" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Na lám, hogy mindkét helyszín csak egy ugrás! Nagyon örülök, hogy itt is megjelennek egyre többen azok közül, akik már "életben is megtapasztalták az elszántságomat". Már említettem itt azt a tervemet, hogy a megyében szerveznénk egy kivi-káki,stb. termesztők klubját, amely mozgalmat a továbbiakban országossá szélesítenénk az itt jelenlévő aktív topictársaink révén. Rédics, Lenti, Letenye és Zalaegerszeg környékén is lelkes fiatalok vannak, határozott telepítési szándékkal, részben már meglévő, sőt termő növényekkel.
Nagyon szívesen elmegyek megnézni a kivijeidet, (mindenképpen lett volna járásom azon a hegyen Lócsi Józsinál, így most itt meg tudom üzenni, mikor), tudod, a növesztésük titka elsősorban a tenyészcsúcs folytonos fölfelé állítása és nyáron, nagy szárazságban az öntözés.
Na, ilyesmi sejtésem volt. Magyarán szólva az omsz patakba suvasztott kiskanizsai állomásán mért értékeknek még Kiskanizsa legnagyobb részén sem lehet semmi hasznát venni. Derék és fölöttébb szakmai megoldás volt egy olyan helyre mérőállomást telepíteni, amelyik a térség töredékszázalékát képviselheti csupán. Arra jó, hogy, amint magad is mondtad egy hírhedt helyen lakhatsz, Dél-Zala évi középhőmérsékletét pedig jó egy egész fokkal alátaksálhatja ez a kitűnő szakma. De hogy ez kinek jó? Te tudod rá a választ, van valami sejtésed? Miért kell Dél-Zalát két (a másik Iklódbördőce) hűtőszekrénybe dugott hőmérővel detektálni? Kinek érdeke ez? Vagy talán úgy tudják, hogy eben-guba? Képtelen vagyok fölfogni.
De igen. Két éve Letenyén ott voltam az előadásodon, ami nagyon tetszett. Azután
vettem 3 db kákit Fityeházon. Vettem kivit is, de egyenlőre arról "hallgatok" mert
nem foglalkoztam vele eléggé.Majd az idén. A lányomékat is rábeszéltem a kivire
szőlő helyett a Förhénci hegyen, de a mutatvány nem eléggé sikeres.Valamiért nem akarnak nőni, pedig van vagy 13 db is. Lehet,hogy szükség lesz segítségre!
Van 3 db fügéjük is,de azok sem törik magukat a növekedésben.
Olyan megbízható hömérővel amire Te gondolsz nem szoktam mérni.Csak a ház
É-ÉNY-i falán (ablak mellet 2 m magasan) van állandó hőmérőm. A megfigyeléseim
szerint én 4-5 fokkal mérek többet.mint az OMSZ (reggel szélcsendben).
A kertben ( a háztól 15-20 m-re) 2-3 fokkal többet. Itt van egy fólia sátram és tapasztalatból tudom,hogy ősszel,ha az OMSZ 4 fokot mér,akkor a paprikán már
fagyás látszik. Ha 5 fokot mér,akkor pedig megfagy. Egyébként a met. állomástól
légvonalban kb 1 km-re lakom a Kisrácban.
A ház DNY-i falán a fügém jól "állja a sarat".Talán a kákik sem károsodtak a kertben.
Kedves Bejó! Szoktad mérni a reggeli hőmérsékleteket valami megbízható hőmérővel? Mindig nagyon szerettem volna tudni, hogy Kiskanizsán a lakott részeken hány fokkal különbözhet a hőmérséklet a patakparti állomásétól, feltéve, hogy nem a falu szélén lévő ugyancsak patakparti házaknál mérjük. A Sormás felőli nyitott rész is jó hideg lehet. Az autó hőmérője a kamionállomástól egészen a benzinkútig, végig eléggé alacsony értékeket mutat. Sormáshoz képest 3-5 fokkal alacsonyabbat.
Ha mindez a magyar illetékes szakmák szakvéleményére alapozott (nem létező, de ha lenne)) gazdaságfejlesztési stratégiára lett volna bízva, az akácerdő mára elérte volna az innen 2 km-re lévő Mura folyó vonalát...
