két kérdés: kint hagyott ytong téglának nem árt az eső? :-)
20centis dryvit esetén ha a konvektornak vágnak ki lukat a fenti részen ilyen "csapottra" megcsinálva az elvezeti a hőt a hungarocell kiégetése nélkül? régi fég kinvektor parapates ablak alatti megoldás. azért ott keményen jön ki a meleg..
Táblásított lapból igen, egy jó áztató többrétegű festés (lakk) után.
Én speciel az erdértnél kapható táblásított bükk lapból csináltam meg a fürdőszobai bútorokat és amikor készre összeraktam őket egy jól felhígított lakkal többször átkentem. A víz cseppek úgy ott állnak mintha nem is fa volna.
Az biztos, hogy a bútorlap, vagy akár a konyhapult lap nem megfelelő ide, mert a fóliák éleinek illesztésénél kapja a vizet rendesen, emiatt a préselt falap szétrohad.
Elsőre nekem most a Fundermax jut eszembe, mint lehetőség.
Köszi a pénztárca kímélő ötleteket, jegyzetelek szorgosan! A beton egyelőre csak 3 hetes, még várok a burkolással (szerintem jövő tavaszig, addig tuti beáll + nem lesz ilyen meleg).
A lúgálló, gumírozott Mapeband helyett használhatod az olcsóbb Mapeband PE120 PVC hajlaterősítőt. Némi ügyességgel pedig a sarokelemet a tekercses szalagból is el tudod készíteni.
A Mapelastic előnye leginkább ott mutatkozik meg, ahol a felület víznyomásnak van kitéve (medencék stb). Egy egyszerű erkély burkolására a Mapelastic helyett nyugodtan használhatod az Aquadefense vízszigetelést. Olcsóbb, kiadósabb, mint a Mapelastic, ráadásul sokkal gyorsabban és könnyebben lehet vele dolgozni (vékonyan felhordható, egykomponensű szigetelés). Egy 15 kg-os Aquadefense kb 14-15 m2 felület vízszigetelésére alkalmas, míg egy hasonló árú, 32 kg-os Mapelastic kb. 9 m2-re.
A Mapenet 150 legnagyobb előnye a Mapelastic anyag könnyebb, egyenletes felhordhatósága, és a húzófeszültségek "kiegyenlítése". Viszont ha repedések vannak a betonon, akkor azt legfeljebb csak nagyon keskeny hajszálrepedéseknél tudja áthidalni. A Mapetex Sel ebből a szempontból (is) jóval hatásosabb, viszont ez sajnos az árában is megnyilvánul: a Mapenet 150 négyzetméter ára kb. 600 Ft, a Mapetex Sel pedig 2200-2400 Ft/m2.
A Keraflex S1 baromi jó ragasztó. Ha hozzáértő burkoló dolgozik vele, akkor nem kell aggódni amiatt, hogy nem a folyékonyágyas ragasztót választottad.
A Mapesil AC szilikon szerintem drága. Ha úgy számolok vele, hogy 4-5 évente illendő újra húzni a réseket, akkor jobban megéri egy szerényebb színválasztékú, de sokkal olcsóbb Soudal vagy Mester szilikon.
Az Ultracolor fugázó nem sokkal drágább, mint a Keracolor FF; viszont ilyen dög melegben óvatosan kell vele dolgozni, mert gyorsan köt! Inkább szakembereknek való. Én tavaly nyáron, amikor 37-38 fokos kánikula volt, inkább a Keracolor FF + Fugolastic adalék mellett döntöttem.
Köszi az instrukciókat mindenkinek! Burkolást már csináltam, kamrával kezdtem, kis WC, majd jött a szélfogó, előtér, konyha, nappali, fürdő, kb. 150-200 m2. :) Az elején volt küzdelem rendesen, de a vége felé már sok minden szívást kitapasztaltam. Egyet felejtettem el: az alapozást. Az nem tudom miért marad ki, én csak felporszívóztam a betont és arra ragasztottam a lapokat (Mapei P7, P9), de minden lap hátulját telibe megkentem. Ráadásul padlófűtés van, de szerencsére eddig még sehol nem jött fel 1,5 év alatt.
A terasz betont szerintem teljesen jó lett, pár mm-ben belül lehet a sík, kisebb hajszálrepedések lettek csak, mert kánikulában lett leöntve. Ha a linkelt videóban látható vízszigetelést + hálózást megcsinálom, az szerintem eltünteti ezeket.
Ez az amit a burkoló "mesterek" nem csinálnak mifelénk, hogy bekenjék a lapot is. Kotyog is mindenhol ahol ők csinálták. Amit én raktam, az bezzeg áll mint katiban.
A fogazott glettvas egyik fele síma, azzal szoktam telibe kenni a lapot vékonyan.
Én a fali csempe hátulját csak spaklival jól leglettelem simára, jobban tapad. Ott csak akkor húzom meg fogazottal, ha a fal hullámossága miatt nagyon beesne a lap.
