"Tehát nem a feliratból vezeti le azt hogy Geobitzász az I Géza hanem elfogadható magyarázatot keres arra hogy hogy lehet esetleg úgy olvasni hogy valamiféle "Jeovicsa" kijöjjön ami hasonlít "Gyäßicsa" várható magyar névre. Moravcsik azt is leírja hogy I Géza pénzén és okmányán a GEUCA illetve Geysa nevek szerepelnek. Hát itélje meg mindenki hogy ez mennyire tudományos.
De végül is mindez nem bizonyít semmit, vagy Géza van ott vagy nem a zománckép 11 századi."
A Géza képen itt folyó vita eredménye: A kép vagy Géza fejedelmet, vagy I Géza királyt, esetleg szt István királyt ábrázolja. A feliratot nem itt írták rá, tehát Géza nevének az itteni alakja nem játszik. A Geobitzasz-nak van egy olyan fordítása, hogy Geovics, azaz Gézafi (István).
És akkor: Csomor megállapította, hogy a Géza kép is, meg a Kon (Konstantin) kép is másodlagos a koronán, vagyis eredetileg nem volt rajta. (A foglalatát szétnyitották, és új képet raktak a helyére). Így maga a Géza kép léte a korona koráról semmit nem bizonyít. És van itt még egy gond. Amikor Dukasz az abroncsot küldte (nászajándék az unokahugának), akkor Géza nem volt király, csak herceg, sőt, még trónörökösnek sem számított igazán, mert Salamon királynak még simán lehetett akárhány gyereke. (Volt olyan 25-30 éves). Akkor tehát nem írhatta azt, hogy Géza király. De amikor király lett, akkor meg nem küldhetett Dukasz koronát, mert az meg a hűbéri függőségi viszony kifejezése lett volna Bizánc és Magyarország között. Erről egyébként is szó sem volt. A Géza kép tehát eredetileg semmiféle koronán nem szerepelhetett. Ezért én elneveztem egy Dukasz-diadémnak azt a tárgyat, amin eredetileg a Géza-Dukasz-Kon képek szerepeltek. Egy diadémmal már köszönthette a császár az új királyt.
Fentiek ismeretében a felvetéseidre a válasz:
"A zománckép legkésőbb 11. századi" Igen.
"Egy magyar vezért vagy királyt ábrázol" Igen.
"Nem ismerünk olyan bizánci egyes mellképet még, aminek nincs glóriája. Csak egyet a magyar szent koronán!" Igen.
" a három hátsó kép utólag került a koronára, de a két császár biztos. Elképzelhető hogy I Géza magát teszi fel a koronára?" Nem.
Géza a házasságát követően 6 évvel meghal. Addig az abroncs a királyné tulajdonában volt, mint királynői ékszer. Nem életszerű, hogy máris cserélgették volna a képeket a koronán (abroncson). Ráadásul olyan barbár módon, ahogy a Dukasz képet kicserélték.
academia.edu egy amerikai egyetemi és kutatóintézetek által használt honlap. Rengeteg magyar cikkel is. A komoly kutatók ide teszik fel a cikkeket. A szerző ezzel biztosította a szerzői jogokat. Ha belföldön ezt nyilvánosságra hozza akkor problémát jelenthet ha megjelenik a magyar írott lapokban. Ezért nem másolható be ide. Felhívod a honlapot és ingyenesen regisztrálsz, majd beadod hogy magyar Szent Korona a keresőbe. Találkozol ott egy csomó általad is ismert szerzővel. Te a magyar szent Korona szerkezeti egységét kell keressed.
Keresztirányú gyöngydrót. A keresztpántok szárainak végén. Erről Csomorék írtak először és Tóth Endre is átvette. Nem látszik mert fedésbe van de le lehet tapogatni.
A keresztpánt szárai be vannak csúsztatva a tetőlemez alá és oda kemény forrasztással van erősítve. A szárak másik része szegecsel van az abroncshoz fogva. Ha a keresztpántot készítették volna az abroncshoz akkor a megoldás nem a szegecselés ami szükségmegoldás az ötvösségben hanem forrasztással erősítették volna éspedig úgy hogy a szárvégeken lévő szerelési sáv pont az abroncs tetejéhez illeszkedjen. (lásd a cikket részletesebben.)
Végül nem mond ellen a te teóriádnak hogy fedésbe maradjon a Bertalan kép akkor sem, ha mint fentebb leírtam gyönyörű forrasztással erősítették volna a keresztpántot az abroncshoz. Hogy nem így történt annak oka van!
