"Ezt a vadregényes völgyet sokan Burokvölgy névvel illetik, de dr. Dornyay Béla kimutatja, hogy ez az elnevezés helytelen, és a "Baroknak" a környékbeli német lakosság által Wuruk-nak ejtett szavából keletkezett, amelyet a katonai térképészek ebben az alakban vettek át, holott a Barok szó ősi eredetű és már a XIV. században ezzel a névvel említik az itt létezett s a fejérvári keresztesek birtokában volt községet."
Földváry Miksa: A Bakonyhegység és Bakonyalja természeti értékei. Erdészeti Lapok, 1933. 72. (1.) 20-35.
Az elnevezések egyébként mindig nagyon szemléletesek, általában a valóságnak megfelelőek, pl Budai-út, Kecskeméti-út...
Az előző hsz-emben a második képen ahol a kéktúra elhagyja Isztimért az az út ma turista szempontból jelzetlen. Ez az út a templom mellett indul el a Mellár-fennsíkon át a Burok-völgy felé...A neve : "Turista út" ... Ez azt jelentheti valószínűleg hogy sok évig errefelé távozott a kéktúra útvonala Isztimér községből!
a térképen Isztimér község dereka tájékán balra kiágazó utat hívják "Turista Út"-nak, ezt a helyszínen többször is láttam, picit meglepődve. Ugyanis ma arrafelé semmilyen turista jelzés nem vezet, de valószínűleg errefelé vezetett a kéktúra útvonala évtizedeken keresztül, ennek köszönhető ez az elnevezés.
Pár mondat -és kép- erejéig szeretnék még visszatérni a múlt hétvégi túránk helyszínéhez a Keleti-Bakonyhoz:
Nem nagyon ismerek másik olyan környéket ahol ilyen sokszor változott volna az útvonal, íme pár kép az általam ismert változásokról:
az 1958-as térkép szerinti útvonal, Isztimértől szinte egyenesen megy le a Burok-völgybe...
Az 1975-ös útvonal Isztimér-Burok-völgy szakasza már picit délebbre húzódik, a mai kék jó része ekkor a kék +
Az 1978-as kéktúra útvonal változások során a Burok-völgyből kikerült az útvonal a Mellár-fennsíkra, ezt ekkor a lehető legegyszerűbben igyekeztek megoldani, Isztimértől a Mellár-dűlőn át vezették át a kéket a Hamuház-Királyszállás közti murvás útra, innen pedig a Hamuházig már az eredeti útvonalon értek el.Ezt az utat jártam be Caramell kutyával a múlt hétvégén...
a térképen lévő derékszögű kanyarnál készült a kép az egykori kék jelről ...
az 1992-es kéktúrás füzetben lévő útvonalvázlat, amely a leginkább megközelíti a Kéktúra mai Bakonykuti-Kisgyón-Csőszpuszta útvonalát, ekkor még Isztimérről ment a kék Kisgyónba majd Csőszpusztára, ma már Bakonykutiból.
Igen, nagy örömömre a túraboton kívül is volt kecskeméti kapcsolódása a vándorlásnak, eléggé kiemelten foglalkozott is ezzel egy másik cikk:
az alsó négy sor méltatja földijeimet!:-)
Igen, jól látod, az összegző cikk a decemberi számból való, míg a másik márciusi.
Jó olvasgatni azokat a részeket is amelyekben azon tanakodnak hogy ha visszacsatolnák a Vihorlátot akkor lenne még egy Mátránk meg ilyesmi...(a Vihorlát -Viharlátó- kb olyasmi terjedelmű és magasságú hegység mint a Mátra)
A második bécsi döntés ekkor már meg lett hozva, ez nagy vonalakban határozta meg a visszaadandó területek kiterjedését de a pontos határkijelölés még abszolút képlékeny volt.
Ha Nagybörzsöny felől érkezünk, akkor: Róth-erdő (P4 és P- elágazása)-Csörge-kút-Gömbölyű-kő-Kis-Koppány-Koppány-nyereg.
Tavaly festették át erre az útvonalra, már jó ideje szó volt róla, az új Cartographiás térképeken is már így szerepel.