A profik fentről csempéznek, de én nem vagyok az. Egy egyenes lécet beállítok a fal mellé, egy sornál valamivel kevesebbet elhagyva alul, és onnan csempézek felfelé, úgy nem csúszik le a lap :-)
Ha pontosan kell a tetejét rakni, akkor milliméter pontosan kimérek mindent.
Én úgy szoktam, hogy lerakom az első lapot, majd a 2,5m-es vízmérték végénél még egy lapot ( iránylap ), szépen beállítom a szükséges lejtést, és amikor rakom a lapokat, ehhez a kettőhöz rakom. Ha nagy a felület, különböző irányokban több ilyen tájoló lapot rakok le. Mielőtt meghúznak, ahogy közeledek hozzájuk egy spaklival felveszem őket , levakarom a hátulját és lerakom rendesen. Akármilyen hupplis aljzaton szép egyenes lesz a burkolás
Ja...igen. De a lap hátulját már kisebb fogazású vassal húznám.
Pl. ha 8-ast használok, akkor oda a 4-est.
A terasz még nekem is hátravan, kicsit fázom is tőle.
(Kb. 250 m2-nyi tapasztalatom van beltérben).
Mivel a lapok hátulját kicsit szenvedés fogazottal kenni (fürdőben először úgy csináltam a fali csempénél, mert a falról mindig visszapotyogtattam :D), ezért valószínűleg nem fogom sz*patni magam, és megveszem a folyékonyágyas ragasztót.
2-3 mm-nél nagyobb egyenetlenségekkel én már törődnék...2 méteres vízmértékkel ellenőrizni fogom a placcot, és előre kiglettelem a mélyedéseket. A lapokat ettől még le lehetne tenni, csak nem szeretnék hullám-mintát a felületre :)
Annyival egészíteném ki, hogy az aljzatot, ahogy Te is írtad, egyenes vonalban a ragasztót fogazott glettvassal elteríted, majd megkened a lap hátulját és a glettvassal ezt is elhúzod, de az aljzaton lévő irányra merőlegesen. Segít a hézagmentes habarcskitöltésnél.
@szupetitkos
Apróbb egyenetlenségek nem gond a folyékony-ágyas ragasztónak sem, de centis hiba nem lehet.
A fogazott vas azért kell, hogy egyenletes mennyiséget hordj fel a ragasztóból.
Ha beleraktad a lapot, akkor oldalirányban megmozgatod őket (ide-oda tologatod), így terül szét a ragasztó.
Közben majd hallod a pöffenéseket, ahogy a széleken kijön a beszorult levegő.
Ha nincs tapasztalat, 1-2 lapot szedj vissza rögtön az elején, és nézd meg, hogy az alja teljesen ragasztós lett-e.
Kőműves kanállal alányúlsz, és kicsit ide-oda mozgatod a lapot, közben feszíted. Ha nagy a lap (és tökéletes a kitöltés), elég nehéz lesz visszaszedni.
A ragasztót úgy célszerű felhordani, hogy a sávocskák valamilyen szöget (30-45 fok) bezárjanak a fugákkal, különben lehet, hogy pont a fugába fog belenyomódni a ragasztó csík 2 lap közé.
A ragasztó felhordásakor kerülni kell a hirtelen irányváltásokat, pl. 180 fokos kis ívű kanyar. Oda nem fog elég ragasztó jutni...sok burkoló így csinálja, de hiba.
Mivel kisebb egyenetlenségek úgyis vannak a betonban, esetleg célszerű telibeglettelni egy jó nagy vassal (pl. 60 cm széles) előtte az egészet.
Ha még nem burkoltál, kicsit merészség a terasszal kezdeni, de én is belejöttem :)
Mi most öntöttük a teraszt, KömKel instrukció alapján, így 1-1,5%-os lejtés megvan (lézeres szintezővel zsaluztam és betonozás közben is azzal csináltuk), de tökéletesen egyenesre egyszerűen nem lehet elhúzni a betont ekkora felületen. Aljzatkiegyenlítőt meg nem szeretnék rá öntögetni, marad a belinkelt megoldás, viszont így biztos fog majd a lapok alatt maradni levegő...
az az igazsag, hogy folyekony agyas ragaszto draga, es feher hollo a mester aki latott mar olyant kozelrol. tokeltesen sik es megfelelo lejtesu alap kell hozza, azt meg hogyan csinalsz? onterulo aljzatkiegyenlitovel csinalsz sikot, de nem lesz lejtese...
Jó helyen járok errefelé, ha energiafelhasználással kapcsolatos kérdésem van?
A probléma az, hogy a 2011-ben épített házunk energiafelhasználása szerintünk kb. a másfélszerese annak, mint amennyinek a számítások szerint lennie kéne. És mint amiért fizettünk, nem keveset. Mielőtt nagyon elkezdenénk reklamálni, jó lenne, ha valaki kicsit leellenőrizné, jól számoltunk-e.
Az építészeti számítások szerint az éves fűtési energiaigény 7793 kWh lenne, ez benne van a tervekben, mint végeredmény. Mindenki aláírta.
A fűtés/melegvíz-előállítás hőszivattyúval (Tecalor 303 Integral, levegő-víz, szellőztetőrendszerrel, napokollektorral) történik, amelynek éves munkaszáma a prospektusok szerint >4 (vegyük simán 4-nek).
