" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Megmondom az őszintét a forumon való megjelenésen előtti időszakban nem igen érdekelt az időjóslás mert úgy voltam vele hogy az ég kék a víz nedves a nap meg holnap is felkel. A gasztronómia jobban érdekel , volt a TV Paprikán sajna már nincs egy műsor a neve "Bandi a hegyen" volt na abban volt egy fiatal srác aki "botcsinálta szakács " volt de metrológus volt a diplomájára írva a srác olyan ételeket készített amiket a szabadban is el lehet készíteni és ő a műsorát mindíg úgy kezdte hogy egy 2-3 percben az aktuális időjárási helyzetet ismertette a köz nyelvén érthető módon , na az nagyon tetszett
Bocsánat, figyelmetlen voltam: KÉT kutyával egyenesen gyerekjáték tavaszt csináltatni. Ha nekem lennének, kizárólag tavasz- és nyárgyártásra használnám őket. Ilyen célból érdemes lenne akár egy egészen nagy falkát tartani.
Ez az egyik muraszemenyei bányató. A legutóbbi árvíznél, szerintem, már nagy "csukahelyezkedés" lehetett az ívásra alkalmas kisebb folyóvizek irányában. Nemsokára kezdődik az év! (Számomra soha nem január elsején, hanem a tartósan emberinek minősíthető időjárás beköszöntével.)
Ja, egy kutyával könnyű tavaszt csináltatni, de próbálnád meg egyetlen fecskével!
A két utolsó képen szép mogyorókat látok. Ilyenkor láthatja az ember - ha nyitott szemmel jár -, hogy hol van mogyoró telepítve, vagy madarak által elszórva. Még itt-ott kicsi hófoltok, de a tavasz már kamrában van (A Tizedes, meg a többiek c. nagy sikerű film után szabadon).
Itt és ameddig a 3.-ról ellátok a környéken semmi hó,csak a hülye szél napok óta.Felhő az van bőven ,de csapadék semmi.Ennyit a műszerek pontosságáról....
Attila Labdarúgás! :)) A radar szerint Észak-Somogyban, Marcalitól keletre, bár lehet Marcali fölé is belóg, órák óta egy helyben áll egy zöldes pacni, amiből elvileg órák óta havaznia kell elég rendesen! http://met.hu/loop.php?almenu_id=weather&pid=kepek&pri=3&id=brod&w=504 Ez a radar linkje! Te mit tapasztalsz, vagy milyen infóid vannak arról a részről, ami a zöldes-kékes pacni alatt van?
Szia! Itt még van egy kevés hó (Szeged - tudom, Te tudod, de van aki esetleg nem), délután is szállingózott, de két hét múlva itt van március!!! Kezdődik a TAVASZ!!!
Mondok néhány olyan anekdota- jellegü adatot a kanizsai állomáshoz.
A híres 85-ös telet sikerült a kanizsai reptéren töltenem a haza védelmében, ez kb. 2 km-rel délebbre van, mint az állomás, de ugyanabban a völgyben. Marha hideg volt, ablakhőmérővel is mértünk -28-at, mellé még viharos északi szél, a sz.r is belénk fagyott, pedig mindent felvettünk, ami a szekrényben volt.
A másik, h. ha az egész megyében nincs köd, Kanizsa ny-i részén Sormásig akkor is van. Volt olyan éjszaka, h. a kutyával mentem le szoliba a laktanyából, a lámpafényben a kutya farka még látszott, a feje már nem. Látótávolság ugy 2 m...
Biztos voltam benne, hogy ezt fogod reagálni! Szerencsére tökmindegy hogy szerinted fagyzug-e vagy szerintem fagyzug-e, de ha vizsgálod egy ideig részletesen, meg fogod látni! Derült, szélcsendes éjszakákon az rh-ja gyakran ugyanannyi, mint az iklódbördőcei vagy kanizsai állomásénak! Gyakori, hogy derült estéken talajmenti köd ül be oda! Ennél több bizonyíték nem kell!
"Azzal még semmi baj nincs, hogy a hozzászólások egy jelentős része azt kívánja sugallni, hogy Zala megye a legszuperebb és legjobb klímájú vidék egész Közép-Európában (bár állítólag nincsenek jelentős térségi különbségek az országban)"
Pedig ha így lenne, ezzel kéne, hogy a legnagyobb baj legyen.
NEM KÍVÁNJA AZT SUGALLNI, EGÉSZEN MÁST AKAR SUGALLNI, SŐT HATÁROZOTTAN ÁLLÍTANI!
ninovarga 2007. 01. 23.
"... A hideg zalai dombokat illetően, a fügével kapcsolatban írt klímamegfigyeléseim nem ismernek hideg dombokat és nem helytálló a dombok vonatkozásában országrészek szerint különbséget tenni. A légkör alsó rétegeinek sajátos hőmérsékleti rétegződése van, a legnagyobb hidegeket okozó derült, szélcsendes éjszakákon. A völgyszint feletti 40-50 méteres szint nagyobb hőmérsékletkülönbséget mutat helyileg mint akár az ország nagy távolságon belüli lehetséges eltérései. A dombok ennélfogva hihetetlen termőhelyi lehetőséget kínálnak.
vizizé 2007. 07. 09.
