Ön nyert, ne tegye le, beszélgessen a hölggyel, nyereményt postán...stb
Kedves Kicsim!
Aztán az is lehet, hogy én alapvetően kényelmes vagyok, azért bízom meg a szerelőkben.
Érdekesen hangzik a fakitermelés szó; én az ipari méretű erdei vágásokra asszociálok róla. Jómagam pedig ehhez képest tényleg napi három ágat vágok le, és abban is elfáradok. Azok a fák, amikkel én foglalkozom valóban a kert végében állnak, és vagy magoncként kezdték, aztán 20 év múlva jönnek rá, hogy nem lehet kilátni tőle az ablakon. Az is gyakori, hogy elfelejtik észrevenni, hogy akkora odú keletkezett benne, hogy egy remete is beleköltözhetne, és aztán még a tetőre is rá akar dőlni. Aztán én ezekből a szörnyekből "varázsolok" faformájú fákat, vagy ha már menthetetlenek, akkor meg jól kiszedem őket.
Az igazi fakitermelést meg csak a katalógusokból ismerem, de azért érdekel, csak nem értek hozzá, nem ez a szakmám. És szívesen venném, ha megmutogatnád, hogy nálatok hogy csinálják ezt a való életben. Tényleg szívesen tanulnék. Megoldható szerinted?
Kedves Zöldlomb, jót röhögtem a sztorin; jelentkezem a láncélezésért: Marx :-) Tudom kicsim és Gépdoki, az elmérgesedést készséggel visszavonom. Én csak azt mondom, hogy ésszel és egy kis műszaki érzékkel kisebb területen és nem élethivatásszerűen űzött ipar esetén a - nevezzük nevén - gányolás életképes és használható megoldásokat szül. (ide kívűnkozik az othoni szomszéd, aki minden évben elhasznál tokkal vonóval egy-két-három használt elektromos láncfűrészt - se olaj, se láncprobléma - amit használtan vesz ezer forintért/talál a szeméttelepen és helyrepofoz. Állítom, hogy nem drága megoldás, de senkinek sem ajánlanám, sok okból - ő amúgy autróvillamosságis)
Asszem, hogy igazad lehet a mennyiség változóval kapcsolatban. Mi valóban nem vagyunk évi 1000 köbméter felettiek, sőt... Jómagam, még válogatós is vagyok, és csak a szép és jó kemény fát hozom magamnak haza a cserépkályhába, és ez meg főleg nincs annyi.
És akkor én most meg nem is vagyok favágó?
Ja, meg egy sztori jut eszembe, amit a konkurenciámtól (barát mellesleg) hallottam, és jó képzelőerővel egy kicsit rímel az itt gyűrűző (érdekes) vitáitokra. Na a sztori az, hogy egy barátomtól (azaz a rohadék konkurenciától) kértek árajánlatot egy igen rozoga akác lebontására, aminek néhány vízszintes ága jócskán benyúlt az igen rozoga palatető fölé. Az szaki adott egy 40000 Ft-os árajánlatot, amit a megrendelő igen sokallt. Az üzletből nem is lett semmi. Aztán az ember kérdezte, hogy hogyan mászna a szaki fel, és hogyan venné le az ágat. Eztán az ember a csalhatatlanok magabiztos felkészültségével felment a fájára a villanyfűrésszel, és ahogy volt, kikötve, ágastul, fűrészestül beesett a tetőn, a kolbászok közé. Nem ütötte meg magát nagyon, így másnap el is ment a tüzépre bontott paláért, meg lécért, és az egész 38.000-ból, egy nap alatt meg is volt. Pár hét múlva az ember az esti beázást is kijavította a fürdőszoba és a nappali felett.
A történet akkor jutott vissza a barátomhoz, amikor a másnap az általa letermelt tüzifát eladta a tüzépesnek és találkozott emberünkkel, aki a lécért ment, és újságolta, hogy még így is jobban járt, mintha kifizette volna a szakembert.
Azt hiszem, valahogy így működik a magyar agya: büszkeség és virtus és akut spórolási kényszer. Amúgy meg tanulmányaimból felsejlik egy ma már nem divatos német szerző megállapítása az osztálytársadalmakról. Szerinte az osztálytársadalmak annál fejlettebbek, minél magasabb szinten valósul meg a társadalomban a munkamegosztás.
