Alex a tá-kban jött, tehát ha Alex hatására csak, akkor a tá hatására... ;)
Szóval a tá-s időszakod előtt is fogalkoztál már konkrétan buddhizmussal? Vagy csak tetszett, de semmi több; viszont amitóta tá-val foglalkozol, elkezdtél aktívan, intenzíven foglalkozni a budhizmussal is?
Persze hogy segítene, segíteni mindenképp segít, de csak ha komolyan veszed.
Szerintem azt érdemes csinálni amelyiknél térdre ereszkedik. De olvasd el amit mutattam Sanghanak, abban részletesen le van írva hogyan kell elhelyezkedni.
Nagyjából másfél hónapja én is végzek egyszerű meditációkat, ahol a légzésemre figyelek. Így néhány perc alatt eljutottam egy érdekes tudatállapotba, a testemet is alig éreztem. Ráadásul utána teljesen megnyugodtam, mégha előtte ideges is voltam valamiért.
Vszont mostanában, két hete valahogy már nem mennek úgy ezek a meditációk mint előtte. Nehezen, vagy sehogy sem jutok el abba az állapotba. Szerinted rajtam is segítene ez a leborulás?
A link mögött ha jól látom kétféle leborulás is van. Az egyiknél csak meghajol, a másiknál térdre is ereszkedik. Melyiket érdemes csinálni?
Szerintem ne vedd észre, csináljon akármit. Mintha ott se lenne úgy fogd fel. Emlékszel még arra a gonosz lényre aki engem nem hagyott békén? Feltűnt még egyszer miután elkergettem. Azt mondta hogy nem lehetek boldog Alexal, és szét akarja szedni a boldogságunkat. Egyszerűen nem figyeltem rá, nem válaszoltam neki, még tovább beszélt hozzám, de nem érdekelt és eltűnt. Azóta nem láttam, azaz hónapok óta, de támadásban volt részem csak épp nem tudom hogy ő csinálta-e.
Köszi, ismerem ezt a leborulást, nekem sokat segített :)
Viszont most már kezdem azt hinni, hogy a külsős démont sikerült eltüntetnem, és ez már csak az agyam szüleménye. Mostmár sosincs démoni alakja,és sosem ijesztő. Szóval legközelebb megparancsolom neki, hogy menjen el, ez az én álmom, itt én uralkodom- ahogy a rémálom-alakokkal is szokás :)
Ejj hát még mindig az a démon?? Már elég régóta szenvedsz vele, sajnálom. De mondok valamit. A démonnak, akár a tudatalattid teremtménye, akár külsős negatív energia, így is úgy is kampec neki, ha tisztításokat végzel magadon. Szerintem próbáld ki a MEGTISZTÍTÓ leborulást. Mostanában pocsékabbak lettek a meditációim, ezért én is ehhez folyamodtam és segített. Egyre javulnak a meditációm, sőt, jobbak lettek, mint valaha. Persze próbálok annyira összeszedett lenni amennyire csak tudok, jobban mint eddig valaha. Na de most ne rólam beszéljünk.
Szóval a leborulás megtisztít a szennyzettségektől. Olvasd el, itt bővebben le van írva a leborulás címnél: http://www.nadishop.hu/om.html
Itt pedig a hetes képet nézd meg jól, aszerint kell elhelyezkedni.
Aztán nem tudom mennyire vagy még mindig oda a szexxel (főleg azzal a felfogással hogy úgy is oké, ha az ember nem szerelemből teszi), de könnyen lehet hogy ez is beletartozik a durvább szennyeződések közé nálad. Ha pedig akkora buddhistának vallod magadat, akkor nem kéne ennyire ragaszkodnod az érzéki élvezetekhez.
Olvasd el ezeket, főként az érzéki élvezetekről szóló részeket olvasd el jól. A Buddha szerint az érzéki élvezetek hasztalanok, érdektelenek, durvák alantasak stb. szerintem is így van, de a szerelemnél, DE CSAK a szerelmnél másként van.
Hirtelen jött egy spontán TÁ-m, egy luxusvillában találtam magam. Gondoltam, hű, ez jó kis álom lesz :) Hogy még élethűbb legyen, elkezdtem élesíteni az álmot, és, mire felnéztem ismét magam elé (a földön szuggeráltam valamit), megint ott volt az a démon. De most a szobámban... hirtelen ott volt abban a házban a szobám, és ott állt. Összeestem, és mondtam neki, hogy "kérlek, hagyj békén, nem szeretném, hogy megint ezt tedd, csak hadd álmodjak!". Ő hátat fordított nekem, és kiugrott a (?) falon (?). És persze, megint felébredtem...