Van egy Ember, akire többször hivatkoztam, jóllehet nem korlátozottan téltűrő növényekkel (bár...) foglalkozik, de az Ő története mégis példát és hitet adhat nekünk, akik azon munkálkodunk, hogy olyan növényfajokat honosítsunk meg Magyarországon, amelyekre egyelőre idegenül és hitetlenkedve tekintenek a szakmák.
Ha húsz évvel ezelőtt valaki azt mondta volna a borászati szakma akkori legnagyobbjának, hogy lesz majd egy Olyan, aki egy nevesincs zalai dombon ilyen példátlan borászati diadalokat fog aratni a következő két évtizedben, abban a kikacagásban lett volna része, mint most nekünk például a kivivel.
A héten a Zalai Hírlap interjút készített Bussay doktorral, abból az alkalomból, hogy, amint arról már tudósítottam, Zala megye díszpolgárává választották. Ebből szeretnék idézni itt néhány részletet és ezen keresztül talán világosabbá válik, hogy miért is teszem.
...1985-ben végez, s a baranyai nagyvárosban, a megyei kórház tüdőgyógyászati intézetében helyezkedik el. A városi élet azonban nem neki való, amint lehetőség adódik rá, annak levegőtlensége elől kimenekül falura. A sors szeszélye folytán Zalába kerül...
...Aztán Csörnyeföldön, a Kövecs-hegyen megláttam egy akkor 25 éves fügefát, s az volt a legfőbb ok és akkor még hétpecsétes titok, ami miatt végül mellette döntöttem...
...hiszen itt egykor muravidéki horvátok termeltek szőlőt, ám 1948 után ott kellett hagyniuk a birtokaikat.... Valóságos dzsungel volt itt, de nagyon jó fekvésűnek ígérkeztek a területek... ...A pécsi orvosnak a falu apraja-nagyja segített. Közösen irtották az akácost, kalákában építették a régi pincét...
...Zala a második világháborút megelőző időszakig borászati nagyhatalom volt... csak később leírtak bennünket, annak ellenére is, hogy én egy évben itt háromszor szüretelek fügét...
...Dr. Bussay László eredményei egészen egyedülállóak. A megyei és borvidéki versenyeken eddig MINDEN ÉVBEN ARANYÉRMES. A Pannon bormustra élmezőnyében immár nyolcadik éve folyamatosan ott szerepelnek a pincészetéből kikerült fehérborok, legutóbb három általa palackozott mintát (rajnai rizling, olaszrizling, furmint) választottak be a legjobb húsz közé, EZT AZ EREDMÉNYT EDDIG EGYETLEN HAZAI PINCÉSZET SEM ÉRTE EL. A 2007-es szüretelésű rajnai rizlingje a pontszámok alapján AZ ORSZÁG LEGJOBB FAJTABORA lett. A 2003-ban megrendezett Alpok-Adria versenyen öt ország pincészetének borai közül az általa termelt és palackozott tramini kapta a NAGY CHAMPION díjat. A legrangosabb borászati szaklap, az angol Decanter magazin szavazásán az olasz és rajnai rizling házasításával létrehozott Esküvé nevű cuveéje EGYEDÜLI MAGYAR BORKÉNT bekerült A VILÁG LEGJOBB RIZLINGJEI közé...
Talán egy kis "off"-ot azért megért.
A KÖVETKEZŐ HÚSZ ÉVNEK A MAGYAR KIVI EHHEZ HASONLÓ SIKEREIRŐL KELL SZÓLNIA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nem könnyű,de lehet.Vagy páraszekrényben v.olyan fóliában ,üvegházban ahol biztosítani lehet a magas páratartalmat.Nagyon lassan gyökeresedik,de arra ügyelj, hogy nyugalmi állapotban lévő vesszőt vágj.Nem kell 10-15 cm-nél hosszabb ágat választani és csak a csúcson hagyni 2-3 levelet.Gyökereztető hormont célszerű használni hozzá.Egy használaton kívüli akvárium is megfelel páraszekrénynek. De mit magyarázok ennyit,hisz Te már nem kezdő vagy e témában.Ha most keresel rajta olyan ágat melyen nincs virág,mielőbb vágj belőle,mert virágzás után hamar megindul a hajtásrügyek kibomlása és akkor már nem jó dugványnak.