Aki kitalálja, hogy ki ez a szerző, annak megélezem a láncát...vagy valami
Sok érdekes, és okos dolgot hallani újabban. Érdekes, mert a dolgok java része számomra teljesen új. Új dolog nekem a lánc szakadása, meg a fogak törése.
Igaz ugyan, hogy jómagam nem rendelkezem több tízéves tapasztalattal a motorfűrészelés terén, de azért már több ezer fával volt dolgom. Nekem még sohasem tört el egyetlen vágófog sem, maximum annyi esett meg, hogy a kigáncsolt fát a földön aprítva beleértem a talajba, betonba, akármibe. Ekkor bosszankodtam, ha magam csináltam, és anyáztam, ha a kollegám. Eztán letettük, és jól megéleztem egy sablonnal, addig, amíg a fogak lekerekedett részei majdhogynem kiegyenesedtek. Aztán azt megmértem (szem sacc technikával), majd a többi fogat is eldolgoztam addig. Ezalatt a kollegám elővette a tartalék gépet, és onnantól nagyobb odafigyeléssel aprított. Ugyanez a dolog szokott előfordulni a lombanyag elszállításakor is, amidőn az ágakat, gallyakat, vesszőket szálakra szedve egyirányban tesszük fel a pótkocsira, majd jól taposni kezdjük, aztán, ha homogénnek tűnik, akkor meg rajta állva, keresztirányba vágva tíz-húsz centinként csíkokat húzok. Ettől az anyag összeesik, és lehet rá újra pakolni. Na ezalatt lehet remekül hozzáérni a futó aljához, oldalához, és a fenti anyázási algoritmust újra indítani.
Meg szerintem azért is nem megy a láncszakításos dolog, mert én általában nem vagyok rest drótkefével, vagy fejszével egy-egy vágás előtt megpuceválni a kérget, hogy ne menjen bele a dzsuva a fűrészbe. Ja, mert azt nehezebb és macerásabb ganézni, mint a tervezett vágás előtt 5 másodpercet rászánni a kefélésre. Persze a kertekben nemigen lehet repeszeket találni, de szárítókötél feszítésére bevert, majd elfeledett szöget gyakrabban. Evvel azt csináljuk, hogy amikor valaki megtalálja, akár felmászás közben, akár máskor, azt jó rikító színnel (Neolux) megjelöli. Ha meg már benötte a fa, akkor újra az anyázási algoritmus.
(Ugyanezt a jelöléses technikát játsszuk el akkor, ha nagyon pontosan kell dönteni, és akkor én, a betoji bejelölöm a három vágás irányát előre, aztán biztosan nem mászik el a lap. És ez megy a fa tetején is, amikor esetleg nem látom azt, amit vágok.)
Az föl se merült bennem,hogy otthon saját modszeremmiel próbáljak meg szakadt láncot javítani vagy törött fogat cserélni.Csak az érdekelt,hogy ez tényleg hogy működik,mert nekem-mint látszik is-ez az első gépem és érdekelt,hogy tényleg szokták e javítani vagy csere.Mert nekem letörött két fog a láncomról és kíváncsi voltam,hogy mi van.Egyébként van másik láncom is.Miután tudom kicsim mondta,hogy igen ez javítható,fölkerekedtem és elmentem a legközelebbi szervízbe.Kicsereélték a két szemet és meg is éleztettem.Mindez került 700 forintomba.Tehát nekem nem ért volna annyit,hogy kókányoljak és esetleg valami bajom legyen.Az biztos,hogy nem fogok a láncjavításhoz szükséges célszerszámokat venni x ezer ft-ért.Mert ha ilyen(remélem)ritkán előfordul akkor kibirom azt a mondjuk700 ft ot amiért megcsinálják és az biztos.Az élézést meg azért kérdeztem,mert reszelőim és sablonom van.Gyakorlrtom hozzá nincs,de két lánccal is nem mehetek minden héten köszörültetni a lácot,ha ahhoz tartom magam,hogy minden tankolás után élezni kéne.
Viszont az is biztos,hogy aki tényleg nap mint nap dolgozik fűrésszel rákényszerül,hogy megtanuljon rendesen élezni,maga láncot javítani,mert munka közben nem hagyhat ott csapot papot,hogy elmenjen szakszervízbe másrészt,ha az ember maga meg tud csinálni valamit az biztos,hogy-bármennyire is olcsón csinálnak meg valamit szervízben-hosszabb távon sokkal olcsóbb.
