Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2006.03.30 0 0 738

A fény foton nem terjed a tér minden irányába, egy foton csak egyetlen irányba terjed vonalszerűen.

 

Ezzel az elmélettel nem lesz könnyű megmagyarázni az interferencia jelenségeket.

:-)

 

Mondok kettőt:

1. Egy keskeny résen keresztül fény esik egy ernyőre. Lesz valamilyen világosság eloszlás az ernyőn, középen fényesebb, a széle felé fokozatosan egyre sötétebb.

Nyitunk még egy rést. Az ernyőn csíkok jelennek meg. A sötét részek kevesebb fényt kapnak mint korábban. Ha nyitjuk a második rést, kevesebb fényt kap egy ilyen pont az ernyőn, mint ha bezárjuk a rést...

 

2. Egy pontos golyó árnyékának közepén fényes pont látható.

 

Ezeket hogy magyarázod meg a vonalszerűen egy irányba terjedő fotonnal? 

Előzmény: Astrojan (737)
Astrojan Creative Commons License 2006.03.30 0 0 737

Úgy érted olyan jellegű hullámai mint a víz, vagy a hang? Nem hinném, szerintem nem lehet megpendíteni mint egy húrt. A fény foton nem terjed a tér minden irányába, egy foton csak egyetlen irányba terjed vonalszerűen. Ha gravitonokból állónak tekintjük az étert akkor érthető, hogy eddig nem tudták kimutatni. Ebben a "közegben" terjed a fény úgy, hogy a graviton részt vesz a foton felépítésében.

 

Ez a graviton felépítésű éter kizárja a korábbi okoskodásokat valamint Poincare számítgatásai alól is kihúzza a talajt, és ugyanúgy mint a sötét energia, a graviton-éter (= DVAG) sem fékezi a Földet mérhetően, már csak azért is mert a kettő ugyanaz.

 

Pontosabban a DVAG = sötét energia graviton-éter ez mind ugyanaz, ez a  sugárzás a gravitáció valódi oka, a tömegek csak felfedik ezt a gigászi gravitációs energiát azáltal, hogy több kevesebb részét leárnyékolják. Ettől az árnyékolástól melegszenek fel a csillagok, s a Föld vulkánossága is ebből ered, úgy értem ez tartja melegen a Föld magját is.

 

Vadi új hír, hogy a Holdon túl sok a "földrengés" nem tudni miért, de a gravitációs energia elnyelése remekül beleillik a képbe, az okozhatja a túl sok mozgást. A Hold ugyanis szilárdabb halmazállapotú mint a tojás halmazállapotú Föld a vékonyka kérgével.

 

 

Előzmény: egy mutáns (735)
NevemTeve Creative Commons License 2006.03.29 0 0 736
Mint fordító még pályakezdő vagyok, de próbáljuk meg:

Érdekes módon a kísérlettől pozitív eredményt vártak mind a vonszolt(?) éter mind a relativisztikus hatások alapján. A fő különbség a várt hatás nagysága volt. Így mindeki számára meglepetés volt, hogy a kísérlet nem mutatott eredmény, illetve az eredmény nem volt értékelhető.
Előzmény: magnum56 (732)
egy mutáns Creative Commons License 2006.03.29 0 0 735

Nem tudom érdekel-e a véleményem, valószínűleg nem.

 

De igenis!!

 

Csakhát arra gondoni sem mertem, hogy az éter részecskékből állna, amik ráadásul sokkal gyorsabbak a fénynél, viszont alig lépnek kölcsönhatásba a Földdel. Most aztán még bizonytalanabb vagyok ebben az egész éterkérdésben. Vannak például hullámai?

 

Előzmény: Astrojan (734)
Astrojan Creative Commons License 2006.03.29 0 0 734

Nem tudom érdekel-e a véleményem, valószínűleg nem.

 

Szerintem különösebben nem vonszoljuk az étert, mint ahogy nem vonszoljuk a mikrohullámú háttérsugárzást vagy a napfényt sem. Főleg ha az étert alkotó részecskék sokkal gyorsabbak mint a fény. Valamint ezen részecskék (szerintem gravitonok) annak ellenére, hogy ez világunk meghatározó energiája (= sötét energia, DVAG), nagyon gyengéden lépnek kölcsönhatásba az anyaggal (Földdel), a legnagyobbrészük ugyanúgy jön ki a Földből ahogy alul (a Föld másik oldalán) belépett.

