Hogy is voltunk evvel a fogtöréssel? Az van, hogy minap kigáncsoltunk egy több, mint egy méteres Populus Nigra torzót, és a vadi új láncon első körben valami szögön 3 vágó szem eltört. Első nap. Szép, mi?
Nos, szeretném megkérdezni, hogy ki az a hozzáértő szerelő, aki jól ki tudja cserélni a fiókjában marékszámra található pótszemekből a törötteket? Vagy nem érdemes? A gép 372xp, Husqvarna, a lánc asszem 3/8-os, és szokásomtól eltérően nem a gyári, hanem Oregon (nem én vettem).
Tényleg? Van különbség a láncok minősége között? Szabad-e dobról összetűzött láncot venni?
A mélységhatároló állítja be a vágófog fogásmélységét. (általában 0,65 mm) Ha nem lenne, akkor a lánc úgy beleharapna a fába, hogy az egyből le is fulladna. Ahogy a lánc kopik (utána reszeled) a mélységhatárolót is ellenőrízni és utánállítani kell!
Úgy igaz, ahogy mondod. Szó sincs arról, hogy a motorfék hatására türne el a főtengely. Ha így lenne, akkor évente több száz, vagy több ezer főtengelyt kellene cserélni. No dehát mindenki tudja, hogy ez nem így van. Még gyenge minőségű, gagyi fűrészeknél sem, nem hogy márkásabb gépeken, amit a profi favágók használnak!
Jól néznénk ki!
Az szerintem is egy kicsit túllzás,hogy motorfék hatására eltörjön egy főtengely.Mert mi lenne,ha meghibásodna a gyújtás és azért álna le a motor,vagy megszorulna a lánc?Minden alkalommal főtengely csere is?:)
A motorfűrészek azért ennyire nincsenek tudatosan kihegyezve, hogy motorfék hatására a főtengely eltörjön. Valóban fordultak (és még ma is) fodulnak elő főtengely törések, főleg néhány nehéz profifűrésznél, de az nem direkt volt, hanem konstrukciós hiba miatt, amit a gyártó szó nélkül ki is cserél.
Ahogy az előző hozzászólásomban is írtam én magam sem értek egyet a gázfröccsel.
Köszönöm, hogy megemlítetted a magas fordulaton való leállítás gyújtóberendezésre gyakorolt hatását. Így igaz! Rendkívül káros a moror magas fordulatán a gyújtást elvenni, főleg az veszélyes, amikor a gyújtófeszültséget szakítjuk meg. A tirisztoros gyujtás szekunder körét ha magas fordulatszámon szakítjuk meg, az a gyújtóberendezés tönkre menetelét is okozhatja. Ennek tipikus esete, amikor a gyartyapipát kapják le, és így állítják le a motort.
A "stopkapcsoló" nem a "termelt áramot" zárja rövidre - hisz az is a szekunder körben képződik - hanem a primer kört testeli le, és ezáltal a szekunder körben nem termelődik áram, és nem mérhető feszültség sem. Ez azért lényegesen biztonságosabb és egyszerűbb, mert amíg a szekunderkörben 25-35 000 Volt feszülség van, addig a primerkörben csak néhány, vagy néhány tíz volt mérhető csak. Így szikrázás nélkül is kapcsolható, és lényegesen egyszerűbb szigetelni is.
A benzin karburátorból való kihajtását kifejezetten csak hosszabb idejű leállás előtt kell elvégezni, pl. téliesítés. A hosszabb idő kb. 1/2 évet, vagy annál többet jelent. Nem csak a gumi alkatrészek miatt jó ez, hanem azért is, mert a hosszabb leállás esetén a benzin "megöregszik", veszít az oktánszámából és egy kevés parafinszerű anyag is kicsapódik, ami a karburátor szűk furatait akár el is tömítheti - így a gép újraindítása nehézségekbe ütközik. Főleg fűnyírók, kapálógépek és permetező gépek tavaszi indításánál jellemző ez a hiba. A kora tavasszal a szervízbe hozott gépek mintegy 20-25%-a emiatt nem indul el. Karburátorrtisztítás, üzemanyagrendszertisztítás, üzemanyagcsere... és már megy is a masina!
Ha a fenti szabályt betartod, akkor ezektől a kellemetlenségektől megmenekülhetsz! Ez egyébként nem csak a kétütemű motorokra igaz!
