Nem, nem buggyantál meg! Nagyon mélyen együtt érzek Veled. Folyamatosan bőgök, amikor olvasom a soraidat. :-((( Amikor Mazsika elment februárban, nekem nagyjából a következő 2-3 nap teljesen kimaradt, pedig ő csak másfél évig volt velünk. Azóta is hiányzik a drága kis antiszoci manócskám. :-((( Azóta Zebulon és Némó miatt még sokkal jobban aggódom és szegények már biztosan utálnak, annyit figyelem őket, hogy minden rendben van-e velük. Ráadásul ők már középkorúak, úgyhogy jobban kell rájuk vigyázni.
Megszeretgettem őket egy kis zsengre bébirépácskával, kiegyeltem és a többletet megkaptál, örültek neki. A kisfiúk, akikkel lakott, egész éjjel sírtak, pedig betettem hozzájuk Frédit, de hát ő mégsem Ubul...
Ez nem megbuggyanás, hanem a deguk ajándéka. Amilyen kicsik, olyan mélyérzésűek és különleges képességűek, többet tudnak a lélek rejtelmeiről, mint sok-sok ember. Szeressétek őket még sokkal jobban......
Lehet, hogy felhő volt, csak dunyhára asszociáltam, nem tudom, csak hogy sokan voltak és csak Ubit ismertem meg. Sosem szoktam emlékezni az álmaimra, vagy csak foszlányokra, de ezt úgy fel tudom idézni, mint a mai napom. És jó hely volt, mivel morgolódva löktem arrébb az ébresztést kalimpáló telefont.
Biztosan a degumennyország volt az, ha van olyan, a nagy fehér dunyha a pihe-puha felhők vagy a menny vagy valami csodaszuper hiperpuha alom a mennybeli deguknak, ami csak ott létezik, itt a Földön nincs olyan, elfogyhatatlan fincsi szénával, és a sok degu a sok-sok degu-angyalka volt, akikhez már meg is érkezett Ubul, és nagyon jól van, a sok kis angyalka is, és te azért tudtál zongorázni, hogy kifejezhesd, mennyire szereted őket, és ezt a szép zongorajátékkel el is tudtad érni!
Én írtam Mikknek, én álmodtam, sok deguról, Ubulról, egy nagy dunyha volt, szénával, a fehér dunyha keveredett a szárított szénával, és álmomban nem tudtam különválasztani a kettőt, nem is akartam, álmomban nyilvánvaló volt, hogy az olyan, és zongoráztam a sok degunak, sosem zongoráztam, a barátnőmék tanultak és volt egy régi pianojuk, amin ment a bocitarka és a szamárinduló, de én szép, nyugodt dallamot játszottam nekik, holott nem tudok, furulyáztam régen, de már azt sem tudok, és a sok degu és Ubul állt a szénadunyhán és figyelte a zongoraszót, nem értem, megzakkantam...
Ó, Ilonám, én mindkét oldalon értettem, kettőig nem látok el, bucira dagadt minkét szemem, fel sem tűnt, amíg nem írtad. Köszönöm részedről is az együttérzést és Dorcitól is, vigyázzatok a pockokra. Mi még így is 11en vagyunk, de a főfőfő 12. nagyon hiányzik...
En is sirok. Nagyon sajnälom szegeny Ubulkät:o( Megvärt es elbucsuzott, olyan okos szep kis termtesek ök, es amikor elmennek hatalmas ürt hagynak maguk utän...
