" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Abszolút hiteles forrásból megtudtuk, hogy Nagykanizsán, a meteorológiai állomást körbevevő (jó kis árnyékot is képező és a fagyzug mellett még hozzáadott fagyzughatást is biztosító) hatalmas fák(!) miatt nem lehetett napfényt mérni, ezért annak meghatározása becslés(!) alapján történt. Ennek ismeretében különösen izgalmas lehet, ami itt következik.
Hogy a nagykanizsai becsült napfényadatok mennyire közelítik meg a valóságot, könnyen ellenőrizhetővé válik a 10 év muraszombati adataival történő viszonyítással, amit a szakma bármikor könnyűszerrel megtehetett volna. Különösen ha még a szakma által feltételezett "Pécshez közelítő távolságarányos javító együtthatóval is felszorozzuk az értékeket. Amennyiben az archivált adatok mégis 300 órás nagykanizsai napfénytartamhiányról tanúskodnának, egy olyan furcsa helyzettel állunk szemben, hogy az adatok szerint Pécsről Nagykanizsa felé közeledve drasztikusan lecsökken a napfényes órák száma, majd nyugati irányban továbbhaladva még drasztikusabban, távolságarányosan, még nagyobb sebességgel megemelkedik!!!!! Alátámasztva az eddigi, zalai napfénytartamra vonatkozó gyanút, hasonlóan meglepő eredmény született volna, ha a korábban említett 2068 órás 10 éves muraszombati napfénytartam átlagot összevetették volna a Napfény Városa jelzőt kiérdemelt Szeged azonos időintervallumra vonatkozó napfényes órák átlagával! Kiemelten lett volna érdemes összevetni az 1997-től 2002-ig tartó hatéves időszakot, akár külön-külön, évenkénti összevetésben is. Muraszombat napfényes óráinak átlaga ebben a hat évben: 2121 óra. A szakma Szeged ezen hat évének napfényátlagát könnyűszerrel összehasonlíthatta volna Muraszombatéval. Még érdekfeszítőbb lett volna ez az összevetés, ha mondjuk a napfény észlelésének helyszíne nem a nagy ködhajlammal jellemezhető Mura völgyében, hanem a Vend-dombvidék vagy valamelyik Nyugat-zalai domb kedvező pozíciójában lett volna....
Még ezeknél is bájosabb összevetésre adnak alkalmat a 2001-es és 2002-es év magyarországi meteorológiai szélsőségeit reprezentáló adatok. 2001-ben Magyarországon Kecskeméten mérték a legmagasabb napos óra számot: 2047 órát. Ugyanebben az évben, Muraszombatban 2121 órát sütött a nap. 2002-ben ismét ugyanaz a magyar város lett a napfény-bajnok 1978 órával. Ehhez képest Muraszombat ugyanezen évben mért napfényes óráinak száma 2059.
Ez azt jelenti, hogy ebben a két évben Muraszombatban 155 órával magasabb napfényes órát mértek, mint Magyarországon bárhol. Mindez a nyugat-zalai határszéltől 30 kilométerrel nyugatabbra történt. Mindössze 70 kilométer választja el légvonalban attól a Nagykanizsától, amelyik az időszak második évében Magyarország abszolút utolsója lett a maga szerény 1740 órájával, ráadásul az előbbi várostól boldogabb irányban. Amennyiben hitelesnek fogadjuk el az adatforrásokat és a méréseket, ez azt feltételezi, hogy 2002-ben Zala megye nyugati részén az országos csúcs közelében kellett lennie a napfényes óráknak, miközben ettől a zónától 30-35 kilométerre délkeletre az ország legalacsonyabb értékét mérték. Vagyis Zala megye lehetett volna a napfény bajnoka, és abszolút vesztese is egyszerre ebben az évben!!! De ha ezt az egészet abszurdnak tartjuk, mint ahogy az is, ezen a ponton már csak arról kell döntenünk, hogy a Muraszombatban MÉRT, vagy a Nagykanizsán BECSÜLT adatot tekintsük-e hitelesnek.
