Hathort Gízában az óbirodalmi időkben (4-6. dinasztiák) tisztelték. Az itteni sírfeliratokban, mint a „Szikomor Úrnője”-ként hivatkoztak sokszor rá (néha a „Déli Szikomorfa Úrnőjeként” is).
Egyfajta ősistennő, sok mindenhez köze volt, közte az alkímiához is.
Gízában mindennek az alaprajza pontosan téglalap vagy négyzet alakú: templomok, masztabák, kis és nagy piramisok, csak a Szfinx medencéje és az előtte lévő templomé nem. Ha a Szfinx medencéje eredetileg téglalap alakú volt, úgy miért nem volt az az előtte lévő két templomé? Hiszen egyértelműen egy időben készültek!
A hsz-ben az első kép jól adja az alaprajzokat. Nézd meg jól a szobor medencéjét! Csak a keleti (lenti) oldal lehetett volna téglalapos, de végül ezt is az úthoz igazították. De ugye akkor ha így történt, a szobor medencéjének délnyugati részét csak Hafré idejében kellett kivágni s az úthoz alakítani? Márpedig a déli (azaz a töltésút felőli) oldal egyformán erodálódott végig a teljes hosszában, abban nincs újabb vagy korábbi rész.
Ez szerintem azt jelenti, hogy a 3 objektumból legkorábban a Gránittemplom készült el, majd a Szfinx-templom és a Szfinx a második fázisban, s a szobor medencéje lett volna az utolsó fázis, de ezt félbehagyták. A Gránittemplom pedig azért olyan, mert az úthoz csatlakoztatták.
Teljesen világos ugyanis, hogy a szobor medencéjének kialakítását félbehagyták. Ennek megállapításához még régész vagy építész sem kell.
"A medence formája: nem hiszem, hogy normális ember így alakította volna, csak szabályos lehetett valamikor. Nem tudjuk mi volt benne: semmi, talán egy kert, tárgyak, áldozati oltár, vagy gömbvillám ketrec."
A medencében mindig ez a szobor volt, hiszen a környezetét kibányászták mellőle. Előtte itt nem volt medence.
"Amúgy az a legyezőszerű dolog a Szfinx hátán elég veszélyes lehetett. Szépen fel kellett erősíteni, körben, mélyen, az oroszlán horpaszánál. Lehet, hogy csalogatta a villámokat is. Vagy világított. Esetleg csak egy festett papír lótusz volt."
Ha azt is gondolod végül is, hogy a háton levő üreg volt egyben a legyező rúdjának tartója, úgy az szerintem elképzelhető. Olyan mint egy óriási királyi legyező az újbirodalmi képeken. Pld. Tutuja sztéléjén (ami a hsz-ed alsó sorának középső képe) látható a Szfinx hátán. Ha a kép méretarányos, a merőleges rúd 5-6 m hosszú. A rajta lévő félkör lap vízszintes alja 13-14 m széles, míg a magassága 10-11 m lehetett. A legyező egy tollkorona, éppenséggel szimbolizálhatta a Szfinx "szárnyait" is. De ez is egyike lehet a szobor újbirodalmi átértelmezéseinek, felöltöztetéseinek. A szobrot ugyanis az évezredek alatt több kultúra értelmezte különböző neveken magának, az óbirodalomtól, újbirodalomtól a hikszoszokon, görögökön, koptokon át az arabokig.
"Utána Amenhotep visszamerészkedett és épített egy templomot úgy, hogy el sem söpörték a homokot?"
Pontosan úgy ahogy mondod: az újbirodalmi időkre a Szfinx-templom teljesen betemetődött homokkal és törmelékkel. Elég alacsonyan is fekszik. A római időkben egy lépcsősor is emeltek fölé, ők se tudták, hogy alatta templom lehet. Nem nagyon söpörtek ezek homokot. Sznofru Tört-piramisa Dahsúrban egyszerűen homokra épült: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rt_fal%C3%BA_piramis#/media/F%C3%A1jl:Dahschur-snofru-bend.jpg
Mit akarsz akkor egy ilyen agyagtéglából rakott templomtól, mint amilyet Amenhotep is odaépített?
