" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én a szilvához fűznék egy -két gondolatot :szerintem az egyik legmacerásabban termeszthető gyümölcs/saját tapasztalat/,rettentően szeretik a tetvek,a molytól is nehéz megvédeni,ott van a monília és persze a legfőbb ellenség a sharka/himlő/-vírus.Bár a szilva nem komálja túlzottan a metszést a tetvesedés ellen vmit segít ha szellősen tartod a koronát/ne legyen sűrű/,a tetvek ellen vannak biotermesztésben használható szerek ,hát a molyok /ami a kukacosodást okozzák/ ellen sajnos nincs,de sziromhulláskor egy jól időzített rovarölős kezelés kicsit segít/ha nem akarsz mérgezni csak egyszer permetezz/.Sajnos a fő ellenség,a sharka-vírus ellen csak a kiírtás segít,ez gyógyíthatatlan.Ha van a környékeden gondozatlan szilvafa nem is tudlak bíztatni jó eredménnyel,mert pl a tetvek is vírushordozók,így egy környékbeli gondozatlan fa is halálra ítélheti a tiédet.
Szia! A magról vetett Grépfrútom is ilyen gatyás levéllel rendelkezik. A citrom levele nem gatyás. Ha erre jársz a csicsóka gumóért (de ne most, mert csákányozni kell, ott van a fagyott föld alatt), még egy múlt évben gyökereztetett citromfát is tudok adni.
Olvastam hogy -12 fokot mértél tegnap reggel! Hol van a mérőd pontosan, milyen magasan, és milyen mérővel mérsz? Csak mert amikor ott jártunk, akkor a fagyzugok, Kanizsa és Iklódbördőce -5 fokot mértek, Te pedig mondtad mikor odaértünk, hogy Nálad is -4-5 fok volt! Miközben a talaj meg sem volt fagyva ott az udvarban, puha volt, illetve a kölcsönkért autós hőmérő is Gellénháza azon részében -1,5 fokot mért, miközben a fagyzugokban -5-öt! Már ott, akkor gyanítottam hogy ott nem -4-5 volt, hisz akkor a talaj nem lehetett volna puha, említettük is! Tegnap reggel pedig a kanizsai és iklódbördőcei fagyzugban volt -13, Nálad nem lehetett -12, hisz az majdnem fagyzughőmérséklet, Te pedig nagyon jó fekvésben vagy! Én itt Becsehelyen hitelesitett műszerrel és árnyékolóval mértem -9,2-et sokkal rosszabb fekésben mint Te, igaz, hogy magasabban mint a sík, de két kisebb domb között, patak partján! Erős inverzió volt tegnap, a Bussay-szőlészetben is -8 volt kerekítve! Persze mérhettél -12-t, meg korábban -4-5 fokot, csak akkor nem szabvány szerint elhelyezett mérővel mérsz!
A sztereotípiarombolás folytatásaként a ma reggeli minimumhőmérsékletek! A mára virradó éjszaka leghidegebb értékét a legdélebbi állomásnál kell keresni!
Minnél közelebb van a növény gyökere a talajfelszinhez annl nagyobb a felmelegedés hatása.Tdom hogy most a téli időben ez nem aktuális, de nyáron nem lesz ennyi időnk megvitatni.
Olvasom az előzményeket,és pár tapasztalatot megosztanék veletek.
Az a véleményem hogy a növények a nyári hőségben, nem csak a vizhiánytól szenvednek ,hanm a talaj forróságától, is különösen káros ez a homokos talajon ,kipróbáltam nyáron egymás mellett lévő fákkal, az egyik fa tövéhez ültettem sekélyen gyökerező szőnyegszerüen terjedő növényt ami a fa tányérját gyorsan benőtte ,a másikat csupaszon hagytam ,a különbség óriási ,a föld hőmérséklete közötti külömség amikor a napon 40 fok volt a kis növények alatt a talaj 20- 25 fok
ez nagyon nagy előny a csupasz földdel szemben , ezért rá szoktam hogy mindig ültetek növényeket a fák alá az őszibarack szereti a bazsalikomot ,a gránátalma jólérzi magát a rozmaring közelébena ,földieper kipusztul ha káposzta van mellette
Még a nyári levélsárguláshoz:ha a taljban sok tápanyag van, és rá jön a nagy meleg az is okoz levél égést ,nem csak a tűző nap. Amit 20 foknál a növény simán elvisel annál a tápkoncentrációnál 30 fok fölött kiégetheti a növényt ,tehát vagy mulcsozni kell vagy kis növényekkel beültetni és úgy a locsolás is hatékonyabb ezt nyilván mindenki tudja, csk nem mindig gondol rá .
