De rákérdeztem amúgy, hogy nem-e kéne impotensnek lennie, erre Ubul csak motyogott valamit deguul, bocsi, de nem értettem a választ kristálytisztán...:D
Hát, Ubul ezek szerint nem látta a statisztikákat... Ami tény, hogy március 28án négy pupák kibújt Frankyeből, aki csak Ubullal lakott együtt, hacsak tovább nem szövöm a nemváltoztató és önmegtermékenyítő jurassicparkos elméletét a páromnak, akkor biza 6,5 volt, mikor legyártotta a gyerekeket....
Már nem sokáig. :) Szerintem már tényleg csak pár nap lehet hátra. (Márc. 14. óta vannak együtt + annyira szögletesedik a csaj, olyan már, mint egy kobrafej. :)) Az előző szülés előtti tömege pár nappal szülés előtt 230 g volt, most vasárnap volt 261 g. Gondolom, a 2. alomban többen is lesznek. Ja, és most már kezd nehézkesen mozogni. Bármilyen friss és jól viseli a vemhességet, azért csak kezd látszani rajta a teher - a szó eredeti jelentésében.)
Ó, én viszont tegnap megéreztem, amit már régóta szerettem volna!! :)) A lány a tenyerembe feküdt (hasalt), és egész végig éreztem, ahogy mozgolódtak benne. :)) Nagyon ficánkoltak ám a kis krapekok! :)) De a csaj nagyon jól viseli szerencsére.
Aha, csakhát valaki írta, hogy 4 évesen már nem gyárt gyerekeket a hím deguja, meg Mikk is azt írta, azt hiszem, hogy Bambupapa sem csinált már egy idő után, de ,ár persze meg sűrű gyermekáldásról számolt be, és ezek után én is bizonytalanul vártam, Ferdinánd képes-e 4 évesen. De már tudom... ;)))
Hát én mereven tartottam a létszámot haton, de áprilisban tavaly Frédi haza akart kéretőzni, ez ellen nem tudtam mit tenni, olyan boci szemei voltak, meg valami énekes csirkéi... Aztán Gabi nem tudta hová tenni az övét, és már lefixáltuk, mire Frankye úgy döntött, hogy ő lány lesz, és lebabázott négyet, így 7 plusz 4, azaz 11en voltunk, mert eszem ágában nem volt egy gyereket is továbbadni, majd befutott az albérlő degu, és 12 volt a létszám, mígnem Ubika...
Hát, még az utolsó almot csak sejtem, de akkor még 1,5 hónapja aktív volt, egyszer olvastam, hogy az ember férfiaknál, mint menopauza, változókor nincs, csak a nők hagyják el a menszeszt, ezért nem lesz több gyerekük, mivel nincs peteérés, de a férfiaknak max megcsappan az életképes spermák száma, de képesek a gyerekgyártásra halálukig, egy a biztos, hogy március végén, 28án du egykor bejöttem a kertészkedésből, és akkor Frankye nekiállt szülni, nehéz szülés volt, négykor bújt ki, egy nagyfejű, aki Aladár lett, aztán jött egy nagyfülü, hatkor, aki Füles lett, 9kor befutott este Tapsi is, majd mikor nyugtáztam 10 környékén, hogy Frankye eszik és morog rám, vinnyog, nem lesz több gyerek, elmentem aludni, és reggelre még ott virított Sütike, hosszadalmas szülés volt, de hatalmas gyerekek voltak, nem is volt az a tipikus degubaba szőr rajtuk, rögtön már vadasan kezdték az életet. Ubi ekkor egy hétig volt külön, aztán eljött a 21. nap, előtte négy nappal tettem külön és még utána, tehát 8 napig volt, majd a hatodik héten teljesen szétszelektáltam a sereget, de mivel 2,5 évig Frankye fiú volt, így már semmin nem csodálkoznék, ha mondjuk nem lenne normál ciklusa. Furán alakul a pocakja mostanában, de majd meglátjuk, 216 gr volt egy hónapja, most 230 kereken, de ekörül mozgott végig, és akkor még a szülés utáni súlyleadás is lehetett, de olyan magzatvizesen puha a pocija, ha lakik is bent valaki, akkor még nem lehet kitapogatni. Öhm, még arra emlékszem, hogy mikor megszülettek márc. 28án a kicsik, előtte, mikor még bent voltak, Ubult félreérthetetlen helyzetben kaptam ki, hogy ne bántogassa már meg a mindenórás anyukát...
