Biztos más a "kütyü" logikája, de azt tapasztaltam, ha egy útvonal jellege megváltozik (földút - aszfalt, stb.) akkor új "szakasz" van.
Nógrádsipek és Hollókő között van néhány feltűnő "váltás", érthetetlen, hogy miért nincs "szakaszolva".
Igen ez így van!
Ahol a burkolat váltásnál nincs megszakítva az útvonal az azért van mert eddig még senki nem jelezte számunkra, hogy ott megváltozik az útburkolat. Na ezért kell beszerezned egy GPS-t , hogy az ilyen helyeket jelezni tudd! :-)
Ez az újabb térkép már mutatja az útpontokat (POI-kat) az általad megadott helyen van egy híd azaz sejthető, hogy van ott valami vízfolyás. A turistautak.hu gyenge pontja a vízrajz, de alakul! Sajnos sokkal nehezebb egy patakot felmérni mint egy járható utat.
A "töréspontok" nem a felmérők, hanem a rajzolók miatt vannak jobban mondva a tuhu logikája miatt: A térképen a részegységek nem az utak, hanem szakaszok, amiket egy egyedi szám jellemez, így lehet egy utca első kilométerét aszfaltossal, míg az utolsó száz méterét mondjuk földúttal jellemezni. Ezeknek a paramétereknek a térképes megjelenítés mellett főleg az útvonaltervezésnél van jelentőségük. Néha egy egyenes útszakasz is több részre van osztva, holott nincs semmi változás, ennek sokszor rajzolástechnikai okai vannak. Én a tuhura csak trackelek, de felméréskor van, hogy megyek egy úton, majd letérek róla, egy másik alkalommal pedig az ellenkező irányból érkezem a letéréshez. Ilyenkor Hev, vagy valaki más berajzolja az utat, másik alkalommal pedig egy másik utat szemből. A térképnézegetőknek ez egy útnak látszik, de az adatbázisban két külön szakaszból épül fel
Igazából úgy konkrétan semmire, csak felvetődött a magasságadatok pontossága, és emlékeztem rá, hogy te belemerültél elég mélyen a témába :) Nekem a magasságadatok egyetlenegy dologra kellenek: a túrajelentéshez, pontszámításhoz. Ha teljesítménytúráról van szó, akkor mindig megbízom a szervezőkben, és az ő adataikat használom, saját mászkáknál pedig átlagolom a gps, és a rögzített gpx-ből a google earth által köpött értéket, kétség esetén pedig lefele kerekítek, nehogy szó érje a ház elejét, hogy jogtalanul zsebelek be két pontot :)
én cx-en úgy szoktam, hogy megnézem a trackből 250/4-gyel illetve 150/2.5-tel (érdekes, mert hiába van a kütyü mindig ugyanott, a hátizsák vállpántján, egyik track simább, másikban meg úgy ugrál a magasság mint az őrült)
aztán be szoktam puccantani az SRTM adatokból való dolgozást 150/2.5-ön és a háromból kitalálom mennyi is volt a szint :-)
Abból a fonálból kb. azt a lényeget szűrtem le, hogy az srtm_hun az jó ha a gépemen van, és azzal számolt szintemelkedés, egy átlagembernek teljesen jó :)
Geotagelésre én a GPSprune-t használom: http://activityworkshop.net/software/prune/ Java-ban íródott, egy darab jar-fájl, igaz, exiftool kell neki, de az meg egy darab exe :-P
:) Sok dologban jobb, mint a Mapsource, de én is általában ez utóbbit használom, ez áll jobban kézre. Viszont vannak benne ügyes dolgok, trackirány megváltoztatás, fényképek geocímkézése. Előbb-utóbb úgyis csak ez lesz :)
Az össz.szint az pontatlan, az is, amit a raszteres TUHU hoz. (Több, mint a valós.) Mindig kézzel követem végig a szintmetszetet Mapsource-ban (sőt a szinthez átváltok TopoGuide-ra, az alatt részletesebb szintvonalas felmérés van). Ha pontosabb adat kell, akkor végigkövetem az útvonalat a Topo felett, vagy papírtérképen. Automatikus szintre ott van az STRM_HUN.
OK. Most tervez, a közbenső kattintgatással tudom pontosítani, hogy merre tervezzen de...
Hol tudom meg, hogy ez milyen hosszú, mennyi a szint?
Ha a turistautak.hu raszteres térképen kijelölök ugyanigy valamit ott az itinert lekérve megkapom a szükséges adatokat is és még sok egyéb információt.
