Köszönöm az infókat az UMTE-ről! Ha jártas vagy a témában, akkor még egy kérdésem lenne. Azt írtad, hogy az UMTE-t 1949-ben egyesítették az úpesti bőrös EGYESÜLETEKKEL. Tehát fúzionált az UMTE, a Wolfner SE és a ??????. Ezekből alakult meg a BDSE.
Nem véletlenül volt ott a szmájli...:))) Azt írtad, hogy 12 500 korona volt 1 pengő, én meg azt, hogy egymillió korona 80 pengő. Tehát...:) Mondom, hogy hülye váltás volt, az ember csak összekeveredik.
Most olvastam: az 1872-es skót–angol mérkőzésen, amely a történelem első válogatott találkozója, és 0:0-s eredménnyel zárult, az angolok 2-1-7, a skótok 2-2-6 felállásban játszottak. 13 csatár nem bírt egy gólt sem rúgni.:)
Próbálom elképzelni, milyen lenne ma egy meccs, ahol hat, illetve hét csatár játszik - de nem megy...
Én úgy tudom, hogy 1 millió korona 80 pengőt ért.:)))) (Ennél hülyébb váltást elképzelni sem tudok. Ennél csak az lesz rosszabb, amikor átállunk az euróra. Igencsak fel fog lendülni a számológép-kereskedelem.)
Nincsenek sajnos régebbi valutaárfolyamaim. Pedig kerestem őket. Ilyenem van, ha segít:
A megélhetési költségek alakulása Ausztriában 1914. I. félév 86 1921. július 6189 1922. január 38000 1922. augusztus 275000 1922. november 823000 1923. január 769000
lásd: Thirring Lajos 1923: A megélhetési költségek alakulása Német-Ausztriában. Közgazdasági Szemle 3. 260.
1913 1925. május Sertéshús 1,98 39000 Tej (teljes) 0,31 5800 Kenyér 0,3 7200
Váltóárfolyamok az 1930-as évek elején 1 Pengő= 0,9 svájci frank; 1,24 osztrák schilling; 0,087 angol font; 0,74 német márka; 0,174 USA dollár; 3,32 líra
lásd: Kádas Kálmán 1936: Fogyasztásra szánt jövedelmek összehasonlítása reálértéken. Közgazdasági Szemle 1. 25–55.
Egyébként ezekre hivatkoztam: Kovács Norbert 1923a: Adalékok az ipari munkabérek hullámzásához. Magyar Statisztikai Szemle 3–4. 79–83. Kovács Norbert 1923b: Ipari munkabérek. Magyar Statisztikai Szemle 9–12. 324–332. Kovács Norbert 1928: Ipari munkabérek. Magyar Statisztikai Szemle 8. 872–907.
Egyébként jó pár órám ráment a könyvtárban, míg ezeket megtaláltam...
Szakmunkások órabére és havi keresete (heti 48 órával, havi 26 munkanappal; Kovács csak az órabéreket adta meg) (Kovács 1923a, 1923 b, 1928)
1914. I. félév 0,71 148 1919. év vége 4,6 957 1920. év vége 12,43 2585 1921. év vége 23,27 4840 1922. év vége 122,6 25500 1923. február 136 28288 1923. április 149 30992 1923. július 1067 221936 1923. augusztus 1533 318864 1923. november 2184 454272 1927. év átlaga 0,63 131
1927 decemberi órabérek és (abból számolt) havi keresetek, az állami munkaközvetítő adatai alapján
Budapest Vidék órabér Havi kereset órabér Havi kereset Lakatos 0,64 133 0,54 112 Szabó 0,68 141 0,5 104 Kőműves 0,82 170 1 208 Szobafestő 0,96 200 0,7 146 Segédmunkás 0,42 87 – –
Tanári fizetések pengő/hó (a 7000/1937 ME rendelet alapján) (előző rendelet: 1932 – az adatok között lényeges különbség nincs)
Középiskolai tanár Polgári iskolai tanár Elemi iskolai tanár 1–3 év után 172 149,5 126,5 4–5 év után 184,5 158 133,5
Szerintem ha Csirkéről van szó, meg a magyar futballról, akkor talán lehetett volna Kakasra magyarosítani.:)
Ha igaz volt: "A Vasas kapusa, Kakas dobja ki a labdát, amely Farkashoz kerül, aki jól passzol Nyúlhoz. Ha hozzáteszem, hogy a játékvezető Maczkó, akkor itt az egész állatkert." (Vass István Z.) További sportriporteri aranyköpések
Vagy fél éve véletlenül vettem észre Kürti esetét valamelyik sportlapban. S ha már így alakult, végigkövettem, mi történt vele. Elég gyorsan elvitte a fertőzés. Mikor történt ez egyébként? Sajnos nem emlékszem erre. Ha jól emlékszem, a cipő feltörte a lábát és kb. egy hét múlva már halott volt. Talán húszas évei elején járt.