Ok, mindenképpen beszámolok, és várom az építő ötleteket is! Tulajdonképpen azért csináltam új fórumot, mert ez sajna egy massza, áttekinthetetlen. Az általad említett "álomtalálkozás" szerintem nem lehetséges, de mindenképpen le fogjuk tesztelni!
Légy szíves azért itt is számolj be erről! Az utóbbi években a net annyira felpörgött, portálok, fórumok, blogok tízezrei vannak amik érdekelnének, ezért inkább nem nézek mást csak az Indexet (bár meglehet nem a legjobb választás, de 11 év alatt ideszoktam), mert lehetetlen rendezni az információ tobzódást...
Olyan kisérletet szeretnék már rég megcsinálni, amit álomtalálkozásnak neveznék. Tehát a stabilabb TÁ-s bemegy a célszemély álmába és legelőbb, ha ő nem tudatos, "felébreszti" (már önmagában ez is lehet kisérlet és nagyon nagy dolog lenne ezt reprodukálhatóan stabilan kitesztelni) álomban, majd esetleg valami tesztfeladatot csinálnak együtt, amivel még közelebb kerülhetünk a TÁ megismeréséhez, minél egyszerűbb és hatékonyabb technikák eléréséhez, akár már olyan célokért is, amik IRL kihatnak...
Hmmm... van egy ötletem azoknak, akik nem emlékeznek az álmaikra- meg mindenki másnak, hogy hogyan lehet tisztább az álmok képe, és hogyan tudunk rájuk filmszerűen visszaemlékezni...
Interneten fordítottam ezt a szöveget, lehetnek benne hibák, de sajnos nem értek portugálul. Szóval...
"Sziasztok!
Ma kipróbáltam egy jó gyakorlatot a fotografikus memória fejlesztésére. A gyakorlat mindössze annyi, hogy kezdj el egyszerűen sétálni. Amikor elindulunk, csukjuk be a szemünket úgy 5 mp-re, majd a pillanat töredékéig nyissuk ki, és ismét csukjuk be. Nézzük meg, mi van előttünk, merre kell menni, majd ismét 5 másodperc, ismét egy fél pillanat, és ismét 5 másodperc.
Az agyunk ilyenkor megpróbál minél több képet elkapni, hogy nehogy valamibe belefussunk, vagy elessünk. Az a tény az agynak, hogy mi mozgunk közben, csak fokozza nagymértékben ezt a folyamatot.
Lassan, pár perc elteltével érzékelni fogjuk, mennyi képet tudunk megjegyezni ilyen módon, csak pillantásokkal. Valójából, sokkal több információt nyerünk ezekből a pillanatnyi képekből, mint mikor végig nyitva a szemünk.
Próbáljuk meg ezt egy idő után szövegekkel is, például a buszra várva, az előttünk lévő reklámtábla feliratát egy-egy pillantás alatt elolvasni. Ez nagyon nehéznek, sőt, lehetetlennek tűnik, fejlesszük magunkat ilyen módon, nézzünk percekig egy másik irányba, majd egy pillanatra nézzünk a reklámra, és forduljunk el. A sokadik ilyen után az agyunk hozzászokik, hogy meg kell jegyeznie a feliratot, és így megérti, mit akarunk.
Most ébredtem egy TÁ-ból. Egy űrhajón voltam.. enyhén szólva gyanús.. így megspóroltam egy valóságtesztet.
A szék össze-vissza forgott, közben jártattam a szemem. Kb fél perc után mondtam, hogy: é-le-se-dik-a kép.. és eltűnt a kép. XD
Hmmm... Lehet, hogy túl hamar kezdtem ezt mantrázni.
Igaz, hogy régebben sem tartottam tovább a TÁ-im 1-2 percnél, de az is jobb mint ezek a fél percesek és akkoriban azonnal cselekedtem és mégis tovább tartott. A tanácsok amiket kaptam nyilván hasznosak lesznek, de attól félek itt más lesz a probléma. Most vettem észre, hogy ezek a néhány másodpercesek kb 1-1,5 hónapja kezdődtek, pont akkor amikor megtudtam, hogy egy ismerősöm beteg. A gondolataim mostanság sokszor e körül forognak, stresszelem magam napközben. Szerintem ez hatással lehet a TÁ-kra is. Van ezzek kapcsolatban tapasztalat?
Mostmár nem is kínozlak:D majd titeket ezekkel a miniatűr TÁ-kkal mert bármi is az ok, mostmár nekem kell valahogy megoldani.
Igen, utána eszembe jutott amit mondtál. Csak sétálgattam volna, de úgy látszik még ez is sok volt így az elején.
Ha jól emlékszem pár hónapja próbálkoztam először közvetlen módzserekkel, de nem túl gyakran próbáltam, spontánnal meg egy éve, úgyhogy már ideje volt. :D
Amúgy nem feltétlenül érzem úgy, hogy most valami olyan tudás birtokába kerültem volna ami segít majd nekem abban, hogy több ilyen direkt TÁ-m legyen, de ki tudja. Próbálkozom tovább.