Néhány hetes, leállásnál ezt nem kell megtteni.
A kétütemű morok leállítás előtti felpörgetése teljesen indokolatlan. Ha nem adsz gázfröccsöt, akkor sem fog rozsdásodni a motor belűlröl legfeljebb akkor, ha vizes volt a benzin. Akkor fröccs ide, fröccs oda, a víz dolgozik, de csak hosszabb leállás esetén. Ha a motort használod, rozsdásodás nem következik be.
Régebbi motoroknál szokták (megszokásból) a leállítás előtti gázfröccsöt adni azért, hogy legközelebb könnyebben induljon. A mai korszerű motorok legtöbbje már olyan hidegindító (szivató) rendszerrel van ellátva, ami szükségtelenné teszi a gázfröccsöt. esetenként káros is lehet, hisz a motor az erős gázferöccs hatására túlszívhatja magát, és ezért indulhat nehezebben.
Én azt hallottam,hogy -igez ez nem konkrétan motorfűrészre vonatkozik-kétütemű motorokat,ha hosszabb időre leállítod(mondjuk azért nem fél évre,hanem mondjuk 2 hétre) akkor úgy célszerű megtenni,hogy adsz egy gázfröccsöt aztán elveszed a gyújtást és az így kifutó motor a beszívott keverékben lévő olaj hatására nem fog rozsdásodni.Jó igaz ez nem a karbi gumialkatrészeiről szól.De,ha a tankot kiürítve kipörgetem a maradék benzint akkor az föleg az először benzinben szegényedő keverék hatására még magasabb fordulatra fut fel és végül benzin(ezáltal olaj)nélkül fog kifutni.Ez nem árt?
Az ólommentes benzinek sajnos nagyon agresszíven viselkednek a gumialkatrészekkel szemben, ezért ha huzamosabb ideig nem használjuk kerti gépünket (téliesítés), a tankból öntsük ki a benzint, és a motort elindítva járassuk ki azt még a karburátorból is.
A másik megoldás, ha olyan üzemanyagadalékot keverünk a benzinhez, ami frissen tartja azt. Vannak adalékok, amelyek a gumi alkatrészeket frissen tartják, gátolják azok öregedését.
_________________
Üdv. gépdoki
A húr nem pattant el, bár meg kell vallanom, hogy veled vitázni - sok türelemre van szükség.
Más véleményt mondani, és más törekedni arra, hogy mások véleményét megváltoztassad. Ehhez már felelősségtudat is kell.
No, de hagyjuk, hisz ennek a topicnak közel sem ez a témaköre. Én a jövőben igyekszem szigorúan tartani magam a Kerti gépekkkel kapcsolatos kérdésekhez, kérlek Te is tegyed ezt, ha ebben a topicban szólsz hozzá.
Békepipa meggyújtva, én már szívtam bebőle egy slukkot... most Te jössz.
Véleményem szerint egy képzet fakitermelő kiválóan érthet a fa kitermeléséhez, ahogy az erdész az erdőhöz, a szerelő a gépek szereléséhez, stb.
Minden szakmának meg vannak a kiválóságai és a szakbarbárjai is. Valóban, biztosan vannak nagyon rossz boltosok, akik csak lenyúlni akarnak, mint ahogy vannak kutyaütő favágók, és erdészek is, akik komoly károkat képesek az erdőn okozni. De ezek a szakbarbárok előbb-utóbb eltűnnek, hisz nem lesz rájuk szükség. A piac minden ilyen gondot megold.
Ha a hozzászólásodban az én szakmai képzettségemre céloztál, akkor nagyon mellé fogtál Kicsim! Ugyanis a mezőgazdasági gépész és autógépész diplomám mellett 16 éve foglalkozom kerti és erdészeti kisgépek szerelésével, kollégáimmal együtt évente kb 4000 kisgépet javítunk, köztük mitegy 800 db motorfűrészt. Ezek után - ha megkérhetlek - ne nevezzél "varrógépszerelőből lett boltosnak", mert valószínűleg a motorfűrészhez jobban értek, és nem csak kívülről.
Ha kérhetlek tartózkodjál attól, hogy egész szakmákat minősítsél, és sértsél meg csupán azért, mert Te úgy gondolod, hogy mindenhez hozzá tudsz szólni. Ne feledd: az még nem jogosít fel a minősítésre, mert valamit értessz hozzá. Valamit érteni hozzá, és érteni hozzá az két különböző dolog. Attól, hogy valaki autót vezet még nem biztos, hogy autót szerelni is tud, de eszébe sem jut az autószerelőket pancsernek titulálni. És ez szinte minden szakmára elmondható.
