Kicsit méltatlanul háttérbe szorult gyümölcs.Magyarországon megkövült fajtaválasztékkal,hiszen az elmúlt 15-20 évben a Packham's Triumph ill.a nashik /amelyek azért eléggé különböznek a magyar "körteízléstől"/ kivételével nem került új fajta hazánkba.Hazai nemesítés nincs,a honosítás iszonyúan lassú.Beszélgessünk róla...
A Téli esperest csak ajánlani tudom. Igen jó ízű, még érettlenül is, csak akkor még harapni kell. Nem köves, előbb tiszta zöld, éretten sárga, nem rozsdás. Mikor a pincében beérik, olyan mint az álom. Szerintem ez a legjobb körte. Egy nagy lédús ízbomba. Nem tartható túl sokáig, de ez szerintem nem olyan nagy baj, novemberben is jó a körte. Méretre sem kicsi.
Bocs Flanell, de a Seres, nem csak hogy nem körte alakú, de tényleg igazi téli körte. Pont ahogy gyerekkoromból rémlik. Olyan mintha valami gumit rágnál. Az eltarthatóságán kívül számomra nincs más előnye.
Szóval hajrá esperes! Ha kell tudok tavaszra oltóvesszőt küldeni.
Bosc kobakja. :) (És nem Bosch, mint írják sokan.) Nyugaton (és a multiknál vásárlók) Alexandernek ismerik. Én szeptember közepén szedtem, még csak a kukacosak voltak érettek úgy-ahogy, a seregély miatt kellett szüretelni. Még mindig van belőle zöld.
Kimondott télinek nekem a Serres Olivér jött be. Gömbölyű, közepes vagy nagy, hideg helyen tavaszig tárolható (melegen karácsonyra megérik), éretten finom. Nagyon száraz évben vagy vírustól tud kissé kövecses lenni, de alapból nem olyan.
Köszönöm a segítségeteket, ez az egyetlen fám a régi telepítésből és róla szedett körteízéhez közel se jöhet a friss telepítésű Piros Vilmos körte íze! Ezért féltem egy kicsit!
Pisti által belinkelt hozzászólás mellé leírom én hogy tüntettem el idénre:
Első körben tavaly ősszel minden lehullott körtelevél meg lett semmisítve. (legalábbis amelyeket össze tudtuk gereblyézni)
Kémia:
III. kategóriás felszívódó és nagyon hatékony szer ellene a Score. A kezeléseket április közepén kezdtem, amit mára már kicsit korainak gondolok. Jövőre május elején kezdem, és június közepéig folytatom. Maximum 4 alkalommal szabad fújni Score-ral a körtét egy szezonban.
A szer kapható 5x5ml ampullás kiszerelésben, ami 100 literhez elég, talán így a leggazdaságosabb kiskertbe.
Más szert én nem kevertem a Score mellé, sem más felszívódót, sem kontaktot, viszont tettem mellé wuxalt, ami erősíti a fa immunrendszerét.
A körtefáim idén annyira egészségesek, hogy most elnézegetve őket nyoma nincs náluk az ősznek, gyönyörű életerősek még a levelek, nem hullanak.
Egyébként több helyen azt írják a neten a körterozsdáról, hogy csak esztétikus problémát jelent, ami véleményem szerint egy bődületes nagy baromság. A rozsda jelentősen csökkenti a fa asszimilációs képességét, a lombfelületet. Emellett egész szezonban hullajtja is a leveleket megbarnulva. Így a jövő évi termésalap előkészítésében, megalapozásában kárt szenved a fa. Kevesebb lehet a termőrügy, fagyérzékenyebbek lehetnek az ágak.
Egy kis segítség kellene, egy több mint 30 éves Vilmos körtefa több levelén ma ilyen képződményeket találtam, amit nem tudok hová tenni, még nem találkoztam ilyennel!
Egy db gyümölcs alapján nagyon nehéz eldönteni a fajtát. Az elsőt (baloldali) Conferece-nek látom, a másik kettő közül az egyik Diel, talán a jobboldali, de akár lehet a középső is. A Conferece fajtával kapcsolatban az idei évben azt tapasztaltam, hogy a levele a nagy melegben lepörkölődött, azonban javára írható, hogy a rovarok (darazsak, poloskák) a gyümölcsön, ellentétben a többi fajtákkal, nem tudtak "rést ütni" a vastag héjnak köszönhetően, így mindegyik darab egészséges maradt (permetezés nélkül, nem szokásom a rovarölők használata sem, amely gyömölcs lehullik megy a cefrébe, a cefréből meg a növényvédőszerek és bomlástermékeik pálinkakészítéskor az alkohollal együtt szépen átdessztillálnának, ha lennének...).
Szeretném megkérdezni tőled, hogy szerinted permetezés nélküli termesztésre érdemes Jojo szilvát ültetnem a kertembe? Szeretnék egy szilvafát, amit nem kell permeteznem a jövőben pl. monília ellen.
Kérdezni való lenne még, de az alábbiakból következik, hogy az Erwiphage a kipermetezés utáni első éjszaka a leghatásosabb: Az Erwiphage permetszer "A" komponense tartalmazza a bakteriofágokat, míg a "B" komponens UV-védő adalék anyagot és a fágok kitapadását segítő vegyületet.
"A permetezést napnyugta után kell végezni, mivel az UV sugárzás jelentősen csökkenti a növényvédőszer hatását azáltal, hogy inaktiválja a hatóanyagot (bakteriofágokat)."
