Igen, valójában egy lázas kutakodás a megfiatalodás reményében elég nagy felforgatást eredményezne.
Dúl-fúl Hufu lehet, hogy talált is tényleg valamit. Másképp haragjában végképp rombolt volna...
De kinek a piramisát restauráltatta volna? Valami 12.000 évvel ezelőtti uralkodóét?
Nem uralkodóét, és nem is síremléknek készült.
De alkalmas arra is, ahhoz semmi kétség nem fér.
Annak a felfordulásnak a nyomait tűntette el, amit ő okozott. Ha tisztában volt ( mert a papok elmondták ) a piramis rendeltetésével, akkor még szép hogy helyreállította. Lehet, hogy kissé rá is ijesztettek a papok, hogy majd visszatérnek az istenek!
Nem érdekesebb, hogy 12000 ezer év.
Ez eléggé Paleoasztronautika szagú, az pedig ma üldözött, épphogy nem égetnek meg érte. Hajlok az elfogadható válaszok felé, de nem magyarázzák meg a tudást. Ellenben feltűnően erőlködnek, tagadnak, ködösítenek.
Igen, ez a kutató tevékenység bőven megmagyarázná a graffitiket és a behordott szerves anyag maradványokat is.
Ha 12.000 évről beszélnénk alapból, akkor ott semmiféle szerszám, vagy emberi jelenlét nyomát nem kellene keresni.
Mondd, ugyan mit mondhatnék arra, amikor előadod, hogy az atlantisziak több ezer mérföldről idehajózva, ezen a keskeny partszakaszon képesek voltak annyira megvetni a lábukat, hogy az egyiptomiak mindaddig nem tudták őket onnan kifüstölni, míg kibányászták és a tengerbe hordták azt a több millió köbméternyi kőtömböt? Egy, az egyiptomiak számára stratégiailag kiemelt fontosságú partszakaszon! Az egyiptomiak meg csupán annyiban tudták háborgatni őket, hogy bődületesen nagy mesterséges kikötőjüket kénytelenek voltak pár száz méterrel odébb építeni. A kikötő célját illető legfőbb érved pedig, hogy háborúban álltak egymással. Egyes sok száz évvel későbbi papok állítólagos elmondása szerint.
De még ezt is megtetézed egy vicc kategóriába tartozó "kizárásos" érveléssel, miszerint ezt a pharoszi kikötőt bizony egyedül csakis az atlantisziak építhették. A "kizárásban" a hivatalos történészekre hivatkoztál:
"a kialakult vélemény eddig: bizonyosan nem a Ptolemaioszi kor terméke".
De hát nagyon beszédes, hogy már menekülsz ennek igazolása elől. Létezik, hogy megalapozatlanul állítottad? Nekem viszont odaveted:
"Ha a hivatalos egyiptológia téziseiben hiszel, az sem érdekel"
"Szóval kedves Schenouda mester, nem Hufu építette a piramist, de rendkívüli módon felforgatta, majd restaurálta.
Most nyomozni fogok bizonyítékok után, hogy igazolva lássuk az elméletet, ami esetünkben a valóság hű letükröződése lesz.
Westcar-papirusz lenne az első nyom, de még csak egy részletet találtam belőle."
Ez a "rendkívüli módon felforgatta" ezt nem tudom mire érted. Esetleg arra, hogy ravaszul megmagyarázd, miért vannak a tehermentesítő kamrában Hufu kártusai, sőt Hufu Hórusz-neve is?
De kinek a piramisát restauráltatta volna? Valami 12.000 évvel ezelőtti uralkodóét?
Hufu uralkodási ideje szerintem több érdekességet és titkot rejteget, mint sok más titok Egyiptom történetében. Egyébként már a restauráláshoz is Hufunak "beavatottnak" kellett lennie...
Ha 12.000 évvel ezelőtt épült, úgy rengeteg eszközt, sírt, maradványt kellett volna találnunk abból a korból itt, de erre semmi nem utal. S nem utalnak a piramison belül végzett kormeghatározások sem.
Sok utazó szebbnek látta a Nagy Piramist, ha az 10-12 éves, s mit sem érdekelte őket Hufu uralkodása, hanem valami vízözön előtti uralkodót szerettek volna megtenni építőnek. Ez miért érdekesebb?
A mostani képeidből a harmadik éppen azt az állapotot mutatja, mikor még meg volt a Szfinx előtti lépcsősor, de már elkezdték a homok alól kiásni a szobor előtti Szfinx-templom egyik sarkát (valamikor 1909 és 1932 közt).
Ezen is az látszik, nincs értelme semmilyen "beszélgetésnek" olyanokkal, akik gyenge lábakon állnak a hivatalos tudomány terén is.
