Szigetelem a tetőt. Az ellenlécekkel ugye megemelkedik az összes cserép, ami így az ereszcsatornánál azt fogja jelenteni, hogy a csatorna felső széle kb 10 cm-re kerül a cserép aljától. Ez így jó lesz? Nagyobb szélben a tetőről lefolyó vizet nem fújhatja el teljesen?
A sorrend jó?
1. A gerendára van a labéria szegezve.
2. A lambéria szintjébe besüllyesztem a csatornatartó vasakat.
3. Cseppentőlemez, belógatva a csatorna széléig.
4. Fólia.
5. Ellenléc.
6. Cserépléc. A legalsó sor léc függőlegesre állítva az alsó sor cserép szögének megtartása miatt.
7. Cserép.
8. Az ellenléc-cserépléc 10cm-ére mehet a rovarvédő rács. (Ez gondolom inkább csak takaró szerepet tölt be, mert a cserép és a cserépléc között csak az nem megy be, ami nem akar.)
Ilyen kilincset lehet még kapni? Amint látjátok, belül letölt egy darab a hüvelyből, és nem fogja rendesen a rudat, így a fogantyú lötyög. Persze javítási javaslatok is érdekelnek. :-) Amit holnap elsőként kipróbálok világosban, az egy hosszabb rúd lesz, mert egy hosszabb még simán belefér.
Jobb a száritott faanyag, mert a rigófüttyös mindenképpen vetemedni fog.
Ha az OSB-gipszkarton váz nem hagyja vetemedni (márpedgi nem), akkor repedni fog.
A könnyűszerkezetes lakóépületeknél ez az egyik alap követelmény a minősitéshez, hogy műszáritott fát használjanak (az is lehetőleg ragasztott legyen).
Újabb kérdés merült fel a könnyűszerkezetes fallal kapcsolatban. Eddig nem gondoltam rá, de kell-e a favázat mindenképpen szárított fából készíteni? Vagy az osb-gipszkarton szendvics megfogja annyira, hogy nem fog nekem a száradás közben ide-oda hajlani a fal?
A tető és egyéb épületszerkezetek faanyagai ha tartósan vizet kapnak elkorhadnak.
Illetve megtámadhatják az un. farontó bogarak. Pl. a szú vagy bizonyos cincérek.
És alattomos ellenség még az un. könnyező házi gomba is. Ez is nedvesség hatására és fertőzés folytán tenyészik, inkább az épületek alsó faszerkezeteiben - pl. padlók, alsó nyílászárók.
Meddig tartanak ? Hát kérdés hogy a folyamat hol tart.
A tető szerkezeteknél azért az értő szem, a szakértelem sok mindenre fényt deríthet.
Leghamarabb a tetőlécek mennek tönkre, ennek a megállapítása a legegyszerűbb. Ha kézzel körömmel könnyen leválasztható darab van akkor már biztos vége.
A masszív szerkezeteknél ( oszlopok, gerendák, szarúfák stb. ) azért más a helyzet, azokat egy fertőtlenítés után még sokáig lehet használni.
Ha már a vétel közelében vagy és más egyéb sok szempont alapján megfelel, akkor érdemes szakembert felkérni a vizsgálatra.
Könnyező házigomba - kerülendő ingatlan.
És egy szempont még : a 'csúnya' faszerkezet nem biztos hogy rossz is.
Kérd le takarnetből a térképmásolatot, és az alapján próbáld beazonositani a hrszt-t.
Megeshet, hogy osztatlan közös telken van a 3 ingatlan, és maximum albetétesitve vannak, ezért nem találod.
-
A szuvas fás tető nagyon sok dologtól függ. Ha még élnek benne a bogarak&lárváik, akkor hamar vége lehet a dalnak, de ha már nem, akkor beázás nélkül birhatja még jópár évig.
De ezt csak faanyagvédelmis tudja neked megmondani, még én sem tudnék ettől pontosabbat a helyszinen látva sem. (faanyagvédelmis kb 600 Ft/m2 áron dolgozik).