A Freedom almával 20 éves tapasztalatom van. Almamoly ellen rendszeresen, lisztharmat ellen egyes években célszerű permetezni. Tűzelhalás még nem bántotta, igaz a többi fajtát se nagyon, csak a birset és a körtét.
Az utolsó képet úgy kell elképzelni, hogy a körte teljes alsó része üreges, csak a héj van, meg belül vagy 50 darázs. Ez a szomszéd hozzám hulló kis körtéje, tavaly az én nagy Packham-jeimben néha 200-hoz közelítő darázs tartózkodott egy időben, egy körtében. És ilyenből volt egyszerre 50-100.
Tegnap leszedtem a maradék Packham's Triumph-ot, úgy 40 kg-ot. Igaz, a seregélyek elszoktak a szomszédba, amióta függönyöket raktam fel, de a darazsak jöttek.
Már csak a téli körték vannak, amiket egyelőre legfeljebb csak a szél bánt.
Nyár elején alig lehetett látni darazsat, a hideg tél lerendezte őket, mostanra szépen felszaporodott az állományuk. Igaz, a tavalyi mennyiségnek talán a tizede ha van.
Éjszaka? Azt hittem, éjszaka csak behatolnak a fába, ahol az Erwinia (mint görény a patkány után a lyukba), aztán ha van egy kis ráérő idejük, majd folyamatosan pusztítanak.
A vírusok mutálódnak maguktól is, lehet, hogy csak szabadjára hagyják őket laboratóriumi körülmények között, aztán lesz, ami lesz.
Jó lenne szerezni jövőre valahogy, ilyen olcsón akkor is megéri, ha hatástalan. :)
Sziasztok. A Freedom alma és a Jojo szilva, amik a legellenállóbnak tűnnek az általam olvasottak alapján. Szerintetek permetezés nélkül is ellenállnak majd a tűzelhalásnak, a szilvahimlőnek és egyéb szörnyű betegségeknek?
A megfelelő fajták idővel majd igazolják magukat,..aztán az is lehet, hogy elég lesz, ha valaki kinyitja a szemét és rátalál a megoldásra... Szerintem jó tudni a már említett "relatív rezisztensek"-ről, lsd. ezzel kapcsolatban a 2221.hozzászólás idézetét az 1.táblázattal / a "Bartlett" azonos a Vilmos körtével/.
Én is köszönöm az eszmecserét! Üdvözlettel: Józsi-bá
Az antibiotikumokkal kapcsolatban elfejetettem mondani, hogy nagyon gyorsan kialakul a rezisztencia különösen akkor, amikor az a környezetünkbe kerül vagy használtatik. Ezért tartunk most itt: lassacskán nincs már megbízható származék, úgy néz ki ebben a harcban, ma már, nem mi győzünk...
Hálásan köszönöm kimerítő válaszod, szerintem több szem: több tapasztalat. Osztom a véleményed a szellőzöttséggel, átjárhatósággal kapcsolatban. Az idén azt tűnt fel, hogy a nyári fertőzések koronák belsejében kezdődnek, a vékonyabb ágakon majd terjednek a vastagabbakra ill. a törzsre, ekkor a rovarok már kosztolgatnak, egyúttal széthordva a fertőzést. Fal melletti fákon, sűrűbb ültetésben, növényzetben jelentkezett a kórság...
Úgy van, ahogy írod, az Erwinia fertőzés történhet a virágokon, a légzőnyílásokon és bármely sérülésen keresztül. ...és, hogy vele szemben egyáltalán mi működik..? Leegyszerűsítve: - Látszatra a leghatékonyabb a Streptomycin, de ezt humán egészségügyi okból csak rövid időszakban engedélyezhetik /ha?/, és akkor is megfontolandó. - Az osztrákok Blossom Protect terméke egy gombának az Erwiniával szembeni hatásán alapszik lsd. az alábbi pdf-ben, /sz.e. a google-ba átmásolandó/:
- Ehhez jövünk mi magyarok az Erwiphage-'val. Most első lépésben a készítmény hatásfokának kell realizálódnia, mindenesetre mellékhatása, az állítólag nincs. Preventiv alkalmazást javasolnak, ez is úgy hatásos. Amit pl. még tehetünk, szellőssé tenni a fákat, hogy a lombkoronában csökkenjen a páratartalom. Úgy mondták, hogy 26 C-fok feletti hőmérsékletnél és magas páratartalomnál lesz kritikus a fertőzés veszély, ekkor kell odafigyelni az alkalmazási szükségletre.
A megfigyeléseim alapján, a tűzelhalást érintő növények közül, évenként változik a fertőzött növények faja is. Az idén a körte szenved legtöbbet, tavaly a birs és a naspolya, előtte meg a tűztövis és a madárbirs (igaz itt csak barna foltokat látni). Ez utóbbiak nagyon jó fertőzőforrások, ezeken is megjelenek kora tavasszal az erwiniára jellemző "izgalmi cseppek", melyeket aztán a rovarok lábon vagy szárnyalva széthordanak a virágokra. A legdurvább a nyár végi fertőződés (terjesztésében a rovarok mellett az esőnek és a viharoknak is szerepe van), melyek a levelek légzőnyilásain történik, hát ez utóbbi verziónál, nem tudom, az Erwyphage működik-e. Szóval: összetett a helyzet...
