" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azért ezekben a modellekben sem lehet ám annyira megbízni. A térkép felbontása sem feltétlenül pontos, közvetlenül a tengerparton lehet más hőmérséklet is. Na meg főképp abban reménykedjünk, hogy ez a szörnyűség ne nyugatabbra zúduljon le és húzódjon vissza kiindulási helyére. Az itthoni prognózissal kapcsolatban nagyjából mit tudnál mondani? Ezúttal köszönöm meg eddigi munkádat és Boldog Karácsonyt kívánok!
A görög tengerpartról elképzelhető, hogy lesznek hírek a Tv-ben úgy kb. 1 hét múlva, hóval és hideggel! Több napja figyelem, a tengerparthoz közel is -10 fok körüli fagyok sem kizártak, amik ott azért már gondolom tudnak kárt okozni!
köszönöm a jó tanácsokat ,megpróbálkozom ha már kaptam igaz az időpont tényleg nem ideális ,.de majdcsak sikerül Egy porzó a három közül álitólag köszönöm a felajánlást áldoznék rá ha tudnám hogy tuti fajta . Tudod hogy kel kicsiráztatni a cornus florida magot azt is kaptam 2db ot ?
2008. 06. 09-én írtam, amikor valakinek sikerült kihajtatnia a kividugványt és kérdéses volt, hogy van-e gyökérzete: "Ha tényleg vannak gyökerei azoknak a kiviknek, akkor ez tényleg egy örvendetes hír. Olaszországban létezik a dugványos szaporítás, csak a fortélyait nem ismerem..." De ha valaki erre itt rájött, akkor az nagyon üdvözölendő dolog, remélem, nem csak egy véletlen jó széria, hanem bevált és ajánlható módszer. Bravó!
Amúgy épp most vált közkinccsé egy nagyon értékes információ a "fagytűrő déligyümölcsök" c. topikban, mindenki nézze meg, hogy bizonyos módszerrel sikeresen lehet kivit gyökereztetni. Így ha sikerül, a kertbarátok költséget is takaríthatnak meg, igaz, hogy 1-2 évvel később lesz termő növényük. Ismételten felhívnám a figyelmet, nagyon fontos azonban, hogy a dugvány ismert növényről származzon, amelyiknek pontosan ismerjük a fajtáját és nemét. Tehát mindenkit bátorítok a próbálkozásra!
A kivi dugványozásához még annyit: Ha meg akarod próbálni, akkor két dologra mindenképp figyelni kell. Az egyik a párás környezet, amit kiszuperált akváriummal, fóliával, üdítős palack ötletes felhasználásával meg lehet oldani. A másik dolog, hogy gyökereztető hormon alkalmazása szükséges, enélkül mégalacsonyabb lenne az eredési százalék. Lehet kapni gazdaboltokban, incit 8 a neve. A földje lehet tőzeges palántaföld, perlittel keverve, szóval mindenképp laza közeg. Ültetésképp gombaölővel történő kezelés is ajánlott megelőző jelleggel. A földje nyirkos maradjon, de kerüljük a túlöntözést. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy hamar megindul, viszont ekkor még nincs gyökere. A további fejlődést illetően nagyon megoszlanak a tapasztalatok. Legtöbben arról számoltak eddig be, hogy néhány hét után az új hajtás elszárad, de vannak, akiknek már sikerült így kivit szaporítaniuk, azt hiszem, Jozsó barátunk is többször próbálkozott vele, több-kevesebb sikerrel. De az esetleges sikerhez mindenképp szükséges némi gyakorlott kertészkéz, én azt mondanám: meg lehet próbálni! Viszont ezekkel a téli vesszőkkel én mégkevesebb sanszot adok, tavaszi, vagy nyári vesszők eredésére elvileg van esély. Mindannyiunknak óriási könnyebbség lenne, ha a rendes, piacos, "szőrös" kivit könnyen tudnánk házilag szaporítani!!! Csak ebben az esetben is fontos szempont lenne az, hogy 100%-osan tudjuk, milyen neműek voltak az anyanövények, melyekről a dugványokat szedtük. Viszont ezek az olasz forrásból származó, laboratóriumi mikroszaporítással előállított kész palánták, melyekből tavasszal feltétlenül eljuttatunk számodra is néhányat, mentesíthetnek a vesződségek alól, mindez összesen egyetlen szerény ebéd árából. Tudom, hogy Jozsó sem javasolta a dugványozást, én azért azt írtam, megpróbálhatod, ha akarod. A füge viszont valóban nagyon könnyen szaporítható dugványról! A káki csak diospyros lotus alanyra történő oltással, vagy magvetéssel, ezt abszolút nem lehetséges dugványról. A kakaófához és a szamócafához nincs ötletem.
Engedjétek meg, hogy ezzel a nálunk is termő új gyümölcsről frissen készített képpel kívánjak Békés, Boldog Karácsonyt a topic minden írójának és olvasójának.
Megjegyzés: A növény kifejezetten jó fagylefolyású helyen - pl.egy máriabesnyői üvegezett teraszon -érzi jól magát.
A MOSTANI, AGGODALMAKKAL TELI, VÁLSÁGGAL TERHELT IDŐKBEN TEGYE BOLDOGGÁ SZÁMOTOKRA A KARÁCSONYT AZ A REMÉNY, HOGY A TÁRSADALOMBAN EGYRE TÖBB OLYAN, JOBBÍTÓ CÉLOKAT KITŰZŐ ÉS MEVALÓSÍTANI KÉPES SEJT ÉPÜL FEL, MINT AMILYENRE MI ITT PÉLDÁT AKARUNK MUTATNI, ÉS EZEK RÉVÉN MEGÉRHET MÉG A NEMZET A MOSTANINÁL BOLDOGABB KARÁCSONYOKAT IS!