Nos, ez egyértelműen dirket TÁ volt. Aki így le tud menni TÁ-ba, annak nem szabad hanyagolnia a közvetlen módszereket! ;)
Pont erről beszéltem. Nem vártál... nézelődnöd kellett volna egy kicsit, és várni, hogy MEGERŐSÖDJÖN az álom, ugyanis gondolj bele, egyik pillanatban mozi-szerű képeket látsz (amikről tudjuk, hogy még nem álom), a másik pillanatban már egy 3D-s képet látsz- nos, ha az előző nem volt álom, akkor még ez sem volt az :) Ha vártál volna kb. 20-30 mp-et, nyilván megerősödött volna és annyit állhattál volna fel guggolásból, amennyit akatál volna. Semmiképp ne add fel, ne feledd, sokan közülünk hónapokig próbálkoznak, míg Neked úgy tűnik nagy mázlid van a TÁ-ba való bejutással. :)
Ma azt hiszem közvetlen módon sikerült TÁ-ban kerülnöm, bár nem vagyok biztos. Szerintetek?
Mostanában már nem nagyon szoktam foglalkozni a közvetlen módszerekkel, mivel nekem nem jöttek be, viszont igyekszem megfigyelni az eléalvás előtti álapotomat.
Az éjszaka közepén félálomban voltam, nem mondom, hogy olyan tudatos voltam, hogy matekpéldákat tudtam volna megoldani, de azért tudatomnál voltam. Egyszer csak láttam magam előtt egy tengerpartot kb mintha egy mozi vetítővásznán látnám, a látványhoz egy történet is "tartozott". Egy fiú él itt aki medúzákat fog(ezt nem láttam csak ilyen gondolatok kúsztak be). A következő pillanatban ahogy megfordultam a part felé, már a homokos tengeparton voltam(!) gugolásban. Felesleges lett volna valóságtesztelni, pontosan tudtam mi a helyzet. Fel akartam állni a parton... felébredtem.
Nos, nagyon de nagyon rosszul teszed, ha nem foglalkozol ezzel. Most, a számítógép előtt ülve próbáld ki, hogy nem nézel 1 mp-nél tovább egy helyre a szobában. Mindig mozgasd a tekinteted, de nem kell a szoba egyik végéből a másikba- elég csak 10-20 cm-t odébb ugranod a szemeddel, majd vissza. Majd megint valahova, megint valahova, megint, megint, megint és megint... olyan, mintha valami pont-kötögetős játékot játszanál, egyik pontról a másikra nézz, és onnan a következőre :) ezzel nagyon sokáig fenntarthatod a TÁ-t.
Hogy nekem voltak-e hosszabbak? A leghosszabb TÁ-m spontán módon sikerült, úgy 20-30 percig tartott. És miért? Mert nem fókuszáltam, nem fixáltam a tekintetem, és nem ugrottam ki a bőrömből az örömömben, hogy álmodok. Ha TÁ-d van, azonnal végig kell gondolnod, hogy ne fuss a legelső izgalmas dologhoz, különben a TÁ izgalma is eltűnik- ergo, megszakad a TÁ. Szerintem kezd azzal TÁ-kban, hogy hogy mozgatod a tekinteted, nem fixálsz, majd ha erre ráéreztél, az általam javasolt technikával mélyítsd el az álmot, és - jéé, lehet is szórakozni! ;)
Azt hiszem rátapinthattál a lényegre. Olvastam Tholey könyvében a tekintetfixációról is pl, de sosem foglalkoztam vele.
Mozgassam a szemem? De hogyan? Ha másfelé nézek akkor honnan tudjam, hogy a szemem mozog vagy egyszerűen megfordultam a lábammal? Nem lehet könnyű észben tartani, hogy egyfolytában mozgasd a szemed.
A másik, hogy először csak figyeljek. Én itt attól félnék, hogy túl sokáig teszem ezt és majd nem jut másra idő. Ezek a spontán TÁ-k ahogy én kivettem a legtöbb embernél nem tartanak sokáig(lehet, hogy csak olyan okokból amiket most leírtál??).
Amúgy olyannyira hasznosnak érzem azokat amiket írtál, hogy le is mentettem. Alig várom, hogy kipróbáljam. Ha lenne most egy 5-10 perces TÁ-m, hááát...:) Neked voltak ilyen vagy ennél hosszabb spontán TÁ-id?