Kedves HOHO! A szilvával kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a férgesedéstől, sajnos, csak permetezéssel lehetne megvédeni, de annak is az a feltétele, hogy a beavatkozás megfelelő időpont(ok)ban és megfelelő szerrel történjék. Ha bio-gyümölcsöt akarsz, akkor el kell fogadni azokat az eredményeket, amilyenekről beszámoltál. Az egyes évjáratok között azonban hatalmas különbségek lehetnek. Bizonyos években permetezéssel is nehéz hibátlan gyümölcsöt produkálni, másokban pedig permetezés nélkül is sikerül egészen jó eredményt elérni.
Ha a jelenlegi időjárási helyzetben a hőmérőd pozitív értéket mutat, akár az ablakban is, akkor azt feltételezem, hogy nem pontos. A földön a magasabb ponton mért értéknél általában alacsonyabb hőmérsékletek vannak este, vagy éjszaka, azon oknak köszönhetően, ami az ún. inverzós jelenséget okozza.
Ha a fügéidet mindenképpen az udvarban (és nem valmilyen távolabbi hétvégi telken) akarod elültetni, akkor természetesen a fal közelsége nagyon jó hatású lehet.
Mindannyian kíváncsian várjuk a válaszodat arra a kérdésre, hogy hol és milyen domborzati és beépítettségi viszonyok jellemzik az udvarod fekvését.
Az eperfával kapcsolatban Ragusa már fölajánlotta segítségét, én nem rendelkezem ilyen csemetével és a környezetemben sincs tudomásom ilyenről.
Itt vannak a ma reggel 8 órai horvátországi hőmérsékletek. Különösen azoknak a figyelmébe ajánlom őket, akik netalán még mindig rabjai lennének egy olyan sztereotípiának, hogy egyre délebbre haladva, bármikor, bármilyen körülmények között magasabb hőmérsékletekkel kellene találkoznunk.
A negatív hőmérsékletek a szárazföldi területekről származnak, az előjellel el nem látott számokkal megjelenített pozitív hőmérsékletekhez tartozó helyek egytől-egyig az Adria partját képviselik, sőt még azok között is vannak negatív értékek (pl. Sibenik).
Általánosságban megállapítható, hogy a ma reggeli hőmérsékletek (a tengerpart kivételével) alacsonyabbak, mint Magyarország döntő részén, különösen északi, északkeleti felén, annak köszönhetően, hogy ott felhőzet, sőt havazás van, amíg a horvát térséget derült idő jellemzi.
Ezek ismeretében adja magát a kérdés: mitől lehetne Magyarországon "szubmediterrán" klímájú terület? Hacsak nem a dombokon tapasztalható inverziónak köszönhető körülményeket nevezzük annak.
DE TÉRSÉGTŐL FÜGGETLENÜL!
Vrijeme u Hrvatskoj 05.01.2009 u 08 h Smjer vjetra Temperatura
(hPa) Tendencija tlaka (hPa) Vrijeme Bilogora S -8 Bjelovar SE -11 Daruvar - -13 Dubrovnik NW 4 Gospić - -16 Gorice-Nova Gradika E -12 Gradite-upanja NE -12 Hvar NE 1 Karlovac SE -13 Knin SE -9 Komia N 5 Krapina NE -12 Krievci SW -11 Lastovo E 6 Malinska SE -2 Makarska NE 4 Mali Loinj NE 5 Ogulin - -14 Osijek SE -10 Parg-Čabar SW -8 Pazin - -10 Ploče NE -1 Rab NE 4 Rijeka N 1 Senj NE 2 Sisak E -10 Slavonski Brod NW -14 Sljeme - -5 Split NE 2 ibenik - -1 Varadin S -8
Az eperrol irtal, ez az ami felkeltette az erdeklodesemet. gyerekkorom ota az egyik szivem csucske az orias fehereper .
AKKOR!!! a Bekescsaba melleti JAMINAN ettem eloszor, ott ismertem meg . Es azota sok-sok ev telt el, harom eve Tatabanyan talaltam ra ismet . ---kozben hiaba kerestem , faiskolakban sem volt--
Na ott Tatabanyan a tulajdonos azt mondta , hogy a SARJ ami mellette no hozza az anya noveny tulajdonsagat.