Az ok más, éspedig a rövidebb de különböző hosszúságú szárak állnak előre és hátra. Így a szegecsek is magasabban állnak az abroncson, míg a hosszabb szárak, hogy a kereszt az ellipszis hosszanti tengelyére kerüljön egyenlőek kell legyenek. Így a két oldalsó szár alacsonyabban van megszegecselve. Ez az oka annak hogy nem lehetett forrasztani, tudni illik ahhoz hogy forrasztani lehessen ahhoz a díszítéseket le kellett volna úgy az abroncsról mint a keresztpántról szerelni. Majd a forrasztás után vissza. Mindez csak a keresztpánton okozott volna megoldhatatlan problémát mert egy része az ékítményeknek fedésben van. de nem csak ez az ok Továbbiakat olvashatod az academia.edu-n
" Az tény hogy a képeken jól látszik hogy ott egy zománcszélet lezáró nyak is létezik."
Mint írtam, ez a vita eldöntetlen maradt itt a fórumon. Én is néztem, én sem tudtam eldönteni. Vagyis műszaki értelemben a feladatnak nincs egyértelmű megoldása, van viszont megoldási lehetőség a korona történetének az ismeretében. Ezt ismertettem. És sztem lényeges szempont, hogy a kis király bölcsőjébe tették a koronát 1440-ben. Ekkor tehát még nem lehetett a kereszt a korona tetején, mert akkor megbökhette volna a kis királyt, és ezzel az idegenek nem kívánatos figyelmét felkeltette volna.
A nyak léte, vagy nem léte egyszerűen eldönthető lenne a kereszt lecsavarásával (egy eltávolítható csavar rögzíti úgy-ahogy), de jelenleg a koronához nem szabad nyúlni.
"Van más indok is ami szintén technikai ami kizárja az utólagos fúrás lehetőségét"
Ez a zománc kipörgése lenne. Itt a zománc sérülése egyértelműen felismerhető. Vagyis kipörgés volt, amit a perempártolók a kereszt mozgásával, elferdülésével magyaráznak. Ahogy én tudom, a kereszt alsó gömbje is egy hártya vastagságú aranylemez, vagyis az nem tudta volna kidörgölni az alatta levő zománcot.
"Az hogy a keresztpánthoz készítették az abroncsot az egy ilyen objektív ok. Az academia.edu honlapon mindenki számára érthetően le van vezetve."
A lényeget betennéd? Én a linkedre sajnos nem tudok belépni, mert rég elfelejtettem a jelszót.
"Vajon miért van a keresztpánt egy gyöngysorral lezárva amikor egyetlen más keresztirányú gyöngysor sincs a keresztpánton."
Hol látsz te a keresztpánton gyöngysort? Én csak ritkásan elhelyezett fehér-piros köveket látok, viszont olyan minden lehetséges keresztirányban is van.
"Vajon hogy lehet ha a keresztpántot az abroncshoz készítették hogy a szárak egyik részét csodálatos forrasztással készítették a másikat viszont szegecseléssel fogták az abroncshoz? "
Mi egy koronát nézünk? Szemmel látható, hogy a keresztpánt mind a négy szára szegeccsel kapcsolódik az abroncshoz.
"Miért van pontosan 144 vagyis 12x12 almandin és gyöngy a keresztpánton ami a teljesség szent száma?"
Valszeg azért, amit írsz.
"És végül mivel magyarázod hogy fedésben van a Keresztpánt díszítésének nagy része."
Ennek egészen egyszerű magyarázata van. A Bertalan képet takarásba kellett rakni a sérülése miatt, így a keresztpántot az abroncs kb. fele magasságáig le kellett süllyeszteni, így takarásba került a kövek egy része is.
Teljesen igazat adok, a tudományágak egyenrangúak. De az egyenrangúságon túl a történelem és a művészettörténet sokkal érdekesebb és sokkal több embert érdekel mint a természettudomány. Előfordul azonban hogy ott ahol nincs semmilyen történelmi dokumentum vagy művészettörténeti jellegzetesség szempontjából is hiányosságok vannak, legalább ott, az objektív természettudományi tényeket illene figyelembe venni.
sokkal több nemzetiség élt ott, mint azt néhányan beállitani akarják.