A hatvanas években volt egy Csirke Ferenc nevű motorversenyző. Amikor még a Népligetben versenyeket rendeztek, ő is rótta ott a köröket. (Lehetne poénkodni, hogy miért nem változtatta a nevét pl. Sólyomra vagy Fecskére, de nem teszem.)
Foglalkozási ártalom lehetett ez a kapusoknál. 1928. VIII. 12-én a Kispest FC - BAK FC előkészületi mérkőzésen Dénes József kapus megsérült. Az orvosok vesefal-repedést állapítottak meg. Szerencsére Dénes felépült. A meccsen a jobbhátvéd, Wégner Jakab állt Dénes helyére és 11-est védett. A bajnokikon azonban Kutrucz volt a helyettes.
Ez tetszett: Szebb jövőt!-re egy Barátság! szocdem köszöntés a válasz.:) 1939-ban először ifjúsági csapatok mérkőzéseire vezették be ezt a köszöntést, 1941 őszétől az MLSZ kiterjesztette bajnoki meccsekre. Persze a válasznak nem Barátság!-nak, hanem Adjon Isten!-nek kellett volna lennie. Az előírt koreográfia szerint a vendégcsapat köszön először Szebb jövővel, erre felel a hazai gárda és a közönség Adjon Istennel. De a felemelt jobbkézről nem tudtam. Vajon milyen tartásban volt? Esetleg csak egy épp fellendített karról van szó, vagy fasiszta köszöntésről? (én az elsőre tippelek). Illetve szerintem az ökölbe szorított kéz is inkább jobb lehetett, nem bal. Például ahogy Dolores Ibarruri csinálta.
Sziasztok!
A Tizennégyes által réges-rég kért UMTE -történelemből néhány mozzanat:
Az 1890-ben alakult Újpesti Munkásképző Egylet sporttal foglalkozó "részlege", az Újpesti Munkásképző Torna Egyesület (benne a futball osztállyal) 1912-ben alakult.
Színe az egykori alapszabályok szerint piros-fehér volt (bár olvastam olyan visszaemlékezést, ahol piros-kék színkombinációt említenek).Tag csak az lehetett aki valamelyik szakszervezetnek is tagja volt. Székházuk az Újpesti Munkásotthonban volt. 1918-ig nem rendelkeztek saját sportteleppel, ekkor Újpest városától megkapták az újpesti tűzoltóság mellett lévő területet (ma OBI és Kaiser's található a helyén), melyet 1919 márciusában az UTE elleni mérkőzéssel (1:6) avattak. A két világháború között érthető okokból végig politikailag "elnyomott" csapatnak számítottak (1924 körül egy évre el is tiltották őket a másodosztályú küzdelmektől). Állandó vizsgálat alatt álltak és tagjaikat bebörtönzés fenyegette. Mérkőzéseik többször is politikai demonstráció számba mentek. Amikor a negyvenes években a kezdőkörben az ellenfél játékosai a jobb kezüket feltartva "Szebb jövőt" kiáltással köszöntötték a közönséget, akkor az UMTE-futballisták balkezüket ökölbe szorítva "Barátság" felkiáltással válaszoltak.
A háború után a káposztásmegyeri lóversenytéren kialakított pálya volt az otthonuk.
1949 augusztusában tűntek el, amikor egyesültek az újpesti bőripari sportegyesületekkel Bőripari Dolgozók Sport Egyesülete (BDSE) néven, mely klub 1951 nyarán szintén megszűnt.
Üdv.
Ben
Megnéztem néhány embert a húszas évek elejéről, és nincsenek rajta a honlapon. Pl. az első Olaszországban játszó magyar, Ging József, vagy megnéztem Weisz Árpádot, Hirzer Ferencet, Hajós Árpádot, és nincsenek. Pedig ezek igazán nagy csapatokban játszottak (Juventus, Milan, stb.)
