Szia Pireisz !
Esős időben csak permetezeni nem jó, de beöntözni annál inkább lehet. Ásóval rést nyitni a növény közelében és oda beöntözni a feloldott Actarát. A kutyának akkor árthat, de akkor sem sokat, ha az megeszi a beöntözött növényt :-). 600 gramm kell 1 ha azaz 10 000 m2-nyi területre. 4 gr 100 m-nyi sorra. És csak az pusztul utána ami eszi/szívja a növényt. Üdv Chess
Helló Chess! Ez a beöntözéses dolog tetszik nekem. Ügyetlen vagyok a permetezésben és nem is érek el mindent. Az Actarát használhatom ilyen esős időben is? Ez nem bántja a kutyákat?
Az a Bi58 nekem nagyon bevált, de már régen hallom hogy nem kellene használnom, most még van egy kicsi, tudod a "sógortól", amit helytelenítetek. Nem akarok ellene szólni, hiszen nem értek hozzá. DE! Tudtok helyette másik olyan szert, ajánlani nekem amatőrnek, amitől utána hetekig egy szál tetűt nem látok??
Hi ! Kicsit bővebben az LD-k kapcsán. A könyvek többnyire orális értéket közölnek és ez a fontosabb, hiszen jóval többen (csaknem mindenki) fogyasztanak a kezelt növényekből mint ahányan fogdossák. A dermális a munkaeü. várakozási idő szempontjából fontosabb, mert többen matathatnak (gyomlálás, kötözés stb.) a növények között mint amennyien permetezik. A tömény szer az tömény szer, ezért kell vigyázni a háztartási lúgokkal, savakkal, oldószerekkel stb. is.
A Bi58 ügyben igazad van, de az ok másutt keresendő. A mennyiségek környékén. Az azonos LD50-el bírók közül az a kisebb kockázatú amelyből kevesebb is hatékony. A Bi 58-nak 600, a Karatenak kb. 300 az LD50-e. De a Bi58 EC 1 l/ha-ban 380 g hatóanyag, Karate 2,5 WG 0.4 kg/ha-ban csak 10 g hatóanyag megy ki. Ezért kisebb kockázatú a Karate, hiába kisebb az LD50-e. Actarából 0.1-0.2 kg/ha hatékony, az LD50-e viszont 5000. Lepermetezett egységnyi felületen vagy tömegben lényegesen kevesebb van a kis dózisú szerből. Paracelsus azt mondta kb. "az, hogy valami mennyirre mérgező, pusztán mennyiség kérdése". Koffein LD50-e 100-200 azaz ráver a fenti növényvédőszerekre, mégis fogyasztjuk de kis mértékben.
Ami cifrázza a dolgokat még, a formuláció. Közel azonos LD-vel bíró anyagok esetében: A tömény szerrel való érintkezéskor veszélyesebbek az EC anyagok mert a nehezebben lemoshatók és bőrbe hamarább szívódik a hatóanyagot, mint a pl. a szuszpenzió féle EW-k (Basudin 600). A WP porok még enyhébbek, habár a port szél is kavarhatja (tüdő a legjobb felszívó felület, közvetlenül véráramba kerülhet, ami odajut). A WG forma viszont nem szerves oldószeres hanem nem porló granulátum. Lásd új fejlesztéseknél erre törekszenek ha lehet belőlük granulátumot készíteni mert az oldószereknek is van LD50, néha rosszabb mint a hatóanyagnak. Üdv Chess
Hi!
Sok igazság van abban amit írtál, de nekem mégis egy kissé eltér a véleményem. Ami az LD50 értékeket illeti, azt hiszem, hogy ezek etetéses kisérleti adatok és nem dermális értékek. Márpedig permetezéskor ez utóbbiak a lényegesebbek. S meggyőződésem, hogy itt a sorrend azért már egészen más...
Egyébként nem lehet véletlen, hogy a Bi58-at nem adnak "amatőrnek", míg akármelyik piretroidot igen. A Basudin permetezőszert illetően nem tudom, hogy mi a helyzet.
Azért a stimulálás egy kis túlzás...Abban egyértelműen igazad van, hogy a piretroidos permetezés kiirtja az atka ragadozókat is, de nem tudom, hogy a diazinon mennyire kíméli meg azokat? Szerintem ugyanúgy nem...És általában minden szívó-rágó kártevők elleni szer írtja az atkák természetes ellenségeit is!
