, amelyeket a rakpart 19.sz végi kiépítésekor és Augustus mauzóleumának 1937-40 közötti helyreállításának idején lebontottak. Gyakorlatilag mindent. Megmaradt a Mauzóleum és a két templom. Minden más eltűnt. A könyv a hidegen monumentális kifejezést használja.
A Rinascente eddig kimaradt. Nem tudtam sem a teraszról sem a vízvezetékről. Az ilyen csicsa boltokba nem szoktam bemenni, már a bejárati őr is elriaszt. Előjön a kelet-európai kisebbségi érzés. Most megpróbálom beiktatni.
A Silvestroban többször voltam, ott előtte a van a busz megálló, innen megy a busz pl a Borghesebe. Csak a bejárati udvarra emlékszem a mindenféle töredékekkel.
"...a Via di Capo de Case-ról nyílik a legjobb rálátás." Ezzel azért vitatkoznék. ;) A via del Tritone Rinascente áruház teraszáról karnyújtásnyinak tűnő távolságban csodálható meg a S Andrea delle Fratte campaniléje és kupolája. Az áruház -1 szintjét is meg kell nézni a vízvezeték maradványok és vetítéses bemutató miatt.
Az említett Modern Művészeti Galériát én is meglepetten fedeztem fel amikor arra jártam.
Abban a S. Silvestróban szerintem még nem jártam bent.
Basilica S Andrea delle Fratte. Középkori eredetű bazilika, korábbi nevén S Andrea de hortis, mert itt is kertek voltak. A 16. sz végétől átépítették, több építész is dolgozott itt. Legfontosabb Borromini, akinek a keze nyoma inkább az épület külsején látható. A fél elliptikus szentély, a kupola és elsősorban a harangtorony az ő műve. Utóbbira a Via di Capo de Case-ról nyílik a legjobb rálátás. Ezt tartják a legeredetibb, legkreatívabb alkotásának. Bent barokk, a szentély két oldalán a két márvány angyal Bernini műve.
Galleria d'arte moderna di Roma Capitale. A Via Francesco Crispin. Még nem is hallottam róla. A gyűjteméynt 1883-ban lapították, de csak 1995-ben került ebbe az épületbe, amely eredtileg a Mezítlábas Karmelíták kolostora volt. 19. és 20. századi festők képei vannak kiállítva. Elolvastam anévsort, néhányuk nevét ismertem ( főleg a 20. sz. művészeit), de a többségét nem.
Via Sistina a Trinita dei Monti és a Piazza Barberini közötti szakasz. V Sixtus 16. sz végi városrendezése alkalmával készült.
Piezza di Pietra. A 13 korinthoszi oszlopfőjű márványoszlopsor, Hadrianus templomának oldalfala volt. Már halála után, istenné emelée után készült. A maradványokra a 17. sz végén építették a vámhivatalt, pontosabban a szárazföldön érkezett áruk vámhivatalát. Dogana de la Terra. 1871 után a Kereskedelmi Kamara és az Értéktőzsde került ide. A tőzsdét 1997-ben zárták be, azóta rendezvényterem.
Az útvonal itt keresztezi a Via del Corsot.
Sta Maria in Via, a templomot a 10. sz közepén említették először, egy nagyon tisztelt Mária kép miatt híres. Madonna del Pozzo. A 13.sz közepén a kép beleesett egy kútba( pozzo= kút), de sikerült sértetlenül megmenteni. Most az egybként kívül-belül barokk templom jobb oldali első kápolnájában látható.
S Silestri in Capite Itt biztosan mindenki járt mert nagyon közel van a Via del Tritonehez, számtalan buszjáratnak van itt megállója.Valószínűleg még 500 előtt épült, a 8. majd a 13. sz-ban is restaurálták. Az utóbbi korszakból származik a harangtorony. Ez időbenkletkezett a másik neve: inter duos hortos. Azaz két kert között, jelezve, hogy már a lakónegyeden kívül volt. A Capite név eredete az, hogy itt őrzik Keresztelő Szt. János fejereklyéjét. Az előcsarnokban számos töredék. Az ereklye a sekrestyében található, néhány 14-15. freskómaradvánnyal, amelyek a már lebontott kolostorból származnak. A templom belső egyébként nagyon barokk.