A Te esetedben tökéletesen egyetértek veled, hisz már van egy géped - tehát az a célszerű, ha azzal megpróbálod megoldani a problémát, ami ezek szerint sikerült is.
Ha vásárolni kell gépet - mert még nincs - akkor viszont már kicsit más a helyzet. Figyelembe kell venni, hogy mekkora területen és formában használja valaki a gépet.
Kis területekre, hobby célra én is inkább a kisebb teljesítményű, olcsóbb gépeket javasolom, de semmiképpen nem a gyenge műszaki tartalommal rendelkezőket, hisz azok élettartama lényegesen kevesebb, mint egy jól megcsinált gépé. Sőt, előfordul, hogy a műszakilag gyenge konstrukció közel, vagy pont annyiba kerül, mint a jó!
Sok éves kertigépszerelői tapasztalatom szerint a gyenge konstrukciójú gépek rengeteg bosszúságot és kiadást okoznak a tulajdonosnak - igaz, hogy megvenni általában könnyebb, hisz valamivel olcsóbb. De az "olcsón venni" öröme hamar elmúlik, és marad a hosszantartó bosszúság.
A gazdaságosságot szvsz mindig hosszab távra érdemes kalkulálni. Ha valaki csak ritkán használ egy gépet, és akkor is csak kis területen, könnyű munkára, akkor valóban felesleges jó minőségű gépet venni, valószínűleg a gyenge is jó darabig ki fogja bírni. Ellenkező esetben viszont csakis a jó minőségű gép lehet a megoldás.
Boldog új évet mindenkinek!
Ha jól látom, kissé elmérgesedett egy vita, ami végül is a hozzáállásról szól. Szerintem mind a két félnek igaza van- egy kis adalékkal én is hozzájárulnék a dologhoz. 2000 óta művelem fél hektáros szőlőcském, benne kb 1500 m2 "gazterülettel". Mikor megvettem, az öreg gazda adott vele egy 1981-es, Tecumseh (ha jól írom) 3 LE motorral szerelt, olaj- és gyújtógyertya-cserén kívül mást meg nem ért fűnyírót, azzal, hogy nem sok van neki hátra. Én kissé megtisztogattam, porlasztót igazítottam és - salgó elemek segítségével - vagy 10 cm-rel megemeltem a drágát, tekintve, hogy a porta elhanyagolt volt, hullámos a korábbi szántásoktól, betonkemény vakondtúrásokkal, stb. A lényeg: gáncs nélkül toltam (illetve húztam) bele a derékig érő, disznóparéval, gyermekláncfűvel és növendék akácfákkal dúsított dzsindzsába - ha lefulladt, berántottam. A készség azóta is működik, a présház előtt ugyan kicsit kócosra nyírja a füvet, de lassan uralomra jutnak a fűfélék máshol is - ha így haladunk, kiszedhetem a salgó elemeket :-). Ha Gépdoki elveit követtem volna, akkor először is tereprendezni kellett volna, aztán venni egy remek fűnyírót - hisz a Tecumseh nem jó, meg motoros kaszát - meg egy utánfutót, ami hazahordom őket télire, hogy tavasszal is meglegyenek. Ha megrendelésre dolgoznék, a megélhetésem függne tőle, az más volna, de szerintem tényleg fölösleges nagyon sok pénzért megvenni kiváló és igényes dolgokat, majd értelemszerűen drága alkatrészt, olajat, stb. venni hozzá azoknak, akik ekkora területeket hozzám hasonlóan művelgetnek. Ezt csak azért írtam le, mert asszem, az ilyenek vannak többségben azok között, akik a topicot informálódás céljából látogatják. De Isten őrizzen, hogy támadjak/hergeljek/hengereljek, remélem, nem is tűnik annak, amit írtam.
vágószem - az a szem, amelyiken a vágóél található. A jobbos és balos vágószemek váltják egymást.
vezetőszem - amelyik a vezetőlemez hornyába illeszkedve megvezeti a láncot
összekötő szem - amelyik a vágószemet és a vezetőszemet köti össze. Az összekötőszem két részből áll:
1. patentszem, amelyikben a szegecsek találhatóak
2. heveder, amelyiken két forat található, és a patentszem szegecseinek befogadására hivatott. A szegecseket a hevederen fejezik el. A patentszem és a heveder fogja közre a vágószemet és a vezetőszemet.