De szívesen hallgatnék eszmefuttatást Tőled a magyarországi erdőgazdálkodás helyzetéről - ehhez bizonyára nagyon jól értessz, és valószínűleg nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel tudnál beszélni róla. Egy szó, mint száz: mindenki maradjon meg a kaptafájánál, és minősítő véleményt csak akkor mondjon, ha a témához nagyon ért.
Ön nyert, ne tegye le, beszélgessen a hölggyel, nyereményt postán...stb
Kedves Kicsim!
Aztán az is lehet, hogy én alapvetően kényelmes vagyok, azért bízom meg a szerelőkben.
Érdekesen hangzik a fakitermelés szó; én az ipari méretű erdei vágásokra asszociálok róla. Jómagam pedig ehhez képest tényleg napi három ágat vágok le, és abban is elfáradok. Azok a fák, amikkel én foglalkozom valóban a kert végében állnak, és vagy magoncként kezdték, aztán 20 év múlva jönnek rá, hogy nem lehet kilátni tőle az ablakon. Az is gyakori, hogy elfelejtik észrevenni, hogy akkora odú keletkezett benne, hogy egy remete is beleköltözhetne, és aztán még a tetőre is rá akar dőlni. Aztán én ezekből a szörnyekből "varázsolok" faformájú fákat, vagy ha már menthetetlenek, akkor meg jól kiszedem őket.
Az igazi fakitermelést meg csak a katalógusokból ismerem, de azért érdekel, csak nem értek hozzá, nem ez a szakmám. És szívesen venném, ha megmutogatnád, hogy nálatok hogy csinálják ezt a való életben. Tényleg szívesen tanulnék. Megoldható szerinted?
Kedves Zöldlomb, jót röhögtem a sztorin; jelentkezem a láncélezésért: Marx :-) Tudom kicsim és Gépdoki, az elmérgesedést készséggel visszavonom. Én csak azt mondom, hogy ésszel és egy kis műszaki érzékkel kisebb területen és nem élethivatásszerűen űzött ipar esetén a - nevezzük nevén - gányolás életképes és használható megoldásokat szül. (ide kívűnkozik az othoni szomszéd, aki minden évben elhasznál tokkal vonóval egy-két-három használt elektromos láncfűrészt - se olaj, se láncprobléma - amit használtan vesz ezer forintért/talál a szeméttelepen és helyrepofoz. Állítom, hogy nem drága megoldás, de senkinek sem ajánlanám, sok okból - ő amúgy autróvillamosságis)
Asszem, hogy igazad lehet a mennyiség változóval kapcsolatban. Mi valóban nem vagyunk évi 1000 köbméter felettiek, sőt... Jómagam, még válogatós is vagyok, és csak a szép és jó kemény fát hozom magamnak haza a cserépkályhába, és ez meg főleg nincs annyi.
És akkor én most meg nem is vagyok favágó?
Ja, meg egy sztori jut eszembe, amit a konkurenciámtól (barát mellesleg) hallottam, és jó képzelőerővel egy kicsit rímel az itt gyűrűző (érdekes) vitáitokra. Na a sztori az, hogy egy barátomtól (azaz a rohadék konkurenciától) kértek árajánlatot egy igen rozoga akác lebontására, aminek néhány vízszintes ága jócskán benyúlt az igen rozoga palatető fölé. Az szaki adott egy 40000 Ft-os árajánlatot, amit a megrendelő igen sokallt. Az üzletből nem is lett semmi. Aztán az ember kérdezte, hogy hogyan mászna a szaki fel, és hogyan venné le az ágat. Eztán az ember a csalhatatlanok magabiztos felkészültségével felment a fájára a villanyfűrésszel, és ahogy volt, kikötve, ágastul, fűrészestül beesett a tetőn, a kolbászok közé. Nem ütötte meg magát nagyon, így másnap el is ment a tüzépre bontott paláért, meg lécért, és az egész 38.000-ból, egy nap alatt meg is volt. Pár hét múlva az ember az esti beázást is kijavította a fürdőszoba és a nappali felett.