3 kisfiú és 2 kislány degu SOS gazdit keresnek! Most 7 hetesek, önállóan esznek-isznak-kerekeznek. Szentesen vannak, de Szeged, Hódmezővásárhely esetleg Makóra el tudom őket vinni, ha a szállításban segítség kell!!!
Sajnos nagyon könnyen válogatóssá tudnak válni. :(
Először is próbáld csökkenteni a Calo-pet mennyiségét a kajában! Napi 3 borsónyi tényleg sok egy degunak. Próbálj nagyon keveset tenni bele, hogy azért az illatát kiérezze rajta, de mégse legyen olyan sok benne!
Nem tudom, mindenki azt szereti, amit nem szabad. A deguk az édességet.... próbálkozz meg talán apránként vmi cukormentes édesítővel, hátha utána le lehet állni róla teljesen... Hülyeség?
Hogy lesz egy alapvetően normális kisdeguból válogatós??? És mit lehet tenni egy ilyen degucskával??? Komolyan ott tartok, hogy hullajtom a hajam Zebulon étkezései miatt. Már napok óta ezt csinálja, de mára bekeményített. (Lehet, hogy a délelőtti fogvágás miatt duzzog?) Úgy döntött, hogy gyakorlatilag SEMMIT sem hajlandó megenni, ha nincs benne Calopet. Ha engedek és beleteszem, akkor meg úgy falja, hogy szinte levegőt sem vesz közben. Most akkor éhes, vagy sem??? Mivel a súlya nem akar gyarapodni az elfogyasztott étel mennyisége ellenére sem, ezért nem merem megcsinálni vele azt, hogy oké, akkor nem eszel, majd legközelebb így is jó lesz. De nem hiszem, hogy a napi 3x-i Calpopet (még borsónyi mennyiségben is) annyira jó lenne neki a cukor tartalma miatt. :-((( Mit rontottam el, hogy folyamatosan éhségsztrájkkal fenyegetőzik???
Gondoskodott már...:D Akik nem járnak az I Love Degura
Fiúketrec Aladár - márciusi gyerek, Ubul és Frankye gyerkőce Tapsi - szintén Frédi - a tavaly áprilisi ivartalanított Noés degu, aki 5 volt májusban
Lányketrec1 Hármaska - 2008as alom, Pufi gyerek Pufi - 2007-es alom, Pogi és Frankye testvére Frankye - Pufi és Pogi testvére Füles - márciusi alom, Aladár és Tapsi testvére Süti - szintén március, szintén tesó
Lányketrec2 Puniela - nem olyan régen volt itt Gabi, aki a 4 éves deguját nem tudta hová vinni, hát nálunk van albérletben PJ - 2008-as Pufigyerkőce Kopika - 2008-as alom szintén Pufié
Frédi eddig talonban volt, mert nem jött ki se Punival, az albérlővel és se Frankyevel, a kettő meg egymással, tehát Puni és Frankye szintén box, így bekerült szerdán Ubim helyére a fiúkhoz, mert vele sem jött ki, de a kicsikkel el van.
Nálam is mindennapos a kislány! :)) Márc. 14-én kerültek össze Ferdinánddal, és már szögletes az oldala, nem is csak simán kerek a hasa. :DD Szerintem most kezdett leereszkedni, már csak pár nap lehet hátra.
És hát lehet, hogy Ubul már sejtett valamit, és azért gondoskodott Neked a hagyatékról! :))) Hogy fizikailag is maradjon belőle valami... :)
Hát, ma azt mondja a párom vigyorogtam, fel is rázott egyből, mert először azt hitte sírok, már ébredezett, készül munkába, és arra bezzeg nem emlékeztem... A mamid sajnálom, részvétem, az enyém pünkösd vasárnap akart ilyesmit, de hálisten megcsíptük, már a varratszedésen is túlesett csütörtökön, ha jön a baj, akkor nagyon jön, csak már jó lenne, ha jó is jönne... Apropó, jó, nem jó, én számolgattam, tologattam, ráadtam, kivontam, nem tudom ide elért-e a hír, de Frankye is lány, két év után döntött így és márciusban leporontyozott, én utána Ubult kivettem egy hétre, aztán visszakerült és megint kivettem 8 napra az 21 minusz-plusz 4 napos intervallumban, a hatodik hétnél, mivel nagyok voltak a kölykök, már mind nem szerint külön lakott, de ahogy elnézem Frankye hasát, megint átvághatta a természetet, ha minden igaz, akkor Ubul még hagyott hátra egy kis ajándékot, de nem mondom 100%ra....