Chiesa di Santa Maria Maddalena. Eredetileg egy 14sz gótikus templom, a 17sz elején barokkosítva. A homlokzat 1730 körüli, a könyv szerint a város egyik legfontosabb rokokó homlokzata. Ovális alaprajzú, nagyon díszes az aranyozott faragott orgona szekrény stukkó szobrokkal, és különösen szép a sekrestye.
Chiesa di S Maria in Aquiro. Antik alapítású templom, a 8. sz-ban már restaurálták, majd persze barokkosították. Az előtérben egy másik lebontott templomból idekerült 14-15sz szarkofágok található, az apszisban pedig egy szintén lebontott templomból idehozott 14. sz-i, Cavallino iskolájából származó freskó maradványok.
Palazzo Capranica eredetileg egy 15.sz közepi korai reneszánsz épület. Később a a 18sz-tól díszes színházteerm, amelyet 1922-ben mozivá alakítottak át.Jelenleg konferencia központ.
Piazza di Montecitorio, korábban Piazza Colonna. Középkorban Mons Acceptorius, egy mesterséges domb, ahol Psammatico II fárao( ie 594-589) Helioszból hozatott obeliszkjét Augusztus állíttatta fel, és az itt levő napóra jelzőpálcájaként használták.(gnómon). Az obelszk vörös gránit és 22m magas. A 9.sz-ban ledílt, csak 1792-ben állították fel újra.
Palazzo di Montecitorio. X. Ince megbízására Bernini építette. A könyv szerint a Ludovisi családnak akarta adományozni, de végül pápai bíróság lett. (Ürögdi szerint a Ludovisi család kezdte építtetni, de nem voltelég pénzük és a pápa megvette tőlük.) 1871 után képviselőház, az alsóház. Az épülethátsó falához hozzáépítették az új rész (1903-1927) szecessziós stílusban. Az olaszoknál ennek két elnevezése is van, a Liberty vagy floreale azaz virágos stílus. Az ülés terem ebben auz új részben van. Az új rész előtti tér a Piazza del Parlamento, az építkezéshez kapcsolódóan itt minden korábbi épületet lebontottak.
Via dei Uffici Vicario ebben az utcában megmaradtak a 18.sz.-i épületek. Ezen a környéken ez olyan ritka, hogy a könyv külön megemlíti.
Chiesa S Maria della Concezione in campo Marzio. Ez egy anotichiai rítusú keleti katolikus templom, talán megfelel annak amit mi görög katolikusnak mondunk, de nem vagyok benne biztos. A tipikus barokk színpadias előtér miatt sokkal nagyobbnak látszik a ténylegesnél. Az egykori hozzátartozó kolostort most a képviselőház használja.
Via XXIV Maggio. Az elég meredeken lefele vezető út a Quirinale dombot és a Via Nazionalet köti össze. 1877-ben létesítették, főleg jobb oldalon bontottak le vagy csonkítottak meg épületeket.
Palazzo Pallavicini Rospigliosi, a hely a Constantin fürdőhöz tartozott, ez volt az antik kor utolsó nagy középülete. A 17. sz elején épült, tulajdonosa egy időben Mazarin bíboros volt, 1704-től a Pallavicini családé. Látogatható minden hónap első napján, a casinonak nevezett palotácska. Három helyiség, néhány antik szobor és szarkofág, a fő látnivaló Guido Renimennyezeti freskója a középső teremben. A nagy palotában levő képtár viszont sajnos nem látogatható, pedig a leírás alapján elég jó gyűjtemény. A család egyik tagja Rubens barátja volt. Többek között Botticelli, Lotto, Luca Signorelli, Tintoretto, Van Dyck és persze Rubens képek is vannak a képtárukban. Hátha valamikor legalább annyira , mint a Colonna palotát, ezt is megnyitják.
S Silvestro al Quirinale. Egy 17sz templom, amelynek a homlokzatát és első két kápolnáját az út építésekor egyszerűen levágták, majd a homlokzatot újra felépítették.
Colonna negyed. Ez már a következő körzet.
A Colonna nem a családot jelenti, hanem Marcus Aurelius oszlopát. A Via del Corso középső szakaszának mindkét oldala, egyik oldalon a Piazza Montecitorio környéke, másik oldalon a Pincio lejtőéig tart. Az előző volt a mindig is sűrűn lakott rész, a másikon viszont sokáig szőlő földek és kertek voltak.