Sepphoris, Nazareth mellett
The Roman client king, Herod the Great recaptured the city in 37 BCE after it had been garrisoned by the Parthian proxy, the Hasmonean Antigonus II Mattathias.
Rich, cosmopolitan, deeply influenced by Greek culture, and surrounded by a panoply of races and religions.
Köszönöm a feltett oldalt. Egyáltalán nem találom butaságnak. Először is ha utánaolvasol Moravcsiknál, akkor láthatod hogy Geobitz már megjelenik Weszpréminél és Horányinál is. Mindannyian Moravcsikig Geobitz-ot olvasnak. A rövidítés is egybevághat azzal amit Moravcsik mond vagyis Ő is ott A-t és SZ-et olvas. Csak ő egybe Geobitzász. Sajnos nincs ógörög ismeretem így nem tudom megmondani az A-SZ együtt valóban egy rövidítés-e de utána fogok nézni. Nagyon köszönöm.
A korona korai történetének egyetlen biztos forrása maga a korona. Mivel nemlétezik semmilyen hiteles írás ezért ahhoz hogy biztos kapaszkodóktól tudjunk elindulni mindenek előtt azt kell a koronával kapcsolatba meghatározni amit maga megmond. Ilyen a roncsolásmentes anyagvizsgálat, ami fényt tud deríteni arról hogy honnan származik az arany. Továbbá a korona szerkezeti vizsgálata, és a technikai megoldások. Ehez történészek nem tudnak hozzászólni, de a művészettörténészek sem. Ezért mindenkit agyonhallgatnak akik ilyen téren esetleg objektiv tényeket tudnának felhozni. Itt is elhallgatott mindaz ami technika, mert azzal nem lehet vitatkozni csak ha hibás.
I. Géza, Árpád-házi királyunk, (1074-1077) koronázása csak 1074-ben történik meg, mert addig Salamon királyunkkal sok konfliktusa volt. (Mogyoródi csata, stb.A két megkoronázott királyunk öli egymást! Működik a magyar átok.) Rögtön itt van a nagy kérdés: Milyen koronával történik a felkenés? A "Szent-Istváni" korona Salamonnál van. Salamont a kor szokása szerint felkenték és megkoronázták. A történészeink azt tartják elfogatható- nak, (Kristó Gyula) hogy a bizánci császár, Dukasz Mihály küld neki koronát, amin az ő képmása mellé felteteti Géza arcképét is. Ezt a koronát leendő felesége, a bizánci Szünadéné hozza magával.
Ez lenne a " Szent-Istváni " koronánk?
Ezen korona alsó pántján /corona graeca/ van feltéve I. Géza király zománcképe is; görög felírattal:
Гєωβιτzас Пιсτос Κρаλңс Τоυрхιас Geobitzasz pisztosz krales turkhiasz Magyarul: Géza, turkia hívő királya vagy Géza turkia hű királya Ezt a szöveget elsőként Veszprémi István olvasta el és fordította magyarra 1790 évben. A fordítást a későbbi korona kutatók kritika nélkül átvették. Ezt a megnevezést a középkorászok I. Géza királyunkra értették /1074-1077/, hiszen a koronán lévő másik két uralkodókép bizánci KORTÁRS uralkodókat ábrázol. Dukasz Mihályt és Konstantin trónörököst.
Besenyő Sándor kutató rájött, hogy a "pisztosz" szót lehet úgy is fordítani, hogy az "igazhitű". Viszont ezt a keresztény I. Gézára már nem lehet érteni, hiszen nála már természetes volt a kereszténység Magyarországon. Lehet hogy másik uralkodót ábrázol a "Géza"zománckép?
Hiszen van másik Géza nevű uralkodónk is! Ez Géza nagyfejedelem, Szent István apja,/971-997/, ki szintén az István nevet kapta a keresztvíz alatt. A nyugati krónikák őt is többször királynak nevezik! Sőt! I. Ottó német császár is REX-nek titulálja. Ez később még sok bonyodalmat okoz a történészeinknek. (több korai oklevélben, melyet "István király" írt alá, nem lehet eldönteni, hogy Gézát,vagy fiát, Istvánt kell érteni alatta. Ilyen a Pannonhalmi (hamis) oklevél, vagy a Veszprém-völgyi monostor görög nyelvezetű alapító oklevele is.) Az igazi megoldásra a "koronás" nevű kutató jött rá. (nevét nem írja ki, csak annyit közöl, hogy 20 éve foglalkozik a koronánk kutatásával.) Ő jön rá, hogy eddig a Géza kép görög feliratát rosszul olvasták! A szövegben ugyanis ott van a középkorban gyakran alkalmazott -signum contractionis- egy szórövidítő jel.
