" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha ennek csak a fele jön be, az is tökéletesen alátámaszt minden elméletemet: egy lehűlést követő négy hétből az első kettő a (légköri) melegedés felé megy (hidegpárnát követően nem biztos, hogy talaj közelben azonnal érzékelhető), a második kettő az újabb lehűlés felé és a végén megismétlődik a négy héttel korábbihoz hasonló (esetleg mértékében eltérő) újabb lehűlés. A legrosszabb verzió a mostanihoz hasonló "feje tetejére állított" légköri helyzetből (Ukrajnában meleg, nyugaton hideg) való indulás. Nem azt kellene kutatni, hogy ez általában beválik-e, hanem azt, hogy mi okozza, ha mégis eltér ettől a menetrendtől. (Ezért mondtam, hogy nyugtával dicsérjük a napot és ezért vizsgálom meg minden egyes hideg periódus után a növényeimet. Ezzel tudom pontosan kitapasztalni, hogy mikor, milyen hatásra történt bajuk, amennyiben történt.)
Bizony! Péntek reggelig akár 20-30 centi hó is hullhat, lényegében folyamatos csapadék várható! Utána pedig sajna valamilyen formában le fog szakadni a hideg, hogy az ország mely részén hogy áll le borul-ködöl be, az kérdéses, de a hóval fedett tájak sajnos csúnya időszak elé néznek!
Ráadásul éppen Zala megye térsége kerül az ilyen ciklon áramlási rendszerében a legspeciálisabb pozícióba, több, különböző irányú áramlással körbezárva hosszú időn keresztül, ezáltal a legintenzívebb csapadékzónába. Már mostanáig akkora esőmennyiséget produkáltunk itt, amennyi az országban csak kevés helyen lesz, több nap összmennyiségével is. Pedig még csak az elején vagyunk.
Sajnos, eléggé rosszul alakul a helyzet. Amint múltkor jeleztem, a tartós kelet-európai pozitív hőmérsékleti anomáliának mindig aggasztó folytatása van. Tulajdonképpen nagyon hasonlóak az előzmények és a várható lehűlési folyamat is, mint a karácsonyi hidegbetörésé. Csak amíg akkor az ország nagyobbik része megúszta a lehűlés előtt kialakuló hótakaró nélkül, addig most erre kevés esély van, legalábbis a Dunántúlon, tekintve a még várható csapadék tartósságát és intenzitását. Az ezt követő jövő heti hideg éjszakák annál is inkább kritikusak lehetnek, mivel, amíg karácsonykor egy folyamatosan fennálló fagyhelyzet (talajfaggyal együtt) száraz körülményeket teremtett, addig most felengedett, vízzel telített talajban vannak a gyökerek és hófelszín felett a múltkorival megegyező mértékű hideg már összehasonlíthatatlanul nagyobb károkat okoz. Arról már ne is beszéljünk, ha a múltkorinál még alacsonyabb hőmérsékletekkel kell esetleg számolnunk. Bizakodjunk!
Jelenleg esik a havaseső +2 fok van.Reménykedem ,hogy a szombattól betörő hidegfront nem lesz tartós és -10 fok alá nem süllyed a hömérséklet.Február enyhe lesz, márciusban itt a tavasz!!
Kivivel kapcsolatban én is megjártam kb.10 éve vásároltam egy "önporzos kivit" aztán 4 év mulva megjelentek csak a porzos virágok.Egy ideig reménykedtem majd jönnek a termő virágok-azok sajnos elmaradtak-.Az idén segitséggel, talán a porzos mellé kerülnek termősek is,talán nem sokára megkóstóhatom saját termésem.
Vannak, akik annak örülnek, ami miatt mi aggódunk. Idézet egy másik fórumból:
Gyerekek! Hosszútáv??? ECM szerint közeleg a kemény Tél-bomba! A DNY-i nagy? havazás után szombattól szép hidegelárasztás, majd azt követően zord "csapatok" Ék-ről...mi lesz itt még februárban?...Hajrá TÉL! Vonalzókat elő!!! Éljen a mediterrán DNY...hehe...
Nem, már szedtem ki, magoncok. Gyökérsarjak ált. csak akkor fejlődnek, ha vmitől megsérül a gyökér. És az ilyen csonthéjas magokat jobb ősszel vetni, mert hideghatás-fagy-stb. javitja a kelést.
Szia!Igaz nem nekem tetted fel a kérdést,de nemrég raktam fel a FÜGELEKVÁR és a FÜGEBEFŐTT receptjét a 3762 sz.hozzászólásban egy másik forumtárs kérésére. Olvasd el- nekünk és eddigi vendégeinknek is nagyon ízlett.Érdemes vele vesződni. Bár már újra ott tartanánk.
Ngyon jók ezek a kivis oldalak, főleg a holland. Ezek alapján az én minikivimet az A. arguta Issai önpozós változatának nézem. A másik aimből ettem, barnás héjút pedig A. arguta Weiki-nek gondolom.
Az én önporzós mini kivim, ez tényleg önporzós. Ezeknél a kopasz-miniknél ez az önporzósság úgy tűnik jól működik :
Ezen kívül ettem még barnás színű termésűt is, az talán nem volt olyan aromás, de jó édes. Persze ezekből is vannak nem önporzósak, hanem külön fiú-lány növények. Finom gyümölcs, hamar terem, nem kell hámozni, viszont csak pár hétig lehet eltartani és korábban érik , mint a nagy. A nagy kivit pedig még most is esszük, ebben ez az egyik legjobb dolog, hogy télire ad gyömölcsöt !