Gondolkodtam rajta folyamatosan, minél inkább, annál több a furcsaság. Ha valaminek utánanéztem csak bonyolított az addig már letisztázott tényeken is.
Arra gondoltam, hogy Hathor a Szfinx, a neolitikus Nabta Playa őrzője, a szarvasmarha kultusz istennője. A csillagok jó ismerőse. Ha viszont tárgyi bizonyítékot akarok keresni akkor a 16001 képeinél sokkal erősebb, meggyőzőbb bizonyítékot kell találni. Ezt a mítoszok kínálják fel. Ebben a pillanatban állnak össze a mozaik darabkái ( szép a kép és valóságos, maradjunk még kicsit a fellegekben, mielőtt lezuhannánk...) Hathor nagyon sokoldalú, többek közt ő a bányászok védelmezője is," a türkiz úrnője " (Nebet mefket) szent köve a türkiz. Egy Szerabit nevű bányászvárosban éppen Hathor templomában találtak egyszer egy különleges szobrocskát.
De elkalalandoztam, szóval ott tartottam, hogy Szahmet Hathor mítoszbeli avatárja. Látjuk a Tutanhamon kartuson, gondoltam akár róla is mintázhatták a szobrot.
Itt zuhanhatunk le a valóság talajára.
Hagyom is, annyiból volt mindez érdekes, hogy a repedés a Szfinx hátán szabályosan fut keresztül, túl szabályosan ahhoz, hogy földmozgások számlájára írjuk. Nem egyezik az iránya a repedésével.
A medence formája: nem hiszem, hogy normális ember így alakította volna, csak szabályos lehetett valamikor. Nem tudjuk mi volt benne: semmi, talán egy kert, tárgyak, áldozati oltár, vagy gömbvillám ketrec.
Amúgy az a legyezőszerű dolog a Szfinx hátán elég veszélyes lehetett. Szépen fel kellett erősíteni, körben, mélyen, az oroszlán horpaszánál. Lehet, hogy csalogatta a villámokat is. Vagy világított. Esetleg csak egy festett papír lótusz volt.
Az árok: a víz igazán nem okozhatott gondot, esetleg tűzoltásra is felhasználhatták öntözésre is, vagy leszivárgott repedésekbe, vagy továbbvezették valahová.
Ha megnézzük ezt a nagy képet, akkor nem látszik annyira a trapéz vonal, az is elképzelhető, hogy minden szabályos volt, az utat meg utólag szépen odaigazították.
Ebben az időben a Szfinx előtti templomot teljesen belepte a törmelék és a homok. 3500 évvel ezelőtt már senki sem tudta, hogy a lábuk alatt egy templom van!
Hogy ez honnan tudható? Onnan, hogy Amenhotep templomának sarka 1,25 méternyire rányúlik a Szfinx-templom tetejére.
Ezen a képen ez sem látszik igazán... de ha így volt akkor mi történhetett itt? Utána Amenhotep visszamerészkedett és épített egy templomot úgy, hogy el sem söpörték a homokot?
A Nagy Piramist Hufu építői lezárták, a bejáratát elrejtették és mészkőlapokkal fedték le. Al- Mamun kalifa nem találta, csak miután bányászai bevágtak a piramis oldalába, majd meglelték a levezető folyosót, tudták meg, hogy hol van a piramis igazi bejárata. Itt a középkorban a köveket szétverték az arabok a bejárat körül.
