Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A C30 tűztér építésre, és egyéb belső kályhás munkákra való. (Datapop szerint arra sem :-) Hát én sem használom már :-)
És alapvetően nem kandalló külső burkolásra-ragasztásra.
De ha a felhasználását megnézed; szerintem ott kell lenni rajta, hogy 800 C fok kell a szilárduláshoz. Ha nincs annyi, olyan helyen alkalmazzák, ott vízüveggel kellene keverni.
Épül a "vár".... azaz a fogadószint egy tűztérhez.
Tapadási próbákat készítettem C30-as habarccsal. Naturral és soványítottal is. Nem vagyok elégedett vele, a kis próbakorongok többségében lejöttek az anyagról.
A leírása vizes állapotú anyagokat ír, így először csupasz, de vizes ytongon próbáltam, egyelőre rajta maradt, a kissé nyirkos betonról mindkettő lepattant, a glettelt ytongot csak szárazon próbáltam még, arról is lepattant, a száraz ytongról a soványított lejött, az eredeti állapotú nem.
Hogyan marad stabil az ytongon? vizes csupaszon, vagy murexinnel glettelve és vizesen? Már glettelve van, kaparjam le vagy vizezzem erősen? Valami tapadóhíd szükséges alá?
A fogadó párkányra a tűztér előtti részen raknám föl vele a kályhacsempét.
azóta próbáltam a glettelt részen is vizezve, de még várnom kell a kötésig.
Mindent tud valaki, mit, hogyan, stb? Ismeri az egész szerkezet, és annak megépítésének csínját-bínját? Csak 1 dolgot nem tud: a falazóhabarcs jó-e összeépíteni?????
Hát ez elég szórakoztató :-)
Amúgy mondhatjuk siralmasnak is :-(
Pont fordítva kellene elkezdeni: Az anyagot keverni, nézni mi hogyan épül, hogyan csatlakozik egymáshoz; és mekkorák méretek, stb.
Köszi a "vigasztalást" és a pozitív hozzáállást !...:-))) Azt hiszem, hogy az lesz. Több helyről is gyűjtöttem infót, szóval meg lehetne csinálni, de mindenképpen költséges lenne és ráadásul hőleadási veszteséggel is járna.
Úgyhogy majd csak melegszem mellette és nem nézegetem...:-(((
Tanácsok szeretnék kérni. Van egy téglakályhám, amit be szeretnék burkolni (burkoltatni) szeletelt téglával, vagy valamilyen hasonló hatású burkolóval. Rögtön válaszolok arra is, hogy azért, mert a kedves "mester" olyan rondán készítette el, hogy még kifugázással se lehet az esztétikai hibákat "eltüntetni" (ferdén álló tégla, nincs síkban, és hadd ne soroljam...:-(( ). Milyen ragasztót vagy hőálló habarcsot kell használni hozzá ? (max 100-120 C a külső hőmérséklete)
Elvégeztem egy kályhás tanfolyamot jó pár éve, de nem vagyok gyakorló kályhás, és nem is szeretnék eü. okoból azzá válni.
Jelenleg is egy ismerősömnek szeretnék csak segíteni, hogy anyagilag tudjam támogatni azzal, hogy segítek neki újrarakni a kályháját.
Sajnos igen rossz kályhacsempéje volt már.Vettünk mellé még pár bontott csempét.
Most kitalálta, hogy a 5x3x7 kályha helyett nem tudnánk-e 5x4x7 es kályhát összerakni.
Mondtam, persze segítek, ha tudok... de eddig lengyel 5-ős volt a kályha. Ezért lenne pár kérdésem
Kérdéseim:
1, Ebben méretben is jól fog-e üzemelni a Lengyel ötös?
2, Nem volt bélelve, csak betétezve.Most szeretném plusza bélelni neki, hogy kissé jobban tartsa a hőt.Az első járatban 3-as a másodiktól pedig cseréppel bélelném tovább.Jó ez így?Mi a tapasztalat, hogy a 3as samott esetén, a sarok fog fűteni?Át fog melegedni?Esetleg 4-es samotnál? (van 20 db) - Erről a plusz bélelésről mi a tapasztalatotok?