Azt hiszem, tudom, mi lehet a gond. Ugyanezen a szinten én is végigmentem, és nekem csak hónapokon át történő olvasás és kutatás révén sikerült megoldanom a gondot: Az a probléma, hogy amint az álomba lépsz, rögtön cselekedni akarsz! És ez olyan, mint amikor túl hamar próbálsz a hipnagóg képekbe csúszni: egyszerűen szétesik, mert még nem elég stabil a kép. Mindig nagyon figyelj oda, hogy nagyon sokat mozgasd a szemed, különben az első 3-4 mp-ig tartó, véletlen fókuszálásnál fel is ébredsz, sőt, még könnyebben is, ugyanis nagyon de nagyon érzékeny az álom stabilitása. És még az izgatottság is nagyon rossz tényező, könnyen eldobhatja a tudatosságod (ahogy 1001 is tökéletesen leírta).
Szóval:
1.: nagyon figyelj oda a tekintetedre, mindig nézz oldalra egy fél másodpercre, utána azonnal visszafordulhatsz, ha akarsz, de NE NÉZZ semmit sokáig! Ez nagyon könnyen történhet, ha pl. olvasol, ha egy ismeretlen ember arcát nézed meg vagy ha zuhansz (nincs semmi változás a tekintetedben, abban, mit látsz, ha csak egy színt és egy dolgot látsz mindenütt, a térben mindenhol elhelyezve).
2.: VÁRJ! VÁRJ! VÁRJ!!! Ne próbálj azonnal a cselekménybe folyni, az első percekben csak sétálgass, vagy csak állj egyhelyben és forgolódj, de NE csússz nagyon hevesen a történésekbe. Ha hozzádszólnak, szólj nyugodtan vissza, de ha pl. Meglátsz egy sportkocsit, egy sugárhajtású repülőt, egy ÚGY vonzó embert, vagy tényleg, bármi hasonlót, akkor VÁRJ vele, és mikor úgy érzed, tökéletesen stabil az álmod, akkor bármit tehetsz, de akkor is csak ésszel, hisz vannak dolgok, amik szinte azonnal felkeltenek (saját tapasztalat...).
3.: Egyszerűen fogadd el, hogy álomban vagy, ne legyél őrülten izgatott! Szépen nyugtasd le magad, és utána...
4.: ... kezd el mondogatni mantraszerűen valaminek (akárminek, ekár egy embernek, egy virágnak, egy oszlopnak, a kezednek- bárminek és bárkinek, aki előtted van), hogy "Élesedik az álom" vagy "Az álmom stabilizáódik", vagy akármi hasonlót. Én mindig valami ütemeset szoktam (Pl. "éle-sedi-ka-kép"), és akkor nagyon hamar minden kitisztul, és sokkal kevésbé fogod érezni a fizikai tested (már ha szoktad- én mindig érzem, hogy az ágyamban fekszek), ezzel jelezve, hogy mélyebbre mentél és stabilabb lett az álom. Akármikor csinálhatod, de nagyon oda kell figyelned: NE FÓKUSZÁLJ!!!
Mostanában sikerült eljutnom egy olyan szintre amiről eddig csak a többiektől hallottam. Vagyis amikor tényleg szeretném, hogy TÁ-m(spontán) legyen és teszek is érte akkor szinte biztosan lesz is. Ennek nagyon örülök, viszont az álmaim hosszúsága ismét negatív rekordokat döntöget, ami viszont elszomorít.
Gondolom mondanom sem kell, hogy egy óra fenntlét után visszaaludtam reggel és úgy jött az álom. A szobámban voltam, sötét volt. Úgy gondoltam, hogy már világosabb kéne, hogy legyen, úgyhogy kézteszteltem és rájöttem, hogy álmodom. Azonnal(!) felébredtem, egy pillanatra kinyitottam a szemem és meggyőződtem róla, hogy igazam volt: tényleg világosodik. Ahogy visszacsuktam a szemem jött az álom, tesztelni sem kellett biztos voltam bene.
Valamelyik BP-i hídon sétáltam, gondoltam leugrok, de magam alatt nem vizet láttam ahogy zuhantam hanem, felhőkarcolókat. A látvány elképesztő volt és részletes. Itt már sajnos előfordult, hogy kezdett eltűnni a kép, de miután ránéztem a kezemre visszajött.
Miközben zuhantam:
- Álom! Kérlek mond meg az 5-ös lottó nyerőszámait!
Ekkor hallottam egy hangot, de olyan kristálytisztán és érthetően ahogy még soha álmomban. Sajna mielőtt befejezhette vona felébredtem. Így csak 2-esem lesz. XD
Ez a második álom sem tartott tovább fél/egy percnél. Valyon miért nem? A TÁ-ból legalább 8 óra alvás után ébredtem, még mielőtt az óra szólt volna. Lehet, hogy már nem voltam fáradt? Ha nem történne ez velem egyfolytában akkor még talán el is hinném..