Karl Lepsius német régész 1843-ban mikor megtisztította bejárat környékét talált egy rejtélyes rövid feliratot. A felirat a felső szarufa jobb oldali gerendáján található, és alig 6 cm-es. Hasonló a tetragrammatonhoz. Lepsius nem tudta mire vélni: ha a középkori látogatók hagyták hátra, úgy ez egy grafitti, de minek írtak volna oda ilyesmit, aminek a középkorban nem volt egy nyelven sem jelentősége. A másik lehetőség, hogy az építők hagyták, hiszen ez a rész örökre le volt takarva más kövekkel a hitük szerint. Csak a rongálás hozta a felszínre. Eltér a teherelosztó kamrák munkáscsapatainak grafittijeitől.
Olyan mint egy üzenet, valamiféle "egyenlet", aminek nem tudjuk a megoldását. Persze most a mi tudományunk képleteire gondoltam, de lehet már ez is hibás, hiszen honnan tudhatnánk egy nagyon régi felirat, miért hasonlítana a "MI" képleteinkre?
A repedés szerintem annyi amit látsz a rajzról. Tehát a két medence fal közötti. Lehner az egyik helyen azt írja, hogy a déli medencefalba legalább 5 méter mélyen bevágódik a repedés.
Tehát: azt akarod mondani, hogy Hafré halotti útja azért vált irányt, mert a Szfinx már ott állt. Nos, erre éppenséggel lehetne adni egy lehetőséget, nem is egyedül gondolsz erre. Hiszen a Szfinx területe eredetileg Hufu kőbányája volt. Stadelmann egyiptológus szerint valóban meg volt már Hafré előtt a Szfinx és a Szfinx-templom. De én inkább arra hajlok, hogy Hafré komplexumához köthető.
Egyrészt a halotti utak nem egy nyílegyenesen keletre tartó valamik a piramisoktól! Elég ha megnézed ezen a másik kettőt is. Kheopszé irányt is vált:
Az ami pontosan Keletre a néz, az a Szfinx, az előtte lévő 2 templom, ahogy Menkauré Völgytemploma is, vagy Hufu Halotti temploma, és a piramisok. Gondolom a felvezető út vonalát több esetben a gízai magaslat domborzati viszonyai is megszabták, hiszen 40-50 méteres szintkülönbség volt a két végpont között: elég ha a fenti második képet megnézed. A harmadik kép is jól mutatja az út elhelyezkedését.
Kissé árnyalja a képet, hogy Hafré útjának mindkét oldala kőbánya volt a piramis/masztaba építkezések idején: a 4. képen az 5. és 6. szürke mező. Az út úgy látszik vagy a két kőbánya határa volt, vagy előbb volt meg mint a két kőbánya. Ez utóbbira válaszul Colin Reader angol geológus szerint éppen ezért út megelőzte a piramisépítést is, ami értelmetlen, nonszensz (Schoch is "Hafré toldalékának" titulálta az utat egy 1994-es cikkében). De szerintem Reader arra nem gondol, hogy a felvezető út helyén volt az a vontatási út, amin a kőtömböket felvitték a Második Piramis magaslatára, mint ezen a képen (hisz arra is kellett legyen egy út, és az is a tótól futott nyugatnak):
A 16007-es hsz-edben van a harmadik kép, s azon is mutatja a bal alsó sarokban: Trench. Ez egy kőbe vágott árok alsó vége, ami északról határolva vezet Hafré útja mellett, s nyilván a csapadéktól védi az utat (ahogy a mi útjainkat is ezért védi árok sokszor, hogy az eső ne mossa alá). Na most az árok belefut a Szfinx medencéjébe. Ha a Szfinx előbb készül el, mit az út, úgy mi a fenének vezették volna bele a vizet a szobor talapzatához?
"Miért nem egyenesen halad az út a templom bejáratával szemben?" - de Kheopsz útja sem halad "egyenesen", pedig nem is kerül ki Szfinxszet. Azt hiszem maga az "út" lényegesebb volt az építők számára, mint a Szfinx (amúgy is befejezetlen) medencéjének állapota, hogy az nem pontosan téglalap.