 

Előzmény: egy mutáns (729)
mmormota Creative Commons License 2006.03.28 0 0 733

Nem könnyű, talán segítsen, aki hisz benne... :-)

Különösen, hogy transzverzális hullámok terjednek benne, ami a szilárd anyagokra jellemző.

Előzmény: egy mutáns (729)
magnum56 Creative Commons License 2006.03.28 0 0 732

Kedves Teve,

 

Nem értem, pontosan, hogy ez mit jelent, légyszives magyarul is írd le.

Előzmény: NevemTeve (727)
magnum56 Creative Commons License 2006.03.28 0 0 731

Kedves mormota,

 

"tévedsz. Rajzold le magadnak, számítsd ki, talán rájössz."

 

Lerajzoltam, nekem van igazam

 

"Ha ugyanis a folyadék csak részben viszi magával az étert, akkor valami hasonlóra lehetne számítani a Föld esetében is."

 

Mert ugye pár liter folyadék, pontosan olyan, mint a hatalmas tömegű Föld. Ugyan, miért kellene hasonlóra számítani?

Előzmény: mmormota (728)
magnum56 Creative Commons License 2006.03.28 0 0 730

Kedves mutáns,

 

"Kérlek segítsetek nekem abban, hogy azt az éter vonszolást hogy kellene elképzelni. Mert mondjuk a Föld vonszolja az étert, de mondjuk akkor a Mars is, és akkor az éternek valahogy deformálódnia kéne, nyúlnia, tekerednie. "

 

Kezded kapisgálni a dolgot haver. Csak így tovább.

 

Ha még hozzávesszük Einstein leírását a "molloszkum"-ról, akkor már majdnem megvan a megfejtés.

Előzmény: egy mutáns (729)
egy mutáns Creative Commons License 2006.03.28 0 0 729

Kérlek segítsetek nekem abban, hogy azt az éter vonszolást hogy kellene elképzelni.

Mert mondjuk a Föld vonszolja az étert, de mondjuk akkor a Mars is, és akkor az éternek valahogy deformálódnia kéne, nyúlnia, tekerednie.

Ez meglehet naív kép, a folymechen alapszik, amiben meg lehet festeni pl. a egy folyadékrészecskét, sőt akár egy egész folyadékvonalat is, és nézni, hogy mozog az áramlással. Egy ilyen folyadékba keringő testeket téve egy megfestett folyadékszál egy idő után egészen komplikált alakú, baromi hosszú. Ilyen lenne az éter is?

Pl. ha Ferihegyen áll egy repülő, a szárnya alatt és felett két pontok összekötök egy a szárny előtt haladó vonallal, akkor, ha a repülő elmegy Los Angelesbe, a két végpont Ferihegyen marad (ha a szél el nem fújja), de a vonal még mindig elhalad a szárny előtt.

 

Ha nagy hülyeség, ne is válaszoljatok.

üdv: egy mutáns

 

 

Előzmény: mmormota (728)
mmormota Creative Commons License 2006.03.28 0 0 728

1. az eredeti feltételezés szerint, a Föld csak a közvetlen környezetében viszi magával az étert, amiből következik, hogy a csillagok látszólagos helyzete mindenképpen megváltozik a Föld nap körüli pályamenti sebessége miatt. Csak akkor nem változna a csillagok helyzete, ha az éter a teljes univerzumban együtt mozogna a Földdel. Ez az ellenérv tehát kilőve.

 

Ez egész egyszerűen nem így van. Tényszerűen tévedsz. Rajzold le magadnak, számítsd ki, talán rájössz.

 

2. Fizau mérése esetében nem azt vizsgálták, hogy a Föld viszi-e magával az étert, hanem azt, hogy a csőben áramló folyadék viszi-e. Tehát ez is kilőve.