Üdv valaki megmondaná hogy ha az itt ajánlott binder alapozót használom beton lábazat alapozására a többi javító cucc felvitele előtt akkor még szükség van külön tapadóiszapra is? ( amit rendszerben árulnak)
Ha szuvas a tető akkor az általában hány év mire leszakad? Tehát ha már azt látom hogy az összes gerenda szuvas (farontó bogaras) akkor kb mire számíthatok? Évtizedek vagy csak évek lehetnek már hátra?
Mert furcsa mód már a 2. olyan házba bukok amit eladásra kínálnak de a fa födém illetve a szuvas fa tetőszerkezet igen szembeötlő.
Más kérdés: adott 3 ingatlan, mindegyiknek 20-as a házszáma de van ugye 20/A, 20/B és 20/C.
A takarnet nem találja, csak sima 20-ast talál, a többit nem. A 3 ház közül az egyiket árverezik, a 20/C-t. Ez azért lényeges mert a végrehajtó feltüntette a helyrajzi számot is de a takarnet ha arra keresek rá akkor is csak a sima 20-ast dobja ki rá.
Hogy lehet ez? Az ügyfélszolgálat is azt mondta hogy akkor valami nem kóser ha újépítésű (nincs 10 éves) a ház illetve elhagyatott tehát nem tudom még a tulajt se megkérdezni.
Tehát ha felépítenek egy "szocpolos" házat, közműveket bekötik, laknak benne pár évig majd most már pár éve lakatlan akkor mi lehet az oka hogy nincs benne a takarnetben?
Nem a földhivatal, hanem a helyi épitési hatóság tervtára
(a földhivatalban csak térképmásolat van, és a telek méretével kapcsolatos adatok)
Az a baj, hogy a tervrajzot kevés helyen fogadják el, pláne ha a használatbavételi mást mond. Utóbbi "erősebb", és az a hivatalos irat.
-
Megoldás lehet még egy hatósági igazolás/bizonyitvány kérése, ami egyenértékű a használatbavételivel. Beadsz egy alaprajzot, és a tényleges alapterület/helyiségkiosztás igazolására kéred a hatóságot.
Viszont ez nem épitési hatóságos, hanem kormányhivatalos történet (legalábbis tavasszal amit csináltam még az volt)
Ilyenkor kijönnek, leellenőrzik, hogy tényleg valós-e a beadott alaprajz, és kiadják az igazolást.
Csak most a lakáshitel cafeteriába nem férek bele, ha 4 szobás a ház. Mert hogy 2 felnőtt meg egy gyerek az együtt költöző, és az max 3 és fél szoba. Kivéve persze hogy ha a megelőlegező szocpolos lakáshitelnél az előre aláírt plusz 1 gyerek is (azóta megszületett) beleszámít az együtt költözőkbe. Akkor nem gond a 4 szobásnak írt ház. Csak erre még sehol sem sikerült bizonyítható választ találnom.
A Földhivatalban ott lehet-e a ház tervrajza? Mert akkor abból egyből kiderül mekkorák a szobák.
A kivitelező cég azóta rég felszámolódott, szóval tőlük semmit sem kérhetek.
A nappali is egy szobának számit (35 m2 felett kettőnek)
9-12 m2 között félszoba
12 m2 felett egész szoba
A szivás az, hogy a használatbavételit akkor módositják, ha
- rohadt rendesek, és a közelmúltben történt a használatbavétel (~3 hónap). Ilyenkor be kell adni egy megvalósulási alaprajzot, amin az egyik szobát átirni gardróbnak pl
vagy
- kell egy új épitési engedély, de ehhez kell valami épeng köteles tevékenység is, és azon módositani a helyiségeket, majd megkérni a használatbavételit
Ha külső síkra teszed az ablakot akkor nem feltétlenül kell "alá" tenni szigetelést, elég "elé".
Nálam 10cm EPS van a 34cm beton előtt, így ugyanazt tudja mint a 44-es tégla.