A történet akkor jutott vissza a barátomhoz, amikor a másnap az általa letermelt tüzifát eladta a tüzépesnek és találkozott emberünkkel, aki a lécért ment, és újságolta, hogy még így is jobban járt, mintha kifizette volna a szakembert.
Azt hiszem, valahogy így működik a magyar agya: büszkeség és virtus és akut spórolási kényszer. Amúgy meg tanulmányaimból felsejlik egy ma már nem divatos német szerző megállapítása az osztálytársadalmakról. Szerinte az osztálytársadalmak annál fejlettebbek, minél magasabb szinten valósul meg a társadalomban a munkamegosztás.
Aki kitalálja, hogy ki ez a szerző, annak megélezem a láncát...vagy valami
Sok érdekes, és okos dolgot hallani újabban. Érdekes, mert a dolgok java része számomra teljesen új. Új dolog nekem a lánc szakadása, meg a fogak törése.
Igaz ugyan, hogy jómagam nem rendelkezem több tízéves tapasztalattal a motorfűrészelés terén, de azért már több ezer fával volt dolgom. Nekem még sohasem tört el egyetlen vágófog sem, maximum annyi esett meg, hogy a kigáncsolt fát a földön aprítva beleértem a talajba, betonba, akármibe. Ekkor bosszankodtam, ha magam csináltam, és anyáztam, ha a kollegám. Eztán letettük, és jól megéleztem egy sablonnal, addig, amíg a fogak lekerekedett részei majdhogynem kiegyenesedtek. Aztán azt megmértem (szem sacc technikával), majd a többi fogat is eldolgoztam addig. Ezalatt a kollegám elővette a tartalék gépet, és onnantól nagyobb odafigyeléssel aprított. Ugyanez a dolog szokott előfordulni a lombanyag elszállításakor is, amidőn az ágakat, gallyakat, vesszőket szálakra szedve egyirányban tesszük fel a pótkocsira, majd jól taposni kezdjük, aztán, ha homogénnek tűnik, akkor meg rajta állva, keresztirányba vágva tíz-húsz centinként csíkokat húzok. Ettől az anyag összeesik, és lehet rá újra pakolni. Na ezalatt lehet remekül hozzáérni a futó aljához, oldalához, és a fenti anyázási algoritmust újra indítani.
Meg szerintem azért is nem megy a láncszakításos dolog, mert én általában nem vagyok rest drótkefével, vagy fejszével egy-egy vágás előtt megpuceválni a kérget, hogy ne menjen bele a dzsuva a fűrészbe. Ja, mert azt nehezebb és macerásabb ganézni, mint a tervezett vágás előtt 5 másodpercet rászánni a kefélésre. Persze a kertekben nemigen lehet repeszeket találni, de szárítókötél feszítésére bevert, majd elfeledett szöget gyakrabban. Evvel azt csináljuk, hogy amikor valaki megtalálja, akár felmászás közben, akár máskor, azt jó rikító színnel (Neolux) megjelöli. Ha meg már benötte a fa, akkor újra az anyázási algoritmus.
(Ugyanezt a jelöléses technikát játsszuk el akkor, ha nagyon pontosan kell dönteni, és akkor én, a betoji bejelölöm a három vágás irányát előre, aztán biztosan nem mászik el a lap. És ez megy a fa tetején is, amikor esetleg nem látom azt, amit vágok.)
Az föl se merült bennem,hogy otthon saját modszeremmiel próbáljak meg szakadt láncot javítani vagy törött fogat cserélni.Csak az érdekelt,hogy ez tényleg hogy működik,mert nekem-mint látszik is-ez az első gépem és érdekelt,hogy tényleg szokták e javítani vagy csere.Mert nekem letörött két fog a láncomról és kíváncsi voltam,hogy mi van.Egyébként van másik láncom is.Miután tudom kicsim mondta,hogy igen ez javítható,fölkerekedtem és elmentem a legközelebbi szervízbe.Kicsereélték a két szemet és meg is éleztettem.Mindez került 700 forintomba.Tehát nekem nem ért volna annyit,hogy kókányoljak és esetleg valami bajom legyen.Az biztos,hogy nem fogok a láncjavításhoz szükséges célszerszámokat venni x ezer ft-ért.Mert ha ilyen(remélem)ritkán előfordul akkor kibirom azt a mondjuk700 ft ot amiért megcsinálják és az biztos.Az élézést meg azért kérdeztem,mert reszelőim és sablonom van.Gyakorlrtom hozzá nincs,de két lánccal is nem mehetek minden héten köszörültetni a lácot,ha ahhoz tartom magam,hogy minden tankolás után élezni kéne.
