Kicsit méltatlanul háttérbe szorult gyümölcs.Magyarországon megkövült fajtaválasztékkal,hiszen az elmúlt 15-20 évben a Packham's Triumph ill.a nashik /amelyek azért eléggé különböznek a magyar "körteízléstől"/ kivételével nem került új fajta hazánkba.Hazai nemesítés nincs,a honosítás iszonyúan lassú.Beszélgessünk róla...
Az antibiotikumokkal kapcsolatban elfejetettem mondani, hogy nagyon gyorsan kialakul a rezisztencia különösen akkor, amikor az a környezetünkbe kerül vagy használtatik. Ezért tartunk most itt: lassacskán nincs már megbízható származék, úgy néz ki ebben a harcban, ma már, nem mi győzünk...
Hálásan köszönöm kimerítő válaszod, szerintem több szem: több tapasztalat. Osztom a véleményed a szellőzöttséggel, átjárhatósággal kapcsolatban. Az idén azt tűnt fel, hogy a nyári fertőzések koronák belsejében kezdődnek, a vékonyabb ágakon majd terjednek a vastagabbakra ill. a törzsre, ekkor a rovarok már kosztolgatnak, egyúttal széthordva a fertőzést. Fal melletti fákon, sűrűbb ültetésben, növényzetben jelentkezett a kórság...
Úgy van, ahogy írod, az Erwinia fertőzés történhet a virágokon, a légzőnyílásokon és bármely sérülésen keresztül. ...és, hogy vele szemben egyáltalán mi működik..? Leegyszerűsítve: - Látszatra a leghatékonyabb a Streptomycin, de ezt humán egészségügyi okból csak rövid időszakban engedélyezhetik /ha?/, és akkor is megfontolandó. - Az osztrákok Blossom Protect terméke egy gombának az Erwiniával szembeni hatásán alapszik lsd. az alábbi pdf-ben, /sz.e. a google-ba átmásolandó/:
- Ehhez jövünk mi magyarok az Erwiphage-'val. Most első lépésben a készítmény hatásfokának kell realizálódnia, mindenesetre mellékhatása, az állítólag nincs. Preventiv alkalmazást javasolnak, ez is úgy hatásos. Amit pl. még tehetünk, szellőssé tenni a fákat, hogy a lombkoronában csökkenjen a páratartalom. Úgy mondták, hogy 26 C-fok feletti hőmérsékletnél és magas páratartalomnál lesz kritikus a fertőzés veszély, ekkor kell odafigyelni az alkalmazási szükségletre.
A megfigyeléseim alapján, a tűzelhalást érintő növények közül, évenként változik a fertőzött növények faja is. Az idén a körte szenved legtöbbet, tavaly a birs és a naspolya, előtte meg a tűztövis és a madárbirs (igaz itt csak barna foltokat látni). Ez utóbbiak nagyon jó fertőzőforrások, ezeken is megjelenek kora tavasszal az erwiniára jellemző "izgalmi cseppek", melyeket aztán a rovarok lábon vagy szárnyalva széthordanak a virágokra. A legdurvább a nyár végi fertőződés (terjesztésében a rovarok mellett az esőnek és a viharoknak is szerepe van), melyek a levelek légzőnyilásain történik, hát ez utóbbi verziónál, nem tudom, az Erwyphage működik-e. Szóval: összetett a helyzet...
Sokkal több volt rajta, de úgy gondoltam, amikor láttam, hogy hullogat folyamatosan, hogy nem nyúlok bele a természetébe. Majd meglátjuk mit fog produkálni. Ha a fejlődésben visszamarad, az nem lesz gond és a későbbiekben sem fog zavarni ha pihenni akar. Majd eszünk a Bosh Kobak fákról :)
De köszönöm, hogy figyelmeztetsz. Szem előtt fogom tartani, hogy ez az év sok volt ennek a fának. De jó volt megcsodálni, kényeztetni. :)
A kísérleteik egy része éppen a Debrecen melletti Pallagon volt...
Ezek a bakteriofágok, ezek vírusok. UV fényre érzékenyek, alkonyatkor kell kipermetezni. Éjszaka pusztítják el a tűzelhalás baktériumát specifikusan. Azért, hogy ezek a baktériumok ne tudjanak a vírussal szemben rezisztensé válni, tíz éves forgóban, évente a vírusnak más-más variánsa lesz a készítményben.
2,5 hektárra ez kb. 130000 Ft/év és nem meggátolja, hanem, csak 50%-ba lassítja a terjedést.
És ha mégse, akkor jön a szokásos szöveg, hogy nem jó a géped, a technológiát nem tartottad be, nem értesz hozzá, és még sorolhatnám hány kifogást találnak a sz@r szerekre.
Az én egy Vilmosomon sem volt tűzelhalás, legfeljebb egy-két apró hajtás erejéig, erre már nem emléxem, melyikről mit vágtam le.
Igaz, nálam a Clapp is teljesen tünetmentes volt, néhány méterrel odébb pedig végét járja a Hardenpont, meg nagyobb ágakat kellett levágni a Bosc-okról.
Valszeg azért rakják cefrébe, mert pálinkának sokkal-sokkal jobb, mint enni. Tudom, hogy ízlésen vitatkozni butaság, de annyiféle, nagyságrendekkel jobb csemegekörtét kóstoltam már, mint a Kieffer, hogy kizártnak tartom, más ne találna evésre jobb fajtát.
Egyébként mi is abból főzzük a legtöbb pálinkát. Van aki szereti a családban enni, még éretlenül, zölden is. (Megértem, hogy október végén, november elején minden gyümölcs csodaszámba megy.)
Amiket írtál az igénytelenségéről, azt mind aláírom. Csak úgy vélem, evésre van számtalan sokkal jobb fajta.
Például amit küldeni fogok februárban, az is nagyságrendekkel jobb evésre ;) (és van télikörtém is, szintén sokkal zamatosabb)
Egy 2x4-es sövényformációt én is bepréseltem a kertbe,pont emiatt/hogy tudjam öntözni/,de remélem 1-2 éven belül tudok vmi vízfogót alkotni,szerezni és akkor legalább a hegyiek egy részét is tudom öntözni.
Szia. Szerintem a Kiffer jó választás,bár sokan nem szeretik. Pedig még permetezni sem kell,igénytelen ellenálló fajta. 1-ik sógoromék szomszédjában van 1 80-90 éves példány,minden évben bőven terem,a buták pedig hagyják lehullani és cefrébe rakják.
A mi alföldi száraz (néha aszályios) klímámk se jó a körtének. 30 éves fáim némelyike csak kar vastagságú és keveset terem. Most a házikertbe telepítettem 8 tövet, amit tudok öntözni. Eddig itt egy fám volt, az szépen nőtt és termett. Szereti a vizet, párát a körte!