Ilyen Kolumbusz tojása-szerű rejtvény ez, lehet rajta agyalni. Hisz a Völgytemplom (Gránit-templomnak vagy Alsó-templomnak is nevezik) előbb kellett bizonyosan készüljön a Szfinxnél (az anyagából ítélve), majd a Szfinx-templom készült el, s fejezték be ekkor fokozatosan a Szfinx-szet. Viszont az is érdekes, hogy előbb építettek egy utat, s csak utána, ahová fog vezetni? Ezt úgy gondolná az ember, hogy előbb felépül az Alsó- és Felső-templom, majd a kettő közti út. De még persze lenne egy csomó kérdés is ezzel...
De visszakérdezek: ha viszont a Szfinx előbb készül el, mint az út, úgy abban az esetben nem téglalap alakú lenne a medencéje és a két előtte lévő templom pedig négyzet alapú??? Hisz ezek viszont nagyjából egy ütemben készültek. Az utat pedig majd hozzáillesztették volna ezekhez.
Köszönöm. Elolvasom majd az összegyűjtött írásokat.
Akkor lazítok és hagyom magam meggyőzni a trapéz alakú templomfalak által.
Elnézést, hogy gyakran kalahütty a fogalmazásom. A 60 métert úgy értettem, hogy túl halad a medencén, vagy csak faltól falig tart. Ahogy a képek mutatják. Tehát nem folytatódik a medencén kívül? Az út alá nem láthatunk. A felszínen pedig máshol nincs nyom?
Még van buta kérdésem, de ígérem nem sok. Az utolsó képen, amit hoztam látható az út, amit szaggatott vonal jelez. Ez azért megy ferdén a Szfinx felé, mert ott akart elhaladni? Tudták, hogy ott lesz elég kőzet a két templom felépítéséhez?
Miért nem egyenesen halad az út a templom bejáratával szemben? Olyan, mintha a már ott álló Szfinx mellé akarna megérkezni.
Remélve, hogy már nem rongáltam túl sokat amúgy is kellően negatív imázsomon, ennyi lenne.
Ha a Szfinx a piramissal egyszerre épült akkor nincs értelme a teóriámnak sem, hogy kit ábrázolt először a szobor.
Az elmúlt húsz évben párszor a Szfinx korára, a körülötte lévő objektumokra tévedtem. Ezekben szó volt a kontextusról. Olvass bele ezekbe, de az újabb adatok fényében lehet már máshogy magyaráznék pár dolgot, de azt hiszem a lényegnek ma is megfelel, amiket írtam:
De a Szfinx előtti két templom alapja is rendhagyó módon nem négyzet, hanem a fél oldaluk trapéz, s nagyjából éppen a felvezető út szögét követi.
Szerintem a szobor és a Halotti templom gyakorlatilag egyszerre épült. Egyébként szinte majdnem pontosan meg lehet határozni a két templom tömbjeiről, hogy melyiket hol bányászták ki a Szfinx körüli medencéből.
"A 60 méter hosszú repedés hogyan aránylik a medence hosszához? Hány méterre folytatódik az út, illetve a medence túlsó oldala alatt, semmit nem találok erről."
Azt lemérheted bármelyik képen, amin van mértékskála és mutatja a repedést. Nem tudom milyen útra gondolsz, hogy hol folytatódik.
A Khephrén sírkomplexuma kapcsán figyelembe kell venni az ok-okozat összefüggést. Tehát valószínűleg előbb épült meg a piramis a dombbon, mint a Halotti templom, ahogy az út is előbb. A templomot a domb aljára kellett építeni, a Nílus mesterséges csatornájának tava mellé.
A Nagy Repedés a szobron nem befolyásolta őket semmiben, hiszen eleve beakarták falazni. Maga a repedés ilyenformán mindegy mikor vagy hogy keletkezett. Hiszen a mancsok nagy része is csak mesterségesen, kőtéglákból megépített, s nem a sziklából kifaragott!
A Rettenet atyja ha csak a kőzetek optimális kihasználása miatt született, akkor nincs itt semmi rejtély.