Ennek is a -nomina sacra- változata, ahol a szó első és utolsó betűjét írják csak ki, hogy sporóljanak a hellyel.
Tehát a kép szövegének új olvasata így alakul: Geobitz a(rkho)sz pisztosz krales turkiasz Géza fejedelem, a türkök hívő királya. Itt: Geobitz=Gyeucsasz = Géza, arkhon=fejedelem.
Ebben az olvasatban bizony Szent István apját, Géza nagyfejedelmet ábrázolja a korona zománcképe.
Ezen korona Magyarországra kerülése úgy képzelhető el, hogy Géza fejedelem felesége, Sarolt, ki a erdélyi Gyula lánya volt, hozott magával egy koronát, melyet Bizáncban kapott,mikor megkeresztelték az ottani udvarban. Vagy: Géza kapott egy koronát hálából, mert leállíttatta a Bizánc elleni támadásokat, s elkezdte az ország keresztény hitre térítését. Ő maga is megkeresztelkedett "500 előkelőjével" (az utolsó Bizánci birodalom elleni támadás 1071-ben volt) A mai koronára utólag szerelték fel a két Bizánci császár képlemezét, s egy másik időpontban a Géza képet. Hogy mikor? Erre nincs hiteles dátum. Csomor Lajos megállapítása: a három uralkodói kép nem illik a korona méreteihez, barkácsmunka a ráillesztése. Ez rögtön több kérdést vet fel: Milyen koronát kapott Géza nagyfejedelem Bizánctól? Nem a pápától volt az első korona, hanem Bizánctól? Ezzel a koronával koronázták meg Szent Istvánt? Ezt a koronát vitte Rómába III. Ottó Szent Péter lábaihoz? Géza zománcképe hogy maradt akkor Magyarországon? Hol lappangott a kép addig, míg fel nem tették a mostani koronára. Esetleg hamisítvány a Géza kép? Kérdés kérdés hátán! Ki tudja a valós választ?
A Korona legtöbbet tárgyalt lemeze a Geobitzász lemez. A hivatalos álláspont szerint ez I Géza királyunk képe. Moravcsik olyan nagy tudós volt akinek kijelentéseit soha senki még megkérdőjelezni nem merte. Bizantinológusként bár a koronát saját szemével nem látta nagy hozzáértéssel fejtette meg az írásokat rajta. Mindenki olvashatja itt: http://docplayer.hu/40406624-A-magyar-szent-korona-gorog-feliratai.html 25-ik oldaltól
Moravcsik a rendelkezésére álló rajzok, rossz minőségű fényképek és Weszprémi meg Horányi megfejtéseit is figyelembe véve hosszan foglalkozik azzal a kérdéssel hogy oda Geobitzász vagy csak Geobitz van írva. Erre jön egy meglepő fordulat és KIJELENTI hogy márpedig az biztos hogy az első Géza képe. Tehát nem a feliratból vezeti le azt hogy Geobitzász az I Géza hanem elfogadható magyarázatot keres arra hogy hogy lehet esetleg úgy olvasni hogy valamiféle "Jeovicsa" kijöjjön ami hasonlít "Gyäßicsa" várható magyar névre. Moravcsik azt is leírja hogy I Géza pénzén és okmányán a GEUCA illetve Geysa nevek szerepelnek. Hát itélje meg mindenki hogy ez mennyire tudományos.
De végül is mindez nem bizonyít semmit, vagy Géza van ott vagy nem a zománckép 11 századi.
A felvetett kérdések a következők:
A zománckép legkésőbb 11. századi
Egy magyar vezért vagy királyt ábrázol
Nem ismerünk olyan bizánci egyes mellképet még, aminek nincs glóriája. Csak egyet a magyar szent koronán!
Ahogy itt már szó volt a három hátsó kép utólag került a koronára, de a két császár biztos. Elképzelhető hogy I Géza magát teszi fel a koronára?
"Előtte viszont az Atya kép volt a korona tetején teljes épségben, sértetlenül."