Szerette a dióbelet, a mazsolát, a friss füvet, a pitypangot, a gazdáját. Imádta a kerekét, a többi degut, soha egy rossz szó nem lehetett rá. 2003 karácsonyára érkezett a fa alá, fél évesen, férjül a leendő felesége mellé. Sok és mégtöbb és rengeteg poronttyal látta el ezidő alatt a világot, és mind szerette. Szerette, ahogy vakargatják az állát, tartotta a hónalját is, hisz azt sem éri el, szerette, ha ugyan ezt egy másik degu, vagy több teszi, de szerette, ha a gazda is csinálta. Nagy dumás volt ő, mindenhez volt hozzáfűznivalója, megjegyeznivalója. Szerette ha ment a TV vagy szólt a zene, vagy ha csak a gazdája pocakján pihenhetett, mikor az olvasott. Szeretett perlekedni a kutyával, aki arcon nyalta, szeretett vitázni a macskával, aki túl kíváncsi volt és ezért megcibálta a bajszát, szeretett cigerattacsikket lopkodni, zsebkendőt, zacskót, büdös zoknit és minden számára mozdíthatót bespájzolni. Mikor a gazdi pityergett hozzádugta piciny orrát és szagolgatta a leguruló sós cseppeket. Akrobata mutatványokat csinált egy-egy aszalt gyümölcsért, seperc alatt miszlikbe aprított egy wc papír gurigát, fele ennyi idő alatt szedett cafatokra egy zsepit. Megette a távirányító gombját, aztán egy másik távirányítóét, majd mégegyét és egy utolsóét is, rongyosra rágta a termopulcsit. Aztán szombaton fura lett, és nem evett, de a gazdi mindent beletukmált, shake-et, gyógyszert, RodiCart és Laktifermet, kamillateával. És ő ette és tűrte. Ma a gazdi reggel pár pipettányi csodalöttyel megetette, majd elment dolgozni.
~o~o~o~o~o~o~~o~o~o~o~o~o~~o~o~o~o~o~o~~o~o~o~o~
18:30kor végeztem és rohantam haza, akkor már a párom különtette Ubult, aki csak feküdt, csukott szemmel, kezetmostam és nem sokkal 19 óra előtt leültem mellé, és elkezdem simogatni, még vett egy nagy levegőt, megremegett és többet nem emelkedett a hasa. Megvárta, míg hazaérek, megvárta, míg elbúcsúzom tőle, míg kimondom utoljára, mennyire szeretem.
~o~o~o~o~o~o~~o~o~o~o~o~o~~o~o~o~o~o~o~~o~o~o~o~
Ubikám, köszönöm ezt a hét évet, szó szerint ajándék voltál nekünk, főleg nekem. Nagyon fogsz hiányozni apró barátom, vigyázz magadra a hosszú úton és ha megérkezel add át üdvözletem a Többieknek. Én majd vigyázok az ittmaradókra, ígérem. Soha nem lesz mégy egy ilyen kicsiny, de mégis hatalmas barátom, mint Te. Még egy ideig, ha nem haragszol pityergem Teutánad, de idővel én is el tudlak engedni, de gyorsan mentél el... Szeretlek nagyon Ubikám!
Hát ez az, legyen csak miből fogynia! Mármint majd egyszer, ha gyengélkedik... Hacsak nem tiszta zsírpárna (de azt úgyis észreveszed), legyen csak nehéz! :)
A kövérség persze tényleg nem jó a szívnek meg a cukorbetegségnek (meg ki tudja még, minek a kockázatát növeli).
Kéne egy város is! Hogy ha Erdélyi vagy, ne keressenek Sopronból... És rakd fel őket az ilovedegu.hu-ra, a rodentologia.hu-ra, és a háziállat.hu-ra is...
Napi egy zacskónál többet ne kapjon! :D Az izmokat kell először visszaszednie, ahhoz meg fehérje kell! (De ez csak Zebulonra vonatkozik... Aki nem éhezett, annak legyen elég napi 1-2 kocka.) Jó lenne, ha szénát, lucernát, lucerna szénát, vagy pl. hajtatott zabot tudnál belenyomni, a hasában levő cellulóz bontó bacik kedvéért.
Háááát.... Némónál ez már több, mint erőnlét. :-) 25 dkg még tényleg erőnlét volt, de 27-28 dkg már inkább duciság. :-))) Persze nem szeretném csonttá és bőrré fogyasztani, csak a bűvös 25 dkg-ig. A róla lefogyó dekákat meg át kellene valahogy rakni Zebulonra, aki már megint iszonyatosan válogat (most még a sütőtök sem kell, csak a rágható cuccok). Persze hízni meg nem hízik. :-( De legalább a szeme egy kicsit szebbnek tűnik. :-)