 

Ez így igaz, csak éppen nem lövi ki az elleénérvet. Ha ugyanis a folyadék csak részben viszi magával az étert, akkor valami hasonlóra lehetne számítani a Föld esetében is. Ez valóban nem abszolut ellenérv, de nagyon valószínűtlenné teszi a teljes éter vonszolást.

Előzmény: magnum56 (726)
NevemTeve Creative Commons License 2006.03.28 0 0 727
http://en.wikipedia.org/wiki/Michelson-Gale-Pearson_experiment
Interestingly the experiment was expected to generate a positive result both for an entrained aether as well as due to relativistic effects. The main difference would be the magnitude of the effect. It was thus a surprise to everyone when the MGP experiment also returned what appeared to be a null result, or at least a rather inconclusive one.
Előzmény: magnum56 (726)
magnum56 Creative Commons License 2006.03.27 0 0 726

Kedves mormota,

 

Sejtettem, hogy nem ismersz más típusú kísérleteket. Ugyanis:

 

1. az eredeti feltételezés szerint, a Föld csak a közvetlen környezetében viszi magával az étert, amiből következik, hogy a csillagok látszólagos helyzete mindenképpen megváltozik a Föld nap körüli pályamenti sebessége miatt. Csak akkor nem változna a csillagok helyzete, ha az éter a teljes univerzumban együtt mozogna a Földdel. Ez az ellenérv tehát kilőve.

 

2. Fizau mérése esetében nem azt vizsgálták, hogy a Föld viszi-e magával az étert, hanem azt, hogy a csőben áramló folyadék viszi-e. Tehát ez is kilőve.

 

3. Volt egy kísérlet azonban, ahol valóban azt vizsgálták, hogy az éter hozzátapadhat-e a Földhöz. Ez volt a Michelson-Gale kísérlet. Itt az volt a kérdés, hogy forgás közben magával viszi-e az étert a Föld. A mérés eredménye az lett, hogy forgás közben NEM viszi magával, vagyis ki tudták mutatni a forgó Föld forgási sebességét az éterhez képest. Ezért gondolták azt, hogy ha forgás közben nem viszi magával, akkor haladás közben sem viheti. Azonban ez sem bizonyíték arra nézve, hogy haladás közben nem viszi magával.

 

Az igazság az, hogy arra nézve, hogy a Föld haladás közben nem viheti magával a fény vezető közegét SEMMIFÉLE valódi bizonyíték nincs.

 

Előzmény: mmormota (725)
mmormota Creative Commons License 2006.03.26 0 0 725

Lássuk, fel tudod-e sorolni, hogy melyek voltak ezek a más típusú mérések?

 

Éppenséggel te is kikereshetted volna, ha ennyire érdekel.

A legkézenfekvőbb a stellar aberration (a csillagok látszólagos helyzete megváltozik a Föld nap körüli pályamenti sebessége miatt).

Ha az étert a Föld magával vinné, nem létezne ez a jelenség. De létezik.

 

Szintén nehezen összeegyeztethető a teljes vonszolás Fizeau méréseivel, melyekben mozgó közegekben mért fénysebességet.

Előzmény: magnum56 (724)
magnum56 Creative Commons License 2006.03.25 0 0 724

Kedves mormota,

 

"Akkor nincs éterszél, és a kísérlet az éterszél kimérésére lett kitalálva. Ilyen egyszerű.

 

Természetesen fel is vetették annak idején, hogy a negatív eredmény talán annak tulajdonítható, hogy a Föld magával viszi az étert, mint pl. a légkört. Vagyis úgy járunk, mint ha a repülőgép utasterében próbálnánk hanggal működő MM elrendezéssel megmérni a gép sebességét. Ilyen feltételek mellett az MM kísérlet eredménye negatív."

 

Tehát igaz az a megállapítás, hogy a negatív eredményhez csakis az kell, hogy éterszél ne legyen. Az nem feltétel, hogy éter sem legyen. Vagyis az MM kísérlet eredménye nem bizonyítja, hogy a fénynek nincs vezető közege, csupán azt bizonyítja, hogy a közeg a Föld felszínén együtt mozog a Földdel.

 

Örülök, hogy idáig eljutottunk. Most lépjünk tovább egyel:

 

"...más típusú mérésekkel ezt a lehetőséget már akkor ki tudták zárni."

 

Lássuk, fel tudod-e sorolni, hogy melyek voltak ezek a más típusú mérések?

 

 

 

 

Előzmény: mmormota (722)
JFEry Creative Commons License 2006.03.25 0 0 723

Ezek a rejtett kódok!

Ép' most kötöttem bele egy másikba odaát, az "miazenergia" topikban.

Előzmény: mmormota (721)
mmormota Creative Commons License 2006.03.24 0 0 722

Szerintem a harmadik nem teljesül. Mit szólsz ehhez?

 

Akkor nincs éterszél, és a kísérlet az éterszél kimérésére lett kitalálva. Ilyen egyszerű.

 

Természetesen fel is vetették annak idején, hogy a negatív eredmény talán annak tulajdonítható, hogy a Föld magával viszi az étert, mint pl. a légkört. Vagyis úgy járunk, mint ha a repülőgép utasterében próbálnánk hanggal működő MM elrendezéssel megmérni a gép sebességét. Ilyen feltételek mellett az MM kísérlet eredménye negatív.

 

Más kérdés, hogy más típusú mérésekkel ezt a lehetőséget már akkor ki tudták zárni.

Előzmény: magnum56 (719)
mmormota Creative Commons License 2006.03.24 0 0 721

Kell a c sebbesség különbség? Nem elég a sebesség különbség általában?

 

Az kell, hogy az éterhez képest konstans sebességgel terjedjen. Ezt a konstansot jelöli a c.

Előzmény: JFEry (718)
mmormota Creative Commons License 2006.03.24 0 0 720

Nem kell amit hozzátettél, ugyanis duplázás. Olvasd el a kérdést! :-)

 

Nekem is eszembe jutott mikor a választ kigondoltam, le is írtam, aztán töröltem, hiszen a kérdés éterszélre vonatkozott, szél meg ugyebár akkor van, ha fúj...

Az persze igaz, hogy M&M azért feltételezte hogy lesz szél, mert a Föld kering a Nap körül.

Előzmény: magnum56 (719)
magnum56 Creative Commons License 2006.03.24 0 0 719

Kedves mormota,

 

Kihagytál egy lényeges körülményt. Azt is feltételezték a kísérlet kigondolói, hogy a Föld mozog az éterhez képest. Vagyis a Föld és az éter között sebességkülönbség van. Ha ez nincs akkor az interferencia-csíkok megjelenése nem várható. Ezért végezték el többször a kísérletet, különböző évszakokban.

 

A vélasz tehát így precíz:

 

- newtoni világ abszolut idővel

- a fény az éterhez képest c sebességgel terjed

- a Föld mozog az éterben

 

Így már elfogadható a válaszod:

 

Legalább egy nem teljesült fenti feltételekből.

 

Szerintem a harmadik nem teljesül. Mit szólsz ehhez?

 

Előzmény: mmormota (717)
JFEry Creative Commons License 2006.03.24 0 0 718

"- a fény az éterhez képest c sebességgel terjed"

 

Kell a c sebbesség különbség? Nem elég a sebesség különbség általában?

Előzmény: mmormota (717)
mmormota Creative Commons License 2006.03.23 0 0 717

Kíváncsi vagyok a véleményedre (komolyan)

 

1. szerinted alkalmas volt-e az interferométer az éterszél kimutatására

 

A kérdés nem elég precíz. Definiálom kissé pontosabban a feltételeket:

- newtoni világ abszolut idővel

- a fény az éterhez képest c sebességgel terjed

 

Fenti feltételek mellett a válasz: igen.