A pharoszi kikötőtől majd írok egy hosszabb okfejtést. Ha nem hiszel Atlantiszban, én nem erőltetem. Ha a hivatalos egyiptológia téziseiben hiszel, az sem érdekel (bár azt meg nem ismered, de így érdekes, hogy akkor miben hiszel?).
Három napig beszéltük nemrég ezt a kikötőt, mire kiderült nem tudod időben hova tenni vagy nem értetted az egészet. A történészeket azért említettem, hogy egyszerűen annyi a kialakult vélemény eddig: bizonyosan nem a Ptolemaioszi kor terméke.
Amúgy előkerült a beszélgetés során több támpont is. Mondtam hogy vezesd végig a lehetséges építőket és kort, erre nem voltál képes vagy nem is akartad (azaz húzd ki a listáról amikor nem épülhetett, és akik nem építhették). Inkább mese országozol. Ez a kikötő (is) rámutat az egyiptológiai felkészültségedre (ezért is javasoltam annó egy nyílt, neten közvetített vitát az egyiptomi történelemről és piramisokról, ahol nem tudsz egy nicknév mögé bújni).
Viszont azzal nem vitézkedel most sem, ha nem meseországiak, akkor kik és mikor építették?
A wikipedia Hufu c. szócikkében ( a velem született érzék alapján ) a sorok között is olvasván pár perc alatt körvonalazódott az igazság. Tudom, hogy meg fognak kövezni, de ez így van, és abszolút a topik témájába vág. Mit vág?! Egyenesen hasít!
Szóval kedves Schenouda mester, nem Hufu építette a piramist, de rendkívüli módon felforgatta, majd restaurálta.
Most nyomozni fogok bizonyítékok után, hogy igazolva lássuk az elméletet, ami esetünkben a valóság hű letükröződése lesz.
Westcar-papirusz lenne az első nyom, de még csak egy részletet találtam belőle.
Ha az egyiptomiak egyértelmű nyomai nem találhatók meg, akkor szerinted más nem is építhette, mint egy ezer mérföldekkel távolabbi mesebeli szigeten élő mesebeli nép? Ráadásul éppen Egyiptom stratégiai fontosságú helyén? Sőt az ő egyetlen olyan földközi tengeri partszakaszukon, ami természetes adottságokat mutatott kikötőépítésre.
"ellenséges volt köztük a viszony"
Ilyen mendemondákra alapozol?
"ellenkező esetben pontosan ott épül a kikötő, ahol 3-4000 évvel később a Ptolemaioszoké."
Szóval szerinted, ha nem lett volna ez a legendabeli ellenségeskedés, akkor azt a kikötőt pár száz méterrel odébb építik? És ez a pár száz méter máris érv egy ilyen világbirodalmi háborúról szóló mese hitelesítésére? Sőt a mese fantasztikus továbbszövésére:
"Az atlantisziak pedig akkoriban birtokolták/elfoglalták azt a Pharosszal szembeni parti sávot is, ami a Mareotisz-tó és a Földközi-tenger közt feküdt (ezen voltak a kőbányák is)."
"És azt ugyan mivel indokolod, hogy az atlantisziak építették..."
Kizárásos alapon...
Erre rájöhetsz te is.
Kezd azzal, hogy elveted a korábbi hiedelmedet, hogy ez a Ptolemaioszok műve (ezt egyetlen egy történész sem vallja).
Ha magadban felsorolod és logikailag értékeled a kikötő létét és az egyiptomi "anyag" hiányát, majd hogy milyen korba lehetne tenni az építését, önkéntelenül eljutsz ide, hogy ez az atlantisziak kikötője lehetett.
Hogy az egyiptomiak miért hagyták? Erre is rájöhetsz: ellenséges volt köztük a viszony, ellenkező esetben pontosan ott épül a kikötő, ahol 3-4000 évvel később a Ptolemaioszoké. Az atlantisziak pedig akkoriban birtokolták/elfoglalták azt a Pharosszal szembeni parti sávot is, ami a Mareotisz-tó és a Földközi-tenger közt feküdt (ezen voltak a kőbányák is).
De írok erről egy nagyobb cikket, csak nem ide (hisz itt semmit nem lehet utóbb javítani, mint azt már te is tapasztaltad korábban többször).
És azt ugyan mivel indokolod, hogy az atlantisziak építették pharoszi kikötőt, amikor Platón azt írta, hogy az egyiptomiak és atlantisziak hadban álltak egymással? Mi célból építették? És főleg hogyan tudták ezt végrehajtani, hogyan voltak képesek több millió köbméter követ kibányászni Egyiptom földjén? Miért hagyták volna ezt az Egyiptomiak? És egy akkora skandalum hogyan maradhatott feljegyzés, vagy bármi emlékezet nélkül? Egyáltalán milyen ókori forrás kötné Atlantiszhoz a pharoszi kikötőt?