Palazzo del Quirinale. 1592 és 1870 között, a pápák nyári székhelye, hivatalos pápai rezidencia. Helyén korábban Ippolito d'Este kardinális palotája volt. Ő Aragóniai Beatrix (Mátyásné) anyai ági unokaöccse és ennek köszönhetően 9 évesen lett Esztergom érseke. Elolvastam a wikin az életrajzát, érdekes. 40 évesen halt meg, de 80 évnyit élt. A palota 1573 és 1730 között épült, a korszak szinte minden jelentős építésze részt vett benne. Bernini műve az áldásosztó loggia. 1870-től királyi palota, ekkor keleti irányban megnagyobbították. 1947 óta a Köztársasági elnök palotája. Bent főleg 17-19.sz-i helyiségek és berendezés. Kivétel Melozzo da Forli 15.sz zenélő angyalokat ábrázolói freskó részletei,amelyeket a SS Apostoli faláról szedtek le. Egy részük van itt, a többi a Vatikáni Múzeumok képtárában van. A Cappella Paolina mérete és arányai pontosan megegyeznek a Sixtusi Kápolna méretével és arányaival.
A palota bal oldalán levezető lépcső a pápai állam egyik utolsó városrendezési projectje, 1866-ban készült el. A Trevi kúthoz közel érkezik.
Ex Scuderie al Quirinale. Ez volt a pápai istálló, a 18.sz elején épült. Amikor a lépcső készült, akkor az épület egy részét levágták. Én többször voltam a bent, a nagy reprezentatív kiállításokat tarják itt. Az emeleti nagy ablakból nagyon jó a kilátás a városra.
Az út túloldalán a Palazzo della Consulta szintén 18. sz-i, először bíróság volt itt, majd a fasiszta időszakban az Olasz Afrika Minisztériuma. Erre 1945 után már nem volt szükség, most az Alkotmánybíróság székhelye.
Folytatás. Maradok továbbra is a kevésbé ismert dolgok leírásánál.
S Carlo alle quattro Fontane. Borromini mesterműve. A templomtól balra található az emeletes kerengő. A mester itt kezdte a munkát még 1636-ban. A könyv szerint harmonikus és arányos. Nyolcszögletű alaprajz, a sarkokon lekerekítve.
Via del Qurinale a Via XX Septembre folytatása. ezen a részen az épületek a 18. sz. első feléből származnak.
S Andrea al Qurinale, ez Bernini mesterműve, ő saját maga a legsikerültebb alkotásának tartotta. Az aranyozott bronz és lapislazulival díszített főoltár is az ő tervei szerint készült.
Piazza del Qurinale. Az antik korban itt Szerapisz szentélye volt, majd Constantin fürdője. Ebből maradt Castor és Pollux szobra, ahogy féken tartják lovaikat. Ezért nevezték a dombot Monte Cavallonak, azaz Ló hegynek. A kertet 1888-ban, két 16. sz-i templom lebontásával alakították ki. Abból az alkalomból, hogy II. Vilmos német császár Rómába látogatott. Ekkor még az olaszok nem tudták, hogy egy konfliktus esetén melyik fél lesz az erősebb ill melyik ígér többet, ezért megtartották a német kapcsolatot is. Néhány másodpercig gondolkodnom kellett, mire rájöttem, hogy ki lehet Guglielmo II.
Castor és Pollux szobra egy ie 5. sz-i görög szobor császárkori másolata. Eredetileg a szemben levő Palazzo della Consulta mellett állt V. Pius 1589-ben helyezette ide és készíttette a Felice vízvezték vizével táplált szökőkutat. VI. Pius 1786-ban a Qurinale Palota felé fordította a szibrot , és ide hozatta az obeliszket Augustus mauzóleumától. Végül 1818-ban VII. Pius átalakíttatta a szökőkútat, a jelenlegi medencét a Campo Vaccinoról, azaz a Forumról hozatta ide
Piazza di S Bernardo. 17sz elején alakították monumentálissá. Felépítették a Sta Maria della Vittoria templomot, kialakították a S Bernardo alle Terme templomot, és felújították a Santa Susannat és elkészült a Fontana del Mose.
