A Videoton a Vadásztölténygyári Vasasból alakult :D
A Videoton elnevezést 1967 őszén a cég egyik dolgozója találta ki, aki élete végéig valami magas díjazásban részesült és egyből kiemelték valami igazgatónak. Azért dícsérték ennyire meg, mert gyakorlatilag nem kellett lecserélni a logót! Ugyanis a Vadásztölténygyár VT TV néven elkezdett tévét gyártani. Ami ugye Vadásztölténygyári Televíziót jelent :D És a Videoton elnevezés is rímelt a VT rövidítésre.
1. Dunántúli Sport 1921. 08. 16. Sátoros cigányok – álarcosok meccset rendeztek Fehérváron (1:1 lett a vége). „A cigányok nemzeti viseletükben, de football cipőben játszanak.” Ellenfeleik gimnazisták, álarcban. A cigányok csapatkapitánya elmondta, hogy a „randa cipő miatt legalább is tíz gól maradt a lábában”.
2. Ez nem annyira színes... Alig egy évtized alatt két fehérvári kapus is meghalt sportbalesetben. 1924 novemberében a 18 éves Vanek László veséjét megrúgták, 25 elején meghalt (feltételezem szövődmények miatt, ezért lett újsághír belőle, sajnos a jegyzeteimből nem derül ki egyértelműen) 1935. novemberében, a profi másodosztályú ARAK-Budatétény mérkőzésen Végh Miklóst szintén vesénrúgták. Két nappal később az erősödő fájdalmak miatt a játékos orvoshoz ment, ahol megállapították, hogy meghasadt a veséje. Már eszméletlen volt, mikor műtőasztalra került, de már nem tudtak segíteni rajta, a 22 éves kapus meghalt.
Sajnos nagyon-nagyon keveset tudok, azért egy kis bajnoki áttekintést összeszedek. A lényeg: nyugati kerület, számottevő eredmények nélkül. Volt egy sportlap is Fehérváron, a Dunántúli Sport (nem tévesztendő össze a Dunántúli Sporthírekkel, mert az Nagykanizsán jelent meg - bár ez nyilván közismert:))).
Vidéki bajnokságokat 1907-től rendeztek, fehérvári klub 1909/10-ben indult először:
DUNÁNTÚL (akkor épp így hívták a délnyugati kerületet, a nyugati kerület központja Pozsony volt) 1. Kaposvári AC 2. Székesfehérvári TC 3. Fiumei AC
1920-ban került Fehérvár nyugathoz, ami először háromcsoportos volt (Győr, Szombathely, Kaposvár). Utána Kpaosvárt Délnyugathoz rakták, és fehérvári alosztály lett Pl. 1921/22 Győri alosztály 1. Tatabányai SC 2. Dunántúli AC (ezt hívják most Integrál-DAC-nak)
Szombathelyi alosztály 1. Szombathelyi AK 2. Soproni FAC 3. Szombathelyi Haladás VSE 4. Szombathelyi SE
Székesfehérvári alosztály 1. Székesfehérvári TC 2. Nagykanizsai TE 3. Nagykanizsai VAC 4. Székesfehérvári Előre
1922-től már egycsoportos volt a nyugati bajnokság (és talán ez volt a legerősebb vidéki bajnokság). Ha jól emlékszem háromcsoportos volt a nyugatimásodosztály pl 23/24 1. Szombathelyi AK 2. Győri ETO 3. Szombathelyi SE 4. Tatabányai SC 5. Dunántúli AC–Hungária 6. Szombathelyi Haladás VSE 7. Székesfehérvári DVETK 8. Soproni FAC 9. Győri AC
A húszas évek közepétől a DVETK (Előre) mellett a Székesfehérvári TC is elsőosztályú volt.
Az vasutas Előre (DVETK-Déli Vasút Előre TK) 1909-ben alakult, a polgári SZTC pedig 1904-ben. Sóstói pályájukat maguk építették városi telekre, amit a város 1920-ban adott nekik oda (azzal a kikötéssel, hogy csak sportcélokra használhatják). Hogy ez a pálya a mai Vidi-stadion helyén volt-e, azt nem tudom.
