Nem tudom, minek kell b.szkizni, de te biztos tudod. Te persze azt iszol, amit akarsz. A pálinka, bor, viszki, pont annyira elavult, mint a hagyományos koitusz.
>Engem különösebben nem érdekel, hogy más mennyit iszik.
OK, elbeszeltem melletted, igazad van.
Fustoles:
Igen, nitrit/nitrat egy dolog. Szerintem jo, ha kereskedelmi forgalomban levo termeknel megkovetelik a hasznalatat.
A fustolesnel viszont szerintem jelentosen csokkentheto a mindenfele katranyos ize mennyisege, es egyaltalan nem biztos, hogy a minoseg rovasara. Otthon ganyolt melegfustoleses dolgok kozt azert konnyu "nagyot alkotni"
"Mert változik az íz, és sokszor előnyére. Valahogy légiesebb, tisztább. Cimbi egyszer 10 kiló túlérett epret áztatott tán 1 liter alkoholba, és ledesztillálta (előtte ki kellett vízzel higítani). Csodálatos volt. Így egy liter szeszben van 10 kiló gyümi íze. És itt nem dobod el az elő-utópárlatot."
pontosabban van köztük hasonlóság, és létezik az a leromlott dependens állapot, amikor a kettő már összekeverhető. A két szag ég-és-föld, és még keverékben is érződik.
Engem különösebben nem érdekel, hogy más mennyit iszik.
Az én pálinkafogyasztási szokásomnál (havonta egy feles, ha vendégek jönnek) "belefér" annyi káros anyag, amit nem lehet kiküszöbölni a minőségi, finom pálinkánál.
A hús füstölésnél, illetve a nitrites pácolásnál is keletkeznek káros anyagok.
"ha volt számottevő szemét az általad vizsgált pálinkákban, akkor a kollégáid lehet, hogy jól desztilláltak, de sz.rul cefréztek."
Tudod ezt utálom nagyon. A szerecsenmosdatást.
Lehet szarul cefrézni, és lehet jól. LEhet szarul desztillálni, és lehet jól. De a természettudomány gátat szab a pálinka minőségének. Ezek kő kemény kémiai, fizikai, mikrobiológiai tények. NEm egy kocsmában féligelborult tudattal hőzöngök, hanem sok mérés, kíésrlet (és elmélet) alapján írom le a véleményemet. A mai technológia tükrében a pálinka vastagon meghaladott dolog.
Baszki, minek kell egyből hőzöngeni és kamuzni? Miért fáj az, hogy a) a pálinka és az alkoholizmus összefügg, b) a pálinka nem egy modern, tiszta, relatíve kis veszélyességű drog? A f**nak nem lehet elismerni hogy:
egy ősi ital, aminek nagy kultúrája van, lehet, hogy mai szemmel veszélyes és egészségromboló, de mi így szeretjük, így itta az apám és az ükapám is, én is így iszom, és szeretem, pont. A skót viszki és a kóser bor is tiszta metanol, a pacal is egészségtelen. És nem kezdem el magyarázni, hogy jó koleszterin meg mangalica, meg paleo, hanem vállalom, hogy pont azért eszem. Baszki, én vállalom, hogy azért iszom, mert berúgok tőle, és az nekem jó.
Ültök a pálinkás topikban, egymás lelkét borogatjátok, a realitásokat és a tényeket meg kizárjátok.
- Minosegi technologia nem csak azt jelenti, hogy direktben nem egeszsagkarosito hatasu.
- A fogyasztok rogton rohannak a Zoldborsohoz meg Food Babyhez, ha kiderult, hogy napi egy tonna feherkenyer elfogyasztasa utan a vastagbel rak valoszinusege 0.1 % al novekedett egerekben. A tisztelt ontudatos fogyasztok altalaban nem birjak kezelni az ilyen informaciokat, marpedig ok tartanak el barmifele ipart es ok irnak oldalas peticiokat mindenfele betiltasokrol.
- A fogyasztok nem elhanyagolhato reszere (anyazasokat maganban, mert itt mar nagyon unalmas) nem igaz, hogy ennyit iszik. Tudom, hogy ott mas baj is lesz, de felesleges halmozni.