Utóbbinál Mózes alakja aránytalan, a medencénél levő 4 oroszlán eredetileg egyiptomi, XVI. Gergely (1831-46) vitette el
a a Vatikáni Múzeumokba. Az nem világos, hogy az eredeti az ténylegesen eredeti egyiptomi vagy antik római másolat. Az biztos, hogy ami itt a helyszínen van az 19. sz-i másolat.
Sta Maria della Vittoria. A győzelem az a Fehérhegyi csata ( a könyvben Prága) ahol a II. Habsburg Ferdinánd által vezetett katolikus csapatok legyőzték a cseh/protestáns sereget. A templom homlokzata a szomszédos Santa Susanna homlokzatát másolja.
Santa Susanna ez a régebbi. A helyén levő házban élt Santa Susanna, a legenda szerint. Egy 3.sz-i épület maradványait találták a templom alatt. Ezt a homlokzatot másolták nem csak a szomszédban, hanem sokfelé Itáliában és más országokban is.
S Bernardo szintén a16sz legvégén, a Diocletianus fürdő egyik exedrajában kialakított templom.
A mai Via del Qurinale és a folytatása a Via XX Septembre már az ókorban jelentős útvonal volt, IV. Pius 1560 körül alakíttatta ki, ezért hívták Via Pia néven. 1870 után átkeresztelték. 1870. szeptember 20.-án hatoltak be városba az olasz csapatok
A Via del Quattro Fontane környékén 1880-as években készült épületek vannak. Innen látszik a 3 obeliszk: az Esqulinuson levő, a Trinita dei Montin levő és a Piazza del Quirinalen levő.
Palazzo Barberini . A közeli Via Raselli 155-nél robbantottak a partizánok 1944.03.23-án, 33 német katona halt meg. Megtorlásként 335 civilt végeztek ki a németek Fosse Areatina-nál.
A palotát a 17sz elején vásárolta a Barberini család, az átépítéskor felhasználták a korábbi épületet is. Azon kevés paloták egyike, amelynek építésében Bernini és Borromini is részt vettek. Előbbi műve a díszterem a piano nobilen és a négyszögletes lépcsőház. Borrominié az elliptikus lépcsőház és ablakok. Egyszer láttam egy Borromini kiállítást, ahol az ablakokhoz készült rajzait is kiállították. Rengeteg különböző változat készült.
Az épület mögötti kert alatt találtak egy 2. sz-i boltozatos termet ahol később Mitrász szentélyt alakítottak ki. Előkerült egy freskórészlet, amelyen Mitrász megöli a bikát. Az nem derült ki a leírásból, hogy ez még itt van-e.
Az épületben most Galleria Nazione d'Arte Antica. A antik szó nálunk az ókorit jelenti, itt nincsenek ókori művek. Főleg festmények és néhány szobor. Ez az állami tulajdonban levő képgyűjtemény, amit 1893-ban alapítottak és a Palazzo Corsiniben helyeztek el. 1949-ben a képeket áthozták ide, majd 1984-ben a Corsini gyűjteményt visszavitték az eredeti helyszínére. Itt most az állam által vásárolt vagy ajándékozássa állami tulajdonba került művek vannak.
A könyv szerint 2011 óta látogatható a 2. emelet is. Én 2015-ben és 2016-ban is jártam a palotában, a 2. emelet mindkét alkalommal zárva volt.
Vezetéssel és foglalással megtekinthető egy 18sz közepi hercegnő magánlakosztálya barokk-rokokó-klasszicista berendezéssel.
Accademia Nazionale di San Luca. Ez a Képzőművészeti Akadémia. Eredeti székhelyüka San Luca e Martino templom mellett volt a Fórumnál, de azt a Via dei Fori Imperiali építésekor lebontották, és 1932-ben került ide az intézmény a Palazzo Carpegnaba. Ez egy 1600 körül épült palota, amelyet Borromini átalakított. Tőle származik az elliptikus rampa, amelyik a 3. emeletre vezet, ahol a nagyközönség számára látogatható gyűjtemény található. Láthatók az akadémia évenkénti díjazottjainak művei, tájképek, metszetek. A legérdekesebbnek a gipsztár tűnik ahol elkészült vagy végül el sem készült márványszobrok gipsz modelljei látható. Több Canova mű és leghíresebb követője a dán Thorveldsen alkotásai. Canova tervezett egy óriási emlékművet a Szt. Péter Bazilikába, abból az alkalomból, hogy VII. Pius visszatért a franciországi/ napoleoni fogságból. Az emlékmű nem készült el, de a gisz modellek itt vannak. Az 2. emeleti művek engedéllyel látogathatók, az első emeletet a piano nobilet az akedémia használja, itt például egy Raffello freskómaradvány is látható, amelyik egy puttót ábrázl. Azt sajnos nem írják, hogy honnan került ide. Továbbá még egy Canova mű, egy Napoleon mellszobor. Canova rugalmasan tudott alkalmazkodni a politikai körülmények változásához.