Lehet, hogy az arcvonásokat is "plasztikázták" akár többször is. Erről írok majd mert kisütöttem valamit, remélem nem fogom veszélyeztetni ezzel a topik látogatóinak mentális egészségét.
Nekem nem tetszik ez az egész, az út inkább látszik elkerülni a Szfinx testét, igazából az első, felülnézeti kép nagyon zavaró. A helyszínen talán nem szembetűnő a szimmetriának, az egyensúlynak ez a hiánya. Ha az út volt előbb, akkor azzal párhuzamosan is feküdhetne. Bármilyen más jószágot kifaraghattak volna, mert ösztönösen Fengsuj bajnokok voltak, de itt borul minden összhang. Tehát kifaragtak egy templomot, és egy szobrot a maradékból? Vagy a keletre néző szobrot és utána elé egy templomot?
A 60 méter hoszú repedés hogyan aránylik a medence hosszához? Hány méterre folytatódik az út, illetve a medence túlsó oldala alatt, semmit nem találok erről.
"A flurry of upcoming missions may uncover whether the harsh world was once an Earth-like oasis that could have harbored life.
Three planetary missions, launching over the next decade, will reveal whether Venus ever had liquid oceans, and if so, how expansive they were and how long they lasted. The robotic trio will precisely map the planet’s surface, look for signs of active volcanism, and peer into the world’s interior. By helping us better understand our sister world, these spacecraft will also help us learn whether the millions of rocky planets in Venus-like orbits around other stars could be habitable.
Lehet csak állagmegóvás címén tapasztották vissza. A kövek azok lehet régiek, hiszen rengeteget találtak, mikor kiásták a Szfinxszet a homok alól. A déli oldalon a repedés legalább 5 méter mélységben hatol be a medence falába. Talán e miatt, de azért ugrik ki a medence falából, mivel a többi rész nincs beburkolva.
Két lehetőség van, vagy visszarakják ezeket, tehát a Szfinxre is vagy tovább romlik a szobor és medencéje. Persze lehet szidni ezeket, hisz a francia Baraizét (nem muszlim!) is szidják, amiért alábetonozott (!) 1926 körül a fejnek. Viszont senki nem tudná megmondani, hogy nem-e tört le volna azóta a Szfinx feje?
És miért tapasztották be ilyen igénytelen ocsmány slendrián módon? Egyértelmű és nyilvánvaló, hogy nem ők csinálták... hanem valami szokásos kotvány muszlim gány... sőt én azt mondom, az építmény része az a hasadék, annak valami célja volt anno...
"Mániákusan precíz kőfaragóink miért nem tudták kikerülni a repedést? Miért nem faragtak kissé odébb.
Ez csak úgy történhetett, hogy sokkal később lett a repedés, tán a ménkű csapott belé."
A Szfinx medencéjének kialakítását félbehagyták a kőfaragók, nem vitték mégse "tökélyre" a szobrot.
Nem tudtak odébb faragni a test kialakításánál. Több minden miatt: Hafré útja előbb készült el, s a déli partfal vonala azt követte, a szobornak kelet felé kellett néznie, stb. Másrészt eleve le akarták az egészet takarni, s a repedésből úgy sem látszott semmi! Még annyira sem, ahogy ma kinéz. Nézd meg az új fotókat a Szfinxszről, pedig már burkolat sincs rajta ezen a részen, ami eredetileg fedte, de így sem találod a repedést! Hiszen az újkori átlagmegóvások során betömték azt (lásd lentebb a jobb oldali képet).
Amikor az építők Gízába jöttek, egy kilenc méter magas kőbuckát találtak kiállva az anyakőzetből, ami már akkor talán a szél és a természet okozta hatások miatt kissé egy "fejre" hasonlított (hasonló sziklák vannak a nyugati sivatagban is). Ez adhatta az ötletet nekik, hogy fekvő szobrot helyezzenek itt el (kicsiben már voltak hasonlók).