3, Eléggé hosszú lett/lenne a tűztér, de szerintem viszonylag keskeny. Kb 25-30cm széles de a mélysége így már kb 70cm
4, A tűztér külső oldalán ti csinálnátok/csinálni szoktatok samot fal+ cserép szendvícset?Kell ez? Ugyanis bontáskor láttam, hogy kb 5 samottéglán kívül mind sima tégla volt a tűztérben és még fedve sem volt. Ami számomra meglepő.Persze így 20 év után már mállott is a tégla.Mí úgy tanultuk, hogy kell, de hát ha a síma tégla eddig bírta, akkor megkérdőjelezem
5- bónusz.... egy érdekesség, amit az általam eddig látott/tanult kályhákban eddig nem láttam még... a Lengyel 5 járataiban középen- a tűztér falával párhuzamosan és annak nekitapasztva, fektetve végig az aljától a tetejéig fel volt téglázva!Tehát nem téglalap alakú volt a járat keresztmetszete, hanem L ! Amit néztem is, mert így talán jobban neki volt terelve a fűst...
na ezt a képet rég meg akartam osztani, s most itt az ideje is:
amitől érdekes az az, ahogy a lerakódás - több hónap után - le lett takarítva, s széepn látszik a körkörös áramlás nyoma, illetve a szilárd anyagok "lerakódása" ami nem ég el. szóval megy körbe körbe, a bizonyaték itten. akinek a színek nem elegendő bizonyítékok, az ne írjon.
kösz
Sancibácsinak küldöm igazán a képet :) a meg a kis csapatnak aki jelen volt. működik.
Nagyon nem akarok neked ötleteket adni , mert minek, de elég ha megnézed a bevizsgálási bizonyítványokat (neten letölthető) és rá fogsz jönni hogy mi hiányzik.
Na az a lényeg.
Ha meg találod a hiányt, és képes vagy kitalálni mit kellene tenni hogy a - most nem is mért - paraméter még jó is legyen, akkor feltaláló lettél :)
Nagy vállalat bevizsgált, gyártott és forgalmazott (35 ország) kéményéről van szó de lehet bármelyik), aminek a belső szerkezete lett megváltoztatva, egyébként a titokzatos kályhánál már megvalósított és tesztelt szerkezet tapasztalatai alapján (ezen a télen). Ez adta az ötletet hogy a kéményre is át lehet vinni a megoldást.
Komlett már ismert (nálunk még kevésbé) kéménytípust rendelhet majd a vásárló, kívülről nem látszik semmi, de a kémény működése jelentősen megváltozik.
Több változat lesz, nyilván lesz egy egyszerűbb, olcsóbb és egy magasabb követelményeknek is megfelelő változat (ami kevesebb esetben szükséges, speciális igények esetében).
Ez most is így van sok változata van ezeknek a gyártmányoknak.
Az alapváltozat sokkal olcsóbb és sokkal többet tud mint a mostani legdrágább verzió a piac vezető gyártónál.
Ilyen esetekben az a vizsgálat tárgya hogy az alkalmazott drága megoldásnál hasonló teljesítménnyel biztosított más anyaggal cserélhető e a már alkalmazott dolog, a funkciókat lehet e bővíteni, vagy alkatrész cserélhető, ár csökkenthető, stb.
Az eredője a dolognak az hogy tudjon többet és legyen olcsóbb.
Többet tudó drágább dolgot is lehet persze csinálni.
A másik ügy, hogy a szélsőértékek bekövetkezése esetében , mondjuk 1000 C fok esetében a szigetelés túléli e a kéménytüzet vagy elolvad mint a fagylalt.
A tömegkályha, kandalló, fémkályha stb akármi esetében a dolog úgy kapcsolódik - hitetlenkedésed ellenére -, hogy a kályha teljesítményét jelentősen befolyásolja a kémény működése a tüzelési ciklus folyamán.
Ez lehet folyamatos változás is fűtésenként. Jobb feltétellel kezdődik a tüzelés másnap pld.
A jelentős hiba pont az, - amire célzol -, hogy külön tárgyalod a kéményt és külön a kályhát, a gyártók is ezt tették és lett is belőle apró gondocska.
Egyébként egy kéményszövetség is ezt már felismerte és elindultak jobb irányba.
van olyan h kémény fórum? na akkor ott!
máskülönben eddig titokzatos, teljesen ismeretlen, új járatrendszerű kályhákról regélt, most meg a kéményeknél is ki lesz találva a spanyol viasz.
ha megvalósul veszek kettőt kapásból
s a másik oldal is.