Via del Tritone 1887- és 1925 között az utcát lényegesen kiszélesítették, számos régebbi épületet bontottak le.
Palazzo Odescalchi. Bernini műve, de a 100 évvel későbbi átépítéskor sajnos megváltoztatták az eredeti arányokat.
A Via del Corsora néző homlokzat pedig már az 1880-as években a firenzei paloták 15. sz-i stílusában készült.
Oratorio del Cricifisso. Bonnita írt róla valamikor. Ez egy 16.sz-i templom, teljesen beborítva freskókkal, bár a festők nevét nem igazán ismertem.
Trevi kút. A könyv szerint az építészet és a szobrászat szerencsés fúzója. Az Acqua Vergine vízvezetéket V. Miklós állíttatta helyre 1453-ban. Az építész Nicola Salvi, viszont a szobrokat 7 különböző mester készítette. A Neptun alak egyik lova direkt nyugodt, a másik pedig direkt ideges.
Chiesa dei SS Vincenzo e Anastasio. Az apszisban helyzeték el a pápák bebalzsamozott szívét V. Sixtustól( +1590) (+1823) XIII. Leoig. Ez volt a Quirinalen levő pápai palotához tartozó plébániatemplom.
Piazza Scanderbeg. Ez egy kis tér, amelyik megőrizte a 16-17.sz. jellegét. Az itt álló kis palota tulajdonosa volt Scanderbeg akit mi Szkander bégként vagy Kasztrióta Györgyként ismerünk, a törökök ellen harcoló albán nemzeti hős.
Folytatás. Újabb kerület: Rione Trevi. A név a 3 út rövidítése, a Piazza dei Crociferinél találkozik 3 út. A Palazzo Colonna- Trevi kút-Via del Tritone-Sta Maria della Vittoria-Via XX Settembre által közrefogott területről van szó.
A Trevi környéke a középkorban is lakott volt, mert az Acqua Vergine vízvezetés használatban volt, a magasabban fekvő területeket evesen lakták. Igazán csak a 17. sz-tól indult meg a fejlődés, amikor helyreállították az Acqua felice vízvezetéket, néhány templomot restauráltak és újakat is építettek, utakat létesítettek( a mai Via del Qurinale és a Via XX Settembre) , majd a SS. Apostoli közelében arisztokrata családok építeteték vagy jelentősen bővítették palotáikat( CVolonna, Odeschalchi). 1870 után létesült a Via del Tritone és a Via del Barberini, és jelentős fejlődést hozott, hogy a a Palazzo Quirinale királyi székhely lett.
Palazzo Colonna. V Márton(1417-24) a család egyetlen pápája kezdte építtetni de csak a 18. sz elején kapta mai méretét és formáját. A könyv nagyon részletesen a képtárról, pedig nekem maga az épület az egyes termek sokkal érdekesebbek voltak. A kertet, ahonnan a panoráma is nagyon jó, nem is említik. A család 1798-ban , amikor elég zűrös idők voltak, kénytelene volt eladno a ygűjtemény egy részét. Ezt viszont ott a vezetésen nem említették.
Basilica dei SS Apostopli. Ez is bazilika, I. Pelagio( 556-561) pápa alapítása. Azért többes szám, mert 2 apostol, Fülöp és az idősebbik Jakab apostoloknak itt őrzik az ereklyéit. A bejáratnál egy 2.sz birodalmi sas egy 13.sz-i oroszlán és egy Canova által készített dombormű. Bent főleg 18. sz-i eleji szobrok és képek, a Della Rovera és a Riario család tagjainak sírmlékei. Az apszis tól balra XIV. Kelemen( 1769-74) pápa síremléke, Canova első római munkája.