A két oldaláról kibányászták a köveket, s ezekből épült fel előtte a két templom. A test végén volt ez a nagy repedés, ami eredetileg 30 cm széles és 9-12 m mély volt, nem csak a testet vágta át, hanem még a szobor körüli padlót is itt-ott egy méter mélyen, s belevágódott az észak és déli medence oldalfalába is. A repedés vagy hatvan méter hosszú. Valószínűleg a Nagy Repedés (angolban Major Fissure néven hivatkoznak rá) miatt nyújtották meg ennyire aránytalanul a Szfinx testét, mert ha előtt fejezik be az oroszlán hátsóját, azt túl rövidnek gondolták. Az első képen jól látszik, ahogy ferdén átvágja a szobor hátsó részét.
A szobor teljesen mindegy mikor készült: 5 vagy 10 ezer éve, az építőknek mindenképpen be kellett volna fedni a testet kis, időtálló kőlapokkal, ami sokkal gyengébb mészkőrétegből van, mint a fej. A szobor több ezer évet homok alatt töltötte, s ez mentette meg a teljes szétmorzsolódástól. A szobortestet be is fedték, sőt több korszak renováltatta (óbirodalmi, újbirodalmi és szaiszi, majd római kori javítások is megtalálhatók rajta).
Amúgy ha ménkű csapott bele, az szerinted hol találta el a helyet, hogy a test, a padló, és a két partfal így végig repedt?
Ha mondjuk egyfajta lenne a mészkőanyag, úgy mindenképpen a szobor hátát kellett volna érnie az ütésnek. Viszont ez annyira fos minőségű nummolitos mészkő, hogy az ütés gyakorlatilag szétrobbantotta volna a hátat. Nekem (és néhány geológusnak is) úgy tűnik, ez egy tektonikus mozgás következtében repedt ketté a fennsík kőlemeze itt. Van egy kisebb repedés is a Szfinxszen, de a fennsíkon sok is, még a Nagy Piramis alatt is (a térséget számos földrengés érte).
Egyébként teljesen eltüntették az eredeti építők a repedést, mivel befalazták. Ezt a felújítások idején többször meg kellett ismételni. Baraize 1925/26-ban bebetonozta, de 1988-ban ezt kiszedték és kövekkel pótolták, ahogy a dinasztiák idején is volt. A kései időkben egyébként valami kisebb hatalmasság ezt a repedést felhasználva, megnagyobbítva száját, egy aknát alakított ki az alján, s bele temetkezett. De az ő sírját is kirabolva, megsemmisülve találta Mariette 1853-ban.
Amúgy nem csodálkozom, hogy előjött neked a kép láttán ez a lehetőség, hiszen nekem is volt teljesen hasonló gondolatom, hogy a Leltárkő által írt ménkőcsapás (vagy valamilyen "robbanás") okozhatta a Nagy Repedést (bár az a nemeszt érte a szöveg szerint) a már kész szobron, de annak iránya, nagysága, stb. inkább mégis arra utal, hogy valamilyen tektonikus mozgás következménye. Bár most sem zárom ki teljesen az előbbi lehetőséget, de tény, hogy az utóbbinak nagyobb az esélye.
Az első kép a szobor északi oldalának medence falát mutatja, itt látod, hogy a padlóba és a medence falába is bemegy a repedés. A 2. kép a medence déli falán mutatja a nagy repedést, s a harmadik képen ugyanez "begyógyítva". Ha valami villámcsapás éri vagy nagy meteorit csapódik be, mondjuk a szobor hátába, úgy a a túlnan lévő kőfalba miért vágódik így be?
"Mindez igazolta egy 2013-as, egyszerűbb modell megállapításait. Az eredmények szerint nemcsak a „Gőz-Vénusz”, de a „Gőz-Föld” is létezhetett. Sőt, ha egy kicsivel erősebben süt a Nap, a Föld is úgy végezte volna, mint a Vénusz."