1924-ben alakult meg a harmadik fehérvári klub, az Alba Régia (ARAK). A tagok az SZTC-ből léptek át, a Nemzeti Sport 24-ben azt írta, hogy az SZTC élén "baloldali fordulat" történt, emiatt léptek ki és alapítottak új klubot. (Egerben hasonló történt, ott az Egri TE ellenében alakult meg a MOVE ESE. Gyanítom, hogy valamiféle keresztény-nemzeti - liberális-konzervatív-zsidó ellentét mentén alakultak ki ezek az új klubok.) Ahogy a Magyarság írta a maga "sajátos" stílusában: Az SZTC „vezetését a tüntetően liberális ellenzék ragadta magához, amely természetesen nem késett az egyesületnek addig követett sportpolitikáját is a maga göndör képére átformálni” (a korabeli antiszemita sportsajtóban a göndör a zsidó szinonimája volt) A keresztény tagok ekkor kiléptek és megalapították az Alba Regiát. Tudok továbbá egy Székesfehérvári SE nevű klubról, de kizárólag a nevét ismerem...
Nyugati bajnokság 32/33
1. Szombathelyi Haladás VSE 2. Tatabányai SC 3. Dunántúli AC (Győr) 4. Soproni VSE 5. Győri ETO 6. Székesfehérvári MÁV Előre 7. Pápai Kinizsi 8. Soproni FAC 9. Győri AC 10. II. ker. SC (Győr) 11. Veszprémi TC 12. Várpalotai MOVE
A harmincas évek elején az ARAK profi csapatot alapított (ami azért meglepő, mert meglalkulásakor a klub politikai hovatartozása miatt az amatőr eszmeiség tántoríthatatlan híve volt). Az NB másodosztálya felállításakor az ARAK ebben a bajnokságban indult.
38/39 NBII Nyugati csoport NYUGAT
1. Szombathelyi Haladás VSE 2. Lampart 3. Soproni FAC 4. UTE 5. Tokodi ÜSC 6. Egyetértés 7. Alba Regia AK (Székesfehérvár) 8. BSZKRT 9. Postás 10. Tatabányai SC 11. Vasas 12. PTBSC (Pénzügy - Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye SC) 13. Rákoskeresztúri TE 14. Pécsi DVAC (Dunagőzhajózási RT és Villanytelepi AC)
Utána ahogy szélesítették a másod és harmadosztályú csoportok számát, úgy kerültek le-föl a fehérvári csapatok. pl. a 43/44-es, utolsó idényben az ARAK a négycsoportos másodosztály nyugati csoportjának 5. helyén végzett, az Előre pedig a 11 csoportos harmadosztály Budavidéki csoportját nyerte meg.
Egyébként nem ismerem a nyíregyházi játékosokat, az biztos, hogy a húszas években a legjobbjukat Guttmann-nak hívták. Az FTC ifjúsági játékosa volt korábban, a beceneve Gólem.
Egyébként a klub múltja jobban megismerhető egy kis kutatómunkával (ami nem olyan kis munka persze:)) Nyíregyházán egyetlen napilap volt, a Nyírvidék, amit valamikor a 20-30-as évek fordulóján Nyírvidék-Szabolcsi Hírlapra kereszteltek át. A húszas évek közepén rövid ideig jelent meg a Szabolcs c. hétfői lap. Illetve ebben a kerületben jelent meg (igaz, főként debreceni hírekre koncentrálva) a Keletmagyarországi Sporthírlap. 20-38 között jelent meg, ez a leghosszabb életű vidéki sportlap Magyarországon, ha nem tévedek.
Igen lehet tudni. 1926-ig külön bajnoksága volt a budapesti és a vidéki csapatoknak. Budapesten 5 soztályban (+előkészítő csoport) játszottak, vidéken kerületekbe sorolták a klubokat (nyugati, délnyugati, pestkörnyéki, északi, déli, keleti). A kerületi bajnokságok egy-három csoportosak voltak (kisebb kerületekben egy, a nagyobbakban többnyire kettő volt). Természetesen működött kerületi másodosztály is, ez szinte mindehol 2-3 csoportos volt. Keleten egycsoportos első, és háromcsoportos másodosztály működött. Az NYTVE első osztályú volt. 26-ban a főváros-vidék törésvonalat profi-amatőr megosztás váltotta fel. A profi csapatok első és másodosztályban játszottak (egy évig volt harmadosztály is). Az amatőr osztályok vidéken ugyanazok voltak, mint 26 előtt, illetve értelemszerűen 26-ban alakult egy új alosztály, aminek a rövidítését azt hiszem, mindenki ismeri itt: BLASZ. A legfontosabb változás, hogy a legjobb vidéki klubok profi csapatokat hoztak létre, amelyek az országos bajnokságban játszottak. Az NYTVE ekkoriban a KLASZ (Keletmagyarországi Labdarúgók Alszövetsége) első osztályában szerepelt.