Il Palazzo dei SS Apostoli. Ez a bazilikától balra levő épület, az 51-es házszá. Bent két udvar, mindkettő 1500 körül készült. A hátsóban Beesarione kardinális síremléke és üres szarkofág(kenotaf) amelyikben Michelangelo nyugodott, mielőtt átvitték volna Firenzébe.
Ezen a környéken számos kisebb templom van. A Vincolihoz közel a Chiesa di San Francesco di Paola, amelynek a harangtornyát egy 12.sz-i erődtoronyból alakították ki. A Chiesa di S Lucia in Seci egy szokásos barokk templom, amelynek a főoltára és a homlokzat belső falán az Énekes karzat Borroomini műve.
Basilica di S. Martino ai Monti. Előtte a téren egy 5. sz-i épület maradványai és további két erődtorony a Torre dei Graziani és a Torre dei Capocci, A San Martono is bazilika és Titulus. Titulus Equiti a név. Simmaco pápa(498-514) építtette. Az épület mai formájában 17. sz-i. Bent antik oszlopok vannak, és különlegesek a falfestmények, Gaspar Douhget francia festő(Poussin sógora) Róma környékének tájképei. A főoltárnál lépcső vezet a kriptában, onnan balra egy további lépcső az egykori titulusba. Feltártak egy előcsarnokot és egy 18x11 m2-es aulát, valamint 9. sz-i mozaikokat.
Basilica di S. Prassede. A hagyomány úgy tartotta, hogy Prassede titulusa volt. Az itt levő templomot 498-ban említették először. I. Pascal (817-24) állíttatta helyre, ma a templom nagyjából ebben a formában áll. Pascal hozatta be a város széli nehezebben védhető területekről mintegy 2000 keresztény mártír maradványait. Az nem világos nekem a könyv alapján, hogy konkrétan ebbe a templomba vagy csak a város belső területére. Bejárat a jobb oldalhajónál. A homlokzathoz vezető lépcsőnél és az utána következő udvaron is az 5.sz templom maradványai. A mozaikok közismertek. A jobb oldali leghíresebb/legszebb San Zeno kápolna bejáratánál egy oszloptöredék. A hagyomány szerint ehhez kötözték, Krisztust, mikor megkorbácsolták. Az oszlopot 1223-ban Jeruzsálemből hozták. Azt sajnos nem írja pontosan honnan és milyen körülménynek között. A mellette levő oszlopnál egy püspök mellszobra, Bernini egyik legkorábbi műve. A bal oldali kereszthajó legvégén 9.sz-i freskók
Sette Sale ez óriási ciszterna 40x60m, kilenc egymással kapcsolódó boltozatos helyiségből áll. Fölötte egy kétszintes domus volt, a 60-as években folytattak itt ásatásokat.
Basilica S Pietro in Vincoli. A templom másik neve Eudossiana, ő III. Valentinianus (423-455) császár felesége volt. ( A könyvben van egy teljes lista a császárokról és a pápákról is, uralkodási évszámokkal együtt) A császár anyja a jeruzsálemi zarándokútjáról hozta azt a bilincset amellyel Szt. Pétert ottani fogsága alatt megkötözték . Rómában ezt a bilincset Eudossia illesztette össze azzal a bilinccsel, amellyel római fogsága idején kötözték meg. Az 1986-os ásatások során előkerültek egy 3.sz. domus maradványai, egy apszisos csarnok, ahol a 4.sz-ban létesítettek egy apostoloknak szentelt bazilikát,ezt Eudossia átépíttette, 439-ben szentelték fel. Lejárat a domushoz a bejárati csarnok jobb oldalán levő lépcsőn. A 15.sz végén és a 18sz-ben is restaurálták.
Bent mindenki csak a Mózes szobrot nézi meg, de van más is. A dór oszlopok antik eredetűek, a talapzatuk már 18. sz.
A bejárattól balra a híres firenzei festő és ötvös testvérpár Antonio és Piero del Pollaiuolo síremléke. Ami nekem új volt: Lea és Rachel szobrát( az aktív és szemlélődő élet szimbólumai) Michelangelo kezdte és Rafaele de Montelupo fejezte be. Viszont a szakértők véleménye szerint II. Gyula fekvő alakja a mester saját kezű műve, pedig korábban egy gondolták, hogy egyik segédje készítette. A másik dolog a mögötte levő ablak. Michelangelo 1533-ban kérte, hogy a szoborcsoport mögött nyissanak egy ablakot, egy lunettát. Ez a hátsó megvilágítás hozzájárul a szobor plaszticitásának érvényesüléséhez. Viszont a 18. sz-ban ezt az ablakot átcserélték egy opálüvegre. Én legutóbb még akkor láttam, amikor fel volt állványozva. A neten levő képeken az opálablak van ott, nem tudom, hogy most mi a helyzet.