Valójában ez a régi útvonal, a Gömbölyű-kőről ragadozómadarak fészkelése miatt terelték le anno a piros sávot, de már nem költenek ott, így visszakerült. Látványosabb is.
A május 28-i túrán itt vezet majd a Holló-kőtől Vörös-kőig teljesítménytúra, s az új füzetekben is szerepel a Gömbölyű-kő a leírásban.
látod és még az is kiderült hogy kecskeméti kapcsolódása is van a vándorlásnak :-)
azt megkérdezhetem hogy ez melyik számból lett kimásolva?
mert a szövegben (márc 25-i történésekről van szó) még elszakított édes Felvidékünk szerepel, a térképvázlat meg az első bécsi döntés utáni állapot, amit -kipuskáztam- '38 november 2-án hoztak
Oláhtamás: nem lehetne véletlenül Güszinek szerkesztői jogosultságot adni a TUHU-ra?
Szemmel láthatóan kattanása van, az ilyet meg galád mód kell azonnal kihasználni és feltöltetni, áttöltetni, betöltetni minden adatot, mérési pontot, poi-t, toi-t, foi-t köv!
Én azt mondanám, ne álljunk a zseni útjába, hagyjuk kibontakozni! A tuhu-n...
Nekem is van GPS-em, olahtamásnak hála frissített állapotú térképpel rendelkezik pár napja!:-)
Viszont a kéktúrához kapcsolódó sokadik hobbim a kéktúra eredetének, kialakulásának, útvonalváltozásainak kutatgatása természetesen csak hobbi szinten.
Ebből a szempontból azt hiszem egy komplett enciklopédiára tettem szert a napokban, a "Turisták Lapja" című két világháború közti újság 1938-as, jubileumi kiadását kaptam kézhez, mind a 12 számot egybekötve egy műbőr borítóban!
Benne van a Szent István Túra teljes programja, menete, nyitó és záró ünnepségeinek leírása, a kék jelzés akkori útvonala, egyesületek A-tól Z-ig, turistaházak leírásai, meg még sok minden más is a több mint 700 oldalnyi írásban.
Remélem lesz időm végignézni alaposan, egyelőre csak átlapoztam (ez is másfél óra volt)
A program egy része és a keleti rajt pillanatai...
Az összegzés...(részlet)
Úgy néz ki hogy a Kéktúra nyugati részének meghosszabítása Sümegtől Írott-kőig 1977-ben nem az első ilyen lépés volt, valójában ez már a '30-as években is fel volt festve bár nyilván nem pontosan a mai útvonalon.
"Én 10 éve örültem, ha 50 méteren belül volt a térkép a valósághoz képest."
Ha gonosz lennék, akkor azt kérdezném, ezt hogy lehet megállapítani.
Nem vagyok gonosz.
Egy TV műsorban hallottam nemrég, hogy a Börzsöny "gazdái" (nem emlékszem a pontos névre, és nem szeretnék megsérteni senkit) 50 méteres szalaggal mérték a távolságot, mielőtt atualizálták a tábláikat.
Sok tábla aktuális távolság adatát rögzítettem az elmúlt évben, van tehát adatom.
A TUHU távolságadatait is megpróbáltam összeszedni:-)
Remélem, a "felek" elfogadják az "értékitéletet".
Mostanában erősen ingadozik a hangulatom, de eltökélt szándékom, hogy összahasonlítom a két mérést, már ahol megoldható.
Természetesen közzéteszem az eredményt.
Egyszer már leírtam, megismétlem.
Az adatmodell, melyre a rendszer alapul szerintem komoly, egy ekkora adatbázist azonban nem könnyű feltölteni.
Hiszem, hogy nem reménytelen, és azon vagyok, hogy hasznos segítséget adjak.
Nem úgy gondolom, ahogy azok, akik eddig közreműködtek, de van némi tapasztalatom nagy adatbázisok feltöltésében:-)
Lassan Visztulai magasságokba érsz a precízkedéssel :)
Én 10 éve örültem, ha 50 méteren belül volt a térkép a valósághoz képest.
