" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szia Én is úgy tudtam hogy nem mérgező , egyébként én limonádét szoktam csinálni mert a forró teától elpusztulnak az enzimek ,és a vitaminok hideg teába jó a friss citromlé Vica
Az az érzésem ,hogy az elsö öt magnak már ki kellett volna kelnie, nyilván nem jól volt letisztitva .Én a füvészkerti kiállitáson vettem ,ez a kissebbik fajta volt, sok mag van benne, úgy hogy vetek másikat.Majd megkoptatom egy kicsit a konyharuhába, nem tudod a magok kibirják tavaszig vagy újat kell vennem hogy friss mag legyen?
JOZSO tejoeg !!! Most jokor jovok ra hogy miis volt az a noveny amit nevelgettem , a nyaron ...)))) elfelejtettem mit ultettem mert olyan soka kelt ki, furcsa volt a levele, csak nezegettem , gozom sem volt rola hogy mi az .. Na tessek ,,,hat ez az .)))
de ennek mar fujhatom a takarodot ,mert kint hagytam osszel a cserepben .
Na majd maskor figyelmesebb leszek ))) De kar sajnalom ...(((
A magok vákony hártya szerű burokban vannak,miután hiába mosogattam nem
jött le ez a burok,ezért egy konyharuhába tettem őket és addig dörzsölgettem a ruhában mig szépen lejött és utánna megmostam újra és kiteregetve megszárogattam.Ha emlékezetem nem csal,kb 30 fokos hömérséklet mellett 2 hét
alatt keltek ki.Sok mag van benne és jól is kel.Persze ez a 30 fok csak átlagos,mert
néha lement 22-25-re,néha meg 32-33 volt.Egy akváriumban szoktam jan.-febr-ban
vetni az ilyeneket,akkor jobban ráérek és néha még be is cserepezem a tél folyamán.Mire tavasszal kikerülnek az üvegházba már gyökeres növénykék.
Szia!Van papajam,könnyen kel,én az egyik nagyáruházban vett gyümölcs magjait
tisztítottam meg,rengeteg kelt belőle ráadásul öntermékeny lett,ugyanis én pár
db-ot hagytam csak meg és azt is kis cserépben,hogy könnyebben átt tudjam telelteni,mert sajnos melegigényes /télen is 15-20 fok/.Viszont amit elosztogattam,
egyik ismerősöm rögtön nagy cserépbe ültette és a februári (2008) magonc a szobá-
jukban már a harmadik gyümölcsöt nevelgeti és garantáltan 1 db van neki.Épp nemrég dicsekedett vele,az első már kisebb körte méretű.Igaz egy sarokszoba és
déli vm nyugati 2-2 ablakkal,kimondottan világos helység.Bevallom kicsit irigykedtem,
de legalább biztató,hogy jó fajta.A törzse alul kb 5 cm vastag és a növényke nem
magasabb 1 m-nél.Ráadásul dekoratív és nagyon illatos a virágja.Ezek a fotok még
két-három héttel előbb készültek róla,azóta a gyümölcsök mérete megduplázódott.
Ha van megfelelő helyed érdemes vele bajlódni,nyáron kitehető az udvarra és
"A "tudósok" egyszerre beszélnek fölmelegedésről és a szélsőséges időjárási eseményekről." mondat helyett:
A "tudósok" egyszerre beszélnek a klímazónák északabbra húzódásáról, például a közép-európai éghajlat mediterrán jellegűvé válásáról és a szélsőséges időjárási események szaporodásáról.
Az utolsó 10 év erős hidegbetörésekkel és alacsony minimumhőmérsékletekkel megtűzdelt telei után (amelyekből inkább csak az utolsó kettő volt kivétel) nem lehet nem gondolni a klímaváltozás témakörében született rengeteg hajmeresztő fantazmagóriára. Ezek engem ifjúkorom jereváni rádió híreiről szóló vicceire emlékeztetnek. Ezekre a hírekre az volt jellemző, hogy bár nagyon valósághűek voltak, utólagosan azonban mégis egy "parányi pontosításra" szorultak. Mint például az is, hogy: Kedves Hallgatóink az a tegnap közzétett hírünk, miszerint Moszkvában autókat osztogatnak, tartalmában megfelel a valóságnak, de a következő apró pontosítással válik teljessé: nem Moszkva a helyszín, hanem Leningrád és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
A "tudósok" egyszerre beszélnek fölmelegedésről és a szélsőséges időjárási eseményekről. Az ebben rejlő ellentmondás könnyűszerrel leleplezhető.
Európa szárazföldi területein az enyhébb téli hőmérsékleteket csak az atlanti eredetű enyhébb levegő tudja biztosítani. Ennek érvényesülése ún. nyugati irányításhoz, szaknyelven zonalitáshoz kötött, ami azt jelenti, hogy csak az óceán felöl folyamatosan, egymást követve érkező léghullámok teremthetik meg annak feltételeit, hogy egyetlen egyszer se alakulhasson ki egy hidegelárasztást követő anticiklon, ami szélsőségesen alacsony éjszakai hőmérsékletek kialakulását eredményezi.
A szélsőségesen forró és száraz nyári időszakok ugyanolyan feltételekhez kötöttek a szárazföldön, mint a téli nagy hidegek. A különbség abban áll, hogy amíg a nyári időszakban a meredek szögben érkező napsugárzás egyre jobban képes a levegőt fölmelegíteni, addig télen ez az eleve agyonhűlt szárazföldi, vagy sarki eredetű levegő időarányosan szélsőséges mértékig képes továbbhűlni.