A láncot a következő sorrendben szegecselik:
vezető - összekötő - vágó bal - összekötő - vezető - vágó jobb - ...
Az előző hozzászólásomat nem neked címeztem, ezért igazából nem is kellett volna válaszolnod rá! De ha már mégis...
Ha szakadt láncot javítassz, és a régi összekötőszemet kiütöd, akkor a szegecs anyagából is egy darabka leválik (általában kis karika formájában). Mivel így az összekötőszeg csapszege már rövidebb - azt tökéletesen nem tudod elfejezni, a szegecs feje kisebb, vékonyabb lesz, ezáltal gyengébb is.
Ha már láttál elszakadt láncot akkor azt is tudod, hogy általában nem a vágószem szakad el, hanem az összekötőszem - és ha figyelmesen olvastad a hozzászólásomat - én nem a vágószem cseréjéről, hanem a szakadt lánc javításáról írtam. Összekötőszemet pedig mindíg csak újat rakunk be éppen azért, hogy a szegecseket rendesen el lehessen fejezni. Ha megfelelő olajat használt a tulaj, akkor a használt és az új összekötőszem között olyan kicsi a különbség, hogy az a vágás szempontjából gyakorlatilag semmit sem jelent. Sokkal kisebb hibát okozhat, mint az agyonvert szegecsű használt összekötőszem.
Azt ne mondd, hogy te soha nem raktál össze használt láncot új patentszemmel, mert úgy sem hiszem el, és nem csak én nem!
Senki nem írt le olyant, hogy az erdőn balesetveszélyes lenne láncot javítani! Csak nem úgy, ahogy te leírtad! Normális kiütővel és normális fejezővel tökéletesen össze lehet szegecselni a láncot - és egyáltalán nem arról van szó, hogy minden áron újat kelljen venni! Ezt senki nem mondta, csak te hajtogatod állandóan.
Az viszont tény, hogy egy amatőr felhasználó, aki egy évben csak néhány alkalommal veszi elő a motorfűrészét, és netán elszakadt a lánca - Te bármennyire is ágálsz ellene - döntő többségük felkeresi a legközelebbi szakszervízt, és inkább kifizet egy-két száz forintot, hogy rendbe tegyék a gépét, vagy megjavítsák a láncát. Teszi ezt azért, mert jó kezekben akarja tudni a masináját.
Tételezzed fel, hogy minden ember el tudja dönteni, hogy miért fizet és miért nem. A pénztárcája mindenkinek a magánügye.
Attól, hogy Te nem hallottál bizonyos balesetekről, attól még lehetnek...
Jaj bocsánat, elfelejtettem, hogy "Te Mindent Tudsz Kicsim"!
Az a több ezer fejlesztő mérnök, akik a Stihl-nél és a többi motorfűrészgyárnál netán évtizedek óta dolgoznak, vagy az a több száz (vagy ezer?) szerelő, akik maqgyarországon és tőlönk keletre és nyugatra ezeket a kisgépeket ( és láncokat is) javítják nem a fotelben ülnek, hanem feltételezhetően értenek is ahhoz amit csinálnak, vagy leírnak - különben már nem dolgoznának ott.
Ezzel a témakörrel kapcsolatosan ez volt az utolsó hozzászólásom, és bármit is válaszolsz rá - én nem fogok. Hisz úgyis kiforgatod valamelyik szavamat, így ennek soha nem lenne vége, és úgy gondolom, hogy ez már itt senkit sem érdekel.
Azt kívánom, hogy soha ne kelljen bemenned egy szaküzletbe sem, nehogy valamelyik üzletnek pénzt kelljen kifizetned.
Egy fordításhoz okosságokat keresve jutottam erre a fórumra, meg tudná nekem mondani valaki szakértő, hogyan hívják magyarul a fűrészlánc részeit? A fogig eljutottam...:)
Ha teljesen kezdő vagy a fűrészláncélezés és javítás művészetében - azt tanácsolom, hogy inkább fordulj szakemberhez, mert nagyon el lehet reszelni a láncot, főleg akkor, ha azt mindenféle segédeszköz nélkül csinálod. Vígasztaljon az a tudat, hogy még profi favágok közül is sokan vannak, akik nem tudnak kellő pontossággal és szakértelemmel láncot reszelni.
Én a következőket javasolom:
A legtöbb szakkereskedő és szakszervíz fel van szerelkezve speciális láncköszörűgéppel. Ezzel a géppel lehet a legtökéletesebben megélezni a láncot, így garantáltan minden vágószem ugyanolyan szögben lesz élezve, és minden fog ugyanolyan hosszú lesz. Ha egy ilyen szervízbe elviszed a láncot, azt 2-300 Ft-ért megköszörülik. Ha vásárolsz egy tartalék láncot is, akkor már tényleg nagy biztonságban vagy.
Olyan esetekre, amikor muszály otthon élezni - ha van olyan ismerősöd, aki ért hozzá - bízzad rá. Ha nincs, akkor egy reszelősablon is jó szolgálatot tesz, hisz azzal legalább a leggyakoribb hibák elkerülhetők. Szabadkézből, egy szál reszelővel jól élezni csak igazán kevesen tudnak - még a profi favágók közül is.
Én semmiképpen nem javasolnám, hogy szakadt láncot otthon próbáljál meg megjavítani - főleg nem úgy, hogy a szegecs fejezését a kalapács sarkával végezzed! Ha ezt teszed, komoly balesetveszélynek teszed ki magad!
Használt, már kiütött szemmel láncot javítani szigorúan TILOS!
Tehát új patentszemmel szabad csak javítani, de ezt is csak az erre a célra gyártott kiütő és szegecselő készlettel, ami tartalmazza a lánc méretének megfelelő bakot, a kiütő szerszámot és a szegecselő szerszámot. Szerintem nem érdemes hobby felhasználónak erre költenie, hisz a szaküzletekben a láncot szakszerűen meg is tudják javítani.
Íme, egy kép a mai munkánról, aminek a mottója a három ág naponta. A teljesítmény reggel fél kilenctől hatig szumma 9 ág - légvezeték, kerítés, házfal, stb sértetlen. Most már elő az áhitatspray-vel: psz-psz - Jó pihenést mindenki másnak is.
Még kezdő vagyok a láncfűrészelés témában.Igazából a fűrészemet csak otthoni tűzifa aprításra használom.(Stihl MS 170)A kérdésem/kérésem az lenne,hogy egy kicsit világosítsatok fel a láncélezésről.Mert elhangzott itt,hogy kell sablon nem kell.Hogy érdemes hozzákezdeni?Főleg,hogy abszolút nincs tapasztalatom.Egyáltalán milyen időközönként?Mert a gépkönyv szerint minden tankoláskor egy keveset.Egyáltalán mi a a kevés?Egy reszelőtolás foganként?
"Asszem" kezd egy kicsit ahhoz hasonlítani a diskurzus, amit általában az ELTE Btk töri/szociológia szakos hallgatói által látogatott kocsmák csendes zugaiban lehet hallani. Van már szó a tőke és a munka antagonisztikus ellentétjéről, túltermelési válságról, értéktöbbletről, fogyasztói dömpingről. Lehet, hogy a vitát kibővíthetnétek a két héttel ezelőtti parsztvakítási népszavazásról alkotott véleményetekkel.
Én a magam részéről örülök annak, hogy elmondta a kupec is, meg a szaki is tapasztalatát, véleményét. Ez jó. Remélem, hogy a többi olvasó is leszűri magában a magának való tapasztalatot, mint ahogy azt a felnőttek meg szokták tudni tenni.
Javaslom, hogy se G.D, se T.K. ne szívja mellre, mert tudjátok, hogy infarktushoz vezethet a stressz. Tényleg köszönö mindkettőtöknek, hogy felvállalta a MEGMONDÓEMBER szerepet, és a többiek meg azt tesznek a meggyőződéseitekkel, amit jónak látnak. Ha olcsó olajat tesz a gépbe, akkor vesz majd új láncot meg lapot a bótban, ha meg drágát, akkor meg arra költi a pénzét. -A tőkének mindegy, mind a kettő áru...
Északeurópában - immár hetek óta - egy teljesen új kisgépfajta uralja a kerti gép piacot. Kisértetiesen hasonlít a már több száz éve ismert, és elismert berendezéshez: a zabhegyezőhöz azzal különbséggel, hogy az új gép nem a zabot, inkább a karácsonyfát igyekszik egyik végén kezelhető formában elvékonyítani.