> (A füstölt húsokra gondolok, azoknál is hasonló a helyzet.)
Ez erosen fugg attol, hogy milyen fustolesre gondolsz... Nem olyan hulye otlet azert ott sem a szabalyzas.
"A megoldás az, hogy az alkohol előállítását külön lépésben, és lehetőleg egy fermentációra alkalmasabb anyagból (gabona) végezzük, csinálunk tényleg tiszta szeszt, majd ehhez adjuk a gyümit, extrahálunk, és újra desztilláljuk. Tudom, ez nem pálinka, de cserében tiszta, és (szerintem) finom."
A pálinka fő komponenese a toxikos etanol, azaz a pálinka ab ovo mérgező, emellett egy kis metanol, stb. már nem számít. Sokra persze nincs szükség belőlük.
Az általad említett szennyezők jó részének mennyisége egyébként nem a főzésnél dől el, hanem a cefrézésnél (miből cefrézik, tartják-e a higiéniát, stb.), ill. attól, hogy az erjedés után rögtön lefőzik-e, vagy még tartják, és hogy hogyan tartják. Pl. aAz acetaldehid, etil-acetát könnyen elválasztható, de pl. a metanol egyszerű desztilláscióval - a közhiedelemmel ellentétben - nem választható el az előpárlattal. A metanol a pektin bomlásakor keletkezik, de ez egy lassú folyamat, ha rögtön főzik a cefrét kierjedés után, addig nem keletkezik sok. A modern, borászati pektinbontók pedig állítólag más mechanizmus szerint bontanak, ami kevesebb metanoltermeléssel jár. Egy kollőgánk egyszer meggécéztette a pálinkáját, meggyanúsították, hogy tisztaszeszből csinálta, olyan kevés volt benne a metanol.
Ezeket a dolgokat a megfelelő fórumon már ezerszer kitárgyaltuk.
Szóval, azért ha volt számottevő szemét az általad vizsgált pálinkákban, akkor a kollégáid lehet, hogy jól desztilláltak, de sz.rul cefréztek.
Egyébként a pálinkások megjelenése zsorsz olvtársnak köszönhető, aki - nem tudni, milyen okból - a pálinkás fórumra bemásolta az inkriminált mondatod, linkkel együtt.
hosszú távon az alkohol veszélyesebb, mint a pár% metanol. De ha valaki nem egy felest iszik meg egy este, hanem 3-4-et (ami azért nem kirívó egy buliban), annak másnap nagyon nem mindegy. Én akkor szoktam le mindenféle páleszekről, amikor másnap időre kellett mennem, ha buli volt előző este, ha nem.
A nagyobb baj nem az, hogy megmérgez (mert egy feles nem fog), hanem az, hogy amióta tudom, hogy vannak, azóta nagyon érzem a szagukat. Nekem minden pálesz EtOAc és MEK szagú. De pl. a birsben érzem a metanolt is. És butanolt is gyakran.
"Miért érdemes ezt még ledesztillálni ?"
Mert változik az íz, és sokszor előnyére. Valahogy légiesebb, tisztább. Cimbi egyszer 10 kiló túlérett epret áztatott tán 1 liter alkoholba, és ledesztillálta (előtte ki kellett vízzel higítani). Csodálatos volt. Így egy liter szeszben van 10 kiló gyümi íze. És itt nem dobod el az elő-utópárlatot.
"nem képez ott jóféle dimetil, dietil és hasonló szulfátokat?"
biztos, hogy nem. ezek azért eléggé könnyen hidrolizálnak. És a kénsav teljesen disszociált formában van jelen, a szulfátion nem fog reagálni alkoholokkal.
"A jó páleszek metanol-tartalma simán 2% körül volt. ÉS rengeteg aceton, MEK, etc. is volt benne. PEdig ők profi vegyszergyártó szakmunkások voltak, akik a gyárból hazalopott profi cuccokban főztek, és tudtak is desztillálni. A pálinka egy kompromiszum eredménye. Csakhogy itt nincs jó kompromisszum."
A kérdés az, hogy "normál" fogyasztás mellett (mondjuk havi egy feles, de menjünk fel heti egy felesre) van ezeknek a szennyezőknek reálisan egészségkárosító hatásuk ?