A macskanykaörvben lehet, hogy diazinon van, nekem nem volt macskám, hanem kutyám és én is vettem olyan nyakörvet, amiben - szaga után ítélve - diazinon volt. Nem is voltam túl lelkes...
Frimi
Szia Frimi !
Ezzel a melegvérűre nem ártalmas dologgal vigyázni kell. Igaz volt, amíg a Pyretrum port használták de az oldószeres bolti készítményekre már aligha. Csak ízelítőül amíg a Basudin 600 EW-nek az LD50 értéke, amit pedig a melegvérű patkányon mérnek be, 1783, addig a Chinmix 5SC-nek 1366. Az ismert Fendona 2EC-nek mindössze 200, a Decis 2,5 EC-nek 600 azaz annyi mint a Bi 58 EC-nek. Hát ennyit a melegvérűekre nem veszélyesek szlogenről. Az Actarának 5000, ezért nehezen is érthető miért II. kategóriás, próbálkozni kell másik bolttal, többnyire megoldják ezt a "kis" gondot.
Üdv Chess
A piretroidok még egy "előnye". Használatuk stimulálja az atkák szaporodását. Amelyik gyümölcsösben elcsábulnak az olcsóságától, ott utána a megtakarítás többszörösét rá kell költeni drága atkaölőszerre. Ja és míg el nem felejtem a macskák bolhanyakörvében azt hiszem épp diazinon van bepácolva.
Chess, leveled olvasván bevágtattam a "Mautner töke" boltba (Bp Rákóczi út eleje), elmeséltem, mit kérek. Bolti eladók olvadoztak és dicsérték agyba-főbe, de sajnos nem adhatnak, mert ahoz papír kell.
Van ujabb ötleted?
bd
Hi!
Azért az "olcsó piretroidnak" van egy nagy előnye a diazinon hatóanyagú Basudinnal szemben (amely, ha jól emlékezem: foszforsavészter). És pedig az, hogy a melegvérűekre nem ártalmas, tehát a tapasztalatlan vagy tudatlan kertészben sem tud a kárt tenni! Abban igazad van, hogy "letarolnak mindent" (bár ez rezisztencia kérdés is egyes hatóanyagok esetében - sajnos), de "ars poeticamnak", amit a Biokert rovatban fejtettem ki, a piretroidok sokkal inkább megfelelnek!
Frimi
Nem bio de sokkal kímélőbb mint a permetezés. Ha permetezel, letarolsz mindent pl. egy olcsó piretoiddal.A felszívódók csak addig hatnak amíg kint vannak, felszívódás után már csak ami a növényt eszi vagy szívogatja. A beöntözött Actara viszont már csak azt pusztítja ami szívja vagy eszi növény nedvét. A legkímélőbb eljárásnak mondható a vegyiek közül a beöntözés. Az előző levelemben említett Basudin 600 EW-s böntözés is kevésbé drasztikus mint a permetezési módszerek.
A teraszomat árnyékoló lila akác levéltetvei ellen is bevált az Actara beöntözve 4 gr-os tasak/tő és nem kellett a kerti bútorzatot lepermezetnem vagy takargatnom miatta.
Üdv
Chess
Csak szólok mert én is most permeteztem először -
a szilvadarázs ellen, ugyanis a szilvatermés biztosítottnak látszik a fagyok ellenére, de nem a szilvadarázs ellen. A sziromhullás után rajzik és rakja a tojásait. A Basudin 600 EW-t adtam ki ellene, 1 hét múlva ismétlem, amely valamennyirre környzetkímélő és mélyhatású is. Csak kontakt hatású szer kevés ellene. A körte hajtáshervasztó darazsának is megláttam a nyomát, most majd néhány hétig rakosgatja tojásait a hajtásokba elvégezve a visszametszést. Fiatal, koronát nevelő fáknál jelent nagyobb problémát. Egy-két fánál elegendő leszedni a hervadt végeket és megsemmisíteni, szerekkel csak gyérteni lehet.
A Basudin 600 EW-t javaslom hagymalégy, és káposztalégy ellen is. A fejlődő hagymát ill. kiültettet palántákat 40 ml/100 m2-nyi mennyiséggel beöntözni. A víz csak mint közeg számít, ki mennyi vízzel tudja beöntözni eltérő lehet.