Hogy ne csak elmélet legyen, beépíttettünk egy külön villanyórát, ami csak a hőszivattyú energiafelhasználását méri.
Innentől kezdve kétféleképpen is kiszámítottuk a tényleges fűtési energiafelhasználást.
Az első számítás szerint
A hőszivattyú saját menüje azt állítja, hogy 1 év alatt 11,4 MWh fűtési hőt termelt (6,5 MWh hőmennyiség + 4,9 MWh hővisszanyerés - már ha ezt a kettőt összeadni kell, de a Tecalor vevőszolgálat ezt állítja).
Ez ugye a másfélszerese a számított 7793 KWh-nak.
(Melegvízre +2 MWh-t)
A második számítás szerint
A külön villanyóra 3467 kWh éves fogyasztást mért. Ha az éves munkaszám 4, akkor ez megfelel 13870 kWh megtermelt energiának. Arányok alapján számolva ebből kb. 2000 kWh a melegvízre fordított mennyiség, marad 11870 kWh, tehát kb. ugyanaz jön ki, mint a saját menüre alapozva.
Van a gondolatmenetben valami bug, vagy menjünk reklamálni?
Én ezt találtam, valószínűleg így is fogom lerakni:
Ami kérdés, hogy több burkolós oldalon írják, hogy csak folyékony ágyas ragasztót szabad használni (hogy ne maradjon alatta levegő, ahol kicsapódhat a víz, majd megfagyhat) itt viszont fogazott vassal húzzák el a ragasztót. Na most akkor mi az igaz?
Nos visszatérnék még egyszer a problémáidra. KK jól elemezte a falfűtés előnyeit és hátrányait. Ezek szerint nagyon kellemes tud lenni egy falfűtés, akár a padlófűtés.
Igaz te arról érdeklődsz,hogy egészségre káros e. Biztos nem.
Vannak e hibák ? Hát mint írták azt a tulaj úgyis elhallhatja, ilyenkor nyáron meg megállapítani lehetetlen. A vevői mustrák amúgy is rövid idejűek.
Ha más szempontok amúgy stimmelnek, pl. jó helyen van, kedvező a m2 ár, akkor vedd meg !
Majd feltérképezed a fűtőcsövek helyét, oda bútorokat nem raksz. Nagy háznál nem probléma, kicsinél közepesnél már lehet probléma. És a fal szegelés tiltott legyen.
Megvizsgálod /vizsgáltatod a hőszigetelést ( valószínű jó ) de ha kétséges, még mindig lehet rá rakni.
" - elég lassú fűtési mód, tehát a teljesen kihűlt házat több óra alatt fűti fel, nagyjából 1 fok/óra amit tud "
Ez egy nagyon jó érték.
Habár a teljesen kihűlt ház eléggé relatív .
Tegyük fel elmegy a család 10 napra síelni, nem gondoskodnak közben fűtésről, a lakás nagyon lehűl . Egy kinti nulla + 5 foknál talán + 10 fok körüli lehet a benti hőmérséklet.
Az már jégverem.
Na a legtöbb házat ilyenkor csak napok alatt lehet feltornászni az elfogadott 22 fokra. tény az 1 fok /óra emeléssel ez 12 óra lenne.
legtöbb házban ilyen szélsőségekre kicsi a hőtermelő (kazán ) és a hőleadó ( radiátor stb ) teljesítmény. De általában nem is szükséges ez mivel a mai világban csak van automatika az időközi fűtésre, meg akad egy rokon/jó szomszéd, aki néha bekapcsolja a fűtést.
Ahogy (M)Ákos is írta, a greslap jobb választás lenne. A "normál fagyálló" lapok beépítése korlátozott (a "mediterrán fagyálló" lapok pedig gyakorlatilag alkalmatlanok), felválhatnak, ill. apró kagylós kipattogzások keletkezhetnek a mázrétegen.
Én nem spórolnám ki a folyékony fóliát (pl. Mapei Aquadefense már elfogadható árú), ragasztóból pedig minimum S1 flex jelölésűt! (Ceresit CM17, Mapei Keraflex S1 stb)
A rendszer 5-6 éve lett kivitelezve, gondolom azóta ki kellett volna jönnie a hibának, ha komoly baja lenne.
Kicsit félek tőle, mert számomra idegen. Nomeg, én azért szeretnék szekrényeket betenni a szobába. Mi baja lehet ha elé kerül valami, azon kívül, hogy így azon a részen el lesz takarva a fűtés? Mennyivel lesz hidegebb? Hibát okozhat?
Teraszon levo jarolapok egy resze felfagyott, ahol az eso erte, meg nem mozog, de tobb helyen kong. A lapok es a regi ragaszto felszedese utan ujra szeretnem burkolni a teraszt kulteri jarolappal (nem gres). Milyen ragasztot, fugazot, egyebet hasznaljak? Ezek milyen vastagok lesznek a jarolap alatt? A vegen mi a korrekt megoldas cseppentesre, hogy ne a terasz falan csorogjon le a viz?
