Azért nyitom ezt a rovatot, mert az Ismeritek a szarmatákat? topikban tilos pl. azokat az antik szerzőket idézni, akik a szarmaták méd származásáról adnak hírt. Itt viszont a szarmatákra vonatkozóan minden forrás közlése megengedett. Vágjunk a közepébe!
az alföldi szarmaták a hun nagyhatalom korszakát is nagy tömegekben élhették meg az Alföldön, együtt élve a keletről érkezett új néptöredékekkel. Fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkező alföldi településeik képezhették Attila birodalmának gazdasági hátterét. (Ezt az elméletet éppen e települések leletanyaga alapján fogalmazta meg Vaday Andrea az 1980-as években.
a MARHA MARHA csatakiálltás nem lehetett magyar.ez hulyeség.de MORHO MORHO a szláv csatakiálltás volt még a mai nap is ismerik.kb.azt jelenti magyarul csapd agyon irtsd ki egyszeruen a fizikai likvidállasra buzdít.ne nézzuk le a szlávokat sem elobb itt voltak mint mi.
-----------------------------------------
Kedves Ketni,
tudom, hogy minden szláv volt, főleg Ádám és Éva is, de mikortól beszélhetünk egyáltalán szlávokról a KM-ben?:-))))))
Ezt az idézetet olvastam màr Dr. Nagy Sàndor könyvében (A magya nép kialakulàsànak története). Ö egyik bizonyitéknak tartotta arra, hogy màr a romai idôkben is magyar ajkù nép élt a KM-ben. Végül is mindegy, hogy magyar vagy szarmata, - a mai nyelvünkben megvan, pontosan ugyanigy és emberre is hasznàljuk, ha mérgesek vagyunk rà (a történetben ez volt a helyzet) -, de szlàv semmiképpen nem lehetett, mivel akkor itt még szlàvok nem éltek. Vagy rosszul tudom ?
a MARHA MARHA csatakiálltás nem lehetett magyar.ez hulyeség.de MORHO MORHO a szláv csatakiálltás volt még a mai nap is ismerik.kb.azt jelenti magyarul csapd agyon irtsd ki egyszeruen a fizikai likvidállasra buzdít.ne nézzuk le a szlávokat sem elobb itt voltak mint mi.
"Annál is inkább, mert az akkád egy keverék nyelv és mint ilyen az általad felhozott szavakat nem az eredeti értelmében használja.
A mada, matu nem igazán lehetett eredetileg is föld, ország jelentésű."
Melyik nyelv nem keverék nyelv? Nem tudjuk, hogy egy szó miből alakult ki, addig nem tudunk visszamenni az időben. A föld és az anya szavak között valóban szoros kapcsolat van, ezt mindenki tudja, mindkettőt a mag termékenyíti meg! De a világ összes nyelvét nem lehet levezetni a mai magyar nyelvből. Az ősi nyelvekben meglehetősen hasonló hangzású az anya, mama szó, ezt is mindenki tudja! A suméroknál (a legrégibb írott emlékek!) az anya ama vagy eme4, az akkádoknál ummu. De az eme többjelentésű szó, jelenthet nővért, ápolónőt, nyelvet, az eke egy részét, és nőstény szamarat is. A magyarban az anya ősi alakja az eme, emese lehetett, Emese a magyarság ősanyja! Úgy tudom, az anya, anyag szópáros a nyelvújítás "terméke" latin mintára. De azért ne zavartasd magad, csak vezesd le belőlük a sokezer évvel azelőtti akkád szavakat. A ma szó lehet a magas szó alapja a magyar nyelvben, ezt nem vitatom, de kifelejtetted a legfontosabbat, a mag szót, a mag az, amelyik kiemelkedik a földből! Egyébként a sumér ma egyik jelentése hajó, ami ugye kiemelkedik a vízből! Amúgy nem megyek bele az elméletedbe, mert belemagyarázás, nem értek vele egyet.
Lehet, hogy igazad van, de én megmaradnék a szármagyar alaknál.
Annál is inkább, mert az akkád egy keverék nyelv és mint ilyen az általad felhozott szavakat nem az eredeti értelmében használja.
A mada, matu nem igazán lehetett eredetileg is föld, ország jelentésű. Közelebb járunk az igazsághoz és a rétegezett jelentések
valóságos felépítéséhez, ha anya értelműnek tekintjük inkább. A mátka, mother stb. szavak erre utalnak. Az anyaföld értelmezés kerülhetett át így az akkádba.