Ott )) miutan jollaktam belole, kiastunk egy sarjat lesz ami lesz ....leszedtuk az also, leveleket a sarjat vizes rongyba csavarva hoztam el. Elultettem es EL !!! es mar tobb mint ketmeteres ))) izgalommal varom mi lesz belole . Ami mas mint a tobbi eperfan , ennek hatalmas levelei vannak , ...mint az anyjanak. Majd beszamolok ha erdekel. Enezest kerek a topikoloktol hogy MASROL meseltem ...)))) mint ami az erdeti tema .
nem szaladtam el :) olvasgattam a régebbi írásokat és sok érdekes dolgot tudtam meg. aztán olyan 150 hozzászólás után egy kicsit elfáradt a szemem.
szóval nekem csak ez a 2 db füge csemetém van, ami a topikba illik, ezen kívűl csak a szokásos fák: alma, körte, sok dió, egy kipusztulóban lévő sárgabarack, meg 6-8 db amolyan kis vad szilvafa és 2-3 vad ringló az madárringlónak is becézett, ja még egy cseresznye fa, ezt tavaly ültettem szóval még vagy 10 évmire lesz rajta egy vödör cseri, néhány málna, meg a szoksásos virágok nárcisz, tulipán, többnyira a fagyot tűrő fajták.
szóval ezekről a fákról növényekről nagyon nincs mit írnom a sok egzotikus növény mellett.
bár ha nem zavarok akkor kérdeznék a hagyományos katergóriából is. pl. a vad szilva fák (valószínűleg magról nőttek) szóval ezek apró kis szilvák mármint a multik alma méretű és ízetlen szilváihoz képest, de ennek legalább van zamata.
szóval tavaly meg tavaly előtt is a termésnek kb. 60-70 %-a az érés előtt lehullott félig kéken félig zölden, a maradékot megzabálták a kukacok meg a madarak és kb. 1 tányérnyi ehető szilvát tudtam leszedni az 5 fáról.
szóval hogyan tudnám a kukacokat elüldözni, valamint ezt a lehullást megszüntetni ? lehet a szárazság az oka ?
a másik amit szeretnék:
gyerekkoromban ahol laktunk ott volt egy kifejezetten kistermetű eperfa, ahogy így vissza emléxek kb. 3 méter magas lehetett a legmagasabb ága, nem azért kicsi mert fiatal volt hanem ez ilyen volt, még a törzse sem a barázdás mint a 10 méteres lila fajtának hanem viszonylag sima és világos színű volt. ezen olyan kisebb földieper nagyságú fehér színű eper termett, amikor megérett az ágak szinte roskadoztak annyi volt rajta és az olyan édes volt, hogy azóta sem ettem olyan édes gyümölcsöt.
szóval szeretnék egy ilyen fát. tud valaki ilyet ?
visszatérve a fügékhez. a házam előtt (délre néz) a fügéknek szerintem jó lenne, mert télen a házról visszaverődő napfény a füvön mindig a ház 3 szög alakjában nagyon hamar elolvasztja a havat. az ablakban kívülről mérve most pl. 0,9 fok van, a földön biztos több, de ott nincs hőmérőm.
szaguaro, Mediterránum Köszönöm a segítségeteket. Olyan boldog voltam ,EDDIG.Biztosak vagytok benne? (Örülnék egy kegyes hazugságnak.) Az én fámon nagyon ritkán állnak az ágak.A feltett képen talán jobban látni.Van mellette ,egy,azóta átültetett tuja.Eddig, a mellé ültetett Koreai Jegenyefenyőtől féltem. Borzalmas dolog,ha az eddig dédelgetett fát nekem kell az eutanáziába segíteni!Talán annyiból szerencsés a dolog,hogy közvetlenül a szomszéd kerítése mellett van.A háza,amúgy is árnyékol.A fáim mögött pedig a szomszéd hatalmas (talán nemsokára kivágásra ítélt) meggyfái vannak.
Ahhoz képest nagyon jól teljesített most is, akárcsak tavaly. (Természetesen kivéve a kivételes fagyzugokat, de az magától éretetődik. Bármely országrészben ugyanazt produkálnák az olyan felszíni alakulatok.)
Egészen addig, amíg mi, "laikusok" nem tudjuk felrázni azokat az intézményeket, amelyek eddigi mulasztásaik miatt súlyosan felelősségre vonhatók az elmaradottságunkért és mi nem szervezünk olyan civil mozgalmakat az ismeretek átadására, valamint a társadalom és a gazdaság szereplőinek aktivizálására, amelyek kihúzhatnak bennünket a mocsárból, megértetve mindenkivel, hogy csak és kizárólag magunkra számíthatunk.
