"A flurry of upcoming missions may uncover whether the harsh world was once an Earth-like oasis that could have harbored life.
Three planetary missions, launching over the next decade, will reveal whether Venus ever had liquid oceans, and if so, how expansive they were and how long they lasted. The robotic trio will precisely map the planet’s surface, look for signs of active volcanism, and peer into the world’s interior. By helping us better understand our sister world, these spacecraft will also help us learn whether the millions of rocky planets in Venus-like orbits around other stars could be habitable.
Lehet csak állagmegóvás címén tapasztották vissza. A kövek azok lehet régiek, hiszen rengeteget találtak, mikor kiásták a Szfinxszet a homok alól. A déli oldalon a repedés legalább 5 méter mélységben hatol be a medence falába. Talán e miatt, de azért ugrik ki a medence falából, mivel a többi rész nincs beburkolva.
Két lehetőség van, vagy visszarakják ezeket, tehát a Szfinxre is vagy tovább romlik a szobor és medencéje. Persze lehet szidni ezeket, hisz a francia Baraizét (nem muszlim!) is szidják, amiért alábetonozott (!) 1926 körül a fejnek. Viszont senki nem tudná megmondani, hogy nem-e tört le volna azóta a Szfinx feje?
És miért tapasztották be ilyen igénytelen ocsmány slendrián módon? Egyértelmű és nyilvánvaló, hogy nem ők csinálták... hanem valami szokásos kotvány muszlim gány... sőt én azt mondom, az építmény része az a hasadék, annak valami célja volt anno...
"Mániákusan precíz kőfaragóink miért nem tudták kikerülni a repedést? Miért nem faragtak kissé odébb.
Ez csak úgy történhetett, hogy sokkal később lett a repedés, tán a ménkű csapott belé."
A Szfinx medencéjének kialakítását félbehagyták a kőfaragók, nem vitték mégse "tökélyre" a szobrot.
Nem tudtak odébb faragni a test kialakításánál. Több minden miatt: Hafré útja előbb készült el, s a déli partfal vonala azt követte, a szobornak kelet felé kellett néznie, stb. Másrészt eleve le akarták az egészet takarni, s a repedésből úgy sem látszott semmi! Még annyira sem, ahogy ma kinéz. Nézd meg az új fotókat a Szfinxszről, pedig már burkolat sincs rajta ezen a részen, ami eredetileg fedte, de így sem találod a repedést! Hiszen az újkori átlagmegóvások során betömték azt (lásd lentebb a jobb oldali képet).
Amikor az építők Gízába jöttek, egy kilenc méter magas kőbuckát találtak kiállva az anyakőzetből, ami már akkor talán a szél és a természet okozta hatások miatt kissé egy "fejre" hasonlított (hasonló sziklák vannak a nyugati sivatagban is). Ez adhatta az ötletet nekik, hogy fekvő szobrot helyezzenek itt el (kicsiben már voltak hasonlók).
A két oldaláról kibányászták a köveket, s ezekből épült fel előtte a két templom. A test végén volt ez a nagy repedés, ami eredetileg 30 cm széles és 9-12 m mély volt, nem csak a testet vágta át, hanem még a szobor körüli padlót is itt-ott egy méter mélyen, s belevágódott az észak és déli medence oldalfalába is. A repedés vagy hatvan méter hosszú. Valószínűleg a Nagy Repedés (angolban Major Fissure néven hivatkoznak rá) miatt nyújtották meg ennyire aránytalanul a Szfinx testét, mert ha előtt fejezik be az oroszlán hátsóját, azt túl rövidnek gondolták. Az első képen jól látszik, ahogy ferdén átvágja a szobor hátsó részét.
A szobor teljesen mindegy mikor készült: 5 vagy 10 ezer éve, az építőknek mindenképpen be kellett volna fedni a testet kis, időtálló kőlapokkal, ami sokkal gyengébb mészkőrétegből van, mint a fej. A szobor több ezer évet homok alatt töltötte, s ez mentette meg a teljes szétmorzsolódástól. A szobortestet be is fedték, sőt több korszak renováltatta (óbirodalmi, újbirodalmi és szaiszi, majd római kori javítások is megtalálhatók rajta).
Amúgy ha ménkű csapott bele, az szerinted hol találta el a helyet, hogy a test, a padló, és a két partfal így végig repedt?