Köszönöm a segítséged! Valóban magonc lehet, oltásnak nem láttam nyomát. Viszont kevés és nagyobb tövisek vannak rajta. A Rappaitól származó is magonc lehet, aprószemű és aszalódik, de legalább terem, már ennek is örülök és nincs bajom az ízével. Elvileg tavasszal Ninoék tudnak hozni oltványokat Olaszországból, így én is ültethetek a régi mellé. Úgy látom, nem annyira masszív fa, így akár mellé is ültethetem, aztán évek múlva még mindig kivághatom a magoncot. Az átoltás sem rossz ötlet, csak erről Jozso korábban azt mondta, hogy elég rossz az eredése, na meg kell oltóvessző is hozzá. A pawpaw oltásaidra, meg az oltott csemetékre hogyan sikerült szert tenned? Nem sajnálnék rá még 9000 forintot se, ha cserébe évtizedekig ellát gyümölccsel. Ha kiszámolom, hogy évek múlva mondjuk mennyi káki fog nálam teremni és megnézem a darabonkénti 100-200 forintos árát a boltokban, akkor mindenképp megéri az egyszeri nagy összegű befektetés.
Meg szeretnék kérni mindenkit, hogy fejezzétek be a nem ide illő témát, meg a régi dolgok felhánytorgatását! Az az ok, ami miatt az egy topicból két topic lett, az az ok miatt nem fogunk, nem fogtok soha egyetérteni! Megkérnék mindekit, hogy ebben a témában többet 1 db hozzászólás se szülessen, mert ez véget nem érő történet, 1000 évig el lehet rajta vitatkozni, hogy ki miért minek hogyan mennyire merre hányszor, aminek semmi de semmi értelme! Akinek baja van a másikkal, az folytassa e-mailbe, telefonon, vagy bárhogyan! Akinek nem tetszik ez a topic, vagy a topicban valaki topiclakó, az ne olvassa a topicot!
Remélem sem Aiol, se senki nem reagál többet ezekre a hozzászólásokra!
Én csak egy lelkes amatőr vagyok többőtökhöz képest,de tanulni nem szégyellek senkitől.Kár ,hogy csak fél éve van netem.Több tőletek szerzett információ jó lett volna már évekkel ezelőtt is.
KÖszönöm az összes értékes tanácsot ,tavaszal remélem sikerül annyi növényt össze szedni ,hogy tele legyen a kertem /náluk is termő új gyümölcsfákkal /
Nem kell mentegetőznöd ,szerintem elég ha nem lesz több válaszreakció az esetleges beszólásokra .Én mindenesetre örülök ,hogy itt lehetek./Pedig a metes dolgokkal én sem foglalkoztam eddig különösebben/
Igen, szaporítható, én is írtam, csak elég nehéz, általában igen rossz az eredési arány. A másik fontos szempont meg a nemük. Kell lennie legalább egy porzónak, ehhez pedig egy, vagy több termő kell.
Úgy gondolom, Vicának semmi oka aggodalomra, mert tavasszal kész, gyökeres növényekkel fogjuk ellátni kiviből és kákiból is! A fügéje valószínűleg meggyökerezik, de fügével is ellátjuk, akár több fajtával is, közös erővel! A kakaóval pedig azt tudom Neki javasolni, hogy kérjen tanácsot a "trópusi növények és egzotikumok"-ban, nagyon rendes emberek vannak ott!
A topicgazdának és minden topicolónak, háttér-olvasónak kívánok BÉKÉS, nyugodt napokat a Karácsony alkalmából és a jövőre nézve is.... Továbbá a 2009-es évhez egy szellemiségében is emelkedettebb hangulatot, szakmai munkát itt és bőséges termést a gyümölcsös-kertjeitekbe! :)
Bocs,hogy megintt belekotyogok,de az oltóvesszőnek való eltevés is azt hiszem
reménytelen dolog.Az első gond,hogy honnan szerzel alanyt ezekhez a növényekhez.A kivit megfelelő méretű kivi magoncra kellene oltani,a datolyaszilvát v.
kakit -lótuszszilva magoncra v esetleg saját magoncra oltják(Bár a kakik zöme mag
nélküli ),a kakaót ,szamócafát megintcsak mire tudnád oltani?
A következő gond a vessző eltartása!A haza gyümölcsfáknál is a februárban meg-
szedett oltóvesszőt el kell tárolni min 2 hónapig úgy,hogy annak nem szabad megin-
dulni,de ki sem száradhat és meg sem penészesedhet.Tavaszig,ha sikerülne is sze-rezni alanyt nem fogod tudni eltartani még hűtőben sem a vesszőket.
Viszont ha tavasszal kérsz többen is tudunk neked oltóágat küldeni akár kiviből,
akár kakiszilvából.
És akkor még megkockáztatom,az oltást ki fogja elvégezni?Úgy gondolom az állta-
lad leírtakból,hogy Te még nem oltottál,és ezzel a világért sem szándékoztalak
megbántani,biztos találsz a környezetedben ehhez értő embert v Te magad megtanulod.Azért tudni kell,hogy az exotikus növények oltása nem teljesen úgy
megy mint a hazai fafajoké.Azért ebben is tudunk segíteni,addig is jó kertészkedést
kívánok és sok örömet benne ,minél kevesebb kudarccal.
