" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egyszerűen megszállott lettem, mindenkit megpróbálok a kivi és káki termesztésére "rábeszélni". A saját telepítéseim már megtörténtek (bár kiviknél még van további tavaszi telepítési feladatom is). Ősszel lenyomtam 4 tő kákit, most tavasszal meg jön 6 tő kivi ( a múlt évi másik 3 tő mellé - közelébe).
Már egy rakás kivi-termőhelyet begyűjtöttem, de az igazi akkor lesz, amikor a sajátomra tudok hivatkozni, amikor megpróbálom meggyőzni a kertgazdát a termesztésükről.
Egyiknek sem sokkal nagyobb a rizikója a termesztésben, mint a szőlőnek, vagy az őszibaracknak, viszont nem kell őket permetezni. (Szerintem nem sokkal érzékenyebbek a nagy fagyra. - vagy nagyot tévedek?)
Ez a tél megint kedvezett a -14 C°-os minimumával. Megint lehet hivatkozni arra, hogy a nagy elfagyások csak ritkán jelentkeznek, ekkor viszont a megszokott növények, mint pl. a szőlő is károsodnak.
Így van ,gyakorlatilag nem változott semmi.Lehet szidni a múlt rendszert,de a mostani mennyivel jobb ?Hogy most nem egy párt tagjai lopnak,csalnak,hazudnak hanem 35.A " magyar demokrácia " azt jelenti,hogy mindenki mindent megengedhet magának,de legalább annyit amennyit a vezetőitől lát.
Hidd el, nem a hazait akartam ócsárolni a külföldivel szemben, csak azt akartam demonstrálni, h. itt ugyanúgy átvernek, szval ha nem otthon szeded, nem tudod, mit eszel.
Mellettem pár standdal a ,,sáska" meg a szomszédja beszélgetnek, panaszkodik a manyus, h. aszongya annyira tetvesedik a salátája, szinte naponta kell permetezni. Kapás van, vevő jön. Kérdi:- Nem permetes ez a saláta? -Á, dehogy, kedvesem, ez fóliás, nem kell permetezni!
Hogy 50 évig voltak, azt még elviselném. Sajnos 20 éve megintcsak az megy, és az emberi hülyeséget és főleg a magyar mentalitást ismerve ez igy is marad!
Végül is őshazája a Himalája, és a legjobb minőségü teák most is onnan valók, elég nagy magasságból. A gyarmati időkben az angolok ezeken a területeken tartották pl. a nyaralóikat, mer hasonló volt a klíma, mint otthon. A nehézséget inkább abban látom, h. egyes Ny-i határszéli területek kivételévelnincs meg se a sav. talaj, se a csapadék, se a páratartalom. No meg marha meleg van nyáron.
Igen, a gondolkodó ember úgy cselekszik, mint Te, mert érti a dolgok összefüggéseit. De sajnos, a gondolkodó ember ritka madár. Az az attitűd pedig, ami a nem gondolkodók részéről ahhoz kellene, hogy a láthatóan náluk okosabbak tanácsait, magatartásformáját elfogadják, sajnos, teljességgel hiányzik egy olyan társadalomban, ahol 50 évig a tökfejek uralkodtak és úgy féltek az értelemtől, mint ördög a tömjéntől.
Én is a hazait támogatom,de...de az azért nem javít a helyzeten,hogy kutyaeledelnek sem való húsból gyártanak felvágottakat Mo-n,meg az sem hogy egy gyüm.termesztő azzal a jóindulatú figyelmeztetéssel adott egyszer egy szatyor körtét,hogy hámozzam meg/tehát még a mosás sem elég neki,mondjuk azért ,mert dugig van vegyszerrel/.Tehát elsősorban hazait,de nézzük meg kitől és mit !
Reméljük, hogy tényleg úgy lesz és nem csak azért írják ezt, mert még "annak idején" minden sajtócikknek kötelezően pozitív kicsengésűnek kellett lennie, aztán a végén soha semmi érdemi nem történt, legfeljebb "kipipálták", hogy "ez is megvót, mégsincs este", utána folytt minden tovább, a maga medrében, a tönk felé. Ezt a "dicső" kort módom volt jól megismerni, most pedig a túlélését tanulmányozhatom "kedvemre". A káki, úgy gondolom, egy egyszemélyes, sikeres akció, Vaszile Zajac professzor nevével fémjelezve. Nagyon-nagyon dicséretes.
Nem láttam,nem voltam a tv környékén,de amikor olvastam a "felhivásodat" /de meg fogom nézni utánanézem és megtaláltam a Duna Tv honlapján .De meg fogom nézni. Most nézem Becsehelyen meg próbálkoznak a postásokkal ?! Nem szép dolog...
És amiről oly sokat beszélek, de ( amint a tea és a kivi példája mutatja) még mindig nem eleget: a "hegyem" ma Lent foltok, alul lepel, fönt hó. Most a legkedvezőbb klímájú helyek keltik a legzordabb benyomást és a legnagyobb fagyzugok a legkellemesebbet, de remélem ez itt már senkit nem téveszt meg. A mostani hócentiméterek növekedése, fölfelé, szimbóluma lehetnek az inverziós helyzetek magasságfüggvényű hőmérsékletemelkedésének.
Ha 60 év bizonyítás után ennek még mindig haldokolnia kell, akkor ebből elég könnyen leszűrhető, hogy az ukrán állapotok igen hasonlíthatnak a magyarokhoz.