A Monti negyed a Via Cavourtól délre. A Via Cavour már 19.sz-i létesítés, az épületek bérházként létesültek. Szerintem belül olyanok, amint azok a környéki házak, ahol szinte mindegyik emeleten más 1 vagy 2*-os szállodák vannak.
Vai del Colosseo ez avolt a Colosseum fő megközelítési útvonala a Fori Imperiali megépítése előtt.
Largo Agnesi: jó rálátás a Coloseumra, a Constantin diadalívre valamint Róma és Vénusz templomára.
Via degli Annibaldi: az utca középn egy 13. sz eleji erődtorony a Torre degli Annibaldi.
Via Nicola Scalvi innen láthatók Titus fürdőjének maradványai.
Colle Oppio parkja. A mai formában 1928 és 32 között alakították ki, Trajanus fürdője és a Via Labicana közötti területen.
Domus Aurea. Trajanus fürdője részben ráépült a Domus Aureara. Hosszú évek restaurálása után 1999-ben nyitották meg. Én 2000 januárjában láttam. Majd a mennyezet egy része beomlott, lezárták. Most speciális vezetésekkel újra látogatható, majd márciusban megírom, hogy éppen most mi látható. Az épületegyüttes egy négyzet mérföld területet foglalt el, egészen a Palatinus dombjáig húzódott. 150 helyiséget/szobát ástak eddig ki. Most úgy gondolják, hogy nem csak egy szintes volt, illetve a Palatinusos egy kör alakú épület maradványát, amelynek padlózata a nap járásának megfelelően forgott, de nem tudnak róla még biztosat.
Trajanus fürdője. Ennek a mintájára épültek a későbbi nagyobb fürdők, Caracalla és Docletianus fürdője is,. Ami a parkban látható egy aulának az apszismaradványai és a keleti tornatér( palestra) keleti exedrajának maradványai. Utóbbinál 1998-ban egy 1.sz. freskó maradványait találták.
Sant'Agata dei Goti/Suburra, a második név a hely, az első pedig azt mutatja, hogy ezt a templomot az ariánus gótok alapították még az 5. sz-ban, az egytlen ilyen a városban. A sz végén szentelték át katolikus templommá.
Villa Aldobrandini, a kis palota a 16-17sz-bn készült, most valami jogi intézet van benne. A kert a város tulajdona, eredetileg sokkal nagyobb volt, de a Via Nazionale építésekor megcsonkították.
Chiesa dei SS Domenico e Sist, szokásos barokk templom, de a főoltár és a jobb oldali első oltár bernini tervei alapján készült, a bal oldal 3. kápolnájúnak Madonna képét pedig Benozzo Gozzolinak tulajdonítják. A templomtól jobbra levő kolostorhoz vezető lépcsőről jó rálátás van a Torre delle Milizie-re és a Villa Aldobrandinire.
Casa dei Cavalieri Rodi. keresgéltem a neten, vannak itt vezetések, csak sajnos, nem akkor, amikor én utazom.
A lovagrend( Jeruzsalemi Szt. János majd Rodoszi majd Máltai) a 12sz érkezett Rómában, itt az Augustus fórum falainak és egy templomnak és a hozzátartozó kolostornak a felhasználásával építtették a székhelyüket. A 15.sz. közepén II Pál pápa az unokaöccsét nevezte ki a lovagrend adminisztrátorává, aki reneszánsz átépítéseket valósított meg. 1566-ban a rend áttette székhelyét az Aventinusra(kulcslyuk) ide apácák költöztek. Azonban 1924-ben elkezdték az ásatási munkákat Augustus Fórumánal, ekkor lebontották a templomot és a kolostort, csak ez az épület maradt. Bent az antik és a reneszánsz elemek keverednek.