..mert ő a "beteg" a kedvezményezett és neki ez jár. Használd az okos fejedet és kezd magaddal az evést, meg a kutyussal, utána Zebulon addig nyalogatja az ujjadat, amig kedve tartja.....
Légyszi, valaki magyarázza meg, hogy miért jobb ugyanaz a sütőtökös, magkeverékes bébipapi a gazdi ujjáról, mint a tányérból?! Zebulon most éppen azt játssza velem, hogy a tányérból nem kell, de az ujjamról igen. Az persze hangyányit sem érdeklik, hogy én is enni szerettem volna mellette (amióta külön kell etetni Zebulont, az étkezőasztalra ültetem és együtt eszünk), mert kopog a szemem az éhségtől. Még az sem zavarja, hogy mellettem meg egy éppen éhen halni készülő kiskutya (aki folyton éhes) figyeli hatalmas szemekkel a tányéromat és iszonyú kétségbeesett tekintettel várja, hogy végezzek és végre megkapja a részét az ebédemből. Zebulon mindezek ellenére ül csak a vállamon és szépen, komótosan nyalogatja az ujjamról az ebédet... :-)))
Nálam Nagydegu csak 1 évig volt... Csak öregkorára kerültek hozzám Kisdeguval (ezért nem is volt "normális" nevük, csak ez ragadt rájuk nálam :)) ). Nem is tudom leírni.... Napokig bőgtem még a munkahelyemen is... Pedig pár nappal előtte kezdtem csak dolgozni... Jól bemutatkoztam...
Ráadásul megszenvedtünk szegénykémmel is nagyon a végén... :((((((( Nagyon nehéz volt. Persze az összes többi elvesztése is. :(((
Olyan csodálatosak tudnak lenni az állatok! Sokkal többre képesek, mint amennyit az emberek nekik tulajdonítanak!
Szoktam látni az Animal Planeten meg a National Geographicon csodálatos dolgokat. Tegnap például azt mutatták be, ahogyan a csorda közös erővel és taktikával!!, gondolkodva!!! és összedolgozva!!, kommunikálva! kimentett egy itatóba pottyant pici elefántbébit! Teljesen ledöbbentem!!!! Meg pár részt láttam már az Orangutan sziget c. sorozatból is, hát eszméletlen, mire képesek azok is! Ahogyan az eszközöket meg az eszüket használják, meg társadalmi életet élnek. Nézzétek meg, érdemes!
Én nemrég a nagymamámmal álmodtam. Az egyetlen, drága, szeretett nagymamimmal. Semmi konkrétat, csak hogy ott volt velem, és nagyon jó volt, hogy ott volt. Aztán az a napom is sokkal jobb volt, mert még mindig éreztem, hogy az éjszaka ott volt mellettem. Egyébként borzasztóan hiányzik még mindig. Valószínűleg mindig is fog. És szeretnék olyan jó ember lenni, amilyen ő volt. Persze soha nem fogok tudni...
(Júl. 6-án lesz 2 éve, hogy meghalt. És tegnapelőtt lett volna a születésnapja. És valóban az egyetlen nagyszülőm volt, akit valaha is ismerhettem. De mellette valahogy nem is hiányzott a másik három.)
De ha nem akkor kalimpált volna kellemetlenül az a telefon, most nem is emlékeznél rá! :) Azért emlékszel, mert pontosan az álmod közepéről ébredtél fel. (Tudományosan megmagyarázva. :)) )
Nem, nem buggyantál meg! Nagyon mélyen együtt érzek Veled. Folyamatosan bőgök, amikor olvasom a soraidat. :-((( Amikor Mazsika elment februárban, nekem nagyjából a következő 2-3 nap teljesen kimaradt, pedig ő csak másfél évig volt velünk. Azóta is hiányzik a drága kis antiszoci manócskám. :-((( Azóta Zebulon és Némó miatt még sokkal jobban aggódom és szegények már biztosan utálnak, annyit figyelem őket, hogy minden rendben van-e velük. Ráadásul ők már középkorúak, úgyhogy jobban kell rájuk vigyázni.
Megszeretgettem őket egy kis zsengre bébirépácskával, kiegyeltem és a többletet megkaptál, örültek neki. A kisfiúk, akikkel lakott, egész éjjel sírtak, pedig betettem hozzájuk Frédit, de hát ő mégsem Ubul...