Ha mondjuk egyfajta lenne a mészkőanyag, úgy mindenképpen a szobor hátát kellett volna érnie az ütésnek. Viszont ez annyira fos minőségű nummolitos mészkő, hogy az ütés gyakorlatilag szétrobbantotta volna a hátat. Nekem (és néhány geológusnak is) úgy tűnik, ez egy tektonikus mozgás következtében repedt ketté a fennsík kőlemeze itt. Van egy kisebb repedés is a Szfinxszen, de a fennsíkon sok is, még a Nagy Piramis alatt is (a térséget számos földrengés érte).
Egyébként teljesen eltüntették az eredeti építők a repedést, mivel befalazták. Ezt a felújítások idején többször meg kellett ismételni. Baraize 1925/26-ban bebetonozta, de 1988-ban ezt kiszedték és kövekkel pótolták, ahogy a dinasztiák idején is volt. A kései időkben egyébként valami kisebb hatalmasság ezt a repedést felhasználva, megnagyobbítva száját, egy aknát alakított ki az alján, s bele temetkezett. De az ő sírját is kirabolva, megsemmisülve találta Mariette 1853-ban.
Amúgy nem csodálkozom, hogy előjött neked a kép láttán ez a lehetőség, hiszen nekem is volt teljesen hasonló gondolatom, hogy a Leltárkő által írt ménkőcsapás (vagy valamilyen "robbanás") okozhatta a Nagy Repedést (bár az a nemeszt érte a szöveg szerint) a már kész szobron, de annak iránya, nagysága, stb. inkább mégis arra utal, hogy valamilyen tektonikus mozgás következménye. Bár most sem zárom ki teljesen az előbbi lehetőséget, de tény, hogy az utóbbinak nagyobb az esélye.
Az első kép a szobor északi oldalának medence falát mutatja, itt látod, hogy a padlóba és a medence falába is bemegy a repedés. A 2. kép a medence déli falán mutatja a nagy repedést, s a harmadik képen ugyanez "begyógyítva". Ha valami villámcsapás éri vagy nagy meteorit csapódik be, mondjuk a szobor hátába, úgy a a túlnan lévő kőfalba miért vágódik így be?
"Mindez igazolta egy 2013-as, egyszerűbb modell megállapításait. Az eredmények szerint nemcsak a „Gőz-Vénusz”, de a „Gőz-Föld” is létezhetett. Sőt, ha egy kicsivel erősebben süt a Nap, a Föld is úgy végezte volna, mint a Vénusz."
úgy tűnik, hogy mégsem havonta változik a Vénusz története... az említett, 2013-as tanulmány:
Meanwhile, Venus's position closer to the sun meant its atmosphere was warmer, slowing the pace at which the molten surface cooled, according to the model. This kept large quantities of water vapor in the atmosphere far longer than than on Earth, exposing more of it to destruction from the sun's ultraviolet radiation. The radiation cut the bonds between the hydrogen and oxygen, leaving the lighter hydrogen atoms to be swept away by the solar wind.
Whereas Earth solidified in a few million years in this experiment, a similar planet at Venus's distance and with far more water than Earth's oceans contain would have cooled over perhaps 100 million years. The amount of water left would have been only about 10 percent of the Earth's oceans, mostly tied up in rocks in the planet's interior.>
Mániákusan precíz kőfaragóink miért nem tudták kikerülni a repedést? Miért nem faragtak kissé odébb.
Ez csak úgy történhetett, hogy sokkal később lett a repedés, tán a ménkű csapott belé.
Tudományosan is volt arra buja vegetáció zivatarokkal. Mondjuk nem mostanában.
(Ezt kizárom, az özönvizet is (azt simán bírta), alaposan belenéznék a repedésekbe, szupercsillagközitechnokrata tudósaink elcsúsztathatnák a szfinxet, hogy végre napvilágra kerüljenek a feljegyzések!
Tehát . . . . . . . nem tudományosan is lehetett számtalan égi vagy földi okozója.
Ha csak ránézünk arra a szfinxre akkor látjuk milyen régi, emberemlékezet óta van ott.
Vegyük csak hozzá, mit pusztíthattak rajta annyi idő ( emberemlékezet ) alatt.
Itt van egy kép az ún. "Nagy Repedés"-ről a Szfinx faránál. Ez gyakorlatilag szétvágja a testet.
Az egyiptomiak már így találták a szikladombot (még a kifaragás előtt), ugyanis még a szobor melletti padlón is végighalad, sőt bevágódik a Szfinx medencéjének partfalába is:
A Szfinx építői a munkálatok során természetesen befalazták a repedést.
