Keresés

Ha legközelebb lőtéren járok kapsz egyet , ok ?

Akkor, mégiscsak jól emlékeztem a Mi-24-es 12.7-es ágyújára:)
Már csak a kérdésemre nem válaszoltál, hogy lehetne abszolválni ilyen hüvelyeket?:)
Akár 12.7-est, akár 14.5-öst?

Igen én valóban a mai viszonyokról beszéltem , sajnos régebben történtek kevésbé szerencsés események is .

Na jó nagy baromságot írtam !
MI-24 14.5 ... :D
Jó az 12.7-nek is , az meg tuti nem azonos a BTR 14.5-ével . Ehe-ehe :)

És olyan 14.5-ös köpenykére lehetne valahogy szert tenni?:)

Kedves bzoli!
Azt írtad: "Ugy értem , hogy a gyakorlaton részt vevő csapatok fölött sem megengedett az átlövés ."
Hát lehet hogy ma már nem, de én '79-80- ban voltam katona akkor még megtörtént.
A szovjet-magyar fegyverbarátság jegyében közös tüzérségi, gyalogsági, HK bemutatón vettem részt a várpalotai lötéren. Mi voltunk a bokorugrók akiket megállított az osztrák hegyivadász alakulat. Tüzérségi előkészítés után (baromi sokat lőttek 120-as aknavetővel és száznemtudomhányas tarackkal a fejünk fölöt), megindultak a szovjet tankok. Csak a HK támadás előtt rendeltek vissza minket a PSZH-k ba.
A félnapos gyakorlatra két hétig készültünk. Hab a tortán, hogy egy nem túl jól sikerült délelőti próba után, délutánra kirendeltek minket a tűzvonalra füstjelzőket telepíteni. (Értsd: kábelárkot csákányozni a sziklába.) Ekkor távoli dörrenés, s csaknem egyidőben jellegzetes fütyülő hang. Előttünk kb 2-300 méterre becsapódás, majd tankroham. Asszem ember még nem futott ilyen gyorsan "baráti" hadsereg elől. Szerencsére a közelben parkolt a jó öreg Csepel teherkocsi, azt nem taposták el az elvtársak.
Történt mindez 1980 május elején. Ennek alapján elképzelhetőnek tartom, hogy akkoriban akár egy falu fölött is átlőttek. Ha nem a magyarok akkor az oroszok. Nem igen zavarta őket a magyar rendszabály. (Táborfalván, 1980 márciusában, simán elkezdték géppuskázni a lőtér biztonsági őröket visszaszállíó teherautónkat. Merthogy este 10 helyett 9-kor kezdték meg a lövészetet. A rajomból is volt két ember a kocsin. Szerencsére nam találtak el senkit, sőt még a kocsit sem, mert a vezető azonnal leoltotta a reflektort mikor mrglátta a közelben felpattanó nyomjelzősöket.
Elhiszem neked, hogy ma már ilyen nem lehet (a hozzászólásod alapján közelről ismered a viszonyokat), de ezek 22 éve velem történtek meg, akkor még voltak érdekes dolgok.

Üdv!

A l?por töltetet azért csökkentik(közelebbre lövéshez),hogy kisebb legyen az ágyú kopása?
(Nagyapám úgy mondta ,hogy a tüzer annyit kapott utasításak(2.Vh-ban),hogy milyen szögben,és hanyas l?por töltettel l?jjön.Ez most így van,hogy a tiszt számol,és az egész üteg oda l?,vagy minden ágyúnál külön számolnak?)

Nagytétényről hogyhogy nem esett szó? Én személy szerint nem vagyok oda érte...

A tüzérségivel hiánytalanul el kell számolni , az aprót is összeszedjük amit megtalálunk , de abból sok marad a földbe taposva is .

A Mi-24-es , tudtommal , ugyanazt a 14.5-öst használja mint pl. a BTR-80 , így aztán senki meg nem mondja , hogy melyik származik helóból .

Ha minden igaz idén már nem lesz , a jövő évit meg még nem tudom .
100% , hogy lesz jövőre is több alkalommal .

A maradék töltényhüvelyekkel mi történik egy-egy lövészet után?
Értem itt a nagy kaliberekre, és a "kicsikre" is:)
Pl. egy Mi-24-ből származó 12.7 mm-es töltényhüvely érdekelne:)))))Persze, ha lehet:)

Lehet előre tudni ilyen nyilvános nézegetésről?Tudnál esetleg információt mondani rá?:)))

A gyors és gépírás nem az erősségem ...