A terület legfontosabb temploma a Santa Pudenziana. Pudenzianat és Prassedet az egyház törölte a szentek sorából, történetüket kitalációnak minősítették. A ház egy Pudente nevű szenátoré volt, az ő nevét változtatták Pudenzianavá. Pudente keresztény volt, háza titulus. Ebben a házban a 2. sz-ban kialakítottak egy fürdőt, szerintem magánfürdőt. Ennek az aulájában létesítettek egy három hajós templomot a 4. sz. végén. Restaurálták a 8. majd a 11. században. Majd az 1580-as években átalakították. A homlokzat 19sz végi átalakítás eredménye. Legfontosabb látnivaló az apszis mozaik az 5.sz elejéről. Ebből a korszakból nagyon kevés mozaik maradt meg. A 16sz végi átalakításkor megcsonkították.
A bal oldali utolsó árkádnál lehet lemenni a Mária oratóriumba, ahol az ásatások során előkerült töredékek és a 11. sz-i restauráláskor készült freskómaradványok láthatók. A bal hajóból nyílik a színes márvánnyal borított Cappella Caetani, ez volt Pudente szenátor házában a keresztény összejövetelek helyszíne.
A Via Clementinán( amelyet 1734-ben XII. Kelemen nyittatott) található a San Lorenzo In Fonte templom, az itt levő kút vizével keresztelte meg a fogságban levő Szt. Lőrinc börtönőrét Ippolotot. A Via Panispernan a San Lorenzo in Panisperna templomot még Nagy Constantin idején alapították, azon a helyet ahol Szt. Lőrinc vértanúhalált szenvedett.
De természetesen azóta sokszor átalakították, leginkább barokk.
A Via Urbana-t VIII. Orbán létesítette(1623-44) vicus patriciusként, azzal a céllal, hogy arisztokrata paloták is épüljenek a környéken. A Via Cavour 19sz megépítéséig a Via Panispena volt a fő összekötő út a Sta Maria Maggiore és a Piazza Venezia között. Mivel átmegy mindhárom dombon kicsit hullámvasútszerű. Itt volt az egyetem fizikai kutatóintézete, ahol Enrico Fermi és Ettore Majorana dolgoztak.
Miután végignézte a könyv a két fő útvonalat, kerületenként mutatja be a várost. Rione= kerület. A birodalom fénykorában, a több, mint 1 millió lakos benépesítette a városfalakon belüli területet. A bukás és a pangás évszázadai alatt gyakorlatilag a Mars mező és a Capitolium közötti terület volt lakott. Elsősorban a vízvezetékek lerombolása után néptelenedtek el a magasabban fekvő területek. A külső területeken csak egyházi épületek maradtak. Csak a 16-17sz-ban kezdtek utakat építeni ezen egyházi központok(nagy templomok) és a belváros között.
Az első kerület, amit a könyv taglal a Monti, mint a neve is mutatja dombos terület. Magába foglalja a Quirinale, a Viminale és az Esquilino egyes részeit. Gyakorlatilag a Via Nazionale- Csaászári Fórumok-Oppio- Esquilino csúcsa(Maggiore) által határolt területről van szó. Ezt is két része osztja, a kerület főutcája a Via Cavourtól északra és délre fekvő területekre.
Ahogy végigolvastam, rájöttem, hogy én itt csak a templomokat láttam, sőt azok közül is csak néhányat. Pudenziana, Agata dei Goti, Vincoli, Prassede. Egy nagyon részletes térképen kellett megkeresnem az egyes szövegben említett épületeket.
Közvetlenül a császári fórumok mögött volt a Suburra, ahol az ókorban is a szegényebbek laktak és most is egyszerűbb környék. Néhány erőd torony is található erre, A Torre Colonna, a Torre delle Milizie, amelyet VIII. Bonifác pápa pont a Colonnák elleni harca miatt erősíttetett meg. A Torre dei Conti, amely eredetileg Vespasianus fórumának alapjaira épült és csatlakozott a környéki épületekhez, de az 1930-as évek bontásai és építkezései után teljesen különálló épületté vált.
Számos olyan kisebb templom is található ezen a környéken, amelynek én még a nevét sem hallottam. 12.sz-i alapításúnak írja a könyv a San Salvatore ai Monti-t és az ukránok nemzeti templomát a Chiesa dei SS Sergio e Bacco-t. Természetesen mindkettőt barokkosították. A 16sz végén épült Madonna dei Monti templomot viszont a reneszánsz és barokk közötti átmenet épületeként tartja fontosnak.
