Nézd, én ezt szakmaként űzöm. Tényleg ne haragudj, de ennél ezerszer komolyabb desztillációs kérdéseket old meg napi rutinként egy vegyész.
A kipróbálás a dolgok megértésének egy lehetséges útja. Ha komolyan foglalkozol pálinka főzéssel, akkor érdemes megismerkedned a desztilláció alapjaival. Ez könyvekből nem könnyű, a termodinamika ehhez sokszor kevés. Ezek bonyolult folyamatok, nem véletlenül tanítják a Műegyetemen 3 féléven keresztül. A komplex magyarázatokat sokkal nehezebb megérteni (neked sem sikerült, bár nyilván részben az én hibám is a dolog). Ha gondolod, próbáld ki, talán tisztul egy kicsit a kép.
Ugyanazt a hibát követed el: felülbecsülöd egy diffúziókontrollált folyamat sebességét: lehet forrpont alatt is desztillálni, néha használják is. Évekig tart, de működik. Éppen úgy, ahogy a példában sem méred fel a diffúzió és az áramlás közötti különbséget. Mondom, ez tényleg nem "elemi" dolog, de ha komolyan foglalkozol a desztillációval, akkor érdemes egy kicsit utána nézni.
Na látod,mielőtt leírsz valamit győződj meg a tudásod valódiságáról.
Erre szokták mondani:Ha nem szóltál volna,bölcs maradtál volna!
Ajánlom neked is a figyelmedbe!: http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1linka . Lefelé görgetve még több infót kapsz majd,és megvilágosodik,mit nevezünk pálinkának,és mit nem.:-)
Ez egyébként pontosan így van. Kicsit lassú, de működik. Hogy miért nem így csináljuk? Éppen azért, amiért aláfűtünk az üstnek, pedig a szobahő 25 fok és a hűtővíz meg 18, tehát simán lepárolhatnánk a pálinkát fűtés nélkül is. Még egy évig se tartana.
Látod, ezért mondom, hogy fejezzük be. Ez tényleg egy kicsit emeltebb szint. Nem könnyű magyarázni, én ennyire vagyok képes, sajna úgy látszik nem sikerült a dolgokat érthetően összefoglalni.
Te is elmondtad, én is elmondtam.
(csak csendben jegyzem meg, hogy esetleg ki lehet próbálni....)
A kondenzációs hőmérséklet, amiről te beszélsz, azt jelenti, hogy milyen hőmérsékleten tudod a teljes gőzfázist kicsapni. A gőzfázis egy kisebb részét ennél nagyon hőmérsékleten is ki tudod csapni. Amit aztán forralással folyamatosan pótolsz.
Teljesen jól látod, erről van szó. Csak, ugye, a folyadékfázis forralásával folyamatosan pótoljuk a gőzt, megindul a konvekció a gőzfázisban, ill. a kondenzátum visszacsöpögése bele a folyadékfázisba, amiben szinték kialakul egy folyamatos konvekció. Egyről beszélünk, nem? Szóval, lesz kondenzáció az edény belső falán, nem sokkal kisebb hőmérsékleten, mint ami a folyadékfázis forráspontja.
Visszatérve a példára: a köpeny alján lötyög pár liter 120 fokos fp-ú PG-víz elegy, a cefre forrpontja 85 fok. A PG-gőz-vízgőz elegy kondenzációs hőmérséklete mondjuk 103 fok (a mellékelt görbe alapján kb ez a helyzet). Tehát az üst külső felületén végig 103 fokos kondenzátum fog lefelé folyni, a cefre először felmelegszik 85 fokra (hőm kül. 18fok), majd ahogy desztillál kifele az alkohol, eléri a 100 fokot (ekor már csak 3 fok a hőm. különbség), ami nyilván csak nagyon lassú forrást tesz lehetővé.
Ezzel az elrendezéssel az üst tartalmát elméletben 103 fokig, a gyakorlatban max 95 fokig tudod fűteni.
Van egy 20%-os alkoholod, forralod, felforr pl. 85 fokon, a gőztérben pedig 40%-os alkohol-vízgőz elegy van. A 40%-os alkohol pedig pl. 80 fokon forr.
A gőztérbe belógatunk egy hűtőcsövet, és elkezdjük szép lassan hűteni 85 fokról lefele. Mit látunk?
85 fokon a csövet éppúgy, mint a készülék összes felületét 20%-os alkohol vékony filmje vonja be az adszorpció miatt (a gőztérben pedig 40% az alkohol). A film vastagsága az idővel nem nő. HA elkezdjük hűteni, akkor pl. 84,5 fokon 21%-os alkohol alkotja a filmet, de ehhez 79%-nyi víznek is kondenzálnia kellett, és így a gőz csővel érintkező vékony rétege szegényebb lesz vízben (pl. 41%-os lesz, épp olyan, ami a 84,5 fokon forró 21%-os alkohollal áll egyensúlyban). Ilyenkor tehát egy pillanat alatt megszűnik a kondenzáció, kialakul egy stabil helyzet. A felületen lévő vékony gázfilmet, ami alkoholban töményebb, mint a gáztér ugyanis a szokásos konvekcióval nem nagyon tudod lefújni. HA tovább hűtjük a felületet, akkorr a felületen mindig az adott hőmérséklethez tartozó összetételű film fog megjelenni, de egyik esetben sem indul meg a folyamatos kondenzáció (ill. a kondenzáció sebességét a gázmolekulák diffúziós sebessége határozza meg).