A vezetőgyűrű leszakadása gázveszteséget okoz , ráadásul ez a gáz a csőben a gránát elé kerül és ez is visszafogja azt . Így km-ekkel rövidülhet a lövés .

Gyakran biztosítanak lehetőséget civileknek is , hogy megnézzék egy-egy éleslövészettel egybekötött gyakorlat látványosabb részét . Három hete is sok civil nézte meg a "Szablya 2002" gyakorlatot . ( Mig-29-cel légi cél elfogása (éles lövészet nélkül természetesen :) ) Mi-24 gpu. , NIR , Sturm lövészet ; T-72 , BTR-80 , Maljutka , meg az aprójószágok lövészete stb. )

Nem szándékos kitérés , figyelmetlen voltam ( na így születnek pl. a 100-as hibák :))) ) a helyzet az , hogy tüzér vagyok , amit tudok az a munkámból adódik .

Ügyesen lavírozol, de ha nem akarod megmondani, akkor egyszerűbb megmondani, hogy nem akarom nem?:)
Na még a kérdéseimre várom a választ, én most eltünök aludni:)

Áááá , ez nem lehúzás , hanem anyagátcsoportosítás , ezt mondta a rabbim is . :)))

Csak ha megígéred , hogy küldesz pizzát , az befér a rácson ... :)))

Köszi a kimerítő magyarázatokat:)

Már csak arra lennék kiváncsi, hogy amikor töltési hiba van, akkor a gránát kirepül a csőből, de ennek milyen vonatkozásai vannak a röppályára?
Ha jól sejtem a töltet elöbb fog becsapódni a kívánt célnál.

Ügyesen kitértél a kérdéseim elöl, hogy csak rajongásból értesz ennyit a témához, vagy van valamilyen közöd az egészhez?:)

Azt pl. tudod, hogy ma magyarországon milyen gyakran szoktak ilyen lövészeteket tartani?
Egyszer szivesen megnéznék egyet egy biztonságos helyről:))))

Nos , ha emlékeim nem csalnak komoly összegeket fizetnek a lakosoknak a veszély miatt .

- töltet állítási hiba :
pl.: a lőszeres katona egyel több lőporzacskót vesz ki a hüvelyből a kelleténél ( a hüvelyben több lőporzacskó van , az ideális röppálya eléréséhez a szükséges mennyiségű zacsit kiveszik belőle )

- töltési hiba ( "síró malac" ) :
a gránát vezetőgyűrűjét a töltő nem kellő erővel nyomja be a huzagokba így az a hüvely betöltése vagy a zár zárásakor hátracsúszik , ennek következtében , lövéskor a vezetőgyűrűt ütésszerűen éri a huzagba préselődés és ekkor leszakad , az az ilyen gránátnak jellegzetesen "síró" hangja van , innen ered a "síró malac" ( malacnak a gránátot szokás nevezni )

- irányzék beszabályozási hiba ( " 100-as hiba" ) :
pl.: az irányzék beszabályozásakor a szögmérő főbeosztás gyűrűjén egy osztást tévednek ez 1-00-ás hibát okoz a lőszögben ( ez 6 fokos eltérésnek felel meg )

A "100-as hiba" nem sorszám , hanem 100 vonásos hibát jelent .

Hát katonatársak között nem volt nagyon szép lehúzni a másikat:)
Meg aztán azt a törött véget kukázták volna, akkor meg a sör csak jobban esik nem?:))))

Tényleg tudsz szerezni dolgokat?:)))

Csak a lővonal alatti , meghatározott szélességű sávban nem tartózkodhatnak személyek , a várpalotai lőtér méretéhez képest ez nem nagy terület .

Baz' , egy sör egy gránátmaradványért ???!!!
Ha ezt tudom , hazahozom a fél lőteret neked ... :DDD
Egy flaska Danzka-ért tied a löveg is ! :DDD

Írtad még korábban, hogy Svájcban ismersz egy olyan települést ami fölött lődöznek.
Na ott pl hogy oldják meg azokat a véletlen tényezőket(nevezhetnénk Murphy-nek is:), amikről írtál?
Gondolom a biztonsági előírások ott sem kissebbek.