A múlt héten is segítettem a fiaméknak egy tetőkészítésnél (ács gyerek).
Az építtető - a gazda - mondta, hogy tavasszal egy pergolát is szeretne majd, amire vadszőlőt futtatna fel, hogy jó árnyékos legyen, meg, hogy a vadszőlő gyorsan nő.
Erre mondtam neki, hogy a kivi is ott van a gyorsaságban, több méternyit nő a hajtása, igen erős árnyéka van, és annak még haszna is van, pár év múlva akár mázsányi termést ehet a (most még apró) gyermeke, az egész család. És ilyenkor jön: "de hát az déligyümölcs!"
Igen olyan déligyümölcs mint mondjuk a szőlő. Nézze csak meg a Toszkán lankákat, tele van szőlővel. Nagy zimankóban - mínusz 20 alatt - ugyanúgy fagykáros lesz a szőlő, őszibarack, sárgabarack is. Viszont a kivinek van még egy nagy előnye: nem kell a permetezőt használni.
Hogy végül is kivit fog-e telepíteni, még nem tudom, de ha akkor is menni kell majd segítenem, biztosan tovább "piszkálom" a gazdát.
Szóval itt még nagyon sok felvilágosító munkát is kell végezni. Sajnos a sajtóban időnként megjelenő tudósítások úgy szólnak a kiviről, kákiról, mint valamilyen hihetetlen dologról. (szerencsére a fügéről már leszoktak, az nem újdonság).
A " Talpalatnyi zöld " c. műsorról volt szó ? Aki lemaradt róla az a Duna Tv honlapján itt megnézheti:http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_490099
Ninovarga csak az az elkeserítő,hogy az örökzöld, föleg nagy levelüeket egyszerüen lehetetlen megszabadítani a latyakos nenves hótól. A nagy súly leszakítja a nagy ágakat is.A növények évekig nem tudják kiheverni.Eddigi kertészkedésem 25 esztendejébe az a 3-dik súlyos eset.
Freddy 56 : Debreczi Zsolt:Télen is zöld kertek c. könyvében ezt irja a teacserjéről, hogy az 50-es évek elejéről Grúziából származó növényeket telepítettek Zala megyébe. 5-6- os ph-jú talajban szépen fejlődtek, és elviselték a -19 fokos fagyot is.
Nagyüzemi telepítése nem gazdaságos, de a házikertekben savanyú talajon, szép teabokrok nevelhetők, amelyek esetenként szedhetők is. Én is szeretnék teacserjét csak nem tudom hól lehet beszerezni,szivesen cserénék más növénnyel is.
Japán naspolyával kapcsolatba az a véleményem - 14-15 foknál nem bír többet és mivel télen virágzik, renkivül enyhe télnek kell lenni ahhoz, hogy a szabadban teremjen.
Ilyen barom dumákkal lehet a leghatékonyabb népbutítást elérni.
A magam tisztázására elmondanám, hogy nem neveztem meg konkrét sajtóorgánumot, csupán egy játékos feltételezéssel igyekeztem a figyelmet felhívni egy mindenki által sokszor megtapasztalt JELENSÉGRE, a jobbítás szándékával.
Van olyan térség Magyarországon, ahol a Zala megyében lezajlott időjárási eseményekkel hajszálpontosan azonos körülményekről és következményeikről ilyen tudósítások készültek volna.
...Több falu maradt áram nélkül a ...... megyei .......... Hegyhát körzetében, ahol a zivatartevékenységgel kísért felhőszakadásszerű havazás következtében lezúduló rendkívül nehéz, vizes hó súlya alatt villanyoszlopok törtek el vagy dőltek ki az átázott talajban. Ez az érdekes természeti jelenség nem ritka a .......... vidékén. Ebben a térségben gyakran ütközik a meleg páradús Földközi-tengeri levegő az északi hideg léghullámokkal, ami sajátos, az országnak csupán erre a részére jellemző időjárási helyzeteket idéz elő. Mint oly sokszor, most is a .........-hegység által védett területeken csak jelentéktelen hótakaró alakult ki, az is csak a magasabban fekvő részeken, miközben a ............ menti síkság teljesen hómentes maradt. Ez hazánk egyetlen mediterrán klímajelleggel rendelkező térsége....
Ne tudjak innen fölkelni, ha ez, bizonyos földrajzi területre vonatkozóan nem így lett volna tálalva.
Ez a cikk tényleg passzol a fórum címéhez (bár nem gyümölcs). Abban a mikroklímában - ezek szerint - úgy kb. 60 éve bírja a tea-cserje.
Magyarország is rengeteg jó adottságú mikroklímával rendelkezik, melyet még nem ismernek, nem használnak ki.
Nálunk is kelle(né)nek olyan emberek, akik merik fölvállalni, hogy szakítanak az ottani hagyományos növénykultúrával, és hajlandóak - a többiek rosszallása ellenére is - új növényfajok telepítésére.
Amikor beléptem, és elolvastam az üzenetedet, már csak 5 perc volt délig. Az tudom, hogy szinte minden adón egész óra előtt csak a hülye hirdetéseket nyomják!
Március utolsó hétvégéjén megint megyek (megyünk) Somogyba. Ha Neked megfelel a szombat - ha jól emléxem 28-a, akkor átmennék újra.