úgy tűnik, hogy mégsem havonta változik a Vénusz története... az említett, 2013-as tanulmány:
Meanwhile, Venus's position closer to the sun meant its atmosphere was warmer, slowing the pace at which the molten surface cooled, according to the model. This kept large quantities of water vapor in the atmosphere far longer than than on Earth, exposing more of it to destruction from the sun's ultraviolet radiation. The radiation cut the bonds between the hydrogen and oxygen, leaving the lighter hydrogen atoms to be swept away by the solar wind.
Whereas Earth solidified in a few million years in this experiment, a similar planet at Venus's distance and with far more water than Earth's oceans contain would have cooled over perhaps 100 million years. The amount of water left would have been only about 10 percent of the Earth's oceans, mostly tied up in rocks in the planet's interior.>
Mániákusan precíz kőfaragóink miért nem tudták kikerülni a repedést? Miért nem faragtak kissé odébb.
Ez csak úgy történhetett, hogy sokkal később lett a repedés, tán a ménkű csapott belé.
Tudományosan is volt arra buja vegetáció zivatarokkal. Mondjuk nem mostanában.
(Ezt kizárom, az özönvizet is (azt simán bírta), alaposan belenéznék a repedésekbe, szupercsillagközitechnokrata tudósaink elcsúsztathatnák a szfinxet, hogy végre napvilágra kerüljenek a feljegyzések!
Tehát . . . . . . . nem tudományosan is lehetett számtalan égi vagy földi okozója.
Ha csak ránézünk arra a szfinxre akkor látjuk milyen régi, emberemlékezet óta van ott.
Vegyük csak hozzá, mit pusztíthattak rajta annyi idő ( emberemlékezet ) alatt.
Itt van egy kép az ún. "Nagy Repedés"-ről a Szfinx faránál. Ez gyakorlatilag szétvágja a testet.
Az egyiptomiak már így találták a szikladombot (még a kifaragás előtt), ugyanis még a szobor melletti padlón is végighalad, sőt bevágódik a Szfinx medencéjének partfalába is:
A Szfinx építői a munkálatok során természetesen befalazták a repedést.
Ne próbáld megkeresni, hiszen a kérdés nem neked szólt, hanem a fórum tudományosságáért felelős szakértőnknek!
Én tudom, hogy hol készülhetett a felvétel. A képről persze ez kiderül, aki kicsit járatos éppenséggel az egyiptomi régiségek közt (s nem kell miatt könyveket átlapozni), hogy a kép előterében lévő piramis melyik, és ennek a piramisnak melyik sarkát látjuk.
Egy kép a gízai Szfinxről, a háború idejéről, mikor féltek a bombázásoktól, hogy kárt tesz benne:
hát igen, nem csodálom, hogy kapkodod a fejedet. számodra valószínűleg feldolgozhatatlan, hogy vannak emberek (az egyszerűség kedvéért nevezzük őket "tudósoknak"), akik:
- az elméletük megfogalmazásánál/bizonyításánál/megcáfolásánál nem az emberiség évezredes homályba vesző mítoszait, hanem (horribile dictu!) a mérésekkel ellenőrizhető tényeket veszik figyelembe - nem ragadnak le Vinogradov és/vagy Zigel és/vagy más orosz/szovjet tudósok évtizedekkel ezelőtti eredményeinél - nem a leszálló szondáknak tulajdonítják a Vénusz radaros feltérképezését - ad absurdum kételkednek a saját elméletük helyességében is, vö.: "The observations of the three future Venusian space missions will be essential to confirm – or refute – our work." versus <Nyilván nekem van/lessz igazam.>
Még vannak kísérletek, újabb kutatások, pl. Itt van egy (ember legyen a talpán aki elmegy rajta, kissé komplikált, de megéri) a végén bölcs konklúzióval.