- töltet állítási hiba
- töltési hiba ( "síró malac" )
- irányzék beszabályozási hiba ( " 100-as hiba" )

Kifejtenéd ennek a 3 hibának a folyamatát, vagy elvét?Bár az utolsóról van elképzelésem, de ugye az ember nem biztos a dolgában:)

Minden ismert hibalehetőségnek van egy száma?

És az nem lehet, hogy nem voltak a lőtéren kint csapatok, amikor a nehéztüzérség gyakorolt?:)
Vagyis ez már csak kekeckedés, bocsánat:)

Azt a péncéltörő töltény darabot meg nem a lőtéren szedtük össze, hanem a hatástalanítás után került a család tulajdonába, egy-két sörért cserébe:)

Nagyon szakértőnek nézlek a témában, csak nem mundérban?:)Vagy csak simán érdekel a terület és képezted magad?:)

A Szovjetszkaja Armija valóban rendelkezett már akkor is a mieinknél jóval komolyabb csúzlival amik 30ezer fölé is böffentettek ... :)

"Egy korábbi hozzászólásban már írtam, hogy a lövedékek röppályája nem a település fölött ment át."

Ugy értem , hogy a gyakorlaton részt vevő csapatok fölött sem megengedett az átlövés .

"Nekünk otthon van egy páncéltörő páncéltörő lövedék vég ..."

Na erről beszéltem ... :)))

Örülök, hogy válaszoltál, már megijedtem, hogy nem fogsz:)

Nos azt be kell valljam, hogy az én adataim közel 30 évesek(ugye azalatt nem kevés esemény történt itthon sem:).
Azt szintén nem tudom, hogy azok az ágyúk, amikről édesapámtól hallottam magyar, vagy szovjet darabok voltak.Ő csak arról számolt be nekem, hogy nem használták ki a teljes lőtávolságukat.

Egy korábbi hozzászólásban már írtam, hogy a lövedékek röppályája nem a település fölött ment át.

Az én területem nem igazán a tüzérség, úgyhogy ezen a téren nem fogok új dolgokat felfeldezni, illetve dehogynem, ha mesélnek én meg tanulok:)))

Nekünk otthon van egy páncéltörő páncéltörő lövedék vég.Vagyis megrepedt a töltet(becsapódáskor gondolom) és a vázat apu hazahozta:)
Jó nehéz, pedig nem egy nagy darab, szerintem olyan 80-100 mm-es lehetett fénykorában:)
Egy ideig a konyhában a fakanalak álltak benne, mert feldönteni azt nem lehetett:)
De sajna rozsdásodott, ezért megint valahova a szekrény tetejére lett deportálva:)

"kulcstartó" értsd : 100 mm-nél kisebb ürméretű

Lőtávolság tekintetében a hazai csúcs a BM-21 20500 m-e jelen pillanatban .

A tervezett lőtávolság jelentős rövidülésének néhány lehetséges oka :

- lőelem számítási hiba
- híradási hiba ( a lőelemek hibásan érkeznek meg a tüzelő állásba pl.: a 2 4 7 félreértése a rádióban )
- lőportöltet minőségi vagy mennyiségi eltérése az előírttól ( nem jellemző , nagyon ritka )
- töltet állítási hiba
- töltési hiba ( "síró malac" )
- irányzék beszabályozási hiba ( " 100-as hiba" )

Ezen és más lehetséges hiba miatt békében nem mehet át a röppálya emberek feje felett .

A ki nem lőtt de már betöltött lőszerek problémája :

- az osztott lőszereknél a gránát eltávolítása az igazi probléma ugyanis ezeket töltéskor belepréselik a huzagokba ( mármint a vezetőgyűrűjét ) és ezt rendszerint csak szemből lehet kiütni az ún. ürítőfával , ez elvileg veszélytelen a gyujtók többszörös biztosítottsága miatt mégsem lelkesedik érte senki ( vajon miért ? :) ) egyes lövegtípusoknál ez kifejezetten tilos pl.: MT-12
- ha forró a töltőűr a betöltött lőszer hüvelyében lévő lőport egy idő után ( akár néhány perc ) gyuladási hőre melegítheti fel ilyenkor nem egy életbiztosítás a zárat kinyitni

A fel nem robbant lövedékek figyeléséről csak annyit , hogy egyes tűzfeladatoknál egyszerűen lehetetlen megállapítani volt-e fel nem robbant .
Lőtereken ( különösen olyanokon ahol nem csak "kulcstartó"-kkal lőnek ) "szuvenir"-t vagy csak fémet gyüjteni veszett nagy baromság amiben időnként sajnos kívülállók is megsérülnek / meghalnak .