(A füstölt húsokra gondolok, azoknál is hasonló a helyzet.)
"A megoldás az, hogy az alkohol előállítását külön lépésben, és lehetőleg egy fermentációra alkalmasabb anyagból (gabona) végezzük, csinálunk tényleg tiszta szeszt, majd ehhez adjuk a gyümit, extrahálunk, és újra desztilláljuk. Tudom, ez nem pálinka, de cserében tiszta, és (szerintem) finom."
Ha már pálinka. Olvastam olyan receptet, hogy az alkohol továbberjedését ecet és aldehid irányba a jó időben hozzáadagolt kénsavval érdemes megállítani. Ami azért jó, mert magas a forráspontja, és nem desztillál át az alkohollal.
Namost ez a kénsav nem képez ott jóféle dimetil, dietil és hasonló szulfátokat? Mert azok bizony már lazán átdesztillálnak.
Senki nem "alkoholistázta le" a pálinkafőzőket. (Az viszont jelzésértékű, hogy egy pálinkafan csak meglátja az alkesz szót, és már robban az agya.)
De azt talán el kéne a pálinkafőzőknek/pálinkafanoknak fogadniuk, hogy a pálinka és az alkoholizmus, vagy a főzés és a rettenetes kerítésszaggatók (meg az adócsalás) témaköre összefügg. Ez nem az egyes főzőket minősíti, nem kell rajta megsértődni, de kívülállóként nagyon nem szimpi az, amikor úgy tesznek, mintha a problémakör nem is létezne. Nyilván ők személyesen a saját termékük minőségéért felelnek, és nem a szomszéd rettenetéért, de a "community" már nem söpörheti asztal alá ezeket a kérdéseket. Illetve teheti, de az egy farizeus dolog, ami visszaüt. (És pl. ezért érzem úgy, hogy jelzésértékű a siránkozá az adó miatt. Ha valaki minőséget gyárt, annak ez aprópénz a költségei mellett. HA emiatt a zugfőzdék ellen fel tudnak lépni, az éppen a minőséget gyártók érdekeit szolgálná.)
-------------
Egyébként szerintem a pálinkával van egy hatalmas elvi probléma: a főzéssel kapcsolatban kétféle elvárásunk van: a) szabaduljunk meg a fermentáció során keletkező szennyektől (metanol, aceton, EtOAc, kozmaolajok) b) őrizzük meg a gyümölcsaromákat. Ez pont olyan, mint a dugás és a szüzesség kérdése: egyszerre nem megy. VAgy csinálunk tiszta, de ízetlen alkoholt, vagy finom, de mérgező alkoholt kapunk. Egy időben százszámra GCztem kolégáim pálinkáit, elő-utópárlatait, sőt cefréit. A jó páleszek metanol-tartalma simán 2% körül volt. ÉS rengeteg aceton, MEK, etc. is volt benne. PEdig ők profi vegyszergyártó szakmunkások voltak, akik a gyárból hazalopott profi cuccokban főztek, és tudtak is desztillálni. A pálinka egy kompromiszum eredménye. Csakhogy itt nincs jó kompromisszum.
A megoldás az, hogy az alkohol előállítását külön lépésben, és lehetőleg egy fermentációra alkalmasabb anyagból (gabona) végezzük, csinálunk tényleg tiszta szeszt, majd ehhez adjuk a gyümit, extrahálunk, és újra desztilláljuk. Tudom, ez nem pálinka, de cserében tiszta, és (szerintem) finom.
Számomra a pálinka az nem egy hungarikum, hanem egy technológiai hiba.
Mi, ugye, a minőség mellett állunk, azért zúdultunk fel a pálinkafőzőknek a kérdés kapcsán irreleváns lealkoholistásázán. Azt azért jegyezzük meg, hogy a pálinka minősége elsősorban a gyümölcsön és a cefrézésen, a cefre kezelésén múlik. A desztillálás a kevésbé kényes része a dolognak, nincs szükség spéci desztillálóberendezésre. Éppen ezért is tiltották, ti. egy bonyolult, veszélyes, otthon nehezen kivitelezhető technológiát nem kell tiltani.