Beleolvasgattam, de elolvasni elég unalmas (vagy hatvan oldalas tanulmány). Ez a két amerikai botcsinálta egyiptológus: Robert M. Shoch geológus és a haverja, Manu Seyfzadeh pedig egy kaliforniai bőrgyógyász.
A tanulmány szerintem világos bizonyíték arra, mikor valaki a fától nem látja az erdőt.
Több oldalon keresztül elemezgetik a szöveget, mondatonként (de láthatólag nem szakértői a hieroglif írásnak, sem az egyiptomi nyelvnek), de igazából semmire nem jutnak. A lényeges tételük, hogy a Leltárkő szövegének eredetije az 5. dinasztia idejéből származna. Telerakják a tanulmányt rengeteg hivatkozással, mintha ez egy komoly egyiptológiai tanulmány lenne. Az 5. dinasztia meg azért lenne, mert ettől nem régebbiek az utalások Egyiptomban Íziszre és Oziriszre. Egyébként éppenséggel elképzelhetőnek tartom azon érvelésüket, hogy Hufu építésze, Hemiunu ismerte Íziszt és Oziriszt.
A Leltárkő leír helyeket Gizában: Nagy Piramis, Szfinx, Szfinx temploma, Ozirisz temploma, Ízisz temploma, Henutszen hercegné piramisa. Christiane Zivie egyiptológusnak igaza van abban, hogy ezeknek a helyeknek létezniük kellett a szaiszi időkben is, sőt a 6. században is, mert a szöveget ha többször átmásolták is, a helyeket ismerniük kellett (hiszen az Ízisz templom ezek közt helyezkedik el).
Manu és Schoch gyakorlatilag szemellenzősen ezeket beakarja azonosítani olyan helyekként, melyek a 4. de egészen biztosan már az 5. dinasztia idején ott álltak. Selim Hassán könyvéből csak annyi az érdekes, ami erre utalna, de nem veszik észre, mikor az Ízisz templomnak a szomszédos masztabákból elrabolt köveiről beszél. De gyakorlatilag a 4. dinasztia idei állapotokat sem ismerik. Pld. szerintük az Ozirisz temploma A Szfinxtől és a Völgytemplomtól keletre volt, ahol manapság a nézőtér van, akik a Fény és Árnyék előadását nézik. Viszont ez a terület a 4. dinasztia idején víz alatt volt, mert itt egy nagy mesterséges tó volt. Egyébként Zivie is valahová Dél-Gizába teszi a hajdani Ozirisz templomot, ami szerinte is elpusztult.
Az újbirodalmi időkre viszont nagyon is ráillik a Leltárkő szövege: vagyis az akkori állapotokra Gízában.
Ebben az időben a Szfinx előtti templomot teljesen belepte a törmelék és a homok. 3500 évvel ezelőtt már senki sem tudta, hogy a lábuk alatt egy templom van!
Hogy ez honnan tudható? Onnan, hogy Amenhotep templomának sarka 1,25 méternyire rányúlik a Szfinx-templom tetejére. Lásd a rajzot (azon az Új-birodalmi templom a neve a legfelső négyszögletes építménynek):
Abban az időben ezt nevezték a Szfinx templomának (ebben találta meg Hassan azokat a füleket ábrázoló sztéléket, amelyekre már hivatkoztam itt régebben). Egyébként a római időkben az eredeti Szfinx-templomra egy nagy lépcsősort építettek, s fogalmuk sem volt, hogy alatta templom van.
Amenhotep templomát nevezi a sztélé Horán-Horemahet templomának. Ha pedig a Leltárkő szövege mit sem tud az eredeti Szfinx-templomról, úgy ez érdekes kérdéseket is felvet. De mivel ez is ókori egyiptomi szöveg, így nyilván akadnak benne valós tartalmak is, de hogy ezt az 5. dinasztia idején szövegezték volna: erősen kétlem.
A végén még további "kutatást" sürgetnek, mert ők nem mindenben tudták kifejteni a szöveg utalásait, vonatkozásait...
