" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Persze ehhez a hóhoz kellett az a hihetetlenül nagy intenzitás is, amivel ez a csapadékhullás zajlott. Az időegység alatt hulló óriási mennyiség elolvasztásához nem volt elegendő annak a pozitív hőmérsékletű légrétegnek az energiája, amin áthaladt. Éjfél után, amint csendesedett, visszament havas esőbe-esőbe. Néhány méter szintkülönbség is rengeteget számított. A legalacsonyabb részeken alig valami, a dombokon számottevő hóréteg. Az Alföldre jellemző 80-100 m tszf-en még ilyen intenzitás mellett sem igen láttunk volna havat.
Jelenleg 3 centi hó van, és esik és esik és esik! A szlovén met. szolgálat várta egyedül az előrejelzésében, hogy 200 méter alá is jöhet a hóhatár, és sík vidéken is havazhat! Csodaszép a táj, fehérek a fák, a kerítés, a járda, és közben csendben hull a hó! Most azért ír(hat)om ezt nyugodtan, mert a levegő eredete talán garancia arra, hogy vagy elolvad hamar, vagy ha megmarad, akkor sem tud nagyon lehülni a levegő, még a hó erősen kisugárzásfokozó hatása mellett sem!
Nem megfelelő működés miatt,megváltoztattam az email címem,de nem sikerült lecse- rélni a név alatti régit,így ezúton teszem közzé barátaimnak,ismerőseimnek az új címet, íme :kocsis.jozef@gmail.com Kérem,hogy a jövőben ezen keressetek,mert a másik címen nagyon sok levél nem ér- kezett meg ill. nem kapták meg a címzettek.
Június 30-án kellene zárni az évet és július elsejével nyitni az újat, azzal megoldható lenne a két tél és egy nyár helyett a két nyár és egy tél kérdése. Sajnos, a lényegen mit sem változtatna. Sót, én azt támogatnám, hogy az évet csak március elsejétől október végéig számítanánk, a közbeeső időszakot pedig sehova nem könyvelnénk és ha meghalna, a temetőárokba temetnénk. Ezzel, azt hiszem, mindent el is mondtam a télhez fűződő viszonyomról.
Reménykedni lehet, de az idén lesz még egy tél!! Hátra van a november, december, akár nagy fagyokkal is.
(érdekes, hogy az emberek a télről úgy beszélnek ilyenkor, mintha véget érne az idén hamarosan, és megfeledkeznek az év végéről. Az év végén pedig úgy beszélnek, mintha addig még nem lettek volna fagyos nappalok, éjszakák).
Sajnos nálunk kétszer van tél, az év elején és a végén is, nyár meg csak egyszer.
Én is ugy nézem nem károsodott a babérod!Sajnos én már átéltem néhány babér fagyást. volt olyan is mikor az hittem nem károsodott ,aztán márciusban tartos 5-6 fokban kezdett el száradni.-10-11fok körül fagy el.
Úgy gondolom, csak valami szimbolikus mennyiség, lepelnyi eshetett Gellénházán. Most jöttem haza a hegyről, szórtam ki egy kis műtrágyát. Örömmel tapasztaltam, hogy nincs fagyott réteg a talajban. A babérom felől végleg megnyugodtam, teljesen sértetlen. Ottani délutáni hőmérséklet 6,8 fok. Ideális.
Gombaölöszeres vizzel öntöztem.20-25 fokos helyen tartottam kb.30-45 nap alatt kelt ki. Ha csiraképes a mag ,és megfelelően gondozod biztosan sikert érsz el.
Szia! Engem viszont az elmúlt két hét fagy károsított (agyilag). Nem tudtam ma, hogy mi az igazság, január második dekád vége van, vagy március első dekádja. Ahogyan jelezted tegnap este, be is jött, betört a "tavaszi meleg".
Kérésed felsőbb szervhez továbbítva, bár nem vagyok benne biztos, hogy én vagyok a legmegfelelőbb személy. Bár tavaly egyszer voltam templomban( a lányom keresztelőjén, akkor is elkéstünk ). Ugy hogy lottót azért vegyél!
De az is lehet, hogy nem találkoztak még ilyen áramlási helyzettel, vagy találkoztak már, de elfelejtették, hogy milyen is az ilyen, olyan régen vót....
Na jó, elismerem, hogy pancser vagyok (igaz, hogy Lendva is külföld, mégis)...
Torek, 20. januarja 2009, med 12:30 in 13:00 Samodejna merilna postaja °C Babno Polje 6 Bilje pri Novi Gorici 12 Bort/Gorenja vas 8 Dolenje Ajdovčina 13 Ilirska Bistrica 9 Koper Kapitanija 14 Luka Koper 14 Kraj. park Goričko 11 Krko 8 Lendava 14