Jozso 48 érdeklődnék, h. a kaméliák szaporitásával kapcsolatban van-é valami tapasztalatod? Egy ismerősömnek van pár , de aszongy, nem lehet dugványozni.
Az elmúlt órában fölmentem a hegyre, hogy vagdaljak fügesarjakat dugványnak a kedves délalföldi topictársak részére. Közben megejtettem egy kis szemlét a növényeken. Egyelőre még "nem volt tél" számukra. De ahogy a kötéltáncos sem mondhatja, hogy nem esett le, amíg át nem ért a túlsó oldalra, úgy én sem hamarkodnám el a végérvényes mérleg megállapítását. Mindenesetre egyelőre megnyugtató a helyzet.
Kezdetben, még a régi fórumban több kisebb vita folyt Magyarország különböző körzeteinek klímájáról. Később ezek elültek, mert mindenki jól láthatta a saját növényei példáján, hogy sokkal nagyobb jelentősége van a hely mikroklímájának, mint a térségre (többnyire tévesen) elképzelt éghajlati jellegnek.
Érdekességképpen ideteszek egy eléggé elgondolkodtatásra késztető képet a klímaleírások megbízhatatlanságának példájaként.
Napfénytérkép Magyarország éghajlati atlaszából. Mellette két, szomszédos horvát területen ugyanabban az időszakban mért napfényadat.
Nyilvánvaló, hogy itt valaki (vagy mindenki?) téved!
"Szolgálati információ" a Szeged környéki, dél-alföldi topiktársaknak: Jövő hét szerdán (11-én) tudok egy rövid látogatást tenni Ninovargánál. Abban maradtunk Ninoval, hogy akinek van (vagy lesz addig) valamilyen megbeszélt növénye, szaporítóanyaga nála, ami fuvar híján eddig nem tudott eljutni ide délkeletre, azt nagyon szívesen elhozom. (És persze vigyázok rá addig, amíg megoldjuk, hogy itt a szomszédságban megkapja.)
Az ochideák mindig virágzanak ,rájuk van parancsolva mert az anyukámé voltak.
Szoktam neki kivinni ,A képeket karácsony előtt csináltam a nagy fagy előtt.Az azalea most is nyílik a citrommal eggyütt kinn a fűtetlen erkélyen vannak még van körülötte egy pár kankalin ,ami májusig mindig virágzik egyfojtában ,anyunak nem volt erkélye mindig februárban végigraktam neki a külső abkakpárkányt szines virágzó kankakinokkal,az utcán járók mindig azt hitték hogy művirág ,volt mikor megfagyott a földje ,még is addig virágzott amig a többi a kert talajában el nem nyiltak,csak akkor szoktam bevinni a garázsba ha az időjósok 7-foknál nagyobb hideget mondtak,ha elmult vissza tettem ,nagyon hálás virág ,csak nem birja a benti levegőt,csak pár napot bír zárt helyen .Később ki szoktam ültetni lombhullató bokor alá és következő évben ott is virágzik, a tűző napot nyáron nem birja.Az elnyílt virágokat mindig le kell szedni róla.
Köszi ezt együttérzésnek veszem ,a tizedik már biztos jobb lessz , kicsit béna kicsit viharvert de az enyém.A Jozsótól kérdezném a szamócafádról vetettél már magot ?Mennyi idő alatt kelt ki ,hogy kell elvetni hogy ki is keljen ?Próbából vetettem kb egy hónapja de nem töri magát a keléssel.
A képen a termés "hegyes", ez citromra vall. A kumkuát tojás alakú, a kalamondinnak meg homorú a vége. (egyébként most nálam is jóval kisebbek lettek a citromok, mint máskor voltak).
A tesóm kísérleti káki-magvetéséből származó egyedek.Kicsit megnyúltak,írtam is neki,hogy tegye világos helyre /meg talán nem ártana szétültetni is/
