" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hát, ezt tüzetesen meg kellene figyelni. Mindenesetre a völgyben lévő mogyorók ugyanúgy virágban vannak most, mint a dombon. Az is igaz, hogy az utóbbi hetekben nem volt túl nagy különbség domb és völgy között. De nagyon szép látványt nyújtanak már távolról is. Most lehet csak látni, milyen sok vadmogyoróbokor van.
Nem vagy egyedül,én is minden magot elvetek ,hajtást ,vesszőt ekdugok ,gondolom van még rajtunk kivül itt pár ilyen ,ez a dolga a növényszerető embernek ,aztán álltalában lesz belőle valami.
Na ha eddig nem volt elég fügefajtáról tudomásunk/otok akkor ezt érdemes megböngészni/ABC sorba rengeteg füge fajta!!!/:http://figs4fun.com/Varieties.html
Na szombaton-mivel jó idő volt-emberhez/mármint kertészemberhez/ méltó munkát végezhettem:nekiálltam metszeni,igaz csak a körtét,almát azt is csak ami a földről elérhető-ez a nagyobbik része.Ezen kívül kijelöltem a tavaszi őbaracksor ill.a fák helyét/ ez12 fát jelent elvileg/ ill.próbaásást végeztem.Mire minden ültetnivalónak kiásom a helyét....A fügék sztem szépen átvészelték az eddigieket,még a tavalyi dugvány is,na most már csak javuljon tovább az idő
Most jöttünk haza Flooval, hogy megszedjük azt, amit küldeni fogok. Hogy mit, az majd kiderül, itt azt láthatod, hogy honnan. Egy kis február 9-ei helyzetkép innen, a környékről:
Kedves Barátom! ezt egy őrült fazon kitalálta,kereskedelmi célzattal és megmagyaráz- zák,hogy akinek kevés helye van azoknak ajánlják.Csakhogy egy idő után ebből nincs tovább,tehát nincs mit tenni alaposan vissza kell vágni és új koronát nevelni.Az ilyet csak akkor venném meg,ha valami ritka fajta lenne és azonnal elkezdeném a rendbehozatalát.Az ágdarabokat meg oltványnak v.dugványnak fel lehet használni. Mindenesetre én már mondtam,hogy a kitalálóját kéni így gúzsba kötni csak egy pár napra.
Úgy képzelem, hogy csomagolva lehettek ezek a növények szállításhoz és azért hajlították őket vissza, hogy jobban elférjenek. Vagy ki kell őket egyenesíteni, ha lehet, vagy valóban elvágni az egyenes szakaszig és onnan újranevelni. Szerintem...
Kedves Ninovarga! Ez ugyan egy kicsit off, de azért megkérdezném, mert olasz növényeket vettem (citrus mitist és tahitt limettte-t), amit visszahajlítottak. Nem tudom miért csinálták ezt, s érdeklődnék, hogy tudja-e valaki, hogy ennek a technológiának mi lehet a folytatása. A citromfa topikban azt javasolták, hogy vágjam vissza és próbáljak rendes koronát nevelni.