Viszont az is biztos,hogy aki tényleg nap mint nap dolgozik fűrésszel rákényszerül,hogy megtanuljon rendesen élezni,maga láncot javítani,mert munka közben nem hagyhat ott csapot papot,hogy elmenjen szakszervízbe másrészt,ha az ember maga meg tud csinálni valamit az biztos,hogy-bármennyire is olcsón csinálnak meg valamit szervízben-hosszabb távon sokkal olcsóbb.
A Te esetedben tökéletesen egyetértek veled, hisz már van egy géped - tehát az a célszerű, ha azzal megpróbálod megoldani a problémát, ami ezek szerint sikerült is.
Ha vásárolni kell gépet - mert még nincs - akkor viszont már kicsit más a helyzet. Figyelembe kell venni, hogy mekkora területen és formában használja valaki a gépet.
Kis területekre, hobby célra én is inkább a kisebb teljesítményű, olcsóbb gépeket javasolom, de semmiképpen nem a gyenge műszaki tartalommal rendelkezőket, hisz azok élettartama lényegesen kevesebb, mint egy jól megcsinált gépé. Sőt, előfordul, hogy a műszakilag gyenge konstrukció közel, vagy pont annyiba kerül, mint a jó!
Sok éves kertigépszerelői tapasztalatom szerint a gyenge konstrukciójú gépek rengeteg bosszúságot és kiadást okoznak a tulajdonosnak - igaz, hogy megvenni általában könnyebb, hisz valamivel olcsóbb. De az "olcsón venni" öröme hamar elmúlik, és marad a hosszantartó bosszúság.
A gazdaságosságot szvsz mindig hosszab távra érdemes kalkulálni. Ha valaki csak ritkán használ egy gépet, és akkor is csak kis területen, könnyű munkára, akkor valóban felesleges jó minőségű gépet venni, valószínűleg a gyenge is jó darabig ki fogja bírni. Ellenkező esetben viszont csakis a jó minőségű gép lehet a megoldás.
Boldog új évet mindenkinek!
Ha jól látom, kissé elmérgesedett egy vita, ami végül is a hozzáállásról szól. Szerintem mind a két félnek igaza van- egy kis adalékkal én is hozzájárulnék a dologhoz. 2000 óta művelem fél hektáros szőlőcském, benne kb 1500 m2 "gazterülettel". Mikor megvettem, az öreg gazda adott vele egy 1981-es, Tecumseh (ha jól írom) 3 LE motorral szerelt, olaj- és gyújtógyertya-cserén kívül mást meg nem ért fűnyírót, azzal, hogy nem sok van neki hátra. Én kissé megtisztogattam, porlasztót igazítottam és - salgó elemek segítségével - vagy 10 cm-rel megemeltem a drágát, tekintve, hogy a porta elhanyagolt volt, hullámos a korábbi szántásoktól, betonkemény vakondtúrásokkal, stb. A lényeg: gáncs nélkül toltam (illetve húztam) bele a derékig érő, disznóparéval, gyermekláncfűvel és növendék akácfákkal dúsított dzsindzsába - ha lefulladt, berántottam. A készség azóta is működik, a présház előtt ugyan kicsit kócosra nyírja a füvet, de lassan uralomra jutnak a fűfélék máshol is - ha így haladunk, kiszedhetem a salgó elemeket :-). Ha Gépdoki elveit követtem volna, akkor először is tereprendezni kellett volna, aztán venni egy remek fűnyírót - hisz a Tecumseh nem jó, meg motoros kaszát - meg egy utánfutót, ami hazahordom őket télire, hogy tavasszal is meglegyenek. Ha megrendelésre dolgoznék, a megélhetésem függne tőle, az más volna, de szerintem tényleg fölösleges nagyon sok pénzért megvenni kiváló és igényes dolgokat, majd értelemszerűen drága alkatrészt, olajat, stb. venni hozzá azoknak, akik ekkora területeket hozzám hasonlóan művelgetnek. Ezt csak azért írtam le, mert asszem, az ilyenek vannak többségben azok között, akik a topicot informálódás céljából látogatják. De Isten őrizzen, hogy támadjak/hergeljek/hengereljek, remélem, nem is tűnik annak, amit írtam.
vágószem - az a szem, amelyiken a vágóél található. A jobbos és balos vágószemek váltják egymást.
vezetőszem - amelyik a vezetőlemez hornyába illeszkedve megvezeti a láncot
összekötő szem - amelyik a vágószemet és a vezetőszemet köti össze. Az összekötőszem két részből áll:
1. patentszem, amelyikben a szegecsek találhatóak
2. heveder, amelyiken két forat található, és a patentszem szegecseinek befogadására hivatott. A szegecseket a hevederen fejezik el. A patentszem és a heveder fogja közre a vágószemet és a vezetőszemet.