Ez a kérdés ennek a fórumnak az indulásától, 2000-től, állandóan felvetődik. Az tény hogy a képeken jól látszik hogy ott egy zománcszélet lezáró nyak is létezik. Bocsánat hogy ez is technikai kérdés de kizárja azt az elméletet hogy utólag fúrták volna. Van más indok is ami szintén technikai ami kizárja az utólagos fúrás lehetőségét. de az nem érdelek itt a fórumon senkit.
"Volt egy abroncs, voltak az apostolképek, ezek felhasználásával kellett egy egységes koronát készíteni, mondhatjuk úgy, hogy egységbe komponálni az adott elemeket. Ehhez készítették a keresztpántot, ami hordozza az apostolképeket és összekapcsolja azokat az abronccsal."
Ez az elmélet sajnos így nem lehetséges. Sok mindenben igazad van de itt azért hiba is létezik. Az első és legfontosabb nehézség abból adódik hogy az objektív természettudományi érveket ebből a fórumból kizárták. Az objektív dolgokat meg lehet érteni vagy sem, el lehet hinni vagy sem de attól még igazak maradnak. Az hogy a keresztpánthoz készítették az abroncsot az egy ilyen objektív ok. Az academia.edu honlapon mindenki számára érthetően le van vezetve. De művészettörténetileg is el kell gondolkodni azon hogy vajon miért van filigrán a keresztpánton míg az abroncson nincs. Vajon miért van a keresztpánt egy gyöngysorral lezárva amikor egyetlen más keresztirányú gyöngysor sincs a keresztpánton. Vajon hogy lehet ha a keresztpántot az abroncshoz készítették hogy a szárak egyik részét csodálatos forrasztással készítették a másikat viszont szegecseléssel fogták az abroncshoz? Miért van pontosan 144 vagyis 12x12 almandin és gyöngy a keresztpánton ami a teljesség szent száma? És végül mivel magyarázod hogy fedésben van a Keresztpánt díszítésének nagy része.
A cikkben el van magyarázva hogy miért nem lehetséges az hogy a keresztpántot igazították az abroncshoz. Az a cikk lényege. Netuddkivogymuk azonban valamit csak állít de semmilyen magyarázatot rá nem ad!
"Beszéltem Csomorral arról, hogy mi volt, volt e valami eredetileg a Korona tetején? Mondta, hogy egy szentháromság "dísz" volt ott.
--honnan tudhatjuk?
A válasz ez volt: az Úr megüzente egy látnokon keresztül!"
Akkor lássuk, Kottaner Jánosné 1440-ben:
"Reggel aztán fogtam a szent koronát, nagyon jól bebagyuláltam egy kendőbe, és a bölcsőbe, a szalma közé tettem, mert őnagysága akkor még nem tollakon feküdt"
Szóval nem tollakon, hanem szalmán feküdt a kis király. Azon a szalmán, amibe bele volt rejtve a korona. És láss csodát. A korona keresztje nem szúrta a kis király fenekét. Naná, ha.....ha nem volt ott a kereszt. Szóval a ma ismert kereszt a ma ismert helyére csak 1551 után került. (1555-ben meg már ott volt a Fugger képen).
Előtte viszont az Atya kép volt a korona tetején teljes épségben, sértetlenül.
"Arról nem beszélve, hogy az egész "tákolás elmélet" alapja egy lelkes amatőr körorvos "megfigyelése", ami megfelelt a habsburg magyartalanító igyekezetének, s amit azóta lelkesen szajkóz minden ostoba profi- amatőr történelem búvár!"
Szó sincs tákolásról. A korona a készítésekor rendelkezésre álló anyagokból készített kompozíció.
Volt egy abroncs, voltak az apostolképek, ezek felhasználásával kellett egy egységes koronát készíteni, mondhatjuk úgy, hogy egységbe komponálni az adott elemeket. Ehhez készítették a keresztpántot, ami hordozza az apostolképeket és összekapcsolja azokat az abronccsal.
"A kereszt ferdesége azonos a föld ekliptikával bezárt szögével, és megfelelően tájolva a kereszt a sarkcsillagra mutat..."
A kereszt lötyög a koronán. Így aztán ahányszor leteszik, annyiszor mutat másfelé. Lehet, hogy egyszer tényleg a sarkcsillagra mutatott.