Bizonyára sok honfitársam osztja velem ama véleményemet, hogy a
karácsonyfa az Ö tartójába helyezése nem sorolható a legkönnyebb megoldandó műszaki feladatok közé. Annál is inkább nem, hisz az utóbbi évek karácsonyfái - a tudományosan is megalapozott vélemények által is alátámaszthatóan - egyre vastagabb tőátmérővel rendelkeznek. Eme gigantikus méretek láttán többünkben az emberiséget meghazudtoló ösztönös kreativitást is próbára tevő megoldási algoritmusok fogannak meg, és mindez egy cél érdekében: törvényt alkotni arra, hogy a karácsonyfák tőátmérőjét igyekezzünk a karácsonyfatartók befogadóméretéhez igazítani.
Heurékaaaaaaaa! Méirt nem lehet a karácsonyfákat egyből a tartójával együtt értékesíteni? Tudom. Maximalista vagyok. Pedig több száz éve - minden évben - hímnemű honfitársaim milliói küzdenek meg évről-évre ezzel a férfiasságukat megkérdőjelező próbatétellel.
De ennek mától vége! Itt a karácsonyfahegyező kézi készülék! Csak egy mozdulat, és az előre beállított tartómérethez igazodóan karácsonyfánk renmdelkezésre áll!...
... Igen drágám! Már kelek! Tudod milyen jót álmodtam?
Ha ma is csinálnád, és nem csak néznéd, valószínűleg más lenne a véleményed, mint ahogy nagyon sok profi favágó ma már csak mosolyog azokon, amit az imént leírtál.
Az előbbi hozzászólásod inkább hasonlít egy 20 évvel ezelőtti favágó véleményéhez, mint a miakéhoz. Lehet, hogy Te 20 éve nem vagy favágó, és csak nosztalgiából beszélsz?
Egy dolgot viszont ne felejtsél el: ezt a topicot nagyon sokan olvassák olyanok, akik nem pontosan tudják, hogy mi itt most pontosan miről is beszélünk, hisz egyszerűen jóhiszemű motorfűrész-tulajdonosok, akik soha nem fognak köbméterekben gondolkodni, amikor leveszik a polcról a mortorfűrészt.
Én tiszteletben tartom a Te véleményedet is, mint ahogy másokét is.JHa ilyen erősen kereskedőellenes vagy, én csak azt javasolom neked, hogy legyél Te is kereskedő, hisz annyira értessz a témához, hogy biztos nagyon sokan el fogják hinni neked, amit mondassz. De előtte gondoldd végig! Azok a kereskedők, akiket itt szapulsz - ha annyira hülyék lennének - szerinted ma is kereskedők lennének?
A legjobb bíró a piac! Vagy gibicnek semmi sem drága?
Bocsika, ha kissé kemény voltam, de nem tudom preferálni, amikor valaki olyan dolgokkal kapcsolatosan kritizálódik - és mások véleményét igyekszik megváltoztatni - amihez csupám egyoldalú ismeretanyaggal rendelkezik, és ez az ismeretanyag lehet, hogy több évtizeddel korábbi tapasztalatokra hagyatkozik. Vegyed tudomásul, hogy a szakma attól még tovább fejlődik, hogy Te nem műveled!
hmm akkus fűnyíró - biztos van ennél jobb, de alaposan feladtad a leckét:) 7végén utánagondolok, hogy mivel nevezhetnék be a versenybe.
On: Vannak hosszában félbevágott kb 20-25 cm átmérőjű akácfa rönkjeim, amit szeretnék feldarabolni. Télen lehet? Mármint arra gondolok, hogy a fagyott fa nem árt a láncfűrésznek?
Azt hiszem, hogy a homlokomra kell csapjak, és azt kell mondjam, hogy"Na, tessék!". Ez és így az ütő soft oldala - nem annyira érzékeny vs. fölösleges olajmáguskodás.
Abban igazad van, hogy sok fölösleges sz*art, dúldimenzionált okosságot és bóvlit lehet a boltban szerezni. És ezek vagy profánul az áruknál fogva, vagy éppen használhatatlanságuk okán drágák.
