Ez a kékcinege-fotó halálos! Olyan a beállása, mint ha egy szupermodell menne a kifutón!
Nem is sejtitek, mennyire irigykedek a fotóitok miatt! (no, az irigység talán nem a megfelelő szó, hiszen nem tőletek irigylem a fotókat, hanem sajnálom, hogy én nem tudok ilyeneket készíteni)
Gyönyörködöm a képeidben. Azon túl, hogy madarakat ábrázolnak, fotóként is megállják a helyüket szerény véleményem szerint. Jónak találom, hogy egységes, kellően mosott a háttér és ez kiemeli a madarak szépségét. Gratulálok!
Többen kérdezték, hogy hol vannak a madarak? Jelentem nálam. Márminthogy úgy értem, hogy az én etetőimet az enyhe idő ellenére nagyjából ugyanannyi és ugyanolyan madár látogatja, mint az előző télen: széncinegék, kékcinegék, barátcinegék, tengelicek, zöldikék és mezei verebek.
Viszont más madarat az előző években is csak elvétve láttam. Tavaly és tavalyelőtt is mindössze egyetlen meggyvágó, két-két erdei pinty és néhány csíz fordult elő.
Tegnap délelőtt viszont (életemben először) volt szerencsém megpillantani egy fenyőpintyet. Sajnos gyorsan eltűnt, lefényképezni nem sikerült, és akármennyire is reménykedtem, nem tért vissza.
Az ablakom előtti meggyfa viszont tavaszt érez. Nézzétek a rügyeit:
Kell is a nagyobb szaporulat, hiszen az elmaradt kemény fagyok miatt rengeteg lesz a kártevő is, ahogy írod is.
Nos, én úgy vagyok vele, hogy "ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez". Ha a madarak nem jönnek az etetőhöz, megyek, és megkeresem őket.
Lehet igazad van a márciusi-februári faggyal, csak a kérdés az, hogy hol maradt el a novemberi zimankó, a decemberi havazás, és a januári minusz 20 fokos idő, ami tavaly is volt. Még februárról nem nyilatkozhatunk, mivel most kezdtük. Bár emlékszem 1975 vagy 76-ban puloverban sétáltunk Harkányban, mivel ott teleltünk.
"Az enyhe tél miatt sokkal több eleség is lesz kedvenceinknek, költési időszakban!"
Sajnos ez nem így van. Az enyhe tél elhúzódó tavaszodást jelent, amikor pedig könnyen megtörténhet, hogy jó időben hazaérkező vándormadaraink, melyek közül sokan egy vagy néhány bizonyos rovarfaj bizonyos fejlődési ciklusához vannak idomulva, nem találnak táplálékot. Tavaly is ez volt. Plusz az egész tavalyi költési szezon eltolódott majdnem egy hónappal. Ami azért rossz, mert egy hónappal kevesebb idejük van a fiataloknak megerősödni az őszi vándorlásig.
"Azt mondanám, várjunk tíz évet, és ha minden év meghozza a maga felmelegedését télen-nyáron, akkor elkezdhetünk aggódni..."
Sajnos ez az általános hozzáállás az embereknél, és ezért tartunk itt most. Aggódni már jó ötven éve el kellett volna kezdeni, és akkor talán megelőzhettük volna. Ma már nem tudjuk leállítani a folyamatot. (Az ilyen irányú kutatásokkal megbízott világszervezet alig egy hete jelentette ezt be, még az Eiffel-torony fényeit is lekapcsolták figyelemfelkeltés-képpen. De te csak ne aggódj.)
A globális klímaváltozás nem csak felmelegedésekkel, hanem egyéb szélsőségekkel, hidegekkel, extrém erősségű hurrikánokkal és hasonlókkal köszönt be. Ne mondd, hogy nem láttál erre elég bizonyítékot az elmúlt években.
"Mindezektől függetlenül részemről örülök az ennyire enyhe télnek, mivel ha rajtam múlna, egyáltalán nem is lenne , mert annyira utálom."
Én pedig sajnálom az olyan embereket, akik bármilyen évszakot utálnak. A természet minden évszakban szép, megújulása csak mind a négy évszakkal együtt kerek. Aki utál bármilyen évszakot, annak fogalma sincsen az élet összefüggéseiről.
Nincs madár-nincs madár?! Dehogy nincs, csak nincsenek ránkszorulva és ez így van jól, hiszen nem házi, hanam vad madarakról van szó. Igen a vizuális élmény elmaradt, de reméljük több is átvészelte a telet mint a kemény hidegekben, így nagyobb lesz a szaporulat is.