Egyébként ha "alá" akarsz fordulni, akkor legfeljebb annyival kisebb ablakot rendelsz (már ha neked megfelel), felára nincs az egyedi méretnek, merthogy normális ablakos leméri mindet milliméterre.
Én nem szigeteltem körbe a nyílást sehol. Amíg a téglán kívül nem volt szigetelés addig tényleg hidegebb volt érzésre az ablak mellett a fal, de a szigetelés óta ez teljesen megszűnt, nem bánom hogy így van.
Irtad lejjebb, hogy ha az ablak kulso sikja a fal kulso sikjahoz kerul, akkor a falon levo szigetelest kell 1-2 centire ralogatni az ablaktokra vagy toktoldora. Viszont jol gondolom, hogy az XPS befordulas ilyenkor sehol nem kell?
Idén a teraszunk is elkészül, járólap lesz rajta, jó lenne, ha nem fagyna fel. Eddig a szerelőbeton van kész (semmi lejtés), alatta kavicsfeltöltés. 15 cm-i helyünk van a teraszajtó aljáig. Kerestem itt pontos rétegrendeket, de csak lakótér felettit találtam, gondolom ide nem kell annyira bonyolult. Az oké, hogy a szerelőbetonra jön a bitumenes vízszigetelés, de felfelé mi a pontos rétegrend? Milyen minőségű beton kell ide? Fedett és fedetlen része is van a terasznak, ugyanúgy készüljön mindkettő? Vasháló kell bele?
Amit másképp csinálnék tehát, hogy beton az alapom, és nem arra fektetném az oldalfalakat, hanem bebetonozott oszloptartókra kerülne a váz alsó, vízszintes része. Jobban bíznék ebben, mint a vízszigetelésre fektetett fában, és a lerögzítés is egyszerűbb a betonra.
Az MFP borítást nem engedném le teljesen az alapig, maradna egy kis rés, hogy ne tudjon vizet felszívni (még ha bírja is).
Na, akkor a kérdések :)
1. Tényleg elég-e a vázhoz az 5x10-es anyag, (függőlegesen 40 cm osztással) ahogy a videón? Felül és az ajtó körül duplázva (esetleg alul is, az oszloptartós megoldás miatt)?
2. MFP min. vastagsága?
3. Oszloptartók sűrűsége? Pl. 4 db elég-e a 2,5 m-es oldalra (sarkokkal együtt)
4. Lemezalapnak megfelel-e 15 cm vastagság (hálóval), ez elbírja-e a pontszerű terheléseket (oszloptartók) és még a szélén a téglakő lábazatot is? A hálót hova is teszem? :)
5. A téglakő lábazat ragasztása: ez megállna magában az alapra ragasztva is, de akkor probléma lehet az üreg mögötte. Van-e olyan cucc (kenhető szigetelés), ami jó az MFP-re, és ragad hozzá a csemperagasztó is? Akkor ragasztanám az alapra + az oldalfalakra is. Gond-e a beton és a faanyag eltérő hőtágulása?
(Másik ötlet, hogy a téglakő mögé 2 cm hálózott XPS kerül, és ahhoz is ragasztom. Fölé akkor vastagabb, 7 cm EPS jön.)
6. Az EPS (XPS) felragasztásához megfelelő-e a hab az MFP-re, ill. a biztonség kedvéért legyen-e mechanikai rögzítés is. A faanyagból valószínűleg szárítottat veszek, mert nem szeretném, ha később deformálódna a bungi :)
7. A meglévő járda pont a házikó felé lejt egy kicsit (2m-en 1 cm, vagy ilyesmi), ezért esetleg be tud majd csorogni egy kis víz az ajtó alatt. A bejutott víz elvezetése? Hagyjak ki ott egy sávot a betonból, és töltsem fel kaviccsal? Belül megmarad a beton végleges padlónak.
Bármilyen észrevételt szívesen fogadok!
Itt egy hevenyészett rajz, ezen a téglakő mögött ott az XPS.