Ha most a sztálinista történelem hamisításra hajaznék, akkor azt mondanám, hogy nekem semmi ilyen lim-lomom nincs. Aztán halálom után a kutatók vagy tussolnák, vagy nagy dobra vernék a spájzom mélyéről előkerülő dolgokat. Persze nekem is van gyári sablonom, meg mélységhatárolóm, csakúgy, mint műanyag döntőékem, kicsi és nagy törőrudam, stb. Szemből nyelezett fejszém nincs.
A sablonról sokáig meg voltam győződve, hogy fölösleges, és az én jó szemem, és biztos kezem meg tudja élezni a láncot. Meg is tudtam, aztán lett egy sablonom, amivel kétszer annyi ideig tartott. Most kb fele annyi ideig tart, és pontos, és erőlködés nélkül megy, még oda sem kell figyelni rá. Kicsi, műanyag "zsebékeim" is vannak, igaz, hogy nagyon ritkán használom, talán egy kezem is elég arra, hogy megszámoljam, hogy hányszor használtam. Akkor viszont nagyon kellett. Persze nem arra használtam amire a katalógusban és a mellékelt képes használati utasításban (!) olvashattam/nézhettem.
Azonban a munkát egy másik szemszögből is kell nekem néznem. Azt a munkát, amit én végzek, azt nem erdők mélyén végzem, távol a kíváncsi tekintetektől, hanem gyakran aggódó lakók, hivatásszerűen kötözködő közös képviselők, karbantartók, "tömbbizalmik" szúrós tekintetének kereszttüzében. Előfordult, hogy egy fa visszabontását a közös képviselő az aktuálisan legközelebbi ablakból folyamatosan videókamerával vette emeletről emeletre, hogy dokumentálja, és letagadhatatlanná tegye azt, hogy összekarcolódik a frissen kőporozott és festett fal. Ő fölöslegesen dolgozott, én pedig jól. Ebben a légkörben jó üzleti üzenet lehet, profizmust sugallhat az, ha egy potenciális lap-szorulás esetén előkapom a megfelelő éket, és nem a segédmunkást kérem meg arra, hogy a lenti géppel és a letermelt anyagból gyártson valami támasztó éket, ráadásul pont nem olyat, hanem kisebbet. Azóta a "tömbbizalmi" több helyre ajánlott be, és náluk is többször voltunk már más kisebb nagyobb faápolási munkára. Befektetés, üzenet, megtérülés. Ez persze nem a munka mozdulatmélységig történő elemzése, hanem a megélhetési stratégia a piacon. És a segédmunkás tudott volna faragni egy olyan támasztóéket...
Kinek van még ilyen tapasztalata? Ki tudja felmutatni a spájzában a leghaszontalanabb eszközt? Nem szedünk össze egy adag bűnjelet balekságunkról?
Anyukámnak vettem egyszer egy akkus kézi fűnyírót a lakótelepi erkélyre...
Ezek szerint lehet tanulság az, hogy ha olcsó gépet veszünk, akkor vigyázzunk rá jobban? Meg magunkra is?
Amúgy meg közeleg a kellemes ünnepeket formula vészes aktualitása. Jómagam január elejéig elvonulok az erdélyi Bihar hegységbe január elejéig, ha valkinek szüksége lenne, akkor favágó-fabontó kapacitás januárban még leköthető, különben ellustulunk...
Ha a motorfűrészekkel, kertigépekkel kapcsolatosan vannak kérdések, amik foglalkoztatnak, vagy egyszerűen a tapasztalataidat megosztanád velünk, bátran írjál.
Nem baj, ha a kérdés vagy vélemény nem lesz teljesen szakszerű. A lényeg, hogy vetődjenek fel azok a problémák, amelyek megbeszélése előbbre viheti a dolgot.
Az olajjal kapcsolatos hitetlenek később amúgy is rájönnek, ha hisznek nekünk most, ha nem.
A berántóegységnél leírtak valóban így vannak - azzal a kiegészítéssel, hogy minden egyes típust ilyenkor nem lehet felsorolni, meg amúgy sem az a lényeg. Most már valóban több gyártó is a modernebb profi gépeknél a jobb megoldást alkalmazzák. A hobby gépeknél viszont állnak a leírtak. Szinte minden gyártó az olcsóbbat használja - a STIHL kivételével.
Ha jól értem a berántószemináriumot, akkor azt hiszem ki kell egészítselek avval, hogy a profi Husqvarna gépek is a kímélő módon épültek, sőt, ha jól emlékszem, akkor a H350-es is már ilyen.