Én Atlantiszt nem tartom valami nagyon ősinek, csak valami olyannak, amilyen mondjuk Kréta lehetett volna, ha nagyobb, erősebb és nem fejezik le idő előtt. A pharoszi őskikötőt, amiről nemrég irkáltam, szerintem ők hagyták hátra.
Könnyen dobálózol százezer évekkel, de megmagyaráznád mire alapozod, a saját megérzésesen kívül, hogy akár százezer éves is lehet a Nagy Piramis?
A piramis kormeghatározási projektje keretében még az 1900-as évek vége felé, gyűjtöttek a piramisban a kövek közt szerves anyagmintákat (növényi maradványok, fadarabok, csontdarabok, stb). Ezek kora az i.e. 4-3. évezredbe tehető. Ezek hogy kerültek szerinted a kövek közé? Hufu ravasz kőművesei dugdosták be a piramis kövei közé a járatokban, termekben? Hogy majd ha eljutunk a kormeghatározás módszeréhez, tehát majd ötezer év múlva megtévesszék a buta régészeket?
Vagy azt mivel indokolnád, hogy az atlantisziak építették a Nagy Piramist, amikor Platón azt írta az egyiptomiak és atlantisziak egymással hadban álltak?
Elmondanád milyen írással hagytak hátra az atlantisziak bármit Gízában vagy a Nagy Piramisban? Ugyanis egyiptomi írással mindenhol találkozni, nemcsak a Nagy Piramis belsejében, hanem a külső kőkockákon, a mellékpiramisokon, a Nagy Piramis halotti templomának romjai közt, a Nagy Piramis melletti 1953-ban felnyitott hajóaknában, meg egy csomó helyen. Vagy milyen ókori forrás kötné Atlantiszhoz a gízai Nagy Piramist?
Mert én egy sor dolgot fel tudok sorolni, hogy Hufu és a 4. dinasztia itt építkezett, te mit raksz mellé?
Ebben tévedsz sajnos, hogy nyilván lehetetlenség, hogy a Nagy piramis ott állt már akkor is... ugyan miért volna az? Ez szerintem nem nyilvánvaló dolog. Szerintem lehet régebbi is, és eléggé fura, hogy te Atlantisz hívőként másképp látod... a parakutatók szerint ponthogy az nyilvánvaló, hogy Atlantiszi építmény, sokkal de sokkal régebbi, akár százezer éves is lehet.. korát pontosan nem lehet megállapítani...
A 4. dinasztia Sznofruval az élen, még nem Gízába temetkezett, csak Hufu jelent meg a gízai dombon először. Szerintem a heliupoliszi papok tanácsára választotta ezt a helyet.
A gízai domb egy nagyon ősi szenthelynek számított már akkoriban is. Erre néha kitértem, igaz röviden néhány hsz-ben is:
Hufu munkásai gyakorlatilag is, majd a papjai rituálisan is "megtisztították" a fennsíkot a korábbi emlékektől. Ezért volt sokáig az a hit az egyiptológiában, hogy Giza afféle "szűzterület" volt Hufu feltűnéséig.
A leletek meg van a maguk rejtélyei az egyiptológiában, kezdve pld. Hotepherész aknasírjával, a Covington-sírral vagy első dinasztiabeli sírokkal. Utalok még Karl Kromer ásatásira az északi szemét és törmelékhalomban. Az 1800-as évek végén v.leg kincsvadászok egy sírra bukkantak, állítólag a Nagy Piramistól csak pár méternyire, onnan hoztak el 4 szép állapotban megmaradt kerámia korsót. Bodil Mortensen megvizsgálta, ezek a Maadi-korszakból valók, azaz a sír akár hatezer éves is lehet. De mit keresett jó ezer évvel egy sír éppen a Nagy Piramis lábainál? Nyilván lehetetlenség, hogy a piramis már ekkor is állt volna, inkább a véletlenek összjátéka révén maradt ott, Hufu munkásai által betemetve.
Mariette találta meg a Leltárkövet is a Gízában.
Koncentrálhatsz egyébként Hufu vagy a 4. dinasztia szerepére is, elég érdekes.
Hufu, ( neve legyen a feledésé ) csak azt tette, amit a temetkezők: közel akart lenni a Szent helyhez.
Hogy nem említették, ennek végtelen oka lehet.
Ő sem volt több mint fülben a légyzümmögés...