A jujuba magvetéséről annyit hallottam, hogy meg kell óvatosan repeszteni a héját, mert nagyon kemény, hogy ki tudjon törni a csíra.
Szaguaro !
A jujuba alatt kinövő kis fácskák, biztos magból keltek? Nálam ugyanis az egyik fa körül állandóan törnek elő a gyökérsarjak, de magról még magától nem kelt ki egy sem. Persze a gyökérsarj is jó tovább szaporításra, de annak az önálló gyökerei nem túl fejlettek, mert ugye a nagy növény látja el őket.
Szeretném megkérdezni, a kakiszilva hajtást próbáltátok dugványozni, nemis hajtott ki vagy csak gyökeret nem hajtott? Mert egy hajtásom meg van fakadva ,de az nem valószinü hogy már gyökere is van .
Köszönöm Extrem már megnéztem most ez még sikerült is .
szépséges idő volt ma negyőzöm a vadszőlő gyökereket kiirtani a virágoskertemből mert elvándoroltak 5 méterre a keritéstől ,a kaki csemetémnek csak a hegyét kapta meg a fagy egy kicsit a többi él remélem így is marad .
Bármivel átolthatod,csak az a lényeg,hogy termő fáról származzon az oltóág,akkor már egy-két év múlva termés lesz rajta.Ha nem oltod,akkor is terem,de csak 15 év múlva.
Hali ,találtam egy jó kis oldalt a minikivikről,esetleg vess/etek rá egy pillantást/ igaz hogy lengyel de a lényeg rajt van a képeken.http://www.clematis.com.pl/wms/4027.html és egy másik az összes kivifajtáról ezt meg pláne érdemes megböngészni :http://kiwifruit.tuinkrant.org/-ez holland, de a lényeg nemzetközi.
Laci, köszönöm az információt.
Akkor a grapefruit fácskát mivel érdemes oltani?
Jaj, azok a banánképek, döbbenetes, hogy miket tudsz.
>A citrusféléket át lehet egymással oltani,így a grapefruitot is naranccsal,de a >gyakorlatban alanyként a vadcitrom-poncirus trifoliata-magcsemetéit használják >leginkább.
Igazad van! Az "önporzós"ra a viszontlátásra a válasz. Én több évet elszúrtam az önporzóssal való "kísérletezéssel". Nem találtam mást, mint önporzósat. Megvettem, telepítettem, semmi! Megint csak önporzósat találtam, más névvel, megint telepítettem, megint semmi! Találtam Hayward-Tomuri nem önporzóst, telepítettem, és ... Igen, lehet mondani, hogy belejöttem a telepítés titkaiba. A metszéssel ugyanaz a nézetem itt, is, mint a fügénél. Ami akar, menjen, csak azt kell kikapni, ami befelé megy, dzsungelt okozna, de a kifelé menő ágakat ne piszkáljam, ne nyessem vissza pár szemre, mert akkor egyből már szüretelek is.
4 éve dugványoztam őket. Csak a végeit szoktam levágni, ami nem érik be, és elfagy, meg ami nagyon rossz irányba megy. Van még 2 különböző + egy porzónak, mert azok kétlakik, a p. már 2 éve virágzik, a termők talán idén. Az egyiken tavaly volt 1 szem.
Van itt minden, a szóló-szőlőtől a Solo kiviig, a vége pedig az, hogy az emberek legnagyobb része becsapódik és az a meggyőződése alakul ki, hogy a "kivivel" nem érdemes foglalkozni. Ehhez a konklúzióhoz pedig úgy jut el, hogy életében nem találkozott még egy tisztességes Hayward-dal. Olyan ez, mintha az emberek lerobbant kétütemű Trabantokkal szerzett tapasztalatok alapján ítélkeznének a személyautóval való közlekedés gyorsaságáról és kényelméről.
A kérdés csak az, hogy az-e tényleg. Hasznos lenne, ha "KIVI"-nek csak az 'Actinidia deliciosa'-t hívnák, az apró minikiviket pedig valami más, kivitől eltérő megnevezéssel. Úgyis annyi zűrzavar van körülötte, hogy az apró gyümölcsű actinidiákkal való össze-visszakeveredés már végképp nem hiányzik.
Nincs miért bocsánatot kérned,de jó ha tudod,hogy nem mindíg jön azonnal válasz a topikban feltett hozzászólásra.Sok mindent csak elolvasunk,tudomásul veszünk,s aztán néha napok múlva jön egy topiktárs,aki reagál is rá.Ez minden topikban így működik.
Nekem az tűnik egy kicsit furcsának, hogy mi metszeni való lehetett egy olyan növényen 3 évvel ezelőtt, ami most 70 centis.
Igen, kivit csak olyan helyen szabad beszerezni, ahol tudják, hogy mit adnak. Az "önporzós" szóra pedig legtisztább úgy válaszolni, hogy "viszontlátásra".
Szerintem a gratuláció az eggyel alattad szólónak szólt, bár Te is megérdemled, hisz sikerült rájönnöd a füge titkára!! Egyébként rengeteg, amúgy jó helyre ültetett füge esik áldozatául a metszésnek, amivel tulajdonképpen a termést vagdossa le róla az ember!