Összefoglalva, itt az volt kérdés, hogy lehet-e kétkomponensű hőátadó közeggel, atmoszférikus nyomáson működő kondenzációs indirekt fűtést létrehozni. Az előny nyilván az lett volna, hogy elkerülhető a nyomás alatti működés. A rövid válasz az, hogy nem. A hosszú pedig az, hogy lehet, de a forráspont és a kondenzációs pont közti nagy hőmérséklet-különbség miatt egy csomó egyéb problémát kell ehhez megoldani. Én ennek a hőmérséklet-különbségnek a meglétét vitattam, de naox világosan leírta, hogy miért lép föl.
naox már kifejtette a kérdés szakmai oldalát, én a felhasználói oldalhoz tenném hozzá a saját tapasztalatomat; alapvetően kétféle ember iszik pálinkát;
1. Akinek a "hatás" a fontos, azaz hogy minél jobban "üssön". Náluk a (minél magasabb) alkoholfok a lényeg, ütős legyen, beb@szós legyen, lófingató, vegyigyümi.
Vidéken szoktak ilyen házi főzetekkel kínálni, az alkoholfokra büszkék, és igen-igen takarékosan öntik el az elő-, és utópárlatokat.
2. Az igényes pálinkafogyasztó, akinek a fontos az, hogy a gyümölcs eredeti íze minél harmonikusabban érződjön a párlaton. Bolyhos, Szicsek, Magna Cum Laude, stb.
Cigánymeggy, Vilmoskörte, Ágyas szatmári szilva.
Nyilván az 1. csoportba tartoznak többen, és persze messze-messze könnyebb egy ilyen vegyespálinkát "készíteni" (cefrézni, desztillálni, stb.), mint egy igazán finom, 2. csoportba valót.
Nem nagyon értem a vitatárgyát, csak átfutottam a témát, de a problémán az nem segíthet ha "zárt" rendszert hoztok létre a refluxhoz?
Gondolok itt arra, hogy a hűtőcső végére egy lufit tenni, vagy egy magas vízoszlopon átvezetni az esetlegesen kiáramló gázokat a hűtőből. Nem egészen értettem meg a problémát, de talán az lenne az hogy nem teljesen kondenzál le gáz elegy és így folyamatosan távozik az egyik komponens a hűtőn keresztül?
Cimbora, hogy világos legyek: ez nem álláspont kérdése, és túl régóta foglalkozom a kérdéssel ahhoz, hogy bármit módod legyen "megértetni" velem. Ne haragudj, de már a fogalmazásodból és az össze-vissza lotyogásodból egyértelmű, hogy itt nem te oktatsz engem.
Egy érdekes kérdést jártunk (-tam) ölég részletesen körbe. Ha nem értetted meg, nem baj. De ennek most itt ezzel vége.
Mindössze annyit akarok megértetni veled, hogy az adott példában 103°C fölött is lehet számottevő kondenzáció, az viszont tény, hogy a folyadékfázis forráspontja alatt lesz a kondenzáció hőmérséklete a köpeny belső falán.
Azt a részt kéne elolvasnod egy gimis fizikakönyvben. Aztán megérteni. Aztán visszaolvasni, és az új ismeretek fényében újra megpróbálni értelmezni azt, amit ide írtam.
Vagy ha csak kötözködni jársz ide, akkor talán itt és most befejezni.
Természetesen van térfogati áramlás, hiszen a konenzáció miatt a fal mellett térfogatcsőkkenés, így nyomáscsökkenés jön létre. Ami anyagáramot indukál.
Kb. háromszor írtam eddig le. Nézd meg mit lehet tudni egy csőben áramló gáz sebesség profiljáról, az az alap eset. Ez minden más, bonyolultabb rendszerben is így van. A fal közelében pár száz mikronnyi gáz áll, függetlenül attól, hogy egy centire onnan mekkora szél fúj. Mindaddig, amíg nem tud kialakulni a térfogati áramlás, addig a folyamat döbbenetesen lassú.
De a legjobb lenne, ha lehiggadnál, és visszaolvasnál egy kicsit.
VAgy elővennél egy szakkönyvet, ahol hasonló esetek százait elemzik.