Az egész évben uralkodó nyugati irányítás azonban arról gondoskodik, hogy amint megakadályozza a téli negatív szélsőségeket, ugyanúgy tompítja a nyáriakat.
Ha a feltétezett felmelegedés a légköri folyamatok dekompenzált jellegének lesz köszönhető, amire a szélsőségek szaporodásáról szóló elképzelések utalnak, akkor ez egyben együtt járna mind időszakos pozitív, mind időszakos negatív hőmérsékleti anomáliák kialakulásával. Ebből következik, hogy a téli időszakban bekövetkező negatív anomáliák egyben gyakori, tűréshatárt átlépő alacsony minimumok kialakulásához vezetnének, ami nem mást jelent, mint hogy a Közép-Európa térségére vizionált mediterrán viszonyokhoz nemhogy közelednénk, sokkal inkább távolodnánk tőlük. Ez még akkor is így lenne, ha a nyári félév hasonló légköri helyzetei gyakoriságának és az abból fakadó pozitív anomáliának köszönhetően az évi KÖZÉPhőmérsékletek emelkednének.
Lehet, hogy ezek a "tudósok" nem ismerik a téli abszolút minimumhőmérsékleteknek a növényfajokra vonatkozó, ABSZOLÚT érvényű korlátozó szerepét????!!!!
Persze igazad van, de ha a lakatlan-műveletlen hegyi völgyektől eltekintünk - ott valószínűleg kevesen próbálkoznak fügével -a dobogós hely valószínűleg megvolt.
Hát szívesen átengedném másnak ezt a dicsőséget. Nem is biztos, hogy itt szeretnék megöregedni. Milyen állapotban vannak a Sechium terméseid? Nálam a hűtőszekrényben is csírázik némelyik, egy meg elkezdett romlani. Jó lenne, ha legalább egy kihúzná tavaszig.
Nincs képed az édesgyökerekről? Megnézném azt a bordó levelűt. Tavaly vetettem Glycyrrhiza echinata-t, idén virágzott először. Még cserépben van, remélem, túléli a telet. Nekem is nagyon teszik, gyönyörű kórója van az idősebb növénynek.
Kedves Arth_ur Nagyon szépen köszönöm a segítséged.A te tuti tipped, és egy kedves barátom tanácsát fogom ötvözni. Ennyire még sohasem vártam a tavaszt. :))
"Gratula" a mért minimumokhoz. Időkép,Metnet,stb oldalakon sem találtam ezektől alacsonyabbat, még a szokásos fagyzugokban- - N.sipek, Óbarok, Nyírlugos - sem.
Lehet hogy Besnyő a legfagyabb fagyzug a kishonban? Kétes dicsőség, de innen szép a győzelem. Mármint füge-káki termesztésileg.
Papaját is szeretnék vetni ,van valami információd?az idén az édesgyökér nagyon szép érdekes növény lett, volt két félém egy világos zöld levelü és egy majdnem bordó ,elég későn ültettem nem nagy gyökere lett ,de nagyon látványos volt.Tavasszal ledugtam egy Peppinó gold hajtást a kertbe a cserszömörce bokor alá ,és elfelejtettem ,benőtték a virágok egyszer csk nézem ,miféle krumpli virágom van, kb hatvancentis bokor lett,és volt rajta egy termés egy hete ettük meg nagyo finom volt. Atöbbi virágot ledobálta amikor behoztam a szobámba, de nö mint a gomba ,örülők neki .
Tegnap a minimum -14,1 volt, ma -16. A maximum tegnap is ma is -4,7 fok volt. Azt hiszem, a mi viszonyainknak tényleg inkább a "nálunk is termő új gyümölcsök" cím felel meg, fagytűrő déligyümölcsünk aligha lesz.
Húúúúúúúúú ! Ez igen,ez az ami engem érdekel/t.Mit nem adnék ha csak egy rövid sorom lenne ehhez hasonló/ na jó ,majd kiderül ,hogy mennyit kell adnom...bár a családi püminiszter nem olyan lelkes mint én ésl a jövő évi költségvetésemet még nem fogadta el -már a hobbirészt illetőleg/
Szia!Ne aggódj nagyon lassan nő,mindenesetre a lehető legvilágosabb helyre tedd,
de simán ki fogja bírni.
Tudni kell erről a növényről,hogy borzasztó nehéz a beporzása-bár ez még a te ese-
tedben odébb van jó pár év,azért elmondom.A saját virágporával is be lehet porozni,
ha különböző időpontban nyíló virágok lesznek rajta.Ugyanis a bibe fogékonysága
nem esik egybe a virágpor érettségével.Az adott virágban már érett a virágpor,de a
bibe még nem fogékony,így csak egy másik virágról tudsz megfelelő port átvinni rá.
Aki gyakorta csinál mesterséges beporzást,az tapasztalta,hogy a portok felnyílik és
a virágport egy kis ecsetre finoman rákenhetjük és azt visszük rá a bibére a rovarok
helyett.Viszont van néhány növény és a cserimolya is ilyen,amelyiknél sajnos ez nincs szinkronban-itt ügyeskedni kell.Kitartást és sok sikert-ez benne az izgalmas.