Tüdőfék meg izomhyelyretoló ... :D

Én azon vagyok, hogy amint közel hoztuk egymáshoz az álláspontunkat kiskorúbézoltánnal ebbe a topicba nyugodtan irhattok tapasztalataitokról a kis lőterekkel kapcsolatban is:)

Éjszaka amúgy is(egy indexen olvasott topic hatására) egy KAR98-ast használtam, le is lőttem vele valakit.Fura érzés volt, bár nem teketóriáztam a dologban.Az álomban nem a fegyveren volt a hangsúly.

Én max kéziágyúban (.50AE) és ahhoz való lőtérben vagyok érdekelt :-)))

Na, jelentem ittvagyok:)

Látom közönség is akadt, nem baj:)Hátha ők is bele tudnak szólni:)

Röviden összefoglalom az eseményeket:)
Yosser hozzászólása indította el a lavinát:)

Yosser
"Ilyen most is van. Valahol a Mátrában asszem van egy falu ami fölött szoktak lődözni a nehéztüzérséggel. Ott röpködnek a gyakorlógránátok a falu felett. Poén lehet. :))"

WaseK
"Az a kis település Öskü nevet viseli:)
A Várpalota és Hajmáskér közötti lőtér közepére települt(vagyis a lőtér települt később a környékre:).
A nehéztüzérségi gyakorlatok elött mindig kihirdetik a faluban a helyzetet, aztán lezárják a bevezető utakat.Senki nem mehet, se be se ki, amíg tart a művelet.
Egyszer félbe kellett szakítani a hadgyakorlatot, mert egy terhes anyuka szülni kezdett és a mentőnek azért csak be kellett mennie:)"

kiskorúbézoltán
"OFF

Ki kell , hogy ábrándítsalak benneteket .
Mo-on sehol nem lőnek át lakott település FÖLÖTT , és helység sincs elzárva lövészetek alatt esetleg néhány út van elzárva a forgalom elől .
Egyetlen településről tudok ami fölött békében is röpködnek a gránátok , de az Svájcban van .

ON"

WaseK
"Nagyon OFF:)
Nos én az apámtól hallott információban biztos vagyok, hiszen várpalotán ők látták el lőtér őrzését, ebből kifolyólag nemegyszer láthatta a saját szemével is az eseményeket.
Az ágyúsok még így sem tudják kihasználni a teljes lőtávolságukat lévén, hogy fehérváron eldörrentik az ágyukat, de hajmáskér elött kell hogy robbanjanak, ami nem a maximális lőtávolság, de így is vagy 40km.
A lövedékek röppályája meg nem a falu fölött megy át, a település csak a lőtér területén van, ezért zárják le a gyakorlatokon.

Egy ágyúból ha kijön a töltet az elrepül olyan távolságra, ahová szánják.
A másik eset, hogy ki sem jön a csőből a lövedék, ilyenkor megint nincs veszélyeztetés.

Bocsi az offért:)"

kiskorúbézoltán
"OFF episod II.

" Egy ágyúból ha kijön a töltet az elrepül olyan távolságra, ahová szánják. "

Sajnos nem mindig , de ezt most nem részletezem .

" A másik eset, hogy ki sem jön a csőből a lövedék, ilyenkor megint nincs veszélyeztetés. "

Azért , ez sem mindenkinek öröm , lásd a bajai aknavetősök esetét többek között ...

" Az ágyúsok még így sem tudják kihasználni a teljes lőtávolságukat lévén, hogy fehérváron eldörrentik az ágyukat, de hajmáskér elött kell hogy robbanjanak, ami nem a maximális lőtávolság, de így is vagy 40km. "

Bár lenne olyan motyónk amivel ilyen távolra küldhetnénk "szeretetcsomagot" !
Sajna leragadtunk 20 km-nél . :(((

ON episod II."