A végtelenhez csak az igaziak mérhették magukat, a beavatott papok pedig őrizték az emléküket.
Amíg tudták, de akkor már megszületett a Hit, az emberek: fáraók, vagy rabszolgák ennek fényében cserélgették aktuális isteneiket, száműzték, vagy leporolva elővették őket.
Tutanhamon - Wikipédia :
"Mikor őfelsége trónra lépett, mint király, az istenek és istennők... már-már feledésbe mentek. Kápolnáik pusztulóban voltak, s romhalmazokká lettek, benőve növényekkel... Az istenek hátat fordítottak ennek az országnak (...) Őfelsége emlékeket készített az isteneknek... Újjáépítette szentélyeiket, mint végtelen időre és örökkévalóságra szóló emlékeket. Többet adott, mint amennyi előtte volt, s túlment azon amit az ősök ideje óta tettek...”
Ezt csak azért hoztam, mert ugyanebben egy rendkívül mulatságos és leleplező részletet találtam:
" Egy további lehetséges jelölt volt egy Meritré nevű hölgy, akit mindössze egy szkarabeuszon említenek „a király anyja, Meritré” néven. Mellette szerepel a szóban forgó király neve, Nebheperenré. Ez lehet Tutanhamon uralkodói neve, a Nebheperuré hibásan írt változata, de egy másik feltevés szerint II. Amenhotep nevének, az Aaheperurénak az elírása (és II. Amenhotep anyja, Meritré-Hatsepszut nevét valóban írták simán Meritréként is); ez azonban még távolabb áll a Nebheperenrétől, mint a Nebheperuré. (Számításba veendő, hogy az eredeti szkarabeusz már nincs meg, csak Auguste Mariette egy rajza a feliratról. Lehet, a másolat sikerült hibásan; ráadásul semmi sem bizonyítja, hogy a szkarabeusz Tutanhamon idejében készült, és nem sokkal később.) "
Ezek szerint ezt is Mariette látta utoljára...
De ami szemet szúrt az a hihetetlenül magas szintű profizmus, ez annyira jellegzetes és jellemző...
Ez az Egyiptológia látlelete. Hosszan értekeznek valamiről, a végén pedig saját farkába harap a kígyó.
Nagyjából az i.sz. 6-7. századig (a bizánci kor végéig) tisztogathatták a korabeli turisták, látogatók miatt a Szfinx medencéjét. Ezért is találták meg a homok alatt a sok felajánlás sztélét, az álszakáll vagy a homlokról letört kígyó darabjait. Az arabokat ez már nem érdekelte, a homok be is lepte, s ezért veszett nyoma a letört orrnak is, amit egy arab sejk vandálkodott le a középkorban.
A kis kőfülkék falazása legalább a 18. dinasztia kőműveseire, de inkább régebbre utal, viszont nem az óbirodalmi falazásokra. Mariette a Szfinx-szobor északi oldalán egy hatalmas széttört Ozirisz szobor 28 darabját találta a homok alatt! A darabokból kiszámították, hogy az Ozirisz-szobor 7,5 méter magas lehetett. Ezt kalkulálta be Lehner a disszertációjában a kőfülkére, hiszen az bizonyos, hogy a szobor a Szfinx medencéjében volt felállítva (és nem lehetett azonos azzal, ami a mellkas előtt volt az Újbirodalom idején).
Mariette találta meg 1853-ban a Szfinx előtti Gránittemplomot (Völgytemplomot). Majd 1858-ban ásatta ki a homok alól, mert az teljesen befedte, nem is tudták régebben, hogy itt templom van. Hogy hamarabb lejusson, a templom tetőgerendáiból vandál módon többet felrobbantott. Még elszomorítóbb, hogy szinte semmit nem közölt arról a jegyzetiben, beszámolóiban, amit a templomban talált, miután vagy négyezer év után megszabadította a homoktól.
Nagy játékos volt Auguste Mariette ha csak elolvassuk, hogy a Wiki hogyan emlékezik meg róla. De ki ne kapott volna vérszemet egy olyan izgalmas és -akkoriban még- szinte érintetlen területen, és ki ne paktált volna le akár az ördöggel is. Az állítólagos ókori illetve mindenkori fosztogatások után még így is mérhetetlen mennyiségű lelet és feltárnivaló álmodott a homok alatt. Az ott élők lelkében volt azért félelem és rettegés; a hiedelmek, babonák őrizték a hely szellemét míg elérkeztek a hódítók, gátlástalan kincskeresők, végül az iszlám dühe.
Szerencséje is volt, a vetélytársak félreállítása után egyedül tobzódhatott az ígéretes helyszínek és mesés leletek közt.