A ma gyök elvont és gyakorlati értelemben magasat jelent. Ezért em-lős és mama az anya. Tudnillik a melle kiemelkedik. Vagy épp az emelet, vagy a mountain is ma gyököt
tartalmaz, mert kiemelkedik, elemelkedik a földszínétől. Akár a madár, vagy a magyar szó. A magyar ma-ag-ar felbontású lehet, magas ég úr eredeti jelentéssel.
Szóval a szarmata szerintem szár(mint világtengely, /Szár László királyunk/)=király, mata, mada=magyar értelemmel bír. A szarmaták királyi magyarok.
....a ma médnek nevezett nép önmagát "mada"-nak nevezte - tudtommal..., tehát a királyi madák a feloldása a névnek...
Mint előbbeni Afrikaans-Tacitus- idézete is mutatja: ott Tacitus kvázi szinonimaként használja a parthusokkal szembeni iber oldalon a szarmata és a méd megnevezést.
Nem "földről", hanem "királyi földről" miért nem lehetne elnevezni? Egyébként sem tudjuk, hogy saját magukat nevezték így, vagy mások nevezték el így őket.
Nehéz kiigazodni, de ha elfogadjuk a szarmaták méd származását, és a párthusoknak is lehet közük a médekhez, akkor visszamehetünk a nevük megfejtéséhez az ezen e területen valamikor használt akkád nyelvhez!
Tacitus I. Parszmán ibér király szarmata segédcsapatairól: "Artabanus ... fiát, Orodest készíti fel bosszulásra, ad vele parthus csapatokat, és embereket küld, hogy segédcsapatokat toborozzanak. Vele szemben Pharasmanes albaniaiakat bír csatlakozásra, szarmatákat hív segítségül, kiknek jogarviselő főemberei mindkét oldalról ajándékokat fogadván el, ottani szokás szerint egymással szemben foglalnak állást. De a hiberek, a terep urai, a Kaspi úton rohanvást lezúdítják a szarmatákat az armeniaiak ellen ... miután mindkét részről elrendezték a sereget, a parthus vezér Kelet uralmáról, az Arsacidák hírességéről s ezzel szemben a zsoldosokat toborzó hiberek nemtelenségéről beszélt, Pharasmanes pedig arról, hogy ők maguk érintetlenek a parthusok uralkodásától ... egyszersmind a maguk fegyvertől meredező hadsorát, az aranydíszes méd csapatokat mutatta, innen a férfiakat, onnan a zsákmányt. A szarmatáknál azonban nem egyetlen hang a vezéré, ki-ki önmagát ösztökéli" (Annales VI, 33–35).
"Dacia központja Szármiszegetúza ... Miért a szarmatákról van elnevezve?"
Kuzsinszky Bálint: "Sarmizegetusa: a római foglalás előtt a dacus királyok székhelye (Ptol. 3, 8, 4: ZarmizegeJousa basileion), azután Dacia provincia fővárosa. Dio (68, 9) csak egyszer említi névleg, midőn arról értesít, hogy Trajanus, miután Decebalusszal békét kötött, en ZermizegeJoush helyőrséget helyezett el. A többi helyeken (67, 10. 68, 8. 14) egyszerűen királyi székhelyről (ta basileia) van szó. A 68, 14 szerint Decebalus a királyi székhelye mellett elfolyó Sargetia (Sztrigy) fenekén rejtette el kincseit. Neve a latin feliratokban leggyakrabban Sarmizegetusaalakban fordul elő; az eltérések lényegtelenek, CIL III 7742 Sarmis., u. o. 973 Zarmis., u. o. 8011 Zermi(z)egetusa, továbbá t helyett th-val u. o. 753 és 7429, hasonlókép Ptolemaeusnál az idézett helyeken s Digesta de cens. 1,. 9 is Sarmizegethusa, Diónál az idézett helyen szintén ZermizegeJoush, ellenben CIL III 3236 Zermiegete,a tabula Peutingerianán Sarmategte s a ravennai geographusnál Sarmazege."
Valószínű, hogy a Sarmategte név egy IV. és XIII. század közötti elírás (z helyett t).
The Orlat plaques are a series of bone plaques that were discovered in the mid-1980s in Uzbekistan. They were found during excavations led by Galina Pugachenkova at the cemetery of Orlat, by the bank of the Saganak River (a tributary of the Zeravshan), immediately north of Samarkand. Pugachenkova published her finds in 1989.
The plaques are thought to have been decorative belt buckles. They are decorated with battle scenes between soldiers wearing cataphracts, and one hunting scene. The date and attribution of the plaques are disputed, although the consensus tends to suggest a 1st century CE date.
Pugachenkova believes the plaques were made by the inhabitants of Kangju, thought to have been closely related to the Kushans and Tocharians. The soldiers would be either Sogdians or Sakas, much less probably Yuezhis or Parthians.