 

2. ha alkalmas volt, akkor szerinted mi az oka, hogy mégsem mutatta ki

 

Legalább egy nem teljesült fenti feltételekből. :-)

 

Előzmény: magnum56 (715)
/dev/null Creative Commons License 2006.03.23 0 0 716
Ha visszaolvasnál egy kicsit, többször is megtalálnád a választ.
Te is olvastad többször, - gondolod ezeregyedszerre majd megérted?
Előzmény: magnum56 (715)
magnum56 Creative Commons License 2006.03.23 0 0 715

Kedves mormota,

 

Kíváncsi vagyok a véleményedre (komolyan)

 

1. szerinted alkalmas volt-e az interferométer az éterszél kimutatására

2. ha alkalmas volt, akkor szerinted mi az oka, hogy mégsem mutatta ki

 

Előzmény: mmormota (714)
mmormota Creative Commons License 2006.03.23 0 0 714

Én egyébként nem (csak) ezen akadtam szét.

 

A honlap gondolatmenete az lett volna, hogy az MM nem alkalmas éterszél mérésre akkor sem, ha nem létezik specrel, hanem newtoni világ van. Indokolva a beidézett mondattal. Megmutattam, hogy a beidézett mondat téves.

 

Erre kapom azt a választ, amiből egy látszik - semmiből se ért semmit. Se specrelt, se newtont, se elemei logikát, abszolute semmit. Na, ettől akadtam ki.

Előzmény: egy mutáns (713)
egy mutáns Creative Commons License 2006.03.23 0 0 713

Horribile dictu: ha nem emberek, hanem fénysugarak jönnek-mennek, akkor a következő:

Legyen két lámpa egymástól L távolságra. Ha felkapcsoljuk őket a t0=0 pillanatban, akkor t1=L/(c+c)=L/2c idő múlva ér össze a lámpák fénye a féluton.

Ezen a specrel semmit sem változtat.

egy mutáns

Előzmény: NevemTeve (712)
NevemTeve Creative Commons License 2006.03.23 0 0 712
Ne égesd már magad... ha az "álló" megfigyelő szerint két ember távolsága L és szembe mennek egymással, akkor L/(v1+v2) idő múlva találkoznak; míg ha üldözik egymást, akkot L/(v1-v2) idő kell a találkozáshoz (tf v1>v2).
Ezen a specrel semmit sem változtat.
Előzmény: Astrojan (709)
egy mutáns Creative Commons License 2006.03.23 0 0 711

Számomra a kettő ugyanaz, mert ezt jelenti az ekvivalencia. Nem egymásba alakulnak, hanem egyek. Csak a mértékegység más.

 

A kettő egysége, azonossága, még szembeszökőbb, ha az időt fényút méterekben mérjük, a t[m]=c[m/s]*t[s] mértékegység-átváltó képlettel. (kb. ahhoz hasonlóan, ahogy a lóerőben vagy kilocalória/órában megadott teljesítményt is W-ban érdemesebb megadni pl. az energetikai számításoknál).

Ekkor ugyanis a sebességnek nincs mértékegysége: E=m, a tömeg és energia mértékegysége is ugyanaz.

Üdv: egy mutáns

 

 

Előzmény: notwe (706)
mmormota Creative Commons License 2006.03.23 0 1 710
Amit itt összeírtál, azt mutatja, hogy nem csak a specrelt nem érted, hanem a newtoni fizikát és az elemi matematikát sem.
Előzmény: Astrojan (709)
Astrojan Creative Commons License 2006.03.23 0 0 709

Kedves mmormota

 

Milyen jogon adsz össze fénysebességet egy másik sebességgel, hogy az nagyobb legyen mint c. Ezt sehol máshol nem tennéd meg csak itt és most, hogy ezzel megcáfolhasd amit állítok.

 

Bármi más esetben (kivéve ha meg kell cáfolni a kételkedőket) c + v = c egyenletet használod a transzformációval.

 

Így aztán ami a belinkelt lapon áll az nyilvánvalóan nem téves. Másrészt folytatása van a finomítással, és különbenis az interferométer legalább négy különféle okból nem alkalmas az étervihar kimutatására. Az egyik az, hogy nem tudta kimutatni.

 

Teljesen mindegy, hogy a történelem miként alakítja a gondolataidat, ha bármi máskor használod a Lorentz transzformációt mert bizonyos szempontok szerint szükség van rá akkor itt is illene használni.

 

Nincs mit védeni az MM kisérleten, lásd 600 km/s.

 

 

Előzmény: mmormota (704)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!