Néhány aranytárgy ajándékozása után a helyi magas rangúak is a zsebében voltak.
Ahogy élete delén legtöbben, így ő is ifjonti mindenhatósága után lelkiismeretes, felelős és igaz szakemberként működött.
Ez igazán lángoló és kalandos élet, időutazóként bárha cseppet belegravitálhatnék abba a korba: lennék Mariette rajzolója.
Mariette francia régész az 1850-es években ásatott a Szfinxnél és a környező síroknál, templomoknál.
Akkoriban vagy 15 méteres homok réteg borította a szobor üregét és az előtte lévő süllyedő völgyet, ahol a római lépcsősor húzódott. A régészek akkoriban (a 19. században) hol itt, hol ott ástak kutatóárkokat a szobor körül, ez így volt 1800 és 1925 között (amikor eltávolították végleg a homokot).
Mikor a homokot felásta az oroszlántest mellett teljesen zárt kőfülkéket talált. Az északi oldalon 3-at, míg a délin 2-őt. Azóta az északi oldalon eltűnt ezekből egy, de négy ma is meg van.
Itt van egy kép az 1920-as évekből, ami jól látható a fülke. Mellette a ma, helyreállított képe.
Igazából annyira nem is jó a "fülke" szó, belül ugyanis tömörek voltak. A régészek a kezdetek óta nem tudtak ezekkel mire jutni: támasztékai a szobornak, tűzoltárok: a tetejükön esténként tüzek égtek, megvilágítva a Szfinxszet. Általában újbirodalmi hozzáépítésnek tartják, de lehetetlen kormeghatározást végezni, mert nincs benne szerves anyag. Ezután a máig hangoztatott vélemény jött, hogy ezek kisebb szobrok (Oziriszé) talapzatai lehettek. Lehner rekonstrukciója egy naoszt mutat a fülke tetején, egy Ozirisz-szoborral.
Egyébként a Hafré felvezető útja (vagy töltésútja), a Felső és Alsó templom között elég rejtélyes. Legalábbis az építésének ideje. Fél kilométer hosszú, 4,5 m széles. Eredetileg belül mészkőből, kívül gránittal burkolva volt. A tetején fényrésekkel, s valószínűleg végig domborművekkel díszítve. A két templom szintje közt 46 méteres esést kompenzált, van ahol, a lejtő peremén sok méter magas lehetett.
Északról láthatólag Hufu kőbányája határolta. Éppen ez a különös, hogy "határolta"... Giulio Magli olasz asztrofizikus és az ősi építmények archeoasztronómiai tanulmányozója több könyvet írt kutatásairól. Itt van ez pld. Mysteries and Discoveries of Archaeoastronomy: From Giza to Easter Island (2009):
Szóval Magli vizsgálta a kérdést, s oda jutott, hogy ez az út megelőzte a Nagy Piramis építését is (ahogy a Hafré piramis is megelőzte), s a két nagy gízai piramis ugyanis "EGY" terv részeként született meg (ahogy Sznofru két piramisa is). Hasonló véleményeket hangoztat Juan Belmonte is.
Sajnos magát az utat teljesen szétverték, széthordták a századok alatt. Csak az alsó végéből maradt valami:
Említettem ezt a lépcsősort a Szfinx előtt. Ezt még a római korban építették, hogy a látogatók azon közelítsék meg a Szfinszet. Cavilglia már kiásta 1817-18-ban. Baraize helyreállítási munkálatai során vették észre, hogy alatta további, sokkal régibb építmény lehet, majd Selim Hassannal 1932-ben végleg eltávolították a lépcsősort. Egyébként monumentális volt: vezetett hozzá egy kőút, volt rajta két terasz is oltárokkal:
Ezen a képen jól látszik hogy Szfinx templom mennyivel lentebb van már a Szfinx szintjétől is:
Szerintem is van több furcsaság a gízai rommezőn, ami ha tekintetbe vesszük, hogy 4600-4500 éves, úgy teljesen érthető. Sok mindent adatok híján nem lehet magyarázni, vagy nehéz eldönteni, hogy miért úgy van, ahogy látjuk. Pld. a régészek szerint Hufu és piramisa csak egy volt a sorban, Hafréé csak pár méterrel kisebb, viszont Menkauré piramisa meg szebb lett volna, ha teljesen elkészül, hiszen gránittal akarták fedni. Ezt én értem is a koncepciót, de az miért van, hogy csak (!) a Nagy Piramis köré temetkeztek a nemesek és magas tisztségviselők, s nem csak Hufu idején, hanem a 4. 5. és 6. dinasztia idején! Gízában épültek az első kőmasztabák (addig vályogból rakták ezeket), és hatalmasak, akár 100x50 négyzetméteresek is! Ezekből nagyon sokban vannak sírfreskók, felíratok, s még véletlenül sincs olyan, ami említeni Hufut és piramisát!