Most egy nagyságrenddel jobb már a helyzet, de 5-10 méter alá menni már felesleges szerintem, hiszen mindegy, hogy melyik oldalról kerüljük ki a pocsolyát :D
De persze attól még lehet törekedni a precíz térkép irányába, részemről akár az egyik oldalról szaggatott záróvonalat is fel lehet rajzolni a térképre :)
Kimerítő választ ne várj, de ha összeírom, elküldöm mail-ben.
A konkrét problémáról.
Te hívtad fel a figyelmemet anno a "properties" opcióra.
Erre egy átlagos felhasználónak nem nagyon van szüksége, de ha meg akarom érteni/értetni a TUHU adatbázisát (hogy épül fel a távolság, mely végső soron a tervezés eredménye), akkor jó tudni, hogy egy pecsételő helytől egy másik pecsételő helyig terjedő szakasz hogy "épül fel".
Amit a WEB-es tervező eredményeként látok, azt ITINER-nek hívjuk.
Ez tökéletes.
Ez volt az állapot a javítás előtt:
A javítás utáni állapot:
Kibontottam az ominózus 273 méteres - javított - szakaszocska előtti és utáni kereszteződést is.
Jól látszik, hogy amikor az út fordul, a térképen itt van a BOLT/KOCSMA, akkor kezdődik egy szakasz.
Van azonosítója is, ez csak akkor fontos, ha a szakasszal kapcsolatban van teendő, pl. be kell írni, hogy aszfalt borítású.
Ha ezt beírja egy jogosultsággal rendelkező, akkor az itiner elváltozik.
2 492 méter lesz a Döbörhegy előtti szakasz (sok sok szakaszocska együtt), utána lesz egy 273 méteres aszfaltos szakasz, mely végső soron országút.
Utána lesz egy 328 méteres nem minősített szakasz ez egy kis utca, mely NEM ORSZÁGÚT, de ezen megy a kék.
Ez után van még 1.145 méter Szarvaskendig.
A négy rész együtt kicsit nehezen értékelhető, mert az országúti szakaszok a javítás után összevonódnak.
Mivel a pecsételő helyek közötti 9.007 méter 18 szakaszocskából áll össze, ezek közül kell kibogarászni, hogy melyik mettől-meddig tart.
Egy szakaszocska most rendben van:-)
Ha sikerül "rávetíteni" a szakaszocskákat a térképre, azaz a térképen megjelölni, hogy melyik szakaszocska hol kezdődik, és hol végződik, akkor már közeledünk a megoldáshoz.
Még nem mértünk semmit!
Most tudjuk, hogy van 1.145 méter Döbörhegy és a Döröske - Szarvaskend közötti országútig, onnan 765 méter Szarvaskendig, melyen a Döröske felől érkező Pm+ jel is van.
Ez kb. pontos, hisz elmentem a kilométerkő mellett.
Egész más a helyzet, ha pontosak az országúti szakaszok, hisz azok autóval is felmérhetők, és ha változás van, akkor ez a szakaszocska javítható.
Fontos, hogy a turista által végpontnak gondolt "pont" szakaszhatár legyen.
Ha holnap lesz türelmem, akkor "kicsomagolom" a Szarvaskend-Halogy közötti szakaszt is.
a térképen Isztimér község dereka tájékán balra kiágazó utat hívják "Turista Út"-nak, ezt a helyszínen többször is láttam, picit meglepődve. Ugyanis ma arrafelé semmilyen turista jelzés nem vezet, de valószínűleg errefelé vezetett a kéktúra útvonala évtizedeken keresztül, ennek köszönhető ez az elnevezés.
az 1958-as térkép szerinti útvonal, Isztimértől szinte egyenesen megy le a Burok-völgybe...
Az 1975-ös útvonal Isztimér-Burok-völgy szakasza már picit délebbre húzódik, a mai kék jó része ekkor a kék +
a térképen lévő derékszögű kanyarnál készült a kép az egykori kék jelről ...
az 1992-es kéktúrás füzetben lévő útvonalvázlat, amely a leginkább megközelíti a Kéktúra mai Bakonykuti-Kisgyón-Csőszpuszta útvonalát, ekkor még Isztimérről ment a kék Kisgyónba majd Csőszpusztára, ma már Bakonykutiból.
az alsó négy sor méltatja földijeimet!:-)