Ne próbáld megkeresni, hiszen a kérdés nem neked szólt, hanem a fórum tudományosságáért felelős szakértőnknek!
Én tudom, hogy hol készülhetett a felvétel. A képről persze ez kiderül, aki kicsit járatos éppenséggel az egyiptomi régiségek közt (s nem kell miatt könyveket átlapozni), hogy a kép előterében lévő piramis melyik, és ennek a piramisnak melyik sarkát látjuk.
Egy kép a gízai Szfinxről, a háború idejéről, mikor féltek a bombázásoktól, hogy kárt tesz benne:
hát igen, nem csodálom, hogy kapkodod a fejedet. számodra valószínűleg feldolgozhatatlan, hogy vannak emberek (az egyszerűség kedvéért nevezzük őket "tudósoknak"), akik:
- az elméletük megfogalmazásánál/bizonyításánál/megcáfolásánál nem az emberiség évezredes homályba vesző mítoszait, hanem (horribile dictu!) a mérésekkel ellenőrizhető tényeket veszik figyelembe - nem ragadnak le Vinogradov és/vagy Zigel és/vagy más orosz/szovjet tudósok évtizedekkel ezelőtti eredményeinél - nem a leszálló szondáknak tulajdonítják a Vénusz radaros feltérképezését - ad absurdum kételkednek a saját elméletük helyességében is, vö.: "The observations of the three future Venusian space missions will be essential to confirm – or refute – our work." versus <Nyilván nekem van/lessz igazam.>
Még vannak kísérletek, újabb kutatások, pl. Itt van egy (ember legyen a talpán aki elmegy rajta, kissé komplikált, de megéri) a végén bölcs konklúzióval.
Beleolvasgattam, de elolvasni elég unalmas (vagy hatvan oldalas tanulmány). Ez a két amerikai botcsinálta egyiptológus: Robert M. Shoch geológus és a haverja, Manu Seyfzadeh pedig egy kaliforniai bőrgyógyász.
A tanulmány szerintem világos bizonyíték arra, mikor valaki a fától nem látja az erdőt.
Több oldalon keresztül elemezgetik a szöveget, mondatonként (de láthatólag nem szakértői a hieroglif írásnak, sem az egyiptomi nyelvnek), de igazából semmire nem jutnak. A lényeges tételük, hogy a Leltárkő szövegének eredetije az 5. dinasztia idejéből származna. Telerakják a tanulmányt rengeteg hivatkozással, mintha ez egy komoly egyiptológiai tanulmány lenne. Az 5. dinasztia meg azért lenne, mert ettől nem régebbiek az utalások Egyiptomban Íziszre és Oziriszre. Egyébként éppenséggel elképzelhetőnek tartom azon érvelésüket, hogy Hufu építésze, Hemiunu ismerte Íziszt és Oziriszt.
A Leltárkő leír helyeket Gizában: Nagy Piramis, Szfinx, Szfinx temploma, Ozirisz temploma, Ízisz temploma, Henutszen hercegné piramisa. Christiane Zivie egyiptológusnak igaza van abban, hogy ezeknek a helyeknek létezniük kellett a szaiszi időkben is, sőt a 6. században is, mert a szöveget ha többször átmásolták is, a helyeket ismerniük kellett (hiszen az Ízisz templom ezek közt helyezkedik el).
Manu és Schoch gyakorlatilag szemellenzősen ezeket beakarja azonosítani olyan helyekként, melyek a 4. de egészen biztosan már az 5. dinasztia idején ott álltak. Selim Hassán könyvéből csak annyi az érdekes, ami erre utalna, de nem veszik észre, mikor az Ízisz templomnak a szomszédos masztabákból elrabolt köveiről beszél. De gyakorlatilag a 4. dinasztia idei állapotokat sem ismerik. Pld. szerintük az Ozirisz temploma A Szfinxtől és a Völgytemplomtól keletre volt, ahol manapság a nézőtér van, akik a Fény és Árnyék előadását nézik. Viszont ez a terület a 4. dinasztia idején víz alatt volt, mert itt egy nagy mesterséges tó volt. Egyébként Zivie is valahová Dél-Gizába teszi a hajdani Ozirisz templomot, ami szerinte is elpusztult.
Az újbirodalmi időkre viszont nagyon is ráillik a Leltárkő szövege: vagyis az akkori állapotokra Gízában.