Számtalan masztaba van a Nagy Piramistól keletre és nyugatra lévő temetőkben, van a déliben is sok (északi temető nem alakult ki, mert ott a piramishoz közel van a fennsík pereme). Lásd a lentebbi képet:
Mondtam, hogy a Szfinx medencéjének kialakítását a régészek szerint félbehagyták. Erre hoztam képet. A medence fal kialakítása valószínűleg az északkeleti sarokban kezdődött, tehát a Szfinx-templom északi oldala mögött. Itt szépen lecsiszolták a medence oldalfalát (lásd az első képen). A harmadik kép mutatja innentől az északi fal így folytatódik a nyugatnak, azaz a Szfinx hátsója felé:
Ezen az oldalon van sok infó. A Spring 2017-es számot kell letölteni, ami a Szfinxről és az előtte lévő templomok geológiai elemzéséről (is) szól.
Ilyen képek is vannak benne:
Szóval a szobor előtti templomok nagy mészkőtömbjeiről még azt is meg lehet állapítani, hogy a szobor melyik oldaláról és milyen magasságban lettek kibányászva.
Hathort Gízában az óbirodalmi időkben (4-6. dinasztiák) tisztelték. Az itteni sírfeliratokban, mint a „Szikomor Úrnője”-ként hivatkoztak sokszor rá (néha a „Déli Szikomorfa Úrnőjeként” is).
Egyfajta ősistennő, sok mindenhez köze volt, közte az alkímiához is.
Gízában mindennek az alaprajza pontosan téglalap vagy négyzet alakú: templomok, masztabák, kis és nagy piramisok, csak a Szfinx medencéje és az előtte lévő templomé nem. Ha a Szfinx medencéje eredetileg téglalap alakú volt, úgy miért nem volt az az előtte lévő két templomé? Hiszen egyértelműen egy időben készültek!
A hsz-ben az első kép jól adja az alaprajzokat. Nézd meg jól a szobor medencéjét! Csak a keleti (lenti) oldal lehetett volna téglalapos, de végül ezt is az úthoz igazították. De ugye akkor ha így történt, a szobor medencéjének délnyugati részét csak Hafré idejében kellett kivágni s az úthoz alakítani? Márpedig a déli (azaz a töltésút felőli) oldal egyformán erodálódott végig a teljes hosszában, abban nincs újabb vagy korábbi rész.
Ez szerintem azt jelenti, hogy a 3 objektumból legkorábban a Gránittemplom készült el, majd a Szfinx-templom és a Szfinx a második fázisban, s a szobor medencéje lett volna az utolsó fázis, de ezt félbehagyták. A Gránittemplom pedig azért olyan, mert az úthoz csatlakoztatták.
Teljesen világos ugyanis, hogy a szobor medencéjének kialakítását félbehagyták. Ennek megállapításához még régész vagy építész sem kell.
"A medence formája: nem hiszem, hogy normális ember így alakította volna, csak szabályos lehetett valamikor. Nem tudjuk mi volt benne: semmi, talán egy kert, tárgyak, áldozati oltár, vagy gömbvillám ketrec."
A medencében mindig ez a szobor volt, hiszen a környezetét kibányászták mellőle. Előtte itt nem volt medence.
"Amúgy az a legyezőszerű dolog a Szfinx hátán elég veszélyes lehetett. Szépen fel kellett erősíteni, körben, mélyen, az oroszlán horpaszánál. Lehet, hogy csalogatta a villámokat is. Vagy világított. Esetleg csak egy festett papír lótusz volt."
Ha azt is gondolod végül is, hogy a háton levő üreg volt egyben a legyező rúdjának tartója, úgy az szerintem elképzelhető. Olyan mint egy óriási királyi legyező az újbirodalmi képeken. Pld. Tutuja sztéléjén (ami a hsz-ed alsó sorának középső képe) látható a Szfinx hátán. Ha a kép méretarányos, a merőleges rúd 5-6 m hosszú. A rajta lévő félkör lap vízszintes alja 13-14 m széles, míg a magassága 10-11 m lehetett. A legyező egy tollkorona, éppenséggel szimbolizálhatta a Szfinx "szárnyait" is. De ez is egyike lehet a szobor újbirodalmi átértelmezéseinek, felöltöztetéseinek. A szobrot ugyanis az évezredek alatt több kultúra értelmezte különböző neveken magának, az óbirodalomtól, újbirodalomtól a hikszoszokon, görögökön, koptokon át az arabokig.