Na eddig voltak a történések a másik topicban, ennél a pontnál egyetértettünk, hogy nagyon offolunk ott:)

Nos a távolságadatot én hasból írtam egy régi emlék alapján.Ebben tévedtem mert valóban nem 40 km csak 25 km körül van ez a távolság.Ebben az esetben már közeledett az ágyúk áltulunk vélt lőtávolságának különbsége is:)

Itt kifejtheted azt az esetet is, amikor nem repül olyan messze egy töltet, mint ahova szánják, de a csőbe sem ragad be.

A bajai aknavetősök(ha ez az az eset amire emlkészem), hogy a csőben levő aknára rácsúsztattak még egyet és felrobbant.
A várpalotai lőtér sok szomorú esetet látott már.
Pl. aknamező is robbant fel, emlékhely is van állítva az esetnek(látható, ha Várpalotától megyünk Tés felé, az út jobb oldalán).

És végül itt van egy kis idézet a honvédelmi minisztérium honlapjáról.
"Öskü hat kilométerre fekszik Várpalotától, a katonai lőtér peremén. A hajmáskéri kocsmában többeket megkérdeztem arról: miként lehet bejutni a katonai lőtér területére. Mindannyian egybehangzóan állították, hogy bár gyerekkorukban többször is beszöktek a honvédségi területre, ma már a nyílt terepen rendszeresen járőröző őrség miatt ez lehetetlen.
A várpalotaiak viszont ennek épp az ellenkezőjét állítják. Szerintük a rendszerváltozás előtt Várpalota lőtér felé vezető, városszéli utcáiban őrbódé állt, bennük két-két katonával: élő ember a város irányából nem léphetett be oda. Ma viszont csak táblák figyelmeztetnek a veszélyre. Ezzel azonban kevesen törődnek: csak a szerencsétlenül járt S. István közvetlen szomszédságában három olyan embert említenek a helybéliek, akik szinte naponta kutatnak fémhulladék után a katonai lőtéren.
Csizmadia Géza ezredes, a Magyar Honvédség Központi Gyakorló és Lőterének parancsnoka érdeklődésemre kijelenti: egyelőre nem lehet kimondani, hogy a minapi várpalotai tragédiát okozó robbanószer a katonai lőtérről származott. A parancsnok elmondta: a gyakorlóteret még az Osztrák-Magyar Monarchia idején kezdték katonai célokra használni. A első, illetve a második világháború alatt is nagyon sok lövedék volt itt, később a szovjet és a magyar hadsereg is nagy mennyiségű lőszert használt el ezen a területen. Az ezredes megjegyezte: a lövészetek ideje alatt külön megfigyelők nézik azt, hogy melyik lövedék nem robban fel. Ezeket később tűzszerészek gyűjtik össze. Mindig van azonban olyan lövedék, amely eltűnik a szem elől.
A lőtér területét a rendszerváltás óta folyamatosan mentesítik a fel nem robbant lőszerektől, de ez a munka soha nem százszázalékosan sikeres. Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas kiterjedésű gyakorlóteret becslések szerint nagyon hosszú idő alatt lehetne alaposan átfésülni. A tragikus eseteket csak úgy lehetne megelőzni, ha a lőtér területét hermetikusan elzárnák a kívülállók elől.
- Ez egyszerűen lehetetlen, 286 négyzetkilométernyi területet nem lehet bekeríteni - mondta Csizmadia Géza. - A fontosabb pontokon van állandó őrség, továbbá technikai berendezések, a lőtér egész területén pedig szabálytalan időpontokban mozgó katonai járőrök felügyelnek a biztonságra. Minden környező település polgármesteri hivatalával előre közöljük a lövészeti napokat. A községekben lakókat folyamatos oktatásban részesítjük annak érdekében, hogy ne nyúljanak semmihez a lőtéren.
A lőtér parancsnoka emlékeztetett arra: másfél éve eltörölték a korábbi szabálysértési eljárási lehetőségeket. Addig a katonai területre való puszta belépésért is legalább ötezer forintos szabálysértési bírságot lehetett kiróni. Azóta csak azokkal az illetéktelen behatolókkal szemben járhatnak el, akikről be tudják bizonyítani, hogy loptak, vagy kárt tettek a honvédség területén"

Nem kapcsolódott teljesen a témához, de információt tudhattunk meg belőle:)))

Addig meg esz minket a fene a kíváncsiságtól! :-)))

Oké !

17.00. után itt vagyok .