A láncot a következő sorrendben szegecselik:
vezető - összekötő - vágó bal - összekötő - vezető - vágó jobb - ...
Az előző hozzászólásomat nem neked címeztem, ezért igazából nem is kellett volna válaszolnod rá! De ha már mégis...
Ha szakadt láncot javítassz, és a régi összekötőszemet kiütöd, akkor a szegecs anyagából is egy darabka leválik (általában kis karika formájában). Mivel így az összekötőszeg csapszege már rövidebb - azt tökéletesen nem tudod elfejezni, a szegecs feje kisebb, vékonyabb lesz, ezáltal gyengébb is.
Ha már láttál elszakadt láncot akkor azt is tudod, hogy általában nem a vágószem szakad el, hanem az összekötőszem - és ha figyelmesen olvastad a hozzászólásomat - én nem a vágószem cseréjéről, hanem a szakadt lánc javításáról írtam. Összekötőszemet pedig mindíg csak újat rakunk be éppen azért, hogy a szegecseket rendesen el lehessen fejezni. Ha megfelelő olajat használt a tulaj, akkor a használt és az új összekötőszem között olyan kicsi a különbség, hogy az a vágás szempontjából gyakorlatilag semmit sem jelent. Sokkal kisebb hibát okozhat, mint az agyonvert szegecsű használt összekötőszem.
Azt ne mondd, hogy te soha nem raktál össze használt láncot új patentszemmel, mert úgy sem hiszem el, és nem csak én nem!
Senki nem írt le olyant, hogy az erdőn balesetveszélyes lenne láncot javítani! Csak nem úgy, ahogy te leírtad! Normális kiütővel és normális fejezővel tökéletesen össze lehet szegecselni a láncot - és egyáltalán nem arról van szó, hogy minden áron újat kelljen venni! Ezt senki nem mondta, csak te hajtogatod állandóan.
Az viszont tény, hogy egy amatőr felhasználó, aki egy évben csak néhány alkalommal veszi elő a motorfűrészét, és netán elszakadt a lánca - Te bármennyire is ágálsz ellene - döntő többségük felkeresi a legközelebbi szakszervízt, és inkább kifizet egy-két száz forintot, hogy rendbe tegyék a gépét, vagy megjavítsák a láncát. Teszi ezt azért, mert jó kezekben akarja tudni a masináját.
Tételezzed fel, hogy minden ember el tudja dönteni, hogy miért fizet és miért nem. A pénztárcája mindenkinek a magánügye.
Attól, hogy Te nem hallottál bizonyos balesetekről, attól még lehetnek...
Jaj bocsánat, elfelejtettem, hogy "Te Mindent Tudsz Kicsim"!
Az a több ezer fejlesztő mérnök, akik a Stihl-nél és a többi motorfűrészgyárnál netán évtizedek óta dolgoznak, vagy az a több száz (vagy ezer?) szerelő, akik maqgyarországon és tőlönk keletre és nyugatra ezeket a kisgépeket ( és láncokat is) javítják nem a fotelben ülnek, hanem feltételezhetően értenek is ahhoz amit csinálnak, vagy leírnak - különben már nem dolgoznának ott.
Ezzel a témakörrel kapcsolatosan ez volt az utolsó hozzászólásom, és bármit is válaszolsz rá - én nem fogok. Hisz úgyis kiforgatod valamelyik szavamat, így ennek soha nem lenne vége, és úgy gondolom, hogy ez már itt senkit sem érdekel.
Azt kívánom, hogy soha ne kelljen bemenned egy szaküzletbe sem, nehogy valamelyik üzletnek pénzt kelljen kifizetned.
Egy fordításhoz okosságokat keresve jutottam erre a fórumra, meg tudná nekem mondani valaki szakértő, hogyan hívják magyarul a fűrészlánc részeit? A fogig eljutottam...:)