"Utána Amenhotep visszamerészkedett és épített egy templomot úgy, hogy el sem söpörték a homokot?"
Pontosan úgy ahogy mondod: az újbirodalmi időkre a Szfinx-templom teljesen betemetődött homokkal és törmelékkel. Elég alacsonyan is fekszik. A római időkben egy lépcsősor is emeltek fölé, ők se tudták, hogy alatta templom lehet. Nem nagyon söpörtek ezek homokot. Sznofru Tört-piramisa Dahsúrban egyszerűen homokra épült: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rt_fal%C3%BA_piramis#/media/F%C3%A1jl:Dahschur-snofru-bend.jpg
Mit akarsz akkor egy ilyen agyagtéglából rakott templomtól, mint amilyet Amenhotep is odaépített?
Gondolkodtam rajta folyamatosan, minél inkább, annál több a furcsaság. Ha valaminek utánanéztem csak bonyolított az addig már letisztázott tényeken is.
Arra gondoltam, hogy Hathor a Szfinx, a neolitikus Nabta Playa őrzője, a szarvasmarha kultusz istennője. A csillagok jó ismerőse. Ha viszont tárgyi bizonyítékot akarok keresni akkor a 16001 képeinél sokkal erősebb, meggyőzőbb bizonyítékot kell találni. Ezt a mítoszok kínálják fel. Ebben a pillanatban állnak össze a mozaik darabkái ( szép a kép és valóságos, maradjunk még kicsit a fellegekben, mielőtt lezuhannánk...) Hathor nagyon sokoldalú, többek közt ő a bányászok védelmezője is," a türkiz úrnője " (Nebet mefket) szent köve a türkiz. Egy Szerabit nevű bányászvárosban éppen Hathor templomában találtak egyszer egy különleges szobrocskát.
De elkalalandoztam, szóval ott tartottam, hogy Szahmet Hathor mítoszbeli avatárja. Látjuk a Tutanhamon kartuson, gondoltam akár róla is mintázhatták a szobrot.
Itt zuhanhatunk le a valóság talajára.
Hagyom is, annyiból volt mindez érdekes, hogy a repedés a Szfinx hátán szabályosan fut keresztül, túl szabályosan ahhoz, hogy földmozgások számlájára írjuk. Nem egyezik az iránya a repedésével.
A medence formája: nem hiszem, hogy normális ember így alakította volna, csak szabályos lehetett valamikor. Nem tudjuk mi volt benne: semmi, talán egy kert, tárgyak, áldozati oltár, vagy gömbvillám ketrec.
Amúgy az a legyezőszerű dolog a Szfinx hátán elég veszélyes lehetett. Szépen fel kellett erősíteni, körben, mélyen, az oroszlán horpaszánál. Lehet, hogy csalogatta a villámokat is. Vagy világított. Esetleg csak egy festett papír lótusz volt.
Az árok: a víz igazán nem okozhatott gondot, esetleg tűzoltásra is felhasználhatták öntözésre is, vagy leszivárgott repedésekbe, vagy továbbvezették valahová.
Ha megnézzük ezt a nagy képet, akkor nem látszik annyira a trapéz vonal, az is elképzelhető, hogy minden szabályos volt, az utat meg utólag szépen odaigazították.
Ebben az időben a Szfinx előtti templomot teljesen belepte a törmelék és a homok. 3500 évvel ezelőtt már senki sem tudta, hogy a lábuk alatt egy templom van!
Hogy ez honnan tudható? Onnan, hogy Amenhotep templomának sarka 1,25 méternyire rányúlik a Szfinx-templom tetejére.
Ezen a képen ez sem látszik igazán... de ha így volt akkor mi történhetett itt? Utána Amenhotep visszamerészkedett és épített egy templomot úgy, hogy el sem söpörték a homokot?
A Nagy Piramist Hufu építői lezárták, a bejáratát elrejtették és mészkőlapokkal fedték le. Al- Mamun kalifa nem találta, csak miután bányászai bevágtak a piramis oldalába, majd meglelték a levezető folyosót, tudták meg, hogy hol van a piramis igazi bejárata. Itt a középkorban a köveket szétverték az arabok a bejárat körül.
Karl Lepsius német régész 1843-ban mikor megtisztította bejárat környékét talált egy rejtélyes rövid feliratot. A felirat a felső szarufa jobb oldali gerendáján található, és alig 6 cm-es. Hasonló a tetragrammatonhoz. Lepsius nem tudta mire vélni: ha a középkori látogatók hagyták hátra, úgy ez egy grafitti, de minek írtak volna oda ilyesmit, aminek a középkorban nem volt egy nyelven sem jelentősége. A másik lehetőség, hogy az építők hagyták, hiszen ez a rész örökre le volt takarva más kövekkel a hitük szerint. Csak a rongálás hozta a felszínre. Eltér a teherelosztó kamrák munkáscsapatainak grafittijeitől.