De ha már szóba jött. Szakértő szerint a korona korabeli keresztek lemez, vagy doboz kialakításúak voltak, és az is lehet, hogy az üreges henger, végein üreges gömb technikát nem is ismerték. Azt tudjuk, hogy egy liliomos keresztet letört Izabella királyné 1551-ben a koronáról. Azt is tudjuk, hogy ma csak egyetlen kereszt van a koronán. Vagyis 1551 és 1555 között kellett feltenni a ma ismert keresztet a koronára. Minden bizonnyal akkor készítették tehát a ma látható keresztet.
Na de nem is ez az igazi kérdés, hanem az, hogy hol volt a régi kereszt a koronán? Csomor szerint nem ott, ahol most láthatjuk, hanem a Dukasz kép felett, ahol meg is lehet találni a letörés nyomait eltüntető munkák nyomát. Igen, de akkor mi volt a korona tetején? Konkrétan semmi. Az Atya kép teljes épségben volt a korona tetején, vagyis nem volt a hasa átfúrva, azaz az az átfúrás is csak 1551 után történt.
Nagy viták zajlottak itt, hogy a furat peremezve volt-e, avagy nem. A rendelkezésre álló kép alapján egyértelmű döntés nem született. A kérdés azért lényeges, mert ha peremezve volt, akkor már eredetileg is átfúrták az Atya képet, ha nem volt peremezve, akkor utólagos a fúrás (képrongálás).
"- a német római császári koronán ÓSZÖVETSÉGI jelképek vannak a magyar Szt koronán csak Újszövetségi! Már csak ezért sem lehetett rajta egyszerű, neve nincs bizánci hallja e kend, és turk király!
- A magyar király megnevezése "APOSTOLI" király volt, nem vette volna a fejére bizánci gyengekezű , nímand uralkodóval díszített, "tákolt " koronát."
Az ötvösök bebizonyították, hogy ezek a képek utólag kerültek a koronára. Sztem Géza és Kon 1304-ben, Dukasz M pedig 1638-ban.
"csak tényleg egy közönséges tárggyal, egy "női koronával" állunk szemben, lerombolva a mi illúziónkat, amit szeretnénk hinni, hogy ez nem egy átlagos ötvöstárgy, hanem maga a KORONA, a mi Szt. Koronánk?"
Tényleg csak egy "női abroncskoronával" állunk szemben, de ez nem a mi szent koronánk. A szent koronához csak felhasználták ezt az abroncsot, mint alapot, és erre építették fel a keresztpántot, ami önmagában nem tud létezni a lemez vékonysága miatt. Vagyis a keresztpánt nem is tud meglenni az abroncs nélkül, tehát az abroncshoz készítették.
Amitől pedig szent a koronánk, az nem az abroncs, nem is a keresztpánt, hanem az apostolképek, amik szt Istvánhoz kötődnek. Minden bizonnyal a halotti koronájának a részei voltak és vele együtt temették el. Így aztán szt László idején került elő, aki aztán felhasználta a még épen maradt apostolképeket, így szentté téve az általa összeállíttatott koronát.
Aztán hogy a korona szentségét közismertté és elismertté tegye, mindig maga előtt vitette, és mindenkinek le kellett borulni előtte.
Ez egy nagyon érdekes felvetés. Ha a jelzőktől eltekintünk (mert itt a tudományban ezek nem fontosak), azt állitja fórumtársunk, hogy a korona elavult dolog.
A monarchiák tulélése Europa országainak felében nem ezt támasztja alá?
Az abroncs átmérője nem túl nagy. Először is a nagysággal kapcsolatban csak annyit mondanék hogy a Reichskrone (német császári korona) átmérője még ennél is nagyobb. De ennél is fontosabb hogy az abroncs átmérőjét a keresztpánt szárainak vége határozza meg. Ezt úgy kell elképzelni hogy a keresztpánt szárai közé 4 kb egyforma hosszúságú majdnem körív abroncsív kell kerüljön. Mivel az abroncs fel van osztva zománc és kőmezőkre ezért csak egy 16-os osztás, elégíti ki ezt az előfeltételt, és egy ilyen negyed ív pontosan akkora kell legyen amekkora két szár között az ívtávolság. Úgy is lehet mondani hogy egy keresztpánthoz csak egyetlen méretű abroncs talál, tehát az abroncsot a keresztpánthoz kellett készíteni. További információkért olvasd el az academia.edu cikket.
A lényeg az hogy kizárólag mérnöki szemmel vizsgálja meg annak lehetőségét hogy két annyira különböző alakot mint a keresztpánt és az abroncs hogy lehet összeszerelni. És ebből mi következik. Érdekes és objektív.
