Szia,ha hiszed hanem de én itt dolgoztam hat évig,a Jung Ádám tanyán mint tanya gazda és vendég látó iparban.Az épület ahogy én tudom az 1900 körül épült egy nagy szőlő birtokos és kiffer körtése is volt a telkein .Az épület Tázlár közelében van ma is rendezvényeket csinálnak ottan.Csak azért írom ezt hogy nem e van valami közük egymáshoz véletlenül,nem e testvére lehet mert úgy tudom hogy hatan voltak testvérek.kB öt éve is annak hogy eljött egy öreg asszony aki vagy kilencven éves volt és meglátogatta a csádi házukat.Az elmondása szerint ö volt a legkisebb közülük azóta semmit nem tudni róla.Majd küldök az épületről egy pár fotót is üdv.
Ma a levéltárban belebotlottam egy eredeti levélbe, amit JUNG JÁNOS énklő kanonok Nagyprépost írt Dr. Zádor János váczi polgármesternek, 1912. szeptember21.-én. Az érdekes benne az, hogy Jung János kezdőbetűi kisértetiesen egyformák a téglán szereplő betűkkel. Lehetséges, hogy a váczi káptalan téglaégetőjében készült ez a tégla Jung János megrendelésére ? Még nem tudom biztosra, de szerintem lehet.
Úgy látszik ez az MTT és MTTSZ tégla elég sok helyre eljutott Kelet-Magyarországon. Én Borsodban találtam Beret község mellett egy volt TSZ telepen (ebből osztogattam párat az egyik találkozón), illetve a tükrös verzióját (TTM SZ) a szerencsi cukorgyár bontásánál. Megfejtését sajnos nem ismerem én sem.
Szia,nekem Baján nyomták a kezembe egy kereskedő azt mondta olyan mint egy dollár jel.De most legalább le hullt róla a fehér fátyol nem volt neki igaza.
- M , Kunmadaras határából, feloldás: Madaras város....
-MTT "ablak" SZ, ugyan onnan...ilyet már Karcag környékén is találtam "ablak" nélkülit...
Görbeháza és Bagota közt felfedeztem egy összeborult tanyát..ahol van EK tégla, majd jobb idő jöttével szétnézek ott, és hátha találok feszületes EKt is...:P
Hoztam onnan egy régi Kőbányai sörösüveget, aminek az alsó peremén domborúan van írva a gyár teljes neve...és egy hypos-méreg feliratú üveget, szintén dombornyomású, gondolom ez se mai gyerek....
Ha ennyi idő alatt sem futotta senkinek egy sikításra, akkor én megelőzném az esetlegesen elkövetkezendő hangoskodást és szelíd halksággal, a Gyűjtőtársak üdvözlésének kiséretével megejteném a rejtély megfejtését:
szia, még annyit tegyél hozzá, hogy ez az információ özön nem csak 'úgy jött', és nem 'Isteni sugallatra megálmodtad'. El kell mondanom, hogy ez az adatsor, - ha bárkiben is kétségek támadnának-, szívós, időigényes levéltári kutatás eredménye. gratula!
A Téglagyárat 1873-ig a Téglagyár Társulat működtette, melyet 1869-ben alapítottak " Sződrákosi Téglagyár Társulat néven. 1873-ban megszünik a Társulat, és a téglagyárat megvásárolja Dr. Floch Henrik János Ausztriából származó földbirtokos. A téglagyár a Floch birtok területéhez tartozó Dunaparti Kismajorban saját kikötővel rendelkezett. A sződrákosi gyár 1873-as megvétele és sikeres működtetése után 1900-ban megalapítja a néhány kilométerre fekvő Gödön, az új gyártelepet. A gödi gyár alapításához nagy lendületet adott, hogy 1885-ben az Országos Kiállításon Nagy Éremmel lett kitüntetve a sződrákosi tégla. A kiválló minősége, és jó szállítási lehetőségei miatt nagy megrendeléseket kap a Világkiállításra készülő Fővárostól. A Sződrákosi gyár területe kb. 100 hold , a Gödi gyár kb. 50 hold. Termékeik között megtaláljuk a kézitéglát, a gépitéglát, a burkolat téglát , a kút és boltív téglát, a tetö és kúp cserepet. A gyárak épületei : két körkemence, téglaprésház gépházzal , szárítok, iroda épület, és lakóházak. A gödi gyárban kb. 100 alkalmazott dolgozott. Évi termelése Gödön : 7- 10 millio , Sződrákoson : 4-5 millió tégla volt. A két gyár tündöklésének az I. Világháború vetett véget. 1915-ben már nem kaptak szenet, a folyamatos üzemszünet miatt a gyár veszteségessé vált, és ezért 1915-ben felszámolták. 1924-ben lebontották és helyette szeszgyárat létesítettek. Floch Henrik János és fia Alfréd is saját erejére támaszkodva kezdeményezte az alapfokú oktatás fejlesztését. 1910-ben a téglagyári ispán lakását öt tantermes iskolává alakíttatja át. Mellé tanítói lakást építet. Ebben az iskolában 1919-ig folyik a tanítás, mivel a bezárt téglagyár munkásai elköltöztek,és nem maradt gyerek az iskolába. A Floch Kuria (bezárt iskola ) ma a Viktor Speciális Módszertani Otthon épülete. Dr. lovag Floch -Reichersberg Alfréd a téglagyári téglaégető körkemence lebontott anyagából a sződi vasutállomás mellett új iskolát építetett. Ez az iskola 1923-tól működött. A Téglagyári munkásokat helyben toborozták és a férfiaknak 120-250, nőknek 80- 180 fillért fizettek naponta. 1945 januárjában a " felszabadítók " néhány zsák búza azonnali elvetésére kötelezték Flochot, aki a fagyott földre hivatkozva ezt nem tudta végre hajtani. Elhurcolták, és 1953-ban Sztálin halála után gyalog tér haza Sopronkőhidáról. Sződőn mikor meglátták, hogy haza felé jön, meghúzták a harangokat. Sződrákos mellett a II. világháború után üdülő övezet kezdett kialakulni, és 1950-ben Sződliget néven önálló településsé válik. A Szeszgyár 1961-ig üzemelt . Megszünése után helyén a Váci Motor és Gépjavító Vállalat Működött.
Ugyanilyen HA-t találtam decemberben a IX. kerületben egy építkezésnél. A bontásból ledeponáltak kb. 10 raklap téglát, és köztük volt. Nem engedték átnézni, így csak ezt az egyet tudtam megmenteni.
Üdv mindenkinek. A heti szerzeményeim, Budapest VII. ker. Belső falak, boltívek bontásából származik. Remek állapotban. (ha igaz még egy kör alakú Victoria is jár hozzá)
Üdv. mindenkinek .Öcsém találta Pári községben ,egyenlőre azt sem tudom hogyn kell nézni.Hosszú mint egy párkánytégla de nagyon egyenetlen hogy ezt a célt szolgálja így felmerül bennem a gyanú hogy eredetileg is járdeszegélynek gyártották .
Hali. Belecske 20 km-es körzetében van SA és DM -es tégla is. Szerintem nem Ausch Sámuel de ez csak az én véleményem.A szomszéd faluban Keszőhidegkúton volt gyára Ausch Gézának még egyel odébb pedig Gyönkön Ausch Aladárnak.Nekem ezek a SA-s és DM-es tégláim vannak.