Kedves HOHO! Remélem nem szaladsz el (tavaszig), és megnézed (a többiekkel együtt), amit még hozzá szeretnék fűzni, élve az elmúlt éjszaka hőmérsékletei bemutatásának lehetőségével és egy ilyen élő példán keresztül illusztrálni, hogyan is kell értelmezni a gyakorlatban mindazt, amit az inverzió leírásával megpróbáltam világossá tenni. Az elmúlt éjszaka elég tipikusnak tekinthető a magyarországi kritikus hidegek kialakulása feltételeinek bemutatására. Majdnem mindenhol derült ég, gyenge légmozgás, egyedül a Duna mentén vannak az éjszaka jelentős részében erősen felhős, vagy borult területek, így ott néhány állomás némi pozitív anomáliát mutat az eltérő feltételek miatt. (Baranya és Tolna keleti, Bács-Kiskun nyugati része, északabbra is jellemzően a Duna mentén, vagy akörül)
Jól érzékelhető, hogy a hideg nem válogat égtájak szerint, mivel a megelőző hidegelárasztás az egész medencében egységes.
További megkülönböztető tényezők: a Békés megyei és a Dráva-menti hótakaró (hólepel).
Tudni kell még hozzá, hogy az állomások telepítési helyének meghatározása mindig nélkülözött minden szakmai szempontot. Ezért az ilyen inverziós éjszakán ezek az értékek csak úgy értelmezhetők, ha tudjuk, hogy az illető állomás milyen típusú felszíni alakulaton, milyen viszonylagos magasságban és milyen terepen van.
Kiválasztottam néhány olyan szomszédos pozíciót, ahol a kontrasztok nagyok.
Északkeleten egy dombi és egy völgyi állomás értékei állnak egymás mellett "tűz és vízként".
Bács-Kiskunban a felhőzet által védett bajai állomás adata áll a közelében lévő jóval alacsonyabb érték mellett.
Baranyában a részben felhőtakarónak, részben az állomás kiemelt terepponti fekvésének köszönhetően áll a pogányi hőmérséklet éles kontrasztban a sellyei síkvidéki havas állomás dunántúli abszolút legalacsonyabbjával, a Dunántúl, sőt az ország legdélebbi(!) földrajzi pontjaként. Még érdekesebbé válik, ha hozzátesszük a tőle is délebbre fekvő horvátországi Daruvar -16 fokos minmumát. (Érdekes, hogy egy évvel ezelőtt a hivatalos mérőállomások közül a szintén horvátországi Eszék produkálta a "dunántúli" térség akkori negatív csúcsát -15-tel.)
A dél-zalai térség két patakparti, út- és vasúti töltés közti fagyzugállomásának adatai mellé tettem a szlovéniai Lendva folyóparti új állomásának adatát és hiteles és szabályosan telepített műszerrel általunk végzett mérések két adatát: az egyik Becsehely községből, ritkán beépített helyről, lakóháztól 50 m távolságból származik, a másik a csörnyeföldi szőlőhegyi területemtől, minden lehetséges hőszennyezéstől nagyon távol.
Talán nem is szükséges további kommentár az értelmezéshez, az inverzióról és az egyéb tényezőkről leírt ismeretek birtokában.
>Hát, nagy citromokat ne várj róla, mert ekkora pálhákkal ez biztos hogy narancs!
Szaquaro, neked malacod van.:) Megnéztem a narancsleveleket, tényleg olyanok, mint az én fácskám levelei. És megvan rá a remény, hogy 7, vagy 15 év múlva még
virágozni is fog. Mi ez a pár év, kivárom, ha a sors nem dönt másképp.
A ma délutáni 0 fok körüli hőmérsékletű "langymelegben" csináltam néhány reménységéletbentartó képet a hegyen s völgyön. Így "üvegen keresztül" nem is tűnik olyan zordnak ez a tél.
Ha egy hét múlva visszatérne az enyhébb idő és valamelyik szenzációhajhász sajtótermék el akarna ámítani Benneteket, mondjuk valamelyik sztereotípiafavorizált térség nyíló kankalinjaival, akkor helyénkezelés végett megmutatom itt a Muraszemenye faluban ma délután fényképezett primulákat. Ehhez már csak a környék omszos fagyzugállomásainak ma hajnali értékeit kell hozzánézni és mindjárt helyén értékelődik minden. A második képen egy, ugyanabban az udvarban fotózott "falmelléki" krizantém.
Hát, nagy citromokat ne várj róla, mert ekkora pálhákkal ez biztos hogy narancs!De ha ekkora igény van citromokra, nekiállok intenziven dugványozni, legalább nem kell egy fél szekér ágat elégetnem az évi metszés után.
Így fog kinézni 34 éves korában, ugyhogy még időben keress neki másik helyet. Kicsit hülyék a fényviszonyok, de a máretek látszanak. Ja és ez fel van nyírva!
