" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hidasnémetiben 0,5 fok körül van a T! Egerben meg +1 fok van! Nem értem min problémázol! Kassán délben 0 fok volt, 1 órakor meg 1! Az időképen meg 4 fokot mér Egerben az észlelő! Hopp most nézem 2 fok jelent meg Egernél az új időképes térképen most! Akkor már 2 fok van, de fogadok bármibe hogy az 1,5 fokkal 2!
Ezt most nem értem! Az omsz hőtérképen 1 színbe akár két érték is beletartozhat, illetve fordítva is, akár 1 érték is lehet 2 különböző színben! Ez azért lehet, mert a kerekítésnél a 0,4 is 0 és a -0,4 is nulla! Ha pont a határon van az érték, akkor csalóka is tud lenni, ez tiszta sor! De ezzel együtt lehet tudni kezelni! Viszont ha valaki rosszul árnyékolt mérővel 4 fokkal többet mér és az megjelenik a térképen, azzal nem tudsz mit kezdeni! De egyébként nem tiszta hogy most mi is van Hidasnémetinél meg Egernél! +1 fok van mindkét helyen a térkép szerint!
Grifi! Ha még esetleg olvasod a a fórumot! Írtad, hogy miért nem az időképes hőtérképet tesszük be az omszos helyett, mert az jobb! Most pl. északon-északkeleten Miskolcon és a környékbeli állomásokon 0-1 fok vannak, közben az időképesek mérnek +3+5 fokokat!!!! Az ok rém egyszerű: süt a nap, kint a mérő a napon vagy nincs megfelelően árnyékolva, így több fokkal fölémérnek! És ez az ország minden részében igy van, sok ámokfutó-mérő észlelő van! Ezért tesszük be az omszost, mert az legalább pontos mérés! Az hogy hol fekszik az adott állomás, az egy dolog, de legalább nem mérnek fölé-alá-össze-vissza! Ez is annyira egyszerű pedig!
Miért akarod már metszeni a peppinót ,szaporitani akarod ,hagyd békén szép kis bokor lesz,majd ha már sok van megpróbálhatod magastözsü fácskának nevelni valamelyik hajtást.A sárga akácodból kelt már ki?
Köszönjük az infót,kaptam kivi dugványnak valót ,kérdezem a hozzáértőktől ,a dugványozásnál szeretnék bordói lével gombátlanitani ,mert más vegyszert nemhasználok ,valaki azt írta a kivi érzékeny a vegyszerekre ,vajon a bordói lé is árt neki?Kinek mi a tapasztalata?
Sokan fennakadnak azon, hogy egyrészt ebben a fórumban sok meteorológiai témát vonultatunk fel, másrészt hogy mindig úgy tűnik, mintha úgy állítanánk be, mintha itt mindig jó idő lenne meg Zala megye lenne a világ közepe! Pedig csak a sztereotípiák ellen harcolunk! Például egy másik fórumban olvastam, hogy 1-2 napja Bp-ről írta valaki hogy milyen szörnyű idő, havazás van Bp-en, ennyi meg annyi hó esett....és ha ott annyi volt, vajon mennyi lehet nyugaton???....arra célozva hogy itt valószínű már fél méter hó van! Közben azon a napon itt +3+5 fokok voltak és sütött a nap! Miközben 1 hete havazik a keleti-középső-északi és déli országrészben, vagyis mindenhol, itt meg ebben az 1 hétben még felhő sem nagyon volt!
Na ez a beidegződés, sztereotípia ami ellen küzdeni kell, mert rengeteg téves megítéléshez vezet, ami senkinek sem jó!
Az elhúzódó hidegnek az az egyetlen előnye lehet, hogy kitolja a tavaszodást. Így majd nem március közepén kell a virágoknak lefagyniuk egy gyönyörű csillagfényes éjszakán, hanem április közepén, ebben a cefet nagy globális fölmelegedésben.
Igen, van ilyen fagyelhárító, hidegmérsékelő rendszer. Tulajdonképpen azt a légréteget próbálja a talajra lekeverni, amelyben a dombokon benne vagyunk. "Így próbál az alföldből dombvidéket csinálni." Nem tudom, hogy az interneten található-e ilyen. Én Olaszországban a valóságban láttam ilyeneket.
Kedves nino, régebben olvastam (tőled talán), hogy gyümölcsültetvényeken használnak nagy teljesítményű ventilátorokat, amik az enyhébb légrétegekből fújják a földre a melegebb levegőt ill mozgásban tartják azt és így veszik elejét a fagykároknak. Javíts ki, ha félreértettem volna. Esetleg van erről interneten valahol cikk, akár angolul is? Köszönöm!
Egy kis meteorológia: Az átmenetileg túlzottan bemelegedő területek hőmérsékletei pontosan kijelölik a hidegbetörést követő konvektív csapadéktevékenység zónáját.