A napfénnyel kapcsolatban pedig annyit, hogy az alábbi képen látható oszlopok mutatják Horvátország néhány városának a sokéves adatokból számított napsütéses óráinak évi átlagát. Százezerszer elnézést kérek, hogy ezt a kontrasztot mutatom be, de sajnos, minden magyar állampolgár "jól tudja", hogy Zalában a legalacsonyabb, Baranyában pedig (számtalan állítás szerint) a legmagasabb a napsütéses órák száma. Tehát, ez az összevetés nagyon jól adja magát. Külön szeretnék szeretnék azoktól elnézést kérni, akiknek a nyugalmát különösen felbolydítja, ha azzal szembesülnek, hogy valamit egy életen át rosszul tudtak és megnyugtatóbb számukra a világot olyannak hinni, amilyennek addig tudták. Ha valakinek az kényelmesebb, arra bátorítanám, maradjon hát meg eddigi hitében. Mindenesetre, bízom benne, hogy ezek az adatok itt, hitelesek és nem olyanok, amelyek esetleg engem is félrevezetnek az igazság megismerésében.
Tegnapelőtt traktoros horgászott ki /sajnos a Fiat Doblo nem terepre való,de ezt a posta agynélküli vezérei nem tudják/ ,egyenlőre néhány highlanderhez csak gyalog tudok eljutni,de az eltart egy darabig...
Amennyiben Pécsen vannak írástudók, már pedig úgy tudom, nem is kevesen, nem értem, miért hagyják, hogy ilyen eget verő blődségek megjelenhessenek. Ha az én településemről írnának hasonlót ország-világ elé, biztosan szót emelnék. Ez már nem imázsfokozás, hanem lejáratás. Ettől normális ember a hasát kell, hogy fogja a röhögéstől. Ha az számítana, akkor az én házam 300 kilométerre van Trieszttől. Úton(!) De légvonalban Pécs is jóval közelebb van 500 kilométernél. Vagy úton számítják! De ha ilyen messze van, akkor miért van közel? Múltkor az Isztriától légvonalban 20 kilométerre mértek -24 fokot. De folytathatnám a végtelenségig. Itt valami kegyetlenül rosszul működik. Ha viszont szó nélkül hagyjuk, úgy tűnik, mintha mindannyian ennyire ostobák lennénk. Borzalom! Ilyenkor istentelenül tehetetlennek érzem magam.
Totális fordulat a modellek alkotta képben! Amelyik időpontra -200 fok nézett ki, most +15 fok néz ki, amiatt, hogy a hideg nem ide, hanem nyugatra szakad le!
Tökéletesen igazad van. Sajnos, talán ez a legfontosabb tényező abban, hogy reális esélyünk nincs a gazdasági kilábalásra. Ez még a nemzet érdekeit képviselő kormányzás esetén is komoly akadályozó körülmény lenne. Hát még anélkül!
A szagembereket el kéne vinni egy hétre a Pó-delta környékére, hogy nézzenek körül, és ha az akarat meglenne bennük azonnal kicserélhetnék a g-t k-ra a nevükben. Utána már csak itthon kellene olyat csinálni, mint amit ott láttak. A gyümölcstermesztők is elkísérhetnék őket és azoknak is már csak kopírozniuk kellene.
Az ilyen típusú ciklonok esetén gyakran pozitív, mert már eléggé keleten van a medencén belül. Persze mindig a végeredmény számít. Jelenleg Eszéken több hó van, mint Letenyén, ugyanúgy 4 cm, mint a 72 órája havazás alatt lévő, Őrség közeli Kerkakutason, sík területen. De a déli határtól jóval délebbre lévő Daruvaron 18 cm, annyi, mint a mi legmagasabb, legagyonhavazottabb dombtetőinken. Ugyanakkor Szombathelyen alig van hó. Kedvezőtlenül akkor érintik különösen, amikor hideg időszakban éppen csak odáig nyúlik föl egy mediterrán ciklon, ami a "Mecsektől délre" megrakja hóval.