Gyapjas pajzstetűre találtam hatékony megoldást. Miután csomó varázsszert kipróbáltam (a szappanos lemosástól kiindulva), az egyik Gazdaboltba tanácsolták, hogy Actarát szórjak a földre és locsoljam be. Ez felszívódik a növénybe, a tetük meg kiszívják szegénykéből. Bevált. Elpusztultak.
Tudom, nem túl bio a módszer, de ez volt az
egyetlen hatásos dolog a sok közül.
A FITO nevezetű készítnményt nem ismerem, de általában azt lehet mondani, hogy a levéltetű elleni készítmények nem jók atkák ellen!!! Ezekre speciális atkaölőszereket kell használni! Persze a "mosakodást" nem szeretik, de azért ez nem lesz elegendő - szerintem. És ezek az állatkák tojásokat is leraknak, amikből újabb hadsereg kel ki egy idő után. Ezért a vegyszers kezelést egy hetes szünettel legalább még egyszer tanácsos megismételni. De még jobb, ha kétszer!
Egyébként pedig tippek mindig vannak, amig a libák kitartanak! :-)) /Gondolom, hogy tudod, hogy melyik viccről van szó!/
Frimi
Köszönöm szépen, hogy válaszoltál a kétségbeesett levelemre!
Azóta az történt, hogy úton-útfélen kérdezgettem mindenkit! Senki nem tudott semmi biztosat a betolakodóimról, inkább csak találgattak! Csak abban egyezett ki a többség, hogy valószínűleg valamilyen atka lehet. Tanácsodra, hogy a mosószappan túl lúgos is lehet, nem mertem használni. Így csak lezuhanyoztam a növényeket langyos vízzel. Ettôl még megmaradtak a "vendégeim", bár számuk megcsappant. Ezek után bátorságot gyűjtve befújtam a leveleket (színét és fonákját) FITO levéltetű elleni aeroszollal, ami mint írja "széles spektrumú készítmény, amelyet kifelyezetten növényen élôsködô rovarok írtására fejlesztettek ki, mint pl.: levéltetűk, legyel, pókfélék.
Nos, nem merem elkiabálni, de mintha eltűntek volna az ismeretlenek.
Még egyszer köszönöm, remélem zavarhatlak még, ha szükségem lesz rá!
Grübedli
Kedves tanácsadók!
Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek akitől direkt-indirekt módon tanácsot kaptam.
A tavaly katasztófális állapotban lévő két meggyfámat tegnap nézegettem, és ha a fagykártól eltekintünk(amit még nem is tudok hogy mennyire érte őket, mert a virágszirmoknak sok helyen csak a fele barnult meg, és egyáltalán nem lógnak a virágcsokrok) szóval ha ettől eltekintünk szép egészségesnek néznek ki.
Pontosan arról a moniliáról beszélek, amiről itt nemrég szó volt. Tavaly, mikor megláttam a lógó virágcsomókat, én is azt hittem először hogy a fagy csinálta.
Valaki mondta hogy monilia, és már tavaly elkezdtem dolgozni ellene. Végül csak idén lettem biztos benne, a topicot olvasva. Igy aztán február eleje óta rengeteg munkát fektettem bele(mechanikus és vegyvédelmi). Igaz jól összementek a fák, de még mindíg jobb, mintha tönkremenne. Tudom hogy még nincs vége, ha elmegy ez az esős idő újra permetezek, mostmár mondtátok is hogy mivel(ez még kérdés volt számomra). Eddig ugyanis réztartalmú szereket hsználtam, és tudtam(ezt is innen) hogy ha kivirágzott, már nem lehet.
Szóval KÖSZÖNÖM!
ja és persze az almafáim is sokkal szebbek(azokat is megtámadta egy kicsit)
Ajanlom az Actara nevű anyagot, 4 g/tasak (15 -20 l vízre legendő) méretben kapható, felszívódó és jó a gyümölcsfáid, zöldségek levéltetvei, burgonyabogár ellen is. De jó hasonlóan sok lehetőséggel (kivévev a burgonybogár) a Basudin 600 EW is.Chess
Hi!
A felsorolt szerek nem erre valók! Csonthéjasokban rügyfakadás után a réztartalmú szerek (bordói por) perzseléses károkat okoznak! (Az őszibarackot nem ismerem, mert nekem sohasem voltak.) A kén meg teljesen hatástalan a monilia ellen. Orthocidot használj, ha meg nincs, akkor meg kifejezetten monilia elleni készítményt. Olvasd el a címkét és annak alapján dönts, ne a szájhagyományokra hagyatkozz!!!
