Egy gyakorlati kérdés érdekelne, ebben kérnék segítséget. Honnan tudom kívülállóként megállapítani, az- üzletben, kistermelőnél stb.- általam vásárolt mézről, hogy az hamis v. igazi? Tudom így elsőre igen naiv a kérdés, de mégis mire kell figyelni, mik az árulkodó jelek? (Az akácméz a kedvencem.)
A méhészet kézikönyve véleményem szerint 4-5ezer forintos könyv lehet a Méhanyanevelés kb 2ezer. néha nézegetek antikvárium oldalakat a neten mert Faluba Zoltán Mit hogyan miért a méhészetben cimű könyvét keresgélem,1975-ös kiadás,az megy olyan 3ezer-4ezer forintért.
hát gyakorlatilag sehogy.gondolom betartja a jogszabályban leirt védőtávolságot a szomszéd keritésétől,illetve a közút tengelyétől(gondolom én). ezenkivűl figyelembe kell venni hogy a méhek röpkörzete 5km.tehát azon a területen belűl bárhova elrepülhetnek.
nekem évekkel ezelőtt az utca túloldalán levő szomszéddal volt bajom.panelból kertesbe szökött egyedről van szó. a lényeg hogy az utcától a méhesem kb 30méterre volt hátul a kertben,illetve a felső kertszomszédom is méhész. nos,az utca túloldalán lakó delikvens letámadott hogy a méheim lepiszkitják az ő halványzöld házát. tudni kell hogy ő kivágott egy kisebb fasort a háza előtt ami addig a méheket a magasba kényszeritette. én csak az alábbiakat közöltem vele:
-bizonyitsa be hogy az enyémek(alváz és motorszám a méheken,stb) -a városban 5km-es zónán belűl levő bármely méhecske leszarhatja a házát -kihez futkos a verebek,galambok,télen V alakban vonuló vadlibák esetleges piszkitása miatt.
na itt az ipse leállt,főleg aztán hogy láttam ahogy az utcán mosta a kocsiját és a szennylé folydogált az utcán én meg kissé összevontam a szemöldökömet.
Amit írsz, az igaz, de az akác két hétig virágzik, a bálványfa meg három. Egy évben meg ötvenkét hét van. A méhészet egyik legnagyobb problémája, hogy mit egyenek a méhei, ha elvirágoztak a tavaszi és a koranyári növények? Persze etetni lehet, de nem érdemes. Miért? Elsősorban azért, mert nagyon megviseli a méheket az összetett cukor átalakítása egyszerűvé, másodszor, mert ha mézet készítenek belőle az nem is igazán méz. /Csak olyan mint a cukorból készített bor./ Vagyis valamilyen nyári méhlegelőt kell találni. Mégpedig nagy kiterjedésüt. A napraforgó jó lenne, de nem mindegyik mézel. Az erdei aljnövényzet nem elég sürű. Facéliát ilyenkor már nem találni. Jó még a magjáért termesztett lucerna, vagy a száraz rétek egy-egy gyomnövénye. Régebben az utifű számított ilyennek... Ha méhészetbe kezd valaki ezt is jól át kell gondolnia...
Az a gond az aranyvesszővel főleg, hogy nemcsak úgymond a gyomokat szorítja ki, de természetvédelmileg értékes területen is fejfájást okoz. Tehát bár mondjuk nekem a kedvencem a selyemkóróméz, de ha méhészetem lesz, biztosan nem fogom ültetni, éppen az általa okozott problémák miatt. Van már elég így is. :-/ Akác, bálványfa (a jó mézelők) ugyancsak. Patthelyzet.
Az elméletek egyébként érdekelnének meg minden más is, úgyhogy örülök, ha írsz.