Mi történik, ha élrjük a 80 fokot? Ilyenkor a felületen éppen a gőzfázisnak megfelelő összetételű anyag kondenzál. Ha csak egy picit tovább csökkentjük a hőmérsékletet, megindul a folyamatos kondenzáció, megszűnik a felületet bevonó vékony, a tömbfázistól különböző összetételű réteg. A teljes gázfázis konvekcióval pillanatok alatt kiürül. "Elkezd fújni a szél" a hűtőcső felé.
Összefoglalva: 80 és 85 fok között a felületet mindig az adott hőmérsékletnek megfelelő összetételű anyag vonja be, de ez nem kondenzáció, mert az egyensúly beállta után azonnal leáll a folyamat. (Nem áll le: a kondenzáció sebessége kb. olyan, mint amilyen gyorsan a víz párolog egy pocsolyából. Azt is a diffúzió korlátozza.) HA pár ezred fokkal alámegyünk a 80 foknak, akkor azonnal megindul a kondenzáció, melynek a sebessége csak attól függ, hogy milyen gyorsan tudjuk elvonni a hőt a felületről (ill. a gáz sebssége hangsebesség alatt kell, hogy maradjon).
A gyakorlatban a kétféle folyamat között vagy 5-6 nagyságrendnyi sebességkülönbség van. Az első esetben a diffúzió sebeség a meghatárotzó, a másodikban a hőátadás sebessége (ill.a hangrobbanás).
VAgy csak egyszerűen azt mondjuk, hogy a kondenzáció, az mindig "teljes".
"az alkoholisták "drog-karrierjében" túlnyomó mértékben pálinka szerepel."
Ez teljes mértékben igaz. Felénk a gyümölcsösökből még a lepotyogott kukacos zöld almát is összeszedik a cefréjükbe a helyi alkeszek, legfeljebb nyomnak hozzá némi cukrot, egész nyáron gyűjtögetik a hordókba az alapanyagot ahonnan tudják, aztán amikor ilyen szedett-vedett termésekből összegyűlik ősz végére pár hordó cefre, viszik kifőzetni.
Jajaj, kinél tanultad a termodinamikát? Egyszerű a kérdésem: van egy 120°C-os forráspontú PG-víz elegyed. Elkezded forralni, a keletkező gőz elvezeted, majd lehűtöd egy icipicit (mondjuk, 0,1°C-kal). Fog-e valami kondenzálódni? Mi lesz a kondenzátun összetétele?
Nézd, itt köztünk valami nagyon nem stimmel. Ez a szöveged például teljesen értelmezhetetlen hebefrénia.
Ha valaki kíváncsi, akkor kerestem egy PG-víz forrápont grafikont (sajna csak 600Hgmm-en, de a lényeg látszik). Ha elfogadjuk a természettudomány elveit, akkor ez a görbe sokat elárul:
Fordítva, a teljesítményt könnyű szabályozni. A hőmérséklet szabályozás minden esetben egy igencsak sz.ros holtidős szabályozási kör, a gombokat tekerni lehet, de hogy valójában mi történik, mindig kérdéses.
Vagyis a köpeny és a cefre közötti hőmérséklet-különbséget kellene szabályozni, nem a köpeny hőmérsékletét. Az viszont kiadódik a fűtőteljesítményből és a termikus ellenállásból. Vagyis fűtőteljesítményt kell szabályozni. A párolgási hőt úgysem lehet megkerülni.
Talán arról van szó, hogy egy hőmérsékletet könnyebb és pontosabb szabályozni, mint egy "fűtésteljesítményt", ami függ pl. a szélerősségtől, gáznyomástól, etc.
De megint: miről beszélünk? Nem szükséges a fűtést szabályozni, sok munka úgyis elvégezhető. HA szabályzol, azt kb. az esetek 100%-ban a köpeny hőmérsékletével teszik. Mi itt a gond/félreértés?
Így van, a különbség a kettő között attól függ, hogy milyen a gőztérfogat-fűtőteljesítmény arány, és mennyire keveredik a gőz. Ha viszonylag sok a gőz, és jól keveredik, akkor mindig csak egy kis része csapódik ki, azaz közel reverzíbilis marad a folyamat, azaz a kondenzációs pont és a forráspont közt nincs nagy különbség. Méretezés kérdése.
Hőmérséklet szabályozás: Van a cefre, ennek van egy forráspontja. Van a fűtőteljesítmény (P), van továbbá egy termikus ellenállás (Rth) a köpenyben lévő közeg és a cefre között. Ez az ellenállás és a fűtőteljesítmény megadja a köpeny és a cefre közti hőmérséklet-különbséget (Rth x P). A cefre forrás közben a pillanatnyi összetételének megfelelő forrásponton forr, ehhez adódik hozzá a fenti hőmérséklet különbség, ez a köpeny hőmérséklete, pont. Mit akarsz ezen szabályozni? Egy vészleállítót betenni túlmelegedés esetére, azt lehet, sőt, kell.
Köpenyes készülék esetén a deszt. sebességet csak a köpeny hőmérsékletének szabályozásával tudod szabályozni, nem? A köpeny által a cefrének átadott hőmennyiség (kb.) arányos a cefre forrpontjának, és a köpeny hőmérsékletének a különbségével. A gyakorlatban 20-40 fok közötti hőm. különbségeket szoktak ideálisnak tartani. NEmcsak pálesznél, szinte minden desztillációnál.