A szőlőben alkalmazott hagyományos készítmények nem minden esetben hasznosak gyümölcs kuturákban.
Frimi
Hi!
Védekezzetek a monilia fertőzés ellen! Persze ami elszáradt, az már nem fog ujra kihajtani és egy monilia fertőzéstől sújtott meggyfának is hosszabb iőre (több évre) van szüksége, hogy helyre jöjjön. S a monilia nem csak a virágokat károsítja, de a gyümölcsöt is (penészgyepes szemek)! Szó sincs savas esőről!
Frimi
- Fele falu meggyfái egyszerüen elszáradtak, egészen a gyökerekig (azok nem). Többek szerint a savas eső tette ezt velük, szerinted esetleg lehetett moniliás gombafertőzés? A jelenség 3 év alatt vitte el a fákat, nem csak virágzáskor jelentkezett, volt, amelyik a gyümölcs érése helyett busulta el magát. (A kérdés azért is érdekel, mert maradtak túlélők (főként fiatalabb fák), meg lett közben telepítve néhány példány, amelyeknek (eddig) nincs bajuk)
Bár nem láttam e topicban ilyen jellegű panaszt, azért leírom saját tapasztalataimat, mert ezzel korábban sok gondom volt!
A meggyfák moniliás gombafertőzéséről van szó, amit sokak össze is tévesztenek szimptómái miatt a fagykárral. Tünete: virágok tömegesen elbarnulnak, majd leszáradva az elpusztult levélkezdeményekke együtt csomókban ott maradnak a vesszőkön és a vessző is sok esetben - olykor döbbenetes mértékben - elhal.
Monilia elleni készítménnyel (Pl. Orthocid-dal) kell védekezni ellene. Már most is egy picit késő, de még nem túlkéső!!! Általában min. két, de méginkább három permetezés nagyon jó hatással volt nálam. Úgy kb. 10%-os, majd kb. 60-70%-os virágzásnban és az elvirágzás (sziromhullás kezdetén)időpontjában. Akik nem ismerték fel ezt a bajt, azoknak pl. tavaly csaknem kopasszá vált a fájuk, míg az enyémen nyoma sem volt semmiféle "fagykárnak"!
Frimi
Igen, a Quadris engedélyezett málnában a felhasználása 7 nap élelmezésügyi várakozással.
A szövögető jószág szinte biztos takácsatka mint frimi is írta. A honlapon az almánál tettem be róla képet ( atka 2. kép).
Az LD50 érték a szereknél annyit jelent, hogy a kísérletekben felhasznált patkányok ennyi mg/testsúly kg mennyiségtől pusztultak el 50 %-os arányban. LD = letális dózis. A szám minél kisebb annál veszélyesebb az adott anyag. A koffein nem vagyok biztos benne valahol 2000 felett, a só közelebb a 4000-hez van.
A mai napon sikerült átrendezni a honlapomat, így merészelem újra ajánlani http://www.extra.hu/nvedelem
Üdv Chess
Hi!
Nekem kissé ellentmondásosnak tűnik, amit leírtál: kis gömbök "rohangálnak" és "vattaszerŰ" hálót szőnek, mert ami ismereteim szerint rohangálni szokott, az ugyan hálót is sző(het), de az nem vattaszerű. Ami meg vattaszerű valamit okoz, az meg nem rohangál...
Valószínűleg takácsatka a károsító, ami valóban hálót is sző, de az eléggé ritkás...Eléggé komisz jószág s ismereteim szerint szobai körülmények között használható készítmény nincs. A szappanos lemosás sgíthet, itt már írtm a kenőszappanos vízes lemosásról. Olvasd el és csináljad, ha a levelek eléggé nagyok és így nem nagyon macerás. A mosószappan nem kifejezetten jó, mert erősen lúgos (lehet).
Ha szabadban is le tudod ápolni a növényeket, akkor olvasd el Chess tanácsait az atkákra vonatkozóan. Lehet az általa említett szerekből ampullás kiszerelésűeket is kapni és annak felhasználásával készíts permetlét és egy kimustrált kölniszóróval permetezzed le! Egy hét múlva a kezelést ajánlatos megismételni.
Frimi
Nem akarok belekotnyeleskedni a tanácsaidba, ezért nem írom le, csak javasolom, hogy felvilágosítás gyanánt tájékoztasd a topicba irogatókat az LD50 mibenlétéről, esetleg tipusairól...
Frimi