"Fantasztikusak...
Melyik részén vagy az országnak??"
ninovarga
"Egy zalai dombon, de az ország bármely részén lévő hasonló dombon lehetne."
ninovarga 2007. 11. 03.
Dombvidékeink sajátos, rendkívüli változatosságot mutató mikroklímája adta lehetőségeinek ésszerű hasznosításához a szinte nem, vagy éppen csak létező agroklimatológia tudományágon belül is még egy olyan külön aldiszciplinának kellene kifejlődnie, mint amilyen a limnológia az élővizek tanulmányozására. Akinek van szeme ahhoz, hogy értelmezni tudja az éghajlati hatásokat az egyes növények fejlődésén, fenológiáján keresztül, világosan látja azokat a hatalmas különbségeket, amelyeket egészen kicsi távolságokon belül a mikroklíma, egyébként műszerekkel is jól kimutatható eltérései okoznak.
Emellett időnként azt is bemutattam, hogy ez a hidegnek kikiáltott országrész semmilyen évszakban nem mutat lemaradást a fenológiában a melegnek kikiáltott országrészek analóg pozícióival szemben. Sőt... De talán ez is egy bocsánatos bűn egy totálisan félrevezetett Magyarország népének segítségére.
Nem is győztem exkuzálni magam emiatt, de úgy látszik, hiába. Sajnálom, ha minden erőfeszítésem ellenére sem sikerült elég világosan megfogalmaznom szándékomat, hogy még ennyi idő után is félreértelmezhető maradt:
ninovarga 2007. 11. 20.
"...Azért teszem meg ezt a kérésemet ilyen "békeidőben", hogy senki ne érezhesse úgy, hogy burkolt, de mégis címzett ez a szándék. Kérem, próbáljon Mindenki eltekinteni attól, hogy ezeket a példákat elkerülhetetlenül saját földrajzi környezetemből hozom, a korlátozottan fagytűrő növények viselkedését pedig, zömében, saját növényeimen mutatom be. Mellékes körülmény, hogy az általam feltárt tapasztalatok egyben a témát érintő összes tudomány, szakma és intézmény éppen ezen földrajzi tájegységre vonatkozó álláspontjának cáfolatát jelentik. Amint azt már többször kifejtettem, elsősorban a tévhitek, rossz beidegzések és hamis sztereotípiák ellen próbálok küzdeni minden lehetséges fronton. Azért folytatom ezt a küzdelmet, mert tudom, hogy ezek a kreatív gondolkodás, ténykedés és általában a fejlődés legnagyobb kerékkötői. Ahelyett, hogy azt próbálnám bizonygatni, hogy az általam bemutatottak itt, és csak itt lehetségesek, ennek éppen az ellenkezőjét célom bizonyítani. Azért próbálok ehhez minden olyan ismeretelemet megadni, hogy minden ilyen érdeklődéssel bíró ember pontos képet kaphasson a lehetőségekről és érzékelhesse azok határait is. Ez az oka, hogy olyannyira igyekszem mindezeket a lehető legnagyobb pontossággal, aprólékosan körülírni......"
Igen Farkasfa egy 250-es völgyben van, míg az állomás mellette 310-en a dombtetőn! És ha rendszeresen figyeled, azt látod, hogy a minimumai alig valamivel jobbak derült éjszakákon, mint kanizsáé vagy iklódbördőcéé, süt nem egyszer rosszabbak is! Ami nagyon figyelemre méltó, hogy naplemente után úgy zuhan a T, mint a fene, gyakran jobban mint a fagyzugoké! A képekből kiderül, miért is! Az állomást körbeölelő fák leállítják a légmozgást, így az kis izolált szigetként elkezd hülni! Ráadásnak ott van a töltés is mellette, mint szintén lefolyásgátló körülmény! Ezért vannak a 60 méteres abszolut fagylefolyás ellenére borzalmasan rossz minimumai! Csak azokon az éjszakákon produkál elfogadható értékeket, amikor nagyon nagy inverzió van!
Tessék http://www.wetterzentrale.de/topkarten/fsavneur.html A menüsorban a 3. rublika, a "Mittl.Wolken"!
Szerintem a GFS oda több havat számolt a határ túloldalára, ugyanis a szelet és a felhőzetet tökugyanúgy várja! Még egy van, a várt harmatpont is oda sokkal alacsonyabb! Én ezek alapján, a határ mellé sajna -15-öt legalább kinézek a szituból! Ami még éppen határeset, bár most nem egy agyonhibernált növényzet van, mint januárban volt! Sajna nekünk a legnagyobb ellenségünk a hó, onnatól már csak a derült égre és a szélre van bízva! A múlt télen a déli megyék, tolna, baranya, bács-kiskun úszták meg a 20-30 centi havat ugy hogy nem derült ki, most ezen a télen mi jártunk ugyanilyen szerencsével, remélem most a keleti országrész is ugyanígy megússza!
Úgy vélem, hogy némi légmozgásra alapozzák a nem túl alacsony minimumokat. Erdélyben, gondolom, a medencék fagyzugaira várnak nagyon alacsonyakat. Én egy optimista verzió mellett tenném le a voksomat. A célszalag előtt ennyivel nem szabad, hogy az ország bármely része elvérezzen!