István vagyok és hobby méhész. Egyébbként tanár. 7 éve üzöm a szakmát és elég sok elméletet is olvastam hozzá. Ha tudok bárkinek szívesen segítek, vagy küldök információt észak-Dunántúl méhlegelőiről, vagy egyébb viszonyairól. Elsőként egy ajánlat: agresszív mézelő növények; selyemkoró, magas aranyvessző Mindkettő ma már gyomnak számító, erősen terjeszkedő fej. Az elhanyagolt, netán parlagfüves területeken elvetett, vagy duggatott növények pár év alatt kiszorítják a haszontalan gyomokat. Ráadásul mindkettő szép diszes és illatos növény. Ha érdekel valakit írhatok részleteket, vagy fellelhetőséget is.
Mondjuk összesen annyit nem értek, hogy a méhész ismerősömtől kb. 4-500 Ft-ért veszik át a mézet. És itt, Érden, kb. 1000-1200 Ft körül mozog a kg-kénti ára a méznek (persze, ez függ a fajtától/kiszereléstől is). Miért kell ekkora hasznot rátenni...
Az olcsó kínai mézzel kapcsolatban meg annyit, hogy EU-s országbéli teszkógazdaságos méz se olyan jó, mint a magyar. :-( Pláne az ára nem.
Nemrég kaptam ajándékba pohánkamézet, s próbáltam utánanézni a méhésznek (Kis Sándor, Ganna). Sokat nem találtam ugyan, de egy kis cikk azért elém szökött, bemásolom.
"Méztermelési esélyeink
A Kárpát-medencében a méhészkedésnek a honfoglalásig visszanyúló hagyományai vannak. A méznek és termékeinek az elmúlt évszázadok során jelentôs gazdasági szerepe volt a magyar mezôgazdaság fejlôdésében. Hosszú ideig az adókat ezekkel a termékekkel is fizetni lehetett. A mézkivitel a magyar mezôgazdaság jelentôs erôforrásának számított, emiatt is a méhészeti oktatás, a méhészeti szakkönyvek az agrároktatás jelentôs fejezeteiként voltak számon tartva. Írásos dokumentumok a magyar méhészeti oktatást 1789-ben vezették be, és korabeli feljegyzések szerint ez a szakma Erdélyben is gyors ütemben terjedt.
A sajátságos klíma eredményeként az itteni méz és virágpor zamata, az itt gyûjtött propolisz különleges állaga az erdélyi méhészetet igen vonzó foglalatossággá tette, az ebben rejlô lehetôségek azonban távolról sincsenek kihasználva. Magyarországon ma több mint 15 000 család foglalkozik méhészkedéssel. Ennek köszönhetôen évente 15 000–18 000 tonna méz kerül hazai és külföldi piacra. Kiváló minôsége miatt a magyar méz keresett exportcikk. Különös jelentôségû az akácméz, amely a nemzetközi piacon ármeghatározó szerepet tölt be. Ebbôl évente átlag 13 500 tonnát szállítanak külföldre.
Az EU-országok méz importjából 8–10% magyar áru. Elsô helyen van az akácméz. Az évente megtermett mennyiség mintegy 60%-a ebbôl a mézfajtából kerül ki. Jelentôs a napraforgó, a selyemkóró, a repce, a hárs és a bioméz is. Ez utóbbi iránt megnôtt az igény a reformtáplálkozás terjedésével. Egyre több kertész és méhész állít elô vegyszermentes méhészeti termékeket, amelyeknek az ára jóval magasabb. Legtöbben bioakácmézet termelnek, hiszen az akácerdôk nem igényelnek különösebb növényvédelmet.
Szeptember elején Budapesten a városligetben megrendezett elsô Borfalu versenyen találkoztam Kis Sándor méhésszel, aki családjával együtt 11 éve mûveli ezt a szakmát. Immár 150 méhcsaláddal rendelkeznek, a Pápa város melletti Ganna falucskában. Meghívott vendégként vett részt árujával a rendezvényen, de mint elmondotta, rendszeresen részt vesz a különbözô hazai bemutatókon. Több fajta mézet termel, értékesít. Az értékesítéssel Magyarországon nincsenek különösebb gondok, hiszen megveszik a mézet, azonban a felvásárlási árral nincs megelégedve: 400–450 forintot fizetnek a vegyes mézért, és 600–650 forintot az akácért. Termékének mintegy fele akácméz. A vándorlás ott is rengeteg pénzbe kerül, de ennek ellenére 250 km távolságra is elszállítják a családokat. Mint mondja, aki bérelt kocsival vándorol, az sem jár jobban. Nagy gondot jelent a magyar termelôk számára, hogy július 15-e után EU-s nyomásra feloldották a kínai méz importjának az embargóját. Az országot ellepte az olcsó kínai áru, amivel a hazai méhészek nem bírják a versenyt. Pedig az importnak a minôsége jóval alulmarad a hazai mézzel szemben. De a vásárló inkább azt veszi, mivel olcsóbb.
A magyar gazdát megkérdeztem, mi a véleménye az erdélyi mézrôl?
Úgy vélekedett, hogy kitûnô minôségû, és az ár is az erdélyieknek kedvez, mert olcsóbban jut ki Magyarországra, mint a saját árujuk. Kiss Sándor szerint az erdélyi méhészet elôtt nagy jövô áll, hiszen tudomása szerint itt sokkal könyebb biomézet elôállítani, mint náluk."
Üdv! ..., hát összetett problema. Az ecetet nagyon nem szeretik, irtóznak tőle. Gondolom a kutya sem fog örülni neki. A vízcsapot is gyakran le kellene permetezned ecettel, s közben tegyél a méheknek itatót tőletek távol, a szomszédhoz közel. Lehetőleg szélvédett napos helyre! Persze a siker nem garantált, sajna. Szerintem mindenképp szólj a méhésznek, nehogy félre értse! ( Nagyon gondatlan, trehány méhész? a szomszédod. Ezeket a dolgokat neki kellene szem előtt tartania. ) Sok sikert!
Ahol lakom a szomszédom csak méhészkedésre használja a házát , kb hetente - kéthetente látogatja őket .
A nyári nagy melegben szerintem elhanyagolja az itatást , nálunk meg az udvari csapon fürtökben lógnak a méhek , illetve a kutya itatóedénye is sokszor méhekkel van tele . Sajnálnám ha elpusztulna , fajtiszta bernáthegyi , nyárom emiatt folyamatosan kell neki az ivóedény .
Gyerekeimet is féltem emiatt .
Haragot a szomszéddal nem akarok , méheket pusztítani nem akarok .
Van valami vegyszer , valami szag amivel a méheket kulturáltan el lehet riasztani ?
Hoztam havasi málnamézet Erdélyből. Vajon ennek mekkora része "marketing"? Mézérzékeny nyelvem valamiért azt sugallja, hogy ebben bizony van akác, de hárs is. Mint íz az akácra hajaz, a sűrűsége, színe pedig a hárséra. Egyáltalán nem érzem egyedinek, sokkal inkább katyvasznak, pedig mindent végigkóstoltam. Ti találkoztatok már vele? Azt mondták, Erdélyben ilyet érdemes venni, mondjuk sok esély nem volt, mivel mindenhol csak havasi mézet, akácot meg hársat árultak. :)
Üdv! Nem tudjátok véletlenül, Erdélyben milyen mézet érdemes venni? Azt hallottam ma, hogy nagyon finomak vannak arrafelé, a héten pedig pont megyek. Ha van tippetek, komoly örömmel fogadnám.
Szerencsére olyan komolyabb gond nem volt, de lévén, hogy tombol rajtam az allergia meg hozzá még meg is fáztam, ezerrel pusztítom a mézet. :-) (Hétvégén szabadultam rá egy 1kg-os virágmézre, kb. 1/3-a már eltűnt...)
De azért örülök neki, hogy beírod ezeket, mert ha valaki ismimnek gondja van, egyszerűen utána lehet járni: csak mondom, hogy hol keressen utána. :-)
Szerintem"baromi" jó képek a dolgozókról és a leselkedő Díszes cincérről.
Ez most egy ilyen év!
Mad árkának volt névnapja alkalmából. Itt virág! /Zsófi?/
Tegnap a szép,napos időben ezek a kistermetű méhek serénykedtek a virágokon.