Az enyhe tél miatt sokkal több eleség is lesz kedvenceinknek, költési időszakban!
Én már a harmadik odut készítem a cseresznye fára.:-)
Képzeld, hozzánk meg már szinte a verebek sem jönnek. Csak a cinkék, igaz, legalább jön a barátcinege is minden nap. De pl. fenyvescinege egy sem volt idén, pedig tavaly télen az mindig volt. Mindegy az etető tele várja őket mindig.
Emlékszem, tavaly ilyenkor naponta kétszer-háromszor töltöttem tele az etetőket.
Ma délelőtt egészségügyi kerékpározást hajtottam végre ebben a szélben.A kertbe mentem madarakat fotózni. A kerti földúton mentem, mikor azt hittem, hogy madár hangot hallok a mellettem lévő fán. Megálltam és egy mókus adta a hangot. Hagyta, hogy fotózzam úgy öt méterre, még a telét is fel tudtam tenni. Szerintem a szél jó irányba fújt, engem biztos látott, de a szagomat nem érezte. Két ölyv körözött a kert felett,bementem a kert melletti erdőbe és megtaláltam a fészküket.Remélem tavasszal tudok jó képeket csinálni, persze, ha újra oda fészkelnek.
No, ilyen sem volt még. Az már fel sem tűnik, ha kevés a madár az etető környékén, de hogy EGY SEM, ilyen azért nem fordult elő ezen a "télen". Általában páran mindig ott üldögélnek a környező fákon, de most még a mezei csurik sem. Bezzeg tegnap reggel, mikor leesett a hó, annyian voltak, hogy a tavalyi legszebb napokat idézte! Sajna csak létszámban, nem fajgazdagságban. (Fel is húztam a gumicsizmát, elmentem kicsit csavarogni, de azt má' nem is merem leírni)
Nem az irigykedésről van szó. Én hivatást magam választottam, remélem te is.
Továbbra is fenntartom a véleményem, hogy nem pusztán a természetjárás az egyedül üdvözítő út. És szerencse is kell, szerintem. Pl. süvöltőink két télen át jöttek rendszeresen a kertbe, előtte soha. Remélem idén is jönnek.
Nem azért írtam comadnak, hogy mázlista mert kinn lehet a szabadban, hanem mert sok madarat látott. Nekem ez idén még nem jött össze, de ha visszaolvasod az előző heteket, megláthatod, ez az általános tapasztalat.
Szerintem sokan ezért is rimánkodunk egy igazi kis télért.
És persze, minden madaras megfigyelésnek örülünk itt együtt (bár mások nevében nem beszélhetek, de biztos vagyok benne). De talán nem kellene cikinek lenni, ha nem a távcsővel a nyakamban közlekedem hajnaltól éjszakáig, és "csak" etetem a házhoz jövő "barátainkat".
Ne hidd, hogy nem értettem, hogy miért helyeseltél. De ha elolvasod, amit comadnak írtam, rájössz, hogy nem feltétetlenül kell ahhoz a természetet járni, hogy nagy számú fajt figyelhess meg. Tavaly télen az x-edik hozzászólásomban le is írtam, hogy milyen madarak jöttek be a kertünkbe.
Szerencsés, akinek van ideje a természetet járni. Én a munkám miatt januárban egy napot sem töltöttem a munkahelyemen kívül (február közepéig nem is tudok), beleértve a szombatokat és a vasárnapokat is (és nem kell engem azzal a közhellyel fárasztani, hogy mindnenkinek arra van ideje, amire szakít). Ez az én bajom, az egyetlen "találkozásom a természettel", ha kinézek az irodánk ablakán, ami elé tettem az etetőket és gyönyörködöm a madarainkban. Szerintem ez a fórum a madáretetésről szól. Comad értésemre adta (nekem címzett válaszában), hogy ő a természetet járva látja a fajokat, amiket felsorolt. Szerintem itt a témát lezártnak tekinthetted volna. Én itt lezártnak tekintem. Már ott is annak tekintettem.
Így van! Van itt a környéken három bejárt útvonalam, hetente végigjárok legalább kettőt. No nem nagy dolog, olyan 1,5-2 óra. Teljesen mindegy, milyen idő van, a természet nem tud elbújni előle, mint mi, mindig ott van, mindig mutat valamit.
Megyek etetni, lenézek a bányatóhoz is, de most már viszem a teleszkópot. Bár...ha viszem, akkor úgyse lesz semmi. Murphy. Kibővítve: ha azért nem vinném a teleszkópot, hogy legyen valami a bányatavon - akkor sem lesz semmi. :-)