Azt hangsúlyoznám, hogy a mai fogalmainkkal nem tudjuk leírni, hogy pl. az NYTVE milyen osztályban játszott (ez főleg a húszas évek elejére igaz: 2-3 vidéki klub elérte a fővárosi (országos) bajnokság első osztályának színvonalát). Az NYTVE szerintem, ha "igazi" országos bajnokságot rendeznek, akkor a másodosztály középmezőnyében szerepelt volna. De hivatalosan a klub a keleti kerületi első osztályában szerepelt.
Köszi szépen, és azt lehet tudni, hogy milyen osztályba játszottak?
Itt játszott anno 3 nagybátyám, apám szerint az egyik arról volt híres, hogy ő alkalmazta először a becsúszó szerelést Nyíregyházán és kurva kemény volt.
Szia! Igen tudok egy keveset az NYTVE-ről, bár inkább csak nagyvonalakban ismerem a klub történetét.
Az első, és hosszú ideig egyetlen nyíregyházi sportegyesületet 1887. október 24-én alapította „44 intelligens férfi: orvosok, bírák, tanárok, ügyvédek, állami tisztviselők”. Az egyesület alakulását egy vívómesternek köszönheti, akit a nyíregyházi ágostai evangélikus gimnázium ideiglenesen alkalmazott. Miután állása megszűnt, az egyesületi élet szünetelt. A klubot 1905-ban alapították újra, a későbbi díszközgyűlések szerint hivatalosan ezt a dátumot tekintették az alapítás évének. Az első években torna, vívó, atlétikai és birkózós szakosztályokat működtettek. 1909-ben épült a város első sporttelepe a Bujtoson, klubházzal, tribünnel, és ötözőkkel. Tudomásom szerint az első, nyíregyházi és debreceni csapatok közötti futballmérkőzést 1908. július elején rendezték Debrecenben: DTE-NYTVE 10:0 A tízes évektől a klub két fő vezetője Sasi Szabó László elnök, és Krómy Károly titkár volt. 1914 után 1919-ben tarottak közgyűlést, ahol újraválasztották a régi vezetőket, és (ezt érdeksségképp jegyzem meg) néhány felvidéki egyesület vezetőjét díszelnöknek választották. Így Tahy Endrét, az Ungvári TVE titkárát és az Ungvári AC elnökét, illetve Dvorcsák Győző országgyűlési képviselő, az Eperjesi TVE volt titkárát, akit a Nyírvidék úgy jellemzett, mint „a magyar állameszméhez hű tótság Európa-szerte ismert vezére” 1932. tavaszán az NyTVE teljesen eladósodott, 10000 pengővel tartozott hitelezői felé. 1932. júniusában új vezetőséget választottak. 1932. december 5-én megnyitották a nyíregyházi tornacsarnokot (nem tudom, hogy ez a klub, vagy a város beruházása volt-e). Az NyTVE elnöke ekkoriban Mikecz Ödön főispán volt. 1935 tavaszán a futballcsapat a nagy rivális NYKISE Bethlen utcai pályáján játszott, mert bujtosi pályájukat füvesítették. 1941. októberében az NyKISE és az NyTVE fuzionált a MOVE-val (vagyis egy politikai szervezettel), megalakult a MOVE Szabolcs Társadalmi és Sportegyesület. Színe kék-fehér, a vármegye színe. Az új egyesületben mindhárom egyesület tisztikara szerepet kapott. „A MOVE Szabolcs megfelelő segítséget kapott és így rendezi a volt egyesületek anyagi ügyeit.” - írta a Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap
