Ha az elosztóban a bejövő nulla vezető mellett nincs még egy jó izmos földelés is, akkor bejövő nulla szakadás esetén egy áramütéshez nincs szükség zárlatos készülékre.
A bejövő fázis útvonala: egy bekapcsolt fogyasztó fázis pontja -> fogyasztó nulla pontja -> az egész ház összes nullvezetője fázisfeszültségre kerül -> mivel az elosztóban a nulla össze van kötve a földhálózattal, ezért az egész ház összes földvezetője szintén fázisfeszültségre kerül -> az összes földelt készülék fém burkolata fázispotenciálra kerül -> a házban minden megrázhat, ami fém (az ajtókilincseken kívül :)
Persze egy FI relé a meghalástól megvédene, ha a megrázástól nem is.
Hivjuk csat egyszerűen transzformátornak, mert egy átlag villszer ember ez is megzavar hisz a 12V-os rendes trafó is leválasztó transzformátor. Mondjuk azt hogy mind az ha nem kapcsolóüzemű függetlenül a kimeneti feszültségtől.
Tehát ha elfelejtenénk a T a kisfeszültségű transzformátornál akkor nem lenne fázis és áramütés is csak akkor lépne fel ha a jelenlegi L-t és N-t egyszerre fognád meg.
Ez most is fennáll. Ez ellen nincs védelem most sem. Minden más esetben életben maradsz akár FI relé nélkül is.
...és mekkora a gyakorlati esélye az ilyen 3-4x-es hibának?!
- nulla szakadás van az adott szakaszon
- zárlatos egy készülék/vezeték a lakásban
- bele is nyúl az áramkörbe és az EPH és Föld közötti potenciálba és - a Föld felé éppen nincs eléggé elszigetelve a teste
Igen, ha ez mind összejön neki akkor beleesik a ritka-spéci tized-század-ezred %-ba.
Rádásul mindennek a tárgyalt konkrét esetben egy panelban kéne összejönni, ahol eleve kisebb az esélye, hogy kis ellenállású útvonalon a Föld-höz jusson... a testén át. Aminek a potenciálja jelentősen el is tér az EPH-zott hálózatáétól.
Szerencsére a többi 99,9.. % -ban jól működik a megoldás a FI relé hatáskörébe tartózó életvédelmi esetekben.
És ez a lényeg, mivel így is 1000-10000-100000X jobb megoldás a semminél.
De valóban megeshet a ritka-spéci eset is... amit tutira kizárni vélhetően nem lehet.
Azért gondold át mégegyszer. Ha a jelölt helyen szakad meg a nulla,( mérő előtt, alatt, szétválasztás előtt) akkor az a FI relé szempontjából az nem lesz hiba. A fogyasztón keresztül ugyanakkora áram fog folyni a FI relé mindkét ágán, nem nagyon fog leoldani. Ellenben a fázisfeszültség tapintható a védővezetőn.
Nem olyan spéci az, amikor az elosztód előtt szakad meg a nulla pl a tetőtartónál...
Egy fogyasztón keresztül záródó áramkör esetén mennyire lesz a védővezető földpotenciálon? Amit szenvedsz áramütést, mennyire lesz hibaáram a FI relé szempontjából.
Próbáltam mórickázni egyet, elnézést az ökörhugyozás rajzért, nem iszom rendesen.
Egy TN rendszert ki lehet úgy is alakítani, hogy a védővezető a földeléssel úgy legyen összekötve, hogy az azokat összekötő földelővezetéken nem folyik áram üzemszerűen. Akkor nem lesz életveszélyes. Aktuális szabványból:
Hogy teljesebb legyen az idézet:
3.3. Nullázás (TN-rendszer) 3.3.1.
A TN-rendszer (nullázás)
- az áram-védõkapcsolással védett testek kivételével
- minden testet a tápláló rendszer földelt pontjához kell fémesen kötni.
Megjegyzés: A földelt pont általában a rendszer nullapontja (innen a "nullázás" elnevezés). Ha azonban a nullapont nincs kivezetve, szabad a táppontban az egyik fázisvezetõt is földelni. Ebben az esetben azonban a 3.3.3. szakasz nem engedi meg a PEN-vezetõ alkalmazását. Nullázásra való áttérés idején 1 hónapnál nem hosszabb ideig a TN- és a TT-(védõföldelt) rendszert egyidejûleg is szabad alkalmazni.
3.3.2.
A nullavezetõt (illetve a földelt fázisvezetõt) minden, ezt a nullázott hálózatot tápláló transzformátorállomáson és a hálózatra fémesen csatlakozó generátornál le kell földelni. Ügyelni kell arra, hogy a TN-rendszer védõvezetõül használt üzemi vezetõjének potenciálja minél inkább azonos legyen a környezõ talaj potenciáljával. Ennek érdekében:
- ahol a közelben olyan természetes földelés van, amely önállóan is számottevõnek minõsül, azt a 3.1.2. szakasz szerinti EPH-hálózaton keresztül össze kell kötni* a nullavezetõvel, illetve a földelt fázisvezetõvel;
- ahol ilyen önállóan is számottevõnek minõsülõ természetes földelés nincs, minden épületbe való becsatlakozásnál létesíteni kell egy önállóan is számottevõ földelést, s az épületbe csatlakozó hálózat közvetlenül földelt üzemi vezetõjét ennek felhasználásával kell földelni. Ez a földelés a fogyasztói vezetékhálózat része.
Ez a 3.3.2 pont, ez erősen el szokott maradni helyenként....
Nemég, két hete dolgoztunk egy helyen, napelem, csatlakozó csere, stb...
A szitu: régi légkábeles csatlakozás, mérönél nincs földelés. Gondoltam, az elosztónál lesz valahol. Volt az elosztóban egy SK63 a kék vezeték végén, majd kétfelé ágaztatva a két sínre. Így csak három lehetősége volt a védözezetőt foldpotenciálon tartó nullának megszakadnia az oszloptól az elosztóig . Amikor épült, FI relé sem volt még benne, villanybojler viszont igen. A nagy árammal terhelt alu kötések... Nem éppen életbiztosítás
De. A TN az életveszélyes, a szerelési előírások be nem tartása, a karbantartás hiánya esetén. Mint a fék a autóban, a vasúti közlekedés, és még ezer dolog.
Azért ment ki a divatból is
Nem azért, hanem az EMC és a túlfeszültségvédelem miatt, és csak a felszálló fővezetéknél ment ki a divatból.
Előtte és utána miért tudták szabványosan kivitelezni?
Hát, bizony, előtte is volt ilyen. :) Így kezdődött a nullázás története, hogy a dugaszolóaljzatban átkötötték a nullát a védőérintkezőre is. Csak csatlakozóvezetékben volt mindig kötelező a külön védővezető. Aztán előírták, hogy lakóépületekben külön védővezető kell. És még mindig vékony madzagokról beszélünk. Utána jött a "vastagnál lehet PEN" korszaka, ami ma is tart, kivéve a felszálló fővezetéket.
Utána meg, lásd EMC és túlfeszültségvédelem szavak.
Az még hozzá tartozik, hogy részleges felújításnál ma is megengedi a szabvány, hogy a "PEN vezetőt felszálló fővezetéken nem alkalmazunk" passzustól eltekintsen az nagyközönség.
3.3. Nullázás (TN-rendszer) 3.3.1. A TN-rendszer (nullázás) - az áram-védõkapcsolással védett testek kivételével - minden testet a tápláló rendszer földelt pontjához kell fémesen kötni.
A földelt pontjához, az nem azt jelenti, hogy a vezeték másik végén, x emelettel lejjebb, vagy amiket láttam családi házaknál, hogy a hálózaton valahol, hanem azon a ponton, ahol a földelés is rácsatlakozik."
A földelt pontjához pont nem azt jelenti. :D
A TÁPLÁLÓ RENDSZER földelt pontjáról beszélünk. Az idézett 3.3.1. szöveg után ugyebár rögtön jön a magyarázat:
Megjegyzés: A földelt pont általában a rendszer nullapontja (innen a “nullázás” elnevezés).
Sziasztok! Egy kérdésem lenne. A villanyórától megy egy vezeték a kismegszakítóba. Az a vezeték megolvadt, és ahol bele volt csavarozvA a kismegszakítóba az is megolvadt. A kis megszakítóból megy tovább másik kismegszakítókba is. Egyik sem csapta le az áramot. Mitől olvadhatott meg?