Ebben az időben a Szfinx előtti templomot teljesen belepte a törmelék és a homok. 3500 évvel ezelőtt már senki sem tudta, hogy a lábuk alatt egy templom van!
Hogy ez honnan tudható? Onnan, hogy Amenhotep templomának sarka 1,25 méternyire rányúlik a Szfinx-templom tetejére. Lásd a rajzot (azon az Új-birodalmi templom a neve a legfelső négyszögletes építménynek):
Abban az időben ezt nevezték a Szfinx templomának (ebben találta meg Hassan azokat a füleket ábrázoló sztéléket, amelyekre már hivatkoztam itt régebben). Egyébként a római időkben az eredeti Szfinx-templomra egy nagy lépcsősort építettek, s fogalmuk sem volt, hogy alatta templom van.
Amenhotep templomát nevezi a sztélé Horán-Horemahet templomának. Ha pedig a Leltárkő szövege mit sem tud az eredeti Szfinx-templomról, úgy ez érdekes kérdéseket is felvet. De mivel ez is ókori egyiptomi szöveg, így nyilván akadnak benne valós tartalmak is, de hogy ezt az 5. dinasztia idején szövegezték volna: erősen kétlem.
A végén még további "kutatást" sürgetnek, mert ők nem mindenben tudták kifejteni a szöveg utalásait, vonatkozásait...
Még vannak kísérletek, újabb kutatások, pl. Itt van egy ( ember legyen a talpán aki elmegy rajta, kissé komplikált, de megéri) a végén bölcs konklúzióval.
Én közvetlen kapcsolatra gondoltam és a dinasztikus Egyiptom idején, hiszen kép is abból az időből van.
Tudsz olyat, hogy fáraókori sírokból, templomokból ókori kínai műtárgyak kerültek elő?
Igaz, ez még mindig lehet (sőt, valószínű is lenne), hogy közvetett kapcsolatból, azaz cserekereskedelemből, több résztvevő által, származna, mit sem tudva róla, hogy a világ túlsó felén kínaiak élnek. A görög/római geográfusok már tudtak persze a kínaiakról. De csak a középkorból tudom, hogy egy kínai utazó, Zao Rukuo i.sz. 1200 körül járt Egyiptomban, sőt leírta az akkor még álló pharoszi Világítótoronyt is.
(Igaz, ezt a téma sosem foglalkoztatott különösebben.)
Ne viccelj már, hát tudományos tény, hogy vagy 7 ezer éve, Mezopotámia civilizációja kialakulását Óegyiptom és Indusvölgy civilizációja közti kereskedelmi útvonal eredményezte... Indusvölgye pedig keletre is küldött és fogadott karavánokat, az Ókínai (Yangshao) civilizációtól...
Érdekes, hogy ez a szfinx-szerű állat az egyik lábával egy négert tapos, de a másik alatt, mintha egy kínai pofa lenne. Az ókori egyiptomiak tudtommal sosem kerültek kapcsolatba kínaiakkal, úgyhogy lehet csak véletlen okozza a hasonlóságot.
Több, mint bizarr... nagyon kemény és utal arra az extrém elméletre, miszerint a legősibb "istenek" nem földiek voltak, óriások és állatemberek, akik leigázták, rabsorban tartották az embereket... melyet idéznek az egyiptomi ábrázolások ugyebár...
Ha észrevettétek, valamiért (?) annak drukkolnak, hogy a Vénusz egy halott, élettelen bolygó volt mindig is, s mindig idegen, folyamatosan változó linkekkel jönnek. Én adok esélyt annak a bolygónak.
Sosem jönnek saját maguk által kiötlött ellenérvekkel. Egy ideje már saját magam írtam össze (hiába várok épkézláb szkeptikus ellenérvekre), ami elveti/elvetheti, hogy a Vénuszon lehetett fejlett civilizáció. Mert utána azon lehet gondolkodni, hogyan lehet az ellenérvet megmagyarázni.
Ha Occam borotváját elfogadjuk és azt gondoljuk, hogy a szerző azt rajzolta, amit látott és nem azt, amit elképzelt, akkor a 11.kép elég bizarr.
Ugyanakkor a 8.kép, amelyik gondolom a Szerapeum képe, világosan mutatja, hogy a készítője azt akarta, hogy ez sosem nyíljon meg... és ezért az akkori korban mindent meg is tett.
Köszi mindannyiótoknak az ideírást! Jó olvasni Schenouda írásait is.