Még szerencse,hogy a birtokom a Balaton szintjénél magasabban van.Mellesleg amerre járok elég siralmas már most a belvízhelyzet.A vetéseken halastónyi "tavacskákat fodrozott a szél,kérdés hogy a tulaj/na meg a gabona /mennyire díjazza ezt ?!
................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................... Ez a véleményem a mai időjárásról.A pontok helyére mindent lehet képzelni amit a nyomdafesték NEM tűr.
Nekem is volt régebben kiültetve japán naspolya, de a -23 elvitte. Most van egy elég tekintélyes méretü a fóliában, megpróbálom védettebb helyre kitenni, lesz, ami lesz. A citrusfélék kinti tartásával szemben vannak fenntartásaim. Jó, jó, nem fagy el. De mikor érik meg a gyümölcse? Mert ugye a fóliában is karácsonykor kezd érni, pedig előbb is virágzik, meg nyáron is nagyobb hőmennyiséget kap!
A japán naspolya teljesen télálló,akár -20 fokot is elvisel.A gond a virágzással,terméskötéssel van,ez ugyanis nálunk a késő őszi-téli időszakra esik.A virágok viszont fagyérzékenyek,ezért bármilyen szép a kiültetett fa,termés nemigen várható róla.A Füvészkertben terem ugyan,de ott akkora a hőszennyezés,hogy az egy átlagos magyarországi kertre nem irányadó.
A teljesen érett,puha fügék szárát levágjuk,a fügéket apró darabokra vágjuk,vagy ledaráljuk.Hozzákeverjük a dzsemfixszel kevert cukrot,majd állandó keverés mellett felforraljuk és 3 percig főzzük.Vizet nem kell adni hozzá,a füge enged annyi levet,hogy nem ég le.Forrón üvegekbe töltjük,csavaróstetővel lezárjuk,majd 10 percre fejreállítjuk.Isteni finom,sűrű,kenhető lekvár lesz belőle!
Egy érdekes dolog, ahogy többen írtunk a japán naspolyáról és hogy idén eddig milyen szépen vették a tél jelentette akadályokat. Emellett nálam a "télálló narancs" és az egyik "télálló mandarin" kérge elég rendesen "elcsattant"(hosszanti repedések -fagykár), ez a fagyok után mikor megenyhült az idő akkor lett látható. Pedig ezeket a növényket is -15 fok körüli tűrésűre saccolják(még nincs igazi tapasztalat vele). de láttam már ilyen elcsattant kérgű citrus félét mely a következő tavasz-nyár során úgy nőtt mint még soha, szóval túlélte!!!
És az is érdekes, hogy van egy "télálló mandarin" melyen semmi sérülést nem láttam.
Ez a japán naspolyám jó pár évig edénylakó volt és kb 3-4 éve kiültettem egy pergola alá, amit télire hidegházzá alakítva betakarok. Eddig teljesen körbe be volt takarva, de idén először csak foghíjasan takartam. Itt lakik 2 Trachy, 2 Sabal minor, japán naspolya, "télálló mandarin", Musa basjoo, passiflora coerulea és egy Acca selloviana(fidzsoa). A japán naspolya igen kinőtte a helyét, betakarás előtt kénytelen vagyok visszavágni és már kezdtem gondolkodni, hogy tavasszal kiszedem, hát erre elkezdett az ősz végén virágkezdeményket hozni. Szerintem megérezte mire készülök és az ő finom módján így akar meggyőzni, hogy maradhasson. Szóval ezek még csak nagyon zárt virágkezdemények, szerencsére.
November vettem észre őket, csak ez az egy fürt van rajta, idén először. Ránézésre épnek látom, bízom benne, hogy ennyire zártan átvészelték a -12-13 fokot amit kaptak. Bp-en én is láttam november elején teljes virágzásban lévő illatozó bokrot.
Van a szomszéd ház védelmében két másik is, de azok még fiatalabbak, eddig jól bírták a teleket, csak a tövüket takarom egy kicsit. A 2000. utáni első években már fagyott ki teljesen 2 év alatt egy másik példány, onnan ahol most a nagy van, de akkor még nem volt hidegház.
A klímaleírásokban sokfelé lehet olvasni, hogy pl. Baranya megyében a mediterrán hatás miatt meleg és napos a klíma! Nos, mivel mediterrán ciklon van, a mediterrán hatás most biztosan megvan, ennek ellenére Baranyában havazik 1 fokkla, Nyíregyházán meg süt a nap és +5 fok van! Szerintem a mediterrán hatás inkább negatív, mint pozitív hatású pl. Baranya megyére nézve!
Jól mondod, a jelenlegi hóhatár már nincs olyan nagyon magasan ott sem. A helyzet bája, hogy itt délután óta eső-havas eső esik. Most is esővel kevert, amikor már jóval keletebbre is havazik. (Az északnyugati szél emeli meg a hőmérsékletet, mivel az Alpokon keresztül érkezik.) Ugyanezzel Grazban, 400 méteres magasságban 2,5 fok van jelenleg. Érdekes dolgok vannak.
Itt, az ország legmélyebb pontja mellett - jelenlegi hóhatár alatt pár tíz méterrel - már tegnap délután háromtól esik az eső. Éjjel volt pár óra szünet, hajnalban újra kezdte, de azóta is csak esik-esik. Ha hó lenne, már jelentős magasságot ért volna el. Tegnap megnéztem a fügéimet, kivijeimet, kákit, jujubát, első látásra minden nagyon rendben van.
A freemail megint szarakodik/bocs a kifejezésért,de nagyon idegesítő/,elolvasni nagy nehezen el tudtam,de válaszolni már nem.Az egy -érett termést tartalmazó-kép alapján sztem Fertődi bőtermő.Igazság szerint a növényük nagyon egyforma,max atüskézettségük alapján lehet saccolni a fajtát,ha nincs a termésről kép.Érésidőben térjünk vissza rá/ de sztem Fertődi/.Az állatos képek aranyosak,a gyerekeimnek külön tetszett./Főleg a süni..
Hát nem tudom,ahol én megsüllyedtem kba felső 10cm volt laza,a többit /lefelé/már az autó fötörte mélyebbre.Amikor ásóval próbáltam a kerék környékehez férni elég keménynek tünt/a már említett 10 cm alatt/
Zsolti, jártál ma kint? Láttad, hogy a településen belül is a nulla hómennyiségtől a 4 centiig minden előfordul? A Ti utcátok felső végén már látsz valami fehérséget, a mi magasságunkban pedig nincs hó. Nálam a hegyen 10 cm.
Százezerszer elnézést kérek, hogy ezt a kontrasztot mutatom be, de sajnos, minden magyar állampolgár "jól tudja", hogy Zalában a legalacsonyabb, Baranyában pedig (számtalan állítás szerint) a legmagasabb a napsütéses órák száma. Tehát, ez az összevetés nagyon jól adja magát. Külön szeretnék szeretnék azoktól elnézést kérni, akiknek a nyugalmát különösen felbolydítja, ha azzal szembesülnek, hogy valamit egy életen át rosszul tudtak és megnyugtatóbb számukra a világot olyannak hinni, amilyennek addig tudták. Ha valakinek az kényelmesebb, arra bátorítanám, maradjon hát meg eddigi hitében. Mindenesetre, bízom benne, hogy ezek az adatok itt, hitelesek és nem olyanok, amelyek esetleg engem is félrevezetnek az igazság megismerésében.