Olyan mint egy üzenet, valamiféle "egyenlet", aminek nem tudjuk a megoldását. Persze most a mi tudományunk képleteire gondoltam, de lehet már ez is hibás, hiszen honnan tudhatnánk egy nagyon régi felirat, miért hasonlítana a "MI" képleteinkre?
A repedés szerintem annyi amit látsz a rajzról. Tehát a két medence fal közötti. Lehner az egyik helyen azt írja, hogy a déli medencefalba legalább 5 méter mélyen bevágódik a repedés.
Tehát: azt akarod mondani, hogy Hafré halotti útja azért vált irányt, mert a Szfinx már ott állt. Nos, erre éppenséggel lehetne adni egy lehetőséget, nem is egyedül gondolsz erre. Hiszen a Szfinx területe eredetileg Hufu kőbányája volt. Stadelmann egyiptológus szerint valóban meg volt már Hafré előtt a Szfinx és a Szfinx-templom. De én inkább arra hajlok, hogy Hafré komplexumához köthető.
Egyrészt a halotti utak nem egy nyílegyenesen keletre tartó valamik a piramisoktól! Elég ha megnézed ezen a másik kettőt is. Kheopszé irányt is vált:
Az ami pontosan Keletre a néz, az a Szfinx, az előtte lévő 2 templom, ahogy Menkauré Völgytemploma is, vagy Hufu Halotti temploma, és a piramisok. Gondolom a felvezető út vonalát több esetben a gízai magaslat domborzati viszonyai is megszabták, hiszen 40-50 méteres szintkülönbség volt a két végpont között: elég ha a fenti második képet megnézed. A harmadik kép is jól mutatja az út elhelyezkedését.
Kissé árnyalja a képet, hogy Hafré útjának mindkét oldala kőbánya volt a piramis/masztaba építkezések idején: a 4. képen az 5. és 6. szürke mező. Az út úgy látszik vagy a két kőbánya határa volt, vagy előbb volt meg mint a két kőbánya. Ez utóbbira válaszul Colin Reader angol geológus szerint éppen ezért út megelőzte a piramisépítést is, ami értelmetlen, nonszensz (Schoch is "Hafré toldalékának" titulálta az utat egy 1994-es cikkében). De szerintem Reader arra nem gondol, hogy a felvezető út helyén volt az a vontatási út, amin a kőtömböket felvitték a Második Piramis magaslatára, mint ezen a képen (hisz arra is kellett legyen egy út, és az is a tótól futott nyugatnak):
A 16007-es hsz-edben van a harmadik kép, s azon is mutatja a bal alsó sarokban: Trench. Ez egy kőbe vágott árok alsó vége, ami északról határolva vezet Hafré útja mellett, s nyilván a csapadéktól védi az utat (ahogy a mi útjainkat is ezért védi árok sokszor, hogy az eső ne mossa alá). Na most az árok belefut a Szfinx medencéjébe. Ha a Szfinx előbb készül el, mit az út, úgy mi a fenének vezették volna bele a vizet a szobor talapzatához?
"Miért nem egyenesen halad az út a templom bejáratával szemben?" - de Kheopsz útja sem halad "egyenesen", pedig nem is kerül ki Szfinxszet. Azt hiszem maga az "út" lényegesebb volt az építők számára, mint a Szfinx (amúgy is befejezetlen) medencéjének állapota, hogy az nem pontosan téglalap.
Ilyen Kolumbusz tojása-szerű rejtvény ez, lehet rajta agyalni. Hisz a Völgytemplom (Gránit-templomnak vagy Alsó-templomnak is nevezik) előbb kellett bizonyosan készüljön a Szfinxnél (az anyagából ítélve), majd a Szfinx-templom készült el, s fejezték be ekkor fokozatosan a Szfinx-szet. Viszont az is érdekes, hogy előbb építettek egy utat, s csak utána, ahová fog vezetni? Ezt úgy gondolná az ember, hogy előbb felépül az Alsó- és Felső-templom, majd a kettő közti út. De még persze lenne egy csomó kérdés is ezzel...
De visszakérdezek: ha viszont a Szfinx előbb készül el, mint az út, úgy abban az esetben nem téglalap alakú lenne a medencéje és a két előtte lévő templom pedig négyzet alapú??? Hisz ezek viszont nagyjából egy ütemben készültek. Az utat pedig majd hozzáillesztették volna ezekhez.