On the other hand, the Western Hunnish sword type definitely differs from the type depicted on the Orlat plaque. This is quite evident from the mobile Sino-Sarmatian sword guard found in Orlat kurgan 2 (similar to the type visible on the plaque) but never to meet with the Hunnish context mentioned.38 What does that mean? In our opinion, the Orlat chapes and guards belong to an armament of transition from the latest "Sarmatian" types to the classic types of the age of Attila. Therefore, I am inclined to see the armament complex of Orlat as belonging to the third century or to the first half of the fourth century AD.
As you read in that Persian book, it talks about Kurz near Saklab, a people named Kurzi or Kurzian have been also mentioned in the Persian books, they could be the same Curonians: http://en.wikipedia.org/wiki/Curonians as you read it says they were called Kurs and their land Kurzeme, anyway the book says that in the east of it are the Rus and Volga Bulgaria, that seems to be true about modern Latvia. The book also says about Saklab: " اين ناحيتي است بزرگ و اندر وي درختان سخت بسيار است " it means "that is a large region and there is deep forests", "و ايشان اندر ميان درختان نشسته اند" "and people of this region live among the trees", I have asked some questions in another thread: When the author of the book says the title of the kings of Saklab is "Svit", does he mean "Sviat" like in Sviatoslav? "Svit" is similar to "Swede", could it be related to Swedes? Is it also true that their daily diet was "milk" (طعام ملوک ايشان شير است)? Their palaces were underground in the winter (همه بزمستانها اندر کازه ها و زيرزمينها باشند)? There were a large number of forts and citadels (ايشان را قلعه ها و حصارهاي بسيار است)? People wore mostly linen clothes (جامه ايشان بيشتر کتان است)? (The Persian word for linen is Katan, similar to cotton),
They were all fire-worshippers (همه آتش پرستند)? ....
Van itt zűrzavar bőven. Attól függ, hogy ki miből indul ki.
"Ez a város SARMISTEGESTE néven volt ismert, és úgy a SARMISE, mint a SARMISTE szavak a sarmaták népnevét tüntetik fel: a "GETHUSA" és "GTE" szavak pedig helyet jelentenek.
SARMISEGETHUSA = SZARMA THELY. A névből azt is megtudjuk, hogy mikor lakott az Alföld keleti részén a sarrnaták egy csoportja."
Badinytól idézve
Ki hogy gondolja heyesen a nevet és hogy hogyan tagolja.
A SARMISE lehetne akár SZÁRMAZ is.
A GTE-HUSA pedig EGY-HÁZA.
SARMIS-EG-ET-HUSA=SZÁRMAZ-ÉG-EGY-HÁZA
SZÁRMAZ-EGY-HÁZA vagy SZÁR-MAGYAR-EGY-HÁZA
Ezek részemről alaptalan találgatások, mint a Szármagyarszeg...de nagyon csábítóan magyar akár honnan nézem.
Szem előtt tartanám, hogy ez a hely egy napvárta egy naptemplom. A mai magyar neve a helységnek Várhely!
Ezen kívül ősi magyar élettérben van. Kézenfekvő, hogy a magyarból kell kiindulni.
A ZAR-MYA, ZER-MI gher-mi eszembe juttatja Varga Csabát a HAR gyökével, ami kimagaslót és mélybe nyúlót egyaránt jelent.
Ez képileg kitűnően társítható a SZÁR jelentéséhez is, ami magasba tör és király jelentésű is. Eredendően a világfával a világ tengelyével azonos.
Ezért gyöke pl. a származásnak is és pl. a Hargitának.
Véleményem szerint a szarmata összetett szó első szótagja, törzsszava a SZÁR. Ezt az egyet le merném fogadni.
Several hypotheses have been advanced to explain the origin of the name Sarmizegetusa. The most important are the following:
‘The citadel built of the palisades on mountain peak’ from ZERMI (*gher-mi, mountain peak, top cf. *gher ‘stone’, ‘high’) and ZEGE-T (*geg(h)t)[2]
‘City of warm river’ from ZARMI ‘warm’ (derived from Sanskrit gharma ‘warm’) and ZEGET ‘flow’ (derived from Sanskrit sarj, bactrien harez; sarjana, harezâna ‘flow’), the city being named after the nearby river Sargetia[3]
‘The palace that illuminates the world of life’ from "ZARMYA" ‘palace’ (Sanskrit harmya ‘palace’), ZEGETH ‘world of life’ (Sanskrit jagat, jigat ‘go’, ‘mobility / world of life’) and "USA" ‘illuminaing’ (‘enlightening’, ‘burning’)[